Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hárommilliárdos szennyvízberuházás valósult meg Kunmadarason

Elkészült a szennyvízberuházás Kunmadarason a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) pályázatán nyert csaknem hárommilliárd forint támogatásból- tájékoztatta a több mint ötezer-ötszáz lakosú Jász-Nagykun-Szolnok megyei település polgármestere az MTI-t, hozzátéve: csapadékvíz-elvezető beruházásra is nyert forrást a település.

Létrehozva:

|

Balogh Marianna (Új Esélyt Kunmadarasnak Egyesület) elmondta: a település történetének egyik legfontosabb infrastrukturális beruházása zajlott az elmúlt időszakban. Elkészült a teljes települést lefedő szennyvízhálózat, valamint az új szennyvíztisztító telep, amelynek a befogadási és tisztítási képessége mintegy négyszerese a korábbinak. A beruházás előtt mindössze a lakóingatlanok nyolc százalékánál volt kiépített csatornahálózat – közölte, jelezve azt is, hogy a lakossági rákötések már több száz ingatlan esetében megtörténtek. A polgármester beszámolt arról is, hogy a településen hamarosan elkezdődik a csapadékvíz-elvezető beruházás első üteme a Terület-és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatán nyert csaknem 400 millió forintból. A projekt a tervek szerint jövő nyáron ér véget. A beruházás során 2800 méter bel- és csapadékvízvédelmi létesítmény épül ki – közölte.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Erősödik a magyar juhtartás: támogatások és exportlehetőségek segítik az ágazatot

A juh- és bárányhús nemcsak egészséges, hanem környezetbarát választás is.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Tarpataki Tamás ismertette, hogy a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv forrásai és a kormányzati támogatások együttesen biztosítják az ágazat stabil működését, ösztönzik a termelés bővülését, erősítik a bárányhús belföldi és nemzetközi piaci pozícióját – írja az alternativenergia.hu. A támogatások a termeléstől a feldolgozáson át a teljes értékláncon segítik a fejlődést: jelentős források állnak rendelkezésre az állattartó telepek korszerűsítésére, élelmiszeripari beruházásokra, tenyésztési programokra, állatjóléti intézkedésekre és génmegőrzésre, miközben a nemzeti támogatások a tenyésztők és a tenyésztőszervezetek munkáját is segítik. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a magyar kiskérődző-tenyésztés megerősödött – fejtette ki a helyettes államtitkár.

A közlemény szerint Tarpataki Tamás elmondta, hogy a mostani rendezvény is a spanyol-magyar együttműködésben megvalósuló, 2027-ig tartó Celebrate-EULAMB program része, amelynek célja a juh- és bárányhús fogyasztásának növelése. Az Európai Unió promóciós pályázati rendszere kiemelten támogatja a több tagállam együttműködésével megvalósuló kampányokat. Az ilyen programok hozzájárulnak ahhoz, hogy a minőségi európai juh- és bárányhús erősebben jelenjen meg a piacon, és nőjön a kereslet külföldön és Magyarországon egyaránt. A helyettes államtitkár rámutatott, hogy az egy főre jutó éves bárányhúsfogyasztás jelenleg mindössze mintegy 0,2 kilogramm, miközben a termék kiváló tápértékű, könnyen emészthető, és jól illeszkedik az egészségtudatos étrendbe.

A legeltetésen alapuló juhtartás nemcsak kisebb környezeti terheléssel jár más állattenyésztési ágazatokhoz képest, ezért a bárányhús fogyasztása a fenntartható gazdálkodás támogatását is jelenti. A magyar juhágazat jelentős exportpotenciállal rendelkezik, ugyanakkor cél a belföldi fogyasztás növelése és a termelők jövedelmezőségének hosszú távú biztosítása. Az AM minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja, hogy a juh- és bárányhús ismét méltó helyére kerüljön a magyar gasztronómiában, és az ágazat tovább erősítse szerepét a fenntartható és versenyképes mezőgazdaságban – tette hozzá.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák