Zöldinfó
Hárommilliárdos szennyvízberuházás valósult meg Kunmadarason
Elkészült a szennyvízberuházás Kunmadarason a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) pályázatán nyert csaknem hárommilliárd forint támogatásból- tájékoztatta a több mint ötezer-ötszáz lakosú Jász-Nagykun-Szolnok megyei település polgármestere az MTI-t, hozzátéve: csapadékvíz-elvezető beruházásra is nyert forrást a település.
Balogh Marianna (Új Esélyt Kunmadarasnak Egyesület) elmondta: a település történetének egyik legfontosabb infrastrukturális beruházása zajlott az elmúlt időszakban. Elkészült a teljes települést lefedő szennyvízhálózat, valamint az új szennyvíztisztító telep, amelynek a befogadási és tisztítási képessége mintegy négyszerese a korábbinak. A beruházás előtt mindössze a lakóingatlanok nyolc százalékánál volt kiépített csatornahálózat – közölte, jelezve azt is, hogy a lakossági rákötések már több száz ingatlan esetében megtörténtek. A polgármester beszámolt arról is, hogy a településen hamarosan elkezdődik a csapadékvíz-elvezető beruházás első üteme a Terület-és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatán nyert csaknem 400 millió forintból. A projekt a tervek szerint jövő nyáron ér véget. A beruházás során 2800 méter bel- és csapadékvízvédelmi létesítmény épül ki – közölte.
mti
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
