Zöld Közlekedés
Gyorsan bővül a tiszta és csendes járműállomány
Minden eddiginél gyorsabban bővül a tiszta és csendes járműállomány Magyarországon; idén szeptember végéig csaknem ugyanannyi zöld rendszámot adtak ki, mint tavaly egész évben – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) a Facebook oldalán kedden.
Kiemelték: a környezetkímélő hajtásra utaló hatósági jelzéssel már 58,5 ezer jármű közlekedik, ami 2020 elejéhez képest háromszoros növekedésnek felel meg. A leginkább klímabarát, tisztán elektromos járművekből jelenleg négyszer több van, mint a vírusválság előtt – tették hozzá. A vidéken zöld rendszámmal forgalomba helyezett járművek száma szeptemberben múlta felül először több mint tízezerrel a budapestiekét – mutattak rá. A Belügyminisztérium rendszeres adatközlésére hivatkozva jelezték, hogy a környezetkímélő járművek túlnyomó többsége személyautó, de majdnem 1800 tehergépkocsi is van. Főként az elektromos közösségi közlekedési eszközök városi használatát ösztönző Zöld Busz Programnak köszönhetően 143 autóbusz visel zöld rendszámot. A tisztán elektromos motorok tavaly augusztus óta szerelhetők fel világoszöld alapszínű hatósági jelzéssel; mostanra 237 darab közlekedik így a hazai utakon.
A tárca emlékeztetett arra, hogy a kormány a Klíma- és természetvédelmi akcióterv több intézkedésével ösztönzi a károsanyag-kibocsátás ötödéért felelős közlekedés zöldítését. A kabinet a Zöld Busz Program mellett több pályázattal támogatta a tiszta és csendes autók, robogók, elektromos rásegítésű kerékpárok megvásárlását – fejtették ki. A bejegyzésben arra is kitértek: Magyarország az iparfejlesztésben is előmozdítja az alternatív hajtások terjedését. A TIM járműipari jövőképe szerint hazánk Németország mellett európai akkumulátorgyártási központtá válik. Zöld úton járunk a hidrogéngazdaság kiépítésében is. Az iparági stratégia elsőként a nehézgépjármű-forgalomban számít a technológia gyors térnyerésére, de a hidrogén-üzemanyagcellás motorvonat beszerzésének lehetőségét piackutatással vizsgálja már a MÁV is” – írták.
mti
Zöld Közlekedés
Új korszak kezdődött a flottakezelésben a költségek tartós emelkedése miatt
Néhány év alatt mintegy 30 százalékkal nőtt a vállalati járműflották költsége Európában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az elmúlt öt évben akár 30 százalékkal is nőhetett Európában a vállalati járműflották teljes tulajdonlási költsége (Total Cost of Ownership – TCO) derül ki az Arval Mobility Observatory legújabb iparági jelentéséből, a tanulmány szerint az emelkedés alapjaiban változtatta meg a flottakezelés és költségtervezés logikáját Európa-szerte, mivel a korábban kiszámíthatónak tartott költségtételek ma már folyamatos és aktív menedzsmentet igényelnek – írja az alternativenergia.hu. Kiemelték, a növekedés hátterében több, egymást erősítő piaci tényező áll. Az új járművek beszerzési ára 2020 óta átlagosan 15-25 szálékkal emelkedett, ami már önmagában megemelte a flották induló költségszintjét. Ezzel párhuzamosan a finanszírozási és lízingdíjak a kamatok változásával 2-4 százalékponttal nőttek, érezhetően megterhelve a havi kiadásokat.
Az energiapiac volatilitása tovább fokozta a költségnyomást, az üzemanyagárak 2020-hoz képest 20-35 százalékkal magasabb szinten stabilizálódtak, míg az üzleti áramtarifák időszakonként 30-60 százalékos emelkedést mutattak. A használtautó-piac ingadozó maradványértékei további kockázatot jelentenek, akár 10-15 százalék eltérés is előfordulhat a szerződéses ciklus végén, ami jelentősen befolyásolhatja a teljes életciklusra vetített költségeket. Agárdi Marianna, az Arval Magyarország ügyvezető igazgatója a közleményben arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábban stabilnak és kiszámíthatónak tartott költségtételek ma már folyamatos változást mutatnak, ezért nagyobb hangsúlyt kell fektetni a költségszerkezet átláthatóságára és a valós idejű adatelemzésre. Ez nem csupán operatív flottakezelési kérdés: a mobilitás mára stratégiai pénzügyi tényezővé vált, amely közvetlenül befolyásolja a vállalati döntéshozatalt és a hosszú távú üzleti tervezést is.
A közleményben részletezték, hogy a TCO-növekedés különösen erősen érinti azokat a szervezeteket, amelyek nagy futásteljesítményű vagy regionális, logisztikai feladatokra használt flottát üzemeltetnek. A jelentés arra is rámutat, hogy míg az autófenntartás költségei a magántulajdonú járművek esetében is érezhetően emelkedtek, a TCO emelkedés mértéke és hatása elsősorban a vállalati flottáknál mérhető pontosan, ahol a finanszírozási modellek, a maradványérték-kockázat és az energiaárak közvetlenül beépülnek az üzemeltetési szerződésekbe.
Az Arval Mobility Observatory tanulmánya 2020 és 2025 közötti flottaköltség-adatok, piaci mutatók és makrogazdasági trendek elemzésén alapul, az Európai Unió és az eurózóna országaiból származó statisztikákra és piaci mutatókra épülnek. A TCO modellek számítása a Eurostat, az Európai Bizottság Energetikai Főigazgatósága, valamint európai autópiaci indexek adatait használja. Az Arval a teljes körű gépjárműlízing egyik vezető nemzetközi szereplője és a mobilitási megoldások szakértője. A vállalat 1989-es alapítása óta a BNP Paribas csoport tagja, és annak Commercial, Personal Banking & Services divíziójába tartozik. 2024 végén az Arval közel 1,8 millió járművet kezelt, és 8600 munkatársa 29 országban kínál rugalmas, személyre szabott megoldásokat nagyvállalatoknak, kis- és középvállalkozásoknak, valamint magánügyfeleknek. Az Arval alapító tagja az Element-Arval Global Alliance-nak, amelynek flottája 55 országban több mint 4,5 millió járművet foglal magában – ismertették a közleményben.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöld Energia20 óra telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
