Zöldinfó
Génmódosított muslicákkal mentenék a termést brit tudósok
Az East Anglia Egyetem kutatói úgy módosították a gyümölcslégy (azaz muslica) DNS-ét, hogy csak hímek nemzésére legyen képes. Azt várják ettől, hogy ha visszaengedik a legyeket a természetbe, néhány légygeneráció alatt eléggé elterjed a módosított gén ahhoz, hogy jelentősen csökkenjen a gyümölcslégy-populáció mérete.
A kutatást vezető Dr. Philip Leftwich szerint nem csak olcsó és hatékony, de a legkörnyezetbarátabb megoldás is lenne az övék a gyümölcslegyek problémájára.
A földközi-tengeri gyümölcslégy komoly mezőgazdasági kertevőnek számít Európa- és Dél-Amerika-szerte, hiszen több mint 300 gyümölcs- és zöldségfélét veszélyeztet. Nagy-Britanniában pedig a klímaváltozás miatt terjedhet el. A kutatócsapat a Krétai Egyetem egyik üvegházában, citromfákon garázdálkodó legyekkel modellezte a génmanipuláció hatását, és azt tapasztalták, hogy a visszaengedett legyek a populáció gyors összeomlását eredményezték. Idén áprilisban Brazília lett az első ország, amely engedélyezte génmódosított rovarok alkalmazását, ott szúnyogokat manipuláltak, hogy megakadályozzák a Dengue-láz terjedését. Akkor ugyanaz az Oxitec nevű vég végezte a génmódosítást, amely most is részt vett a legyekkel kapcsolatos kutatásban. Saját bevallásuk szerint a brazíliai tesztek során 70 százalékos visszaesést értek el a szúnyogpopulációban.
forrás: index.hu
Zöldinfó
Kiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
Már nemcsak a vidéket sújtja a vízhiány, hanem Budapest ivóvízellátása is veszélybe került!
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nem várhat tovább a vízkormányzás! Naponta ugyanis mintegy 80 millió köbméterrel kevesebb víz érkezik a Dunán a megszokottnál, és ami beérkezik, az is villámgyorsan távozik az országból – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A főváros ivóvízellátásának biztonsága döntően a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten működő, úgynevezett csápos kutakra épül. Ezek a kutak nem közvetlenül a Duna vizét termelik ki, hanem a folyómeder alatt található, több méter vastag kavics- és homokrétegen természetes módon átszűrődő vizet hasznosítják.
A rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a Duna megfelelő vízállása: magas vízszint esetén a folyó víznyomása biztosítja, hogy elegendő víz jusson a kavicságyon keresztül a kutakba. Amennyiben azonban a Duna vízszintje jelentősen lecsökken, ez a nyomás is mérséklődik, aminek következtében a magasabban elhelyezkedő csápok vízhozama számottevően visszaeshet, szélsőséges esetben pedig teljesen meg is szűnhet. Ez közvetlenül befolyásolhatja a főváros ivóvízellátásának üzembiztonságát. Solymár és több Budapest környéki település már elesett, hiszen ott már vízhiány ütötte fel a fejét.
Míg a fővárosban ivóvíz-ellátási problémák lépnek fel, addig a vidék teljesen kiszárad, tavak, patakok, kisebb folyók tűnnek el, s óriási ökológiai károk keletkeznek!
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés