Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Geotermikus energia a gáz helyett: új korszak kezdődik az energiarendszerben

A geotermikus szektor vezetői egyeztettek az iparág jövőjéről Budapesten.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nemrégiben rendezték meg a harmadik Budapest Geothermal Energy Summit-ot, amelyen több mint 100 vállalat és szervezet képviselője vett részt 20 országból – tudatta az alternativenergia.hu. A résztvevők a geotermikus energiában rejlő lehetőségeket és kihívásokat vitatták meg a régió legjelentősebb iparági fórumán. Lantos Csaba, energiaügyi miniszter a rendezvény megnyitóján kiemelte, hogy a geotermikus energia megfizethető és kiszámítható, független energiaforrás. Magyarország az első 5 európai állam közé került azzal, hogy 2010 óta a négyszeresére növelte a geotermikus hőtermelési kapacitásait, és a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció alapján 2030-ig további kétszeres bővülés várható. Az összkapacitás ekkorra elérheti a 12-13 petajoule-t, így a földgázfelhasználás jelentősen, 2035-ben már akár 1 milliárd köbméterrel is csökkenhet. Antics Miklós, az Európai Geotermikus Energia Tanács (EGEC) elnöke betekintést nyújtott az európai geotermikus fejlesztések jelenlegi helyzetébe és jövőjébe. „Célunk, hogy a megawattokról gigawattokra lépjünk: a fűtés és hűtés 75 százalékát szeretnénk geotermikus forrásokból biztosítani. Az elektromos áramtermelésben 15, a kritikus nyersanyagok terén 10 százalékot szeretnénk elérni.

„A geotermikus energia a jelen energiája” – mondta Luca Xodo, az ETIP Geothermal elnöke, hozzátéve: “Európában a geotermikus energiatermelés terén még a korai szakaszban vagyunk, így a legkönnyebben elérhető, alacsony kockázatú lehetőségeket használhatjuk ki a hőtermelésben, és bizonyos esetekben még az áramtermelésben is.” A geotermikus energia előtt álló akadályokat megvitató kerekasztal-beszélgetésben Horváth Viktor, energiaátmenetért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a legnagyobb probléma a finanszírozás. „Fontos a teljes értékláncot figyelembe venni, ami nemcsak a termelést foglalja magában, hanem a teljes rendszer menedzselését.” Beata Kępińska, a Lengyel Geotermikus Társaság elnöke a vízgazdálkodás kihívására hívta fel a figyelmet. Martina Tuschl, a horvát Szénhidrogén Ügynökség geotermikus szektorának igazgatója szerint az áram- és hőtermelés különböző típusú befektetőket vonz. „Az áramtermelés nagy kockázata miatt tőkebefektetőket igényel, míg a fűtési projektek gyakran a helyi közösségek támogatását élvezik.”

Prof. Dr. Inga Moeck, a Bundesverband Geothermie igazgatótanácsának tagja kiemelte, hogy az önkormányzatok a hőelosztásért felelősek, nem értenek a fúráshoz, a feltáráshoz vagy a projektfejlesztéshez, így be kell vonni a nagy energiaszolgáltatókat. Carp Suzana, a Cleantech for Central and Eastern Europe társalapítója szerint a régió Európa legjobb geotermikus potenciáljával rendelkezik. Van potenciál, de hiányzik a regionális stratégia. A fragmentáltság pedig lassítja a fejlődést. Gonda Bence, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának stratégiai ügyekért felelős alelnöke szintén kiemelte a társadalmi lendületet, hozzátéve, hogy a Magyar Nemzeti
Geotermikus Koncepció az egyik első volt az Európai Unióban.

Advertisement

Pinczés Imre, a Rotaqua fúrási vezetője előadásában hangsúlyozta, hogy a jól megtervezett és innovatív megoldások nemcsak a szabályozási megfeleléshez elengedhetetlenek, hanem hosszú távon is sikeres projekteket biztosíthatnak. Molnár Gábor, az Arctic Green Engineering Services ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy fontos előre jól felmérni a projektet, így a megvalósítás során elkerülhetőek a költséges változtatások. Kiss Csaba, az MVM ügyvezető-helyettese a hő- és áramtermelés kettős szükségességéről beszélt: „Magyarországon az áramtermelésnek kéz a kézben kell haladnia a hőértékesítéssel, mert ez biztosítja a geotermikus feltárás és fúrás kockázataira a megfelelő megtérülést.” „Ki kell találnunk, hogyan tegyük nyereségessé a projekteket” – mondta Domonkos Gergely, az MVM Zöld Generáció vezérigazgatója, hozzátéve, hogy az ESG-szempontok segíthetnek ebben. Pazsiczky Tamás, az EY-Parthenon partnere elmondta, hogy az értéklánc mentén történő együttműködés kritikus. „A felhasználóknak proaktívnak, tájékozottnak és elkötelezettnek kell lenniük.” Ladi Tímea, a MOL geotermikus és új energiák egységének vezetője szerint „a vállalatoknak meg kell érteniük, hogy nem a jelenlegi gázárak jelentik az egyetlen szempontot. A biztonságos ellátás, a helyi elérhetőség és más kulcsfontosságú tényezők ugyanolyan fontosak.

Vonas Florián, a Bayer Construct geotermikus osztályának vezetője bemutatta a Bayer geotermikus projektjeit: „Bár még viszonylag újak vagyunk a geotermikus piacon, rövid idő alatt jelentős előrelépést tettünk és erős pozíciót alakítottunk ki a magyar geotermikus szektorban.” A konferenciát a geotermikus fűtési és hűtési rendszerek fejlesztését célzó gyakorlati megoldások iránti felhívás zárta. „Nem kell félnünk attól, amit nem ismerünk. Kutatni, fejleszteni kell, és meg kell találni a megoldást” – zárta a rendezvényt Antics Miklós.

Advertisement

Zöld Energia

2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon

Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.

Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.

A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.

Advertisement

A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák