Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Génmódosított muslicákkal mentenék a termést brit tudósok

Létrehozva:

|

Az East Anglia Egyetem kutatói úgy módosították a gyümölcslégy (azaz muslica) DNS-ét, hogy csak hímek nemzésére legyen képes. Azt várják ettől, hogy ha visszaengedik a legyeket a természetbe, néhány légygeneráció alatt eléggé elterjed a módosított gén ahhoz, hogy jelentősen csökkenjen a gyümölcslégy-populáció mérete.

A kutatást vezető Dr. Philip Leftwich szerint nem csak olcsó és hatékony, de a legkörnyezetbarátabb megoldás is lenne az övék a gyümölcslegyek problémájára.

A földközi-tengeri gyümölcslégy komoly mezőgazdasági kertevőnek számít Európa- és Dél-Amerika-szerte, hiszen több mint 300 gyümölcs- és zöldségfélét veszélyeztet. Nagy-Britanniában pedig a klímaváltozás miatt terjedhet el. A kutatócsapat a Krétai Egyetem egyik üvegházában, citromfákon garázdálkodó legyekkel modellezte a génmanipuláció hatását, és azt tapasztalták, hogy a visszaengedett legyek a populáció gyors összeomlását eredményezték. Idén áprilisban Brazília lett az első ország, amely engedélyezte génmódosított rovarok alkalmazását, ott szúnyogokat manipuláltak, hogy megakadályozzák a Dengue-láz terjedését. Akkor ugyanaz az Oxitec nevű vég végezte a génmódosítást, amely most is részt vett a legyekkel kapcsolatos kutatásban. Saját bevallásuk szerint a brazíliai tesztek során 70 százalékos visszaesést értek el a szúnyogpopulációban.

forrás: index.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák