Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Gyerekegyetem, Science Camp, Mission Impossible – a jövő kutatói már készülnek a BME-n

Hatalmas szükség van a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) oktatóinak természettudományos ismereteire.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Balatoni Katalin a felsőoktatási intézmény Természettudományi Kara (BME TTK) által szervezett, a tudományos élményprogramokat, nyári táborokat és a STEM (science, technology, engineering, mathematics – természettudomány, technológia, mérnöki tudomány, matematika) felkészítés műegyetemi tapasztalatait és közoktatási vonatkozásait bemutató eseményen kiemelte: a köznevelésben dolgozók fontos feladata, hogy neveljék és biztosítsák az országnak a természettudományokkal foglalkozó tanárokat, hogy “szakemberek és kutatók sokaságát tudjuk majd magunk körül” – írta meg az alternativenergia.hu. A miniszterelnöki biztos elmondta: jelentős kormányzati célkitűzés az, hogy minél több fiatal érdeklődjön a jövőben a természettudományos területek iránt. Ennek egyik fontos eredménye a magyar kormány űrprogramja, amelyről már látható, hogy számos kutatási eredményt hoz az országnak, a gyerekek pedig kiemelt érdeklődéssel figyelik – tette hozzá Balatoni Katalin.

Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora kiemelte: az immár 243 éves felsőoktatási intézmény számtalan Nobel-díjast nevelt a nemzetnek, “akikre büszkék lehetünk”. A rektor fontos célnak nevezte, hogy minél több tehetséges fiatal kerüljön a mérnöki-műszaki-természettudományi-informatikai területre. Ebben pedig segítségükre lehetnek a BME-TTK diákoknak szóló programjai – fűzte hozzá. Aszódi Attila, a BME TTK dékánja hangsúlyozta: fontos a differenciált oktatás kiszélesítése a tanulmányaikat elkezdő hallgatók tudásszintjéhez illeszkedve. Ezáltal sikerrel történhet meg a hiányos tudással érkező diákok felzárkóztatása – tette hozzá a dékán. Az első alkalommal 2015-ben megszervezett BME Gyerekegyetemen a 8-14 éves (2-8. osztályos) korosztály vehet részt, a több napos eseményen a gyerekek – akiket a Műegyetem hallgatói kísérnek – bepillantást nyerhetnek az egyetemi életbe, különleges előadásokon vehetnek részt, valamint kisebb csoportokban rendkívüli kísérleteket is elvégezhetnek – hívta fel a figyelmet Dallos Györgyi, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Dékáni Hivatalának vezetője.

Simon Ferenc, a BME TTK tudományos és nemzetközi dékánhelyettese a tizedikes és tizenegyedikes középiskolások számára életre hívott BME TTK Science Camp elnevezésű, a Belügyminisztérium támogatásával megvalósult, ingyenes nyári táborról elmondta: a diákok megtekinthették többek között a Paksi Atomerőművet, valamint tudományos előadásokat és kulturális programokat is szerveztek számukra. Szilágyi Brigitta, a BME TTK Matematikai Intézet egyetemi docense tájékoztatása szerint ősszel első alkalommal indul a felsőoktatási intézmény Mission Impossible elnevezésű programja, melynek részeként a 11., 12. és 13. osztályos középiskolások heti rendszerességgel vehetnek részt matematika és fizika tantárgyakból felkészítő oktatáson mentorok segítségével. A projekt kapcsolódik a BME STEM programokhoz is – tette hozzá. Az ősztől többek között Nobel-díjas kísérletek középiskolásoknak elnevezésű szakkört, nyílt napokat, valamint kísérleti bemutatókat is tartanak a felsőoktatási intézményben a középiskolás diákok számára – sorolta a programokat Halbritter András, a BME TTK Fizikai Intézet intézetigazgató-helyettese.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák