Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Gentiloni: az EU jól felkészült az orosz gázcsap esetleges elzárására

Az Európai Unió “jól fel van készülve” arra az esetre, ha Oroszország teljesen leállítaná az Európába irányuló földgázszállítást, köszönhetően tárolási kapacitásainak és az energiatakarékossági intézkedéseknek – jelentette ki Paolo Gentiloni, az EU gazdaságpolitikai biztosa.

Létrehozva:

|

“Jól felkészültünk, hogy ellenálljunk Oroszországnak, ha szélsőséges módon használnák a földgázfegyvert” – mondta Gentiloni szombaton újságíróknak az olaszországi Cernobbióban a The European House – Ambrosetti által szervezett gazdasági fórum margóján.  “Nem félünk Putyin döntéseitől, elvárjuk az oroszoktól, hogy tartsák tiszteletben a szerződéseket, és ha nem teszik, készek vagyunk reagálni” – hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva. A Gazprom orosz nagyvállalat pénteken bejelentette, hogy az Oroszországot Észak-Németországgal összekötő Északi Áramlat I. vezetéket “teljesen” lezárják, amíg a turbina olajszivárgását ki nem javítják. A vezetéket szombaton tervezték újra megnyitni egy háromnapos karbantartási és javítási műveletet követően. Moszkva ezzel a lépéssel a G7-országcsoport azon pénteki bejelentésére reagált, amely szerint ideje lenne maximálni az orosz földgáz- és kőolajimport árát.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák