Zöldinfó

Gentiloni: az EU jól felkészült az orosz gázcsap esetleges elzárására

Az Európai Unió “jól fel van készülve” arra az esetre, ha Oroszország teljesen leállítaná az Európába irányuló földgázszállítást, köszönhetően tárolási kapacitásainak és az energiatakarékossági intézkedéseknek – jelentette ki Paolo Gentiloni, az EU gazdaságpolitikai biztosa.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-09

Szerző:

Hell

“Jól felkészültünk, hogy ellenálljunk Oroszországnak, ha szélsőséges módon használnák a földgázfegyvert” – mondta Gentiloni szombaton újságíróknak az olaszországi Cernobbióban a The European House – Ambrosetti által szervezett gazdasági fórum margóján. “Nem félünk Putyin döntéseitől, elvárjuk az oroszoktól, hogy tartsák tiszteletben a szerződéseket, és ha nem teszik, készek vagyunk reagálni” – hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva. A Gazprom orosz nagyvállalat pénteken bejelentette, hogy az Oroszországot Észak-Németországgal összekötő Északi Áramlat I. vezetéket “teljesen” lezárják, amíg a turbina olajszivárgását ki nem javítják. A vezetéket szombaton tervezték újra megnyitni egy háromnapos karbantartási és javítási műveletet követően. Moszkva ezzel a lépéssel a G7-országcsoport azon pénteki bejelentésére reagált, amely szerint ideje lenne maximálni az orosz földgáz- és kőolajimport árát.

mti

Kapcsolódó tartalom:földgáz gáz orosz

Zöldinfó

Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban

Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.

Létrehozva:

3 perc telt el a létrehozás óta

2026-11-05

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.

Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.

Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.

Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.

Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.

Tovább olvasom