Zöldinfó
Génmódosított muslicákkal mentenék a termést brit tudósok
Az East Anglia Egyetem kutatói úgy módosították a gyümölcslégy (azaz muslica) DNS-ét, hogy csak hímek nemzésére legyen képes. Azt várják ettől, hogy ha visszaengedik a legyeket a természetbe, néhány légygeneráció alatt eléggé elterjed a módosított gén ahhoz, hogy jelentősen csökkenjen a gyümölcslégy-populáció mérete.
A kutatást vezető Dr. Philip Leftwich szerint nem csak olcsó és hatékony, de a legkörnyezetbarátabb megoldás is lenne az övék a gyümölcslegyek problémájára.
A földközi-tengeri gyümölcslégy komoly mezőgazdasági kertevőnek számít Európa- és Dél-Amerika-szerte, hiszen több mint 300 gyümölcs- és zöldségfélét veszélyeztet. Nagy-Britanniában pedig a klímaváltozás miatt terjedhet el. A kutatócsapat a Krétai Egyetem egyik üvegházában, citromfákon garázdálkodó legyekkel modellezte a génmanipuláció hatását, és azt tapasztalták, hogy a visszaengedett legyek a populáció gyors összeomlását eredményezték. Idén áprilisban Brazília lett az első ország, amely engedélyezte génmódosított rovarok alkalmazását, ott szúnyogokat manipuláltak, hogy megakadályozzák a Dengue-láz terjedését. Akkor ugyanaz az Oxitec nevű vég végezte a génmódosítást, amely most is részt vett a legyekkel kapcsolatos kutatásban. Saját bevallásuk szerint a brazíliai tesztek során 70 százalékos visszaesést értek el a szúnyogpopulációban.
forrás: index.hu
Zöldinfó
Fokozott állatorvosi ellenőrzés indult a szerbiai járvány megfékezésére
Fokozott állatorvosi ellenőrzést vezettek be Dél-Szerbiában juh- és kecskehimlő miatt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Fokozott állatorvosi ellenőrzést vezettek be a dél-szerbiai Raska környékén, miután juh- és kecskehimlőt mutattak ki egy helyi gazdaságban – írja az alternativenergia.hu. A hatóságok szerint minden szükséges intézkedést megtettek a fertőzés továbbterjedésének megakadályozására. A betegséget egy olyan gazdaságban azonosították, ahol 67 juhot és 60 bárányt tartottak. A laboratóriumi vizsgálatok kevesebb mint 24 órán belül megerősítették a fertőzést, ezt követően pedig az állategészségügyi előírásoknak megfelelően mind a 127 állatot leölték. Ez az első, juh- és kecskehimlővel kapcsolatos megerősített járványgóc Szerbiában 2026-ban.
A fertőzött gazdaság környezetében szigorú állategészségügyi felügyeletet rendeltek el, ellenőrzik az állatok mozgatását, és fokozott megfigyelés alatt tartják a környező tenyészeteket. Az állatorvosok a közeli településeken is vizsgálják az állományokat, hogy időben kiszűrjék az esetleges újabb fertőzéseket. Dragan Glamocic szerb mezőgazdasági miniszter szerint a vírus feltehetően illegális állatszállítás útján, Koszovó felől jutott Szerbiába. Hozzátette, hogy a juh- és kecskehimlő kevésbé jelentős gazdasági károkat okozhat, mint az afrikai sertéspestis, és emlékeztetett arra, hogy egy hasonló járványt tavaly mintegy két hónap alatt sikerült felszámolni. A juh- és kecskehimlő rendkívül fertőző vírusos állatbetegség, amely kizárólag a juhokat és a kecskéket érinti, emberre nem veszélyes.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés