Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hárommilliárdos szennyvízberuházás valósult meg Kunmadarason

Elkészült a szennyvízberuházás Kunmadarason a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) pályázatán nyert csaknem hárommilliárd forint támogatásból- tájékoztatta a több mint ötezer-ötszáz lakosú Jász-Nagykun-Szolnok megyei település polgármestere az MTI-t, hozzátéve: csapadékvíz-elvezető beruházásra is nyert forrást a település.

Létrehozva:

|

Balogh Marianna (Új Esélyt Kunmadarasnak Egyesület) elmondta: a település történetének egyik legfontosabb infrastrukturális beruházása zajlott az elmúlt időszakban. Elkészült a teljes települést lefedő szennyvízhálózat, valamint az új szennyvíztisztító telep, amelynek a befogadási és tisztítási képessége mintegy négyszerese a korábbinak. A beruházás előtt mindössze a lakóingatlanok nyolc százalékánál volt kiépített csatornahálózat – közölte, jelezve azt is, hogy a lakossági rákötések már több száz ingatlan esetében megtörténtek. A polgármester beszámolt arról is, hogy a településen hamarosan elkezdődik a csapadékvíz-elvezető beruházás első üteme a Terület-és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatán nyert csaknem 400 millió forintból. A projekt a tervek szerint jövő nyáron ér véget. A beruházás során 2800 méter bel- és csapadékvízvédelmi létesítmény épül ki – közölte.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Sérülékenyebbé váltak az erdei ökoszisztémák, átfogó beavatkozásra van szükség

Erdeink fennmaradását biztosítják és a gyakorlati erdőgazdálkodók számára nyújtanak támpontot a most elkészülő, hosszú távú stratégiai cselekvési tervek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Előadásában Mocz András hangsúlyozta: a több mint száz szakértő részvételével működő Erdészeti Klímaadaptációs Fórum célja, hogy idén elkészüljön az erdőgazdálkodás alkalmazkodását elősegítő klímaadaptációs stratégia és cselekvési terv, amely gyakorlati, jogi és szakpolitikai eszközökkel segíti az erdők hosszú távú fennmaradását és gyarapodását, valamint a szénmegkötést, a biodiverzitás megőrzését és növekedését – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: kiemelt feladat, hogy létrejöjjön egy önálló, természet-helyreállítási rendelet is, amely a nemzeti zöldvagyon elvárt fenntartását szolgálja. A közlemény szerint a fórum 8 munkacsoportjában gyakorlati erdőgazdálkodók, kutatók, oktatók, természetvédelmi és vízügyi szakemberek, igazgatási szereplők és az érdekképviseletek vesznek részt. Külön szakértői csoportok foglalkoznak a felmerülő erdészeti vízgazdálkodási, szakmai és gazdasági elemzési, monitorozási és nyilvántartási, vadgazdálkodási, szaporítóanyag gazdálkodási, fejlesztéspolitikai és szabályozási kérdésekkel.

Mocz András kiemelte, hogy az éghajlatváltozás jelentősen hat a termőhelyekre, sebessége százszorosa annak, mint amivel eddig a fafajaink találkoztak, az erdei ökoszisztémák természetes alkalmazkodási képessége nem képes ezt követni, különösen sérülékennyé téve az egyes erdei ökoszisztémákat. Az éghajlatváltozás jelenleg tapasztalt hatásai közül a legfontosabbak közé tartozik az erdőtalajok vízháztartásának romlása, a csökkenő produktum, a növekvő erdőkárok, a csökkenő széntárolás és alkalmazkodó képesség, mindezek hatásaként pedig a kevesebb minőségi feldolgozható faanyag.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az új környezeti tényezők mellett új társadalmi igények is felmerülnek, vannak olyan hangok, amelyek egész egyszerűen a gazdálkodást tartják problémának. Ezért a szaktárca kiemelt célja, hogy a megfelelő szabályozás megteremtése a társadalmi elvárások figyelembe vételével történjen. “Célunk, hogy a javaslatok széles szakmai bázison nyugodjanak, és közvetlen iránymutatást, támogatást nyújtsanak a gyakorlati erdőgazdálkodás számára” – zárta gondolatait Mocz András a minisztérium közleménye szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák