Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Génmódosított muslicákkal mentenék a termést brit tudósok

Létrehozva:

|

Az East Anglia Egyetem kutatói úgy módosították a gyümölcslégy (azaz muslica) DNS-ét, hogy csak hímek nemzésére legyen képes. Azt várják ettől, hogy ha visszaengedik a legyeket a természetbe, néhány légygeneráció alatt eléggé elterjed a módosított gén ahhoz, hogy jelentősen csökkenjen a gyümölcslégy-populáció mérete.

A kutatást vezető Dr. Philip Leftwich szerint nem csak olcsó és hatékony, de a legkörnyezetbarátabb megoldás is lenne az övék a gyümölcslegyek problémájára.

A földközi-tengeri gyümölcslégy komoly mezőgazdasági kertevőnek számít Európa- és Dél-Amerika-szerte, hiszen több mint 300 gyümölcs- és zöldségfélét veszélyeztet. Nagy-Britanniában pedig a klímaváltozás miatt terjedhet el. A kutatócsapat a Krétai Egyetem egyik üvegházában, citromfákon garázdálkodó legyekkel modellezte a génmanipuláció hatását, és azt tapasztalták, hogy a visszaengedett legyek a populáció gyors összeomlását eredményezték. Idén áprilisban Brazília lett az első ország, amely engedélyezte génmódosított rovarok alkalmazását, ott szúnyogokat manipuláltak, hogy megakadályozzák a Dengue-láz terjedését. Akkor ugyanaz az Oxitec nevű vég végezte a génmódosítást, amely most is részt vett a legyekkel kapcsolatos kutatásban. Saját bevallásuk szerint a brazíliai tesztek során 70 százalékos visszaesést értek el a szúnyogpopulációban.

forrás: index.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák