Kapcsolatfelvétel

Öko Fashion

Használd újra a régit!

Létrehozva:

|

A Humusz Szövetség meghirdette Re-design – Gondold újra! című kreatív alkotói pályázatát, amelynek jelentkezési határideje március 20. Azonban ahhoz, hogy a pályázóknak lehetőségük legyen ötletet meríteni az alkotáshoz, Ullmann Mónika, a Barkács csajból is ismert színésznő jó tanácsaival gazdagodhatnak az érdeklődők.

A redizájn maga azt jelenti, hogy újratervezés, a termékeknek az eredetitől eltérő funkciójú újrahasználata/hasznosítása. Az újrahasználat pedig tulajdonképpen a hulladékmegelőzés egyik módja, hiszen ha egy adott tárgyat nem veszünk meg újra, hanem többször felhasználjuk, vagyis meghosszabbítjuk az élettartamát, azzal nyersanyagot és energiát takarítunk meg. Tehát a redizájn nem csak kreatív és szórakoztató, de még környezetbarát is.

Amellett, hogy a környezetünket védjük, más előnyei is vannak a tárgyak kreatív újragondolásának. Készségfejlesztő, hiszen nem a boltból készen veszünk meg egy terméket, hanem saját magunk állítjuk elő. Ez továbbá a legolcsóbb módja annak, hogy egyedi, dizájner termékekhez jusson az ember. Az ügyesség mellett a kreativitás is fejlődik, ráadásul még csapatépítő és családi programnak is kitűnő.

Ullmann Mónika
Ezért döntött úgy Ullmann Mónika színésznő, hogy segít a Humusz redizájnhoz kapcsolódó tevékenységeit népszerűsíteni.
Mint minden remekműhöz, a redizájnhoz is több hozzávaló szükséges, amelyek közül a legnehezebb maga az ötlet. „Az első és legfontosabb szabály egy környezettudatos életmódhoz az, hogy csökkentsük a fogyasztásunkat, azaz nem kell mindent megvenni, főleg, ha azt mi magunk is elő tudjuk állítani” – osztja meg a tippet Ullmann Mónika. „Továbbá a fogyasztásunk mellett a keletkező hulladék mennyiségét is csökkenteni kell, amit egy termék hosszú idejű felhasználásával érhetünk el. A redizájn ebből kifolyólag arról szól, hogy körülnézünk otthon, hogy melyek a már feleslegessé vált vagy elromlott tárgyak, és melyek azok, amelyek valóban kellenek nekünk.”

A barkácsolásban járatos színésznő szerint elsősorban olyan anyagokat javasolt redizájnolni, amelyek nagy mennyiségben keletkeznek, akár napi szinten, és újrahasznosításuk még nincs megoldva, így mindenképp az égetőben vagy lerakóban végeznék. Ilyen például a CD, nejlonharisnya, esernyő. A csomagolóanyagokat alapból kerüljük, ha tudjuk, és csak végső esetben használjuk fel őket. Az alkatrészeket érdemes félretenni, sok esetben hasznunkra válhatnak a munka során. Mielőtt nekiállunk, gondoljuk végig, hogy milyen alapanyagokra van szükségünk, és ha több mindent kell venni ahhoz, hogy egy tárgyat átalakítsunk, akkor nem biztos, hogy megéri nekiállni. Kiválóan munkálható, jó alapanyagnak pedig ajánlott a karton, a papír és a textil rongy.

Az alapanyagok mellett célszerű arra is odafigyelni, hogy valóban környezetbarát módon dolgozzunk. A hulladékhierarchiát mindig tartsuk szem előtt, és ha valamit még lehetséges, akkor azt mindenképpen próbáljuk megjavítani. „Az elejétől fogva érdemes úgy dolgozni, hogy az tartós, illetve könnyen javítható legyen (csavarozás, szögelés). Maradékanyagból is kevesebb keletkezzen vagy azok felhasználása is elejétől fogva tervezve legyen. Hiányzó szerszámokért pedig nem kell rögtön boltba indulni, kérdezzük meg előbb szomszédjainkat, ismerőseinket, biztos szívesen kölcsönadják. Bizonyos alaptechnikák, mint például a kosárfonás, sok anyag esetében alkalmazható (textil, papír, gumi stb.), és megbízható, tartós eredményt produkálnak.” – árulta el praktikáit a környezet iránti elkötelezettségéről is jól ismert színésznő.

További hasznos tippek a www.humusz.hu/redesigntippek oldalán olvashatók, a pályázni kívánók pedig a www.humusz.hu/redesignpalyazat oldalon juthatnak bővebb információhoz.

forrás: greenfo.hu

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Öko Fashion

Magyar dizájnerek, akik szemétből alkotnak egyedi, környezetbarát kreációkat

Létrehozva:

|

Szerző:

Akár a hulladékot gyűjtöd szelektíven, akár a ruháidat akarod újrahasznosítani vagy elajándékozni, máris tettél egy lépést a környezet érdekében. 

Az elmúlt években egyre több márka is rájött arra, hogy szemétből alkotni menő, így nemcsak fenntartható, hanem egyedi és sokszínű darabokkal örvendeztették meg a dizájner ruhák és kiegészítők kedvelőit – olvasható a Coloré női magazin összeállításában

A környezettudatosság számos márkának lett a küldetése, bizonyítva azt, hogy a divat világában is helye van fenntarthatóságnak. 

  • A Hikezone kávés zsákból gyárt mintás topánkákat, amelyek különleges kiegészítői lehetnek minden egyes szettünknek.
  • A Nana Bags a már nem használt farmerek és leselejtezett kárpitok anyagait felhasználva csinál táskákat.
  • RePityke mindenféle textíliát, kidobott ruhaanyagokat használ fel táskáihoz.
  • A Réthy Fashion Nemcsak a farmereket készíti használt anyagból, hanem a fiatalságot is neveli.
  • A Printa összes konyhai kiegészítője, táskája, tasakja, keféje természetes és komposztálható alapanyagokból készül.
  • A Delka bag a táskáik gyártása során keletkezett hulladékból gyártott újabb táskákat.
Tovább olvasom

Öko Fashion

Jól hangzik a magát tisztító edzőruha, de a környezet fizet meg érte

Létrehozva:

|

Szerző:

A legnagyobb divatmárkák mostanában azzal kísérletezgetnek, hogy maguktól tisztuló, a kellemetlen szagokat eltüntető edzőruhákat gyártsanak – bár ez könnyebbség a mosás során, a környezetnek korántsem jelent sok jót.

A ruhákból kikerülő ezüstionok ugyanis finoman szólva sem tesznek jót a környezetnek, írta a womenshealthmag.com. Jól hangzik az önmagát tisztító sportruha – ki ne szeretné, ha a teremben izzadva vagy egy hosszabb futás után ne legyen csupa izzadtságszag, és ne kelljen nonstop szellőztetni a fürdőben sem a szennyes miatt? A ruhagyártók egy része már gondolt a probléma megoldására, és olyan anyagból készülő edzőruhákat is gyárt, amely magától mérsékli a kellemetlen szagokat. A piacon jelenleg elérhető öntisztító, szagtalanító edző ruhák antimikrobális bevonata ezüstionokat enged a környezetbe, ami egy természetes baktériumgyilkos. Kísérletek során ezek az ezüstionok baktériumokat, vírust, algákat és gombákat pusztítottak el. Csakhogy ez a módszer, bármennyire nem tűnik problémásnak, valójában kifejezetten káros lehet a környezetre.

Az Amerikai Kémiai Társaság friss kutatása szerint a mosással magában nincs gond – ha a kereskedelmi forgalomban elérhető, öntisztító ruhákat mossuk, olyan kevés ezüstion kerül a környezetbe, hogy az elhanyagolható. A kutatók megnézték a szennyvíz toxicitását, és arra jutottak, hogy nem okoz problémát a benne található ezüstionok mennyisége. A probléma azonban továbbra is fennáll, csak nem a mosásnál, hanem akkor, amikor a ruhát kidobjuk, és hulladékká válik. Ezeket a ruhadarabokat ugyanis rendszerint ugyanúgy a kommunális szemétbe dobjuk, mint minden más ruhát, így pedig már komolyabb szennyezést jelenthetnek a környezetnek. Jelenleg nincs lehetőségünk arra, hogy máshogy, szelektíven gyűjtsük őket. A szakértők szimulációk segítségével azt mutatták ki, hogy a ruhadarabokban megmaradó ezüst előbb-utóbb kioldódik az anyagból, ez pedig már káros a környezetre nézve.

A szakértők szerint a környezetszennyező hatást két dologgal lehetne mérsékelni: a ruhagyártóknak figyelniük kellene arra, hogy mennyi ezüstöt használnak, és hogy a megfelelő, biztonságos szint alatt tartják-e a mennyiséget, mi pedig azzal tehetünk a legtöbbet, ha nem dobjuk ki a ruhákat már az első kopás vagy szakadás következtében, hanem megpróbáljuk meghosszabbítani az élettartamukat.

Tovább olvasom

Öko Fashion

100 százalékos pamutként kínálták, de kiderült hogy kamu!

Létrehozva:

|

Szerző:

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) idén is vizsgálta, hogy a 100 százalékos pamutként kínált textiltermékek összetétele igazolja-e a címkén, csomagoláson olvasható információt.

A negyven különböző ágynemű és hálóruha közül négy részben műszálas volt, további kettő pedig legfeljebb messziről láthatott gyapotot – közölte szerdán a minisztérium. A közlemény szerint a pamut természetes, növényi eredetű anyag, viselése, használata kellemesebb a bőrnek. Nedvszívó- és szellőzőképessége nagyobb, a poliészter ágyneműbe, ruhába könnyebben beleizzadhatunk. A műszálak előállítása lényegesen olcsóbb, de a gyártás és annak hulladéka jobban szennyezi a környezetet. A tiszta pamutként kínált termékek mindezekért magasabb áron is kelendőek.

Korábban a 100 százalékos pamut termékekkel kapcsolatos problémák voltak a leggyakoribbak, emiatt foglalkozott ismét ezekkel az árucikkekkel az ITM. A tárca Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma a nyersanyagról a címkén, csomagoláson feltüntetett adatok helytállóságát mérte fel. A tisztességtelen és megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése érdekében mikroszkópos szálfelismeréses vizsgálattal és vegyi módszerekkel állapították meg a portékák összetételét.

A negyven tétel ellenőrzése során fele-fele részben vizsgált ágyneműket és alsóruházati termékeket a labor. Összesen hat árucikkel szemben merült fel kifogás. Két lepedő egyáltalán nem tartalmazott pamutot, csak poliésztert. Egy másik lepedőben és egy ágyhuzatban a megengedettnél nagyobb arányban volt jelen viszkóz. Két hálóruhánál pedig a pamut mellett poliésztert is találtak a szálösszetevők között. A laborvizsgálat eredményét tételesen ismertető táblázat a Fogyasztóvédelmi Portálon érhető el.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint elmondta: “A rendszeres ellenőrzésnek köszönhetően a tavalyi tizenkettőhöz képest idén csak feleannyi textiltermék kifogásolására adott okot a vizsgálat. A megindult fogyasztóvédelmi hatósági eljárások a valós anyagösszetétel feltüntetésére kötelezhetik a forgalmazókat. Jó hír, hogy a gyermekeknek szánt tizenkettő ágynemű, pizsama és fehérnemű mindegyike tényleg kizárólag pamutból volt.”

 

 

Képünk illusztráció.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák