Zöldinfó

Enyhülhet az aszály a Rajna térségében, bő fél méterrel emelkedhet a vízállás

Enyhülhet a német gazdaság lassulásával fenyegető aszály a Rajna térségében, egy szerdán közölt előrejelzés szerint a következő napokban több mint fél méterrel emelkedhet a vízállás Németország legfontosabb vízi szállítási útvonalán.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-08-21

Szerző:

Hell

A rajnai vízügyi és hajózási hatóság (Wasserstraßen- und Schifffahrtsamt Rhein – VSA-Rhein) közleménye szerint a folyó teljes vízgyűjtő területén csapadékra lehet számítani, így a vízállás a jövő hét végére 50 centiméterrel vagy annál is nagyobb mértékben emelkedik. Viszont a hullám levonulása után a Rajna ismét apad majd – tették hozzá, kiemelve, hogy az utóbbi hónapok száraz időjárása miatt a folyó középső és alsó szakaszán szokatlanul alacsony a vízállás, és egyelőre nem várható tartós javulás. Adataik szerint a legsekélyebb részen, a Koblenz melletti Kaubnál szerdán már csak 34 centiméter volt a vízállás. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a felszín és a meder legalacsonyabban fekvő pontja között mindössze 34 centiméteres a vízoszlop, mert az úgynevezett nullpont méréstechnikai okokból nem a meder legmélyebb pontja. Kifejtették: a teherhajók által használt sávban jóval mélyebb a víz – Kaubnál 146 centiméter, Kölnnél 186 centiméter, a német-holland határon fekvő Emmerichnél 196 centiméter -, de a Rajnán használt hajók maximális merüléséhez képest ez is igen sekély.

A teherhajók merülése teljes rakománnyal mérettől függően 2,5-4,5 méter, ennek megfelelően alacsony vízállás mellett kevesebb rakományt lehet szállítani – írták. A folyó vízállásával kapcsolatban az utóbbi napokban megjelent elemzésekben rendre kiemelték, hogy a Rajna a nyersanyagok, vegyi anyagok és az energiahordozók egyik legfontosabb szállítási útvonala Németországban, a szállítási költségeket meghatározó vízállás alakulása így nemzetgazdasági jelentőségű. A német iparvállalatok szövetsége (BDI) szerint az alacsony vízállás egész ágazatokat veszélyeztet. Már csak “idő kérdése”, és fel kell függeszteni a termelést vegyipari és acélipari üzemekben – áll az érdekképviselet keddi állásfoglalásában, amely szerint az energiaellátás biztonságát is egyre nehezebb fenntartani. A Rajna alacsony vízállása akár “keresztül is húzhatja azt a politikai tervet, hogy a gázválság miatt átmenetileg erősebben támaszkodunk a szénre” – írta a BDI, hozzátéve: a vasúti hálózat szűkös kapacitása és a teherautósofőrök hiánya miatt a Rajna teherforgalmát nemigen lehet átterelni vasútra vagy közútra.

Kapcsolódó tartalom:csökkenés Rajna vízállás

Zöldinfó

Csak világoszöld a magyar ingatlanpiac – egyelőre nincs sötétzöld alap

Akár több száz milliárd forintnyi további fenntartható befektetés valósulhatna meg Magyarországon ingatlanalapokon keresztül.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2025-06-14

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Magyarországi Fenntartható Befektetési és Finanszírozási Egyesület (HuSIF) és a Greenbors Consulting Kft. közös tanulmánya szerint a hazai nyilvános ingatlanalapok összvagyona nagyjából 2000 milliárd forintra tehető, ebből mintegy 34 százalék minősül zöldnek, azaz ennyit kezelnek az EU definíciók szerinti ESG (környezeti-társadalmi irányultságú) befektetési kritériumokkal – írja az alternativenergia.hu. Zártkörű ingatlanalapokban ugyancsak körülbelül 2000 milliárd forintot tartanak befektetők, de ezekről nincsenek nyilvánosan elérhető ESG-adatok. Így összességében az ismert zöld ingatlanvagyon aránya jelenleg 15-20 százalék, 600-800 milliárd forint lehet. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban nem kiugróan alacsony, ugyanis európai uniós szinten az ingatlanalapok vagyonának körülbelül 42 százalékát kezelik ESG alapon. Ugyanakkor Magyarországon ma még csak egy nyilvános ESG ingatlanalap működik, a kifejezetten fenntartható ingatlanbefektetéseket célzó “sötétzöld” alap pedig egyelőre nincs.

Az uniós 42 százalékból 39 az ESG, és 3 százalék a “sötétzöld” befektetés. Ez utóbbi minősítést azzal lehet kiérdemelni, hogy az alapkezelők a portfólió összeállításánál nemcsak figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat, hanem kifejezetten a zöld célok elérését támogató befektetésekre fókuszálnak. Magyarországnak érdeke, hogy felzárkózzon az uniós átlaghoz ezen a téren, ideális esetben beelőzze azt. Ezt nemcsak a klíma- és egyéb környezetvédelmi szempontot indokolják, hanem az is, hogy ezáltal csökkenhet az ország energiafüggősége és javulhat versenyképessége – hívták fel a figyelmet.

A tanulmány a felzárkózás érdekében számos szakmai javaslatot fogalmaz meg, egyebek mellett szabályozási egyértelműsítéseket. Javasolják például, hogy egy felújításra vásárolt, induláskor nem energiahatékony épület is lehessen zöld befektetés, ha megfelelő felújítási terv kapcsolódik hozzá. Az ajánlások között szerepel a hiteles, mérhető kritériumrendszerek használata is. Az ingatlanalap, mint forma népszerű Magyarországon, de az ESG-tudatosság még alacsony. A javaslat szerint fontos a társadalmi edukáció, hogy a lakossági befektetők is tudjanak az ESG-befektetésekről, illetve értsék azok jellemzőit. Az új befektetési formák kapcsán megjegyezték: az European Long Term Investment Fund (ELTIF-ek) és a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT-ek) szintén elősegíthetnék a zöld ingatlanberuházásokat. Támogatni kell elterjedésüket, illetve azt, hogy megjelenjenek bennük a fenntarthatósági szempontok. A tanulmány szerint ideális esetben elérhető jövőkép lehet, hogy több alapkezelő indítson ESG megközelítésű ingatlanalapot, a “világoszöldek” mellett akár “sötétzöldeket” is, és a fenntarthatósági szempontok szerint kezelt összvagyon jelentősen megnőhet, akár 1000 milliárd forint fölé.

Tovább olvasom