Zöldinfó
Génmódosított muslicákkal mentenék a termést brit tudósok
Az East Anglia Egyetem kutatói úgy módosították a gyümölcslégy (azaz muslica) DNS-ét, hogy csak hímek nemzésére legyen képes. Azt várják ettől, hogy ha visszaengedik a legyeket a természetbe, néhány légygeneráció alatt eléggé elterjed a módosított gén ahhoz, hogy jelentősen csökkenjen a gyümölcslégy-populáció mérete.
A kutatást vezető Dr. Philip Leftwich szerint nem csak olcsó és hatékony, de a legkörnyezetbarátabb megoldás is lenne az övék a gyümölcslegyek problémájára.
A földközi-tengeri gyümölcslégy komoly mezőgazdasági kertevőnek számít Európa- és Dél-Amerika-szerte, hiszen több mint 300 gyümölcs- és zöldségfélét veszélyeztet. Nagy-Britanniában pedig a klímaváltozás miatt terjedhet el. A kutatócsapat a Krétai Egyetem egyik üvegházában, citromfákon garázdálkodó legyekkel modellezte a génmanipuláció hatását, és azt tapasztalták, hogy a visszaengedett legyek a populáció gyors összeomlását eredményezték. Idén áprilisban Brazília lett az első ország, amely engedélyezte génmódosított rovarok alkalmazását, ott szúnyogokat manipuláltak, hogy megakadályozzák a Dengue-láz terjedését. Akkor ugyanaz az Oxitec nevű vég végezte a génmódosítást, amely most is részt vett a legyekkel kapcsolatos kutatásban. Saját bevallásuk szerint a brazíliai tesztek során 70 százalékos visszaesést értek el a szúnyogpopulációban.
forrás: index.hu
Zöldinfó
A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek
Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.
A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.
A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés