Zöld Közlekedés
Gyorsabban válnak elérhetővé az elektromos autók
Az elektromos autók kínálata, illetve keresletük erős fejlődésen ment át az elmúlt öt évben. Használatuknál a legnagyobb kulcstényező a megtérülési ár, amely erősen függ a jármű árától, melynek legfontosabb befolyásolója az akkumulátorok költsége.
A legfrissebb jelentések szerint ez utóbbi indult drasztikus csökkenésnek, szépen lassan racionális döntéssé válik az elektromos autó birtoklása. 2014 végén világszerte már összesen 700 000, hálózatról tölthető vagy teljesen elektromos autót értékesítettek, amely hatalmas ugrás az előző év 400 000-es adatához képest – igaz, ehhez erősen hozzájárul a kínálati oldal bővülése, különösen a konnektoros hibridek területén. Nem kell ahhoz szakértőnek lenni, hogy a 2015-ös esztendőre milliós értéket vetítsünk előre, de hosszú távon még ez is csak egy parányi töredék a teljes piacból. De mikorra vehetik át az elektromos járművek a hatalmat?
Mindez alapvetően két dologtól függ. Egyrészt a fogyasztói szokásoktól, amelyhez hozzátartozik az újfajta közlekedési forma, és a vele járó új teendők menedzselése, illetve az infrastruktúra kiépítése, nem utolsó sorban pedig a járművek hatótávja. Ebben szerepet vállal az akkumulátor, amely szintén kulcstényező a másik dologban: a költségekben. Az akkumulátorok költségét kilowattórás (KWh) alapokon mérik, hiszen minél több fér el ebből egy akkumulátorban, annál messzebbre jutunk vele, sőt ez a teljesítményt is befolyásolhatja.
Egy 2013-as elemzés szerint az elektromotoros meghajtás akkor lesz képes költségekben felvenni a harcot a belső égésű motorokkal, ha az akkuk ára 300 dollár/kWh alá csökken – mindezt pedig 2020-ra jelezte előre. Azóta viszont már két év eltelt, a Nature Climate Change szervezet által készített legújabb tanulmány pedig az akkuk árának váratlan csökkenéséről számolt be. 2007 és 2014 között évente átlagosan 14 százalékkal csökkentek az árak. A nagy szériában gyártott modellek, mint például a Nissan Leaf vagy a Tesla Model S már elérték azt a szintet, amely megközelíti a 300 dolláros előrejelzést.
A teljes cikk itt olvasható.
Zöld Közlekedés
Schwarzenegger is ott volt: Bécs klímasemleges kézbesítésre váltott
Schwarzeneggerrel ünnepelte Bécs a CO 2 -mentes postai kézbesítést.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az osztrák származású világsztár, Arnold Schwarzenegger társaságában ünnepelte meg az Osztrák Posta (Österreichische Post), hogy Bécsben teljes egészében átállt a postai kézbesítés elektromos járművekre, illetve emberi erővel végzett kiszállításra – írja az alternativenergia.hu. A fejlesztés eredményeként az osztrák főváros lett Európa legnagyobb olyan metropolisza, ahol az úgynevezett ,,utolsó kilométeres” kézbesítés – vagyis a küldemények végső eljuttatása a címzettekhez – teljes mértékben közvetlen szén-dioxid-kibocsátás nélkül történik. A kiszállító rendszerben naponta több mint 1300 kézbesítő dolgozik gyalogosan, elektromos kerékpárral, elektromos robogóval vagy elektromos kisteherautóval. A mintegy ezer elektromos jármű évente körülbelül nyolcmillió kilométert tesz meg, amellyel a Posta számításai szerint évente körülbelül 2300 tonna szén-dioxid-kibocsátást takarítanak meg.
Európa-szerte egyre több város keresi a választ arra, hogyan lehet a növekvő online kereskedelem mellett csökkenteni a városi logisztika környezeti terhelését. Az e-kereskedelem terjedésével ugyanis jelentősen nőtt a kiszállítások száma, ami egyre nagyobb forgalmat és környezeti terhelést eredménye a nagyvárosokban. Bécsben erre a kihívásra regál az Osztrák Posta bécsi, utolsó kilóméteres kézbesítési rendszere, amely már közvetlen CO 2 -kibocsátás nélkül működik. A mérföldkő megünnepléséhez pedig Arnold Schwarzenegger is csatlakozott, aki a június 16-án kezdődő Austrian World Summit klímakonferencia fő kezdeményezője. A teljes átállás 32 millió eurós beruházással valósult meg, amely magába foglalta az elektromos járműflotta és a töltőinfrastruktúra kiépítését is. Az energiaellátást jelentős részben az Osztrák Posta saját napelemes rendszerei biztosítják, a fennmaradó áramigényt pedig osztrák, megújuló energiaforrásokból származó árammal fedezik.
A projekt jól illeszkedik Bécs hosszú távú klímavédelmi célkitűzéseihez. A város az elmúlt években jelentősen csökkentette szén-dioxid-kibocsátását, emellett számos fenntarthatósági beruházást valósított meg a városi közlekedés, az energiaellátás és a városi infrastruktúra területén. Ezek közé tartoznak a nagyobb volumenű intézkedések, például a szemétszállítás és a CO₂-mentes hulladékgazdálkodás fenntarthatóbbá tétele, valamint kisebb léptékű városi projektek is, mint az ,,egészséges utcák” program vagy Bécs élelmiszerügyi akcióterve. Az osztrák főváros célja továbbra is a teljes klímasemleglesség elérése 2040-ig.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaMiközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMegvizsgálják, mennyit fogyasztanak valójában az airfryerek
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaRekordkülönbség alakult ki az elektromos és hibrid használt autók ára között
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaGyorsított eljárással jöhetnek az elektromos rollerekre vonatkozó új szabályok
-
Zöld Közlekedés4 óra telt el a létrehozás ótaOlcsóbb lenne villanyautóval járni, mégis a hibrideket választják a magyarok

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés