Zöld Energia
Hat hazai mezőgazdasági szakképző iskola energiahatékonysági felújítása készült el
Jelentősen csökkenni fog több hazai mezőgazdasági szakképző iskola fűtésszámlája a napokban lezárult energetikai korszerűsítések után.
Az Európai Unió, projektenként közel 150 millió forintos vissza nem térítendő támogatásával megvalósult zöld beruházások során, az iskolák épületei modern hőszigetelést és korszerű nyílászárókat kaptak. A Szekszárdon, Kenderesen, Baktalórántházán, Cegléden, Vépen és Mátrafüreden megvalósult energiatakarékossági projektek hozzájárulnak hazánk üvegházgáz-kibocsátási célkitűzéseihez és eközben ezen intézmények fenntartási költségei is jelentősen, évi több millió forinttal csökkennek.
A napokban fejeződött be az ENSZ égisze alatt a párizsi klímakonferencia. A világ vezetői elkötelezték magukat a globális üvegházgáz kibocsátás csökkentés mellett. Az Európai Unió már korábban kötelező üvegházgáz kibocsátás csökkentési célokat írt elő a tagországai, így Magyarország számára is. A hazai szén-dioxid kibocsátás döntő részéért az energiafelhasználás felel, így a kibocsátás csökkentés egyik leghatékonyabb eszköze az energiahasználat megelőzése. Az energia igen nagy részét pedig az épületekben használjuk fel. Sajnos hazánkban igen nagy az energiahatékonysági szempontból elavult épületek aránya, így szigeteléssel, az épületek energia hatékony felújításával jelentős szén-dioxid kibocsátást előzhetünk meg és eközben ezen épületek fenntartási költségei is jelentősen csökkennek.
A KEOP-5.7.0/15 – Középületek kiemelt jelentőségű épületenergetikai fejlesztése- konstrukció lehetőséget adott számos iskola felújítására. 2015 decemberére hat jelentős hazai agrár középiskola energiahatékonysági felújítása fejeződött be ezen konstrukció keretében. Az iskolák azon épületeiket modernizálták, melyek hővesztesége jelentős volt, állapotuk nem felelt meg a kor követelményeinek, kifűtésük pazarló volt. A jelentős többlet energiahordozó felhasználás a klímánkat és az iskolák költségvetését is feleslegesen terhelte.
A szekszárdi FM DASzK Csapó Dániel Középiskola öt épületének energiahatékonysági felújítása az Európai Unió 149.59 millió forintos vissza nem térítendő támogatásból valósult meg. A beruházás során öt épület kapott hőszigetelést és modern nyílászárókat. Az energiahatékonyság-növelés révén évente nagyjából 98 tonna üvegházhatású gáz (CO2) kibocsátást előz meg a szekszárdi iskola. A beruházás eredményeképp az intézmény évente 6,81 millió forint megtakarított energiaköltséggel kalkulál.
Az FM DASzK, Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, a vépi intézményének a tanügyi épületét is felújította a KEOP konstrukció keretében. A Vas megyei beruházás során a régi nyílászárókat és a régi kopolit üvegfalat cserélték le modern, jó hőszigetelésű új modellekre, ami körülbelül évi 84 tonna üvegházhatású gáz (szén-dioxid) kibocsátás csökkentést jelent. Az energiatakarékossági projekt így évente 5,96 millió forinttal csökkenti a Vas megyei iskola fűtési költségeit.
A ceglédi Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola szintén öt épületét modernizálta 149.57 millió forintos vissza nem térítendő támogatásból. A beruházásokkal a megtakarított energiahordozó mennyisége várhatóan 1554 GJ/év, ami 88 tonnányi szén-dioxid kibocsátás csökkenést és 8.28 millió forinttal alacsonyabb energia számlát eredményez évente.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Baktalórántházán található Vay Ádám Gimnázium, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium ugyancsak öt épületét újította fel a KEOP keretében. A vastag hőszigetelés és a korszerű nyílászárók évente 1644 GJ-al kevesebb energiahordozó felhasználást fognak jelenteni az intézménynek. Az épületek hőigényét megújuló pelletfűtés látja el, így üvegházgáz kibocsátás csökkentés nem számítható, ám az energiatermelés csökkentésével a térség károsanyag-kibocsátása csökken. A baktalórántházai környezetvédelmi fejlesztés teljes költsége 147.59 millió forint, melyből 134.77 millió forint az Uniós támogatás.
A Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium hét épülete újult meg 132.43 millió forintos támogatásból. Az energiapazarlás megszüntetésével a megtakarított energiahordozók mennyisége várhatóan 1467 GJ/év, ami éves szinten körülbelül nettó 7,06 millió forint megtakarított energia költséget jelent. Ez évente körülbelül 83 tonna szén-dioxid kibocsátás csökkenést jelent.
A Mátrafüreden található FM-ASZK-Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakképző Iskolája és Kollégiuma energiahatékonyság növelő beruházása 149.52 millió forint uniós támogatásból valósult meg. Az iskola főépülete valamint a kollégium épülete kapott hatékony hőszigetelést és új nyílászárókat, aminek köszönhetően évente nagyjából 68 tonna üvegházhatású gáz (CO2) kibocsátását előzzük meg. Számítások szerint a beruházás eredményeképp az intézmény fűtésszámlája évi 5,655 millió forinttal csökkent.
A felújítások révén nemcsak az épületben tartózkodók komfortérzete javul, de nő az épületek várható élettartama is, miközben fenntartási költségeik szignifikánsan csökkennek. A felújítási projektek célja továbbá, hogy növekedjen az iskolák tanulóinak és dolgozóinak környezettudatossága azáltal, hogy megtapasztalják, hogy a fejlesztés eredményeként jobb komfortfokozatú, energiatakarékos és környezetbarát épületek jönnek léte.
Zöld Energia
Szélerőművek, energiatárolók és hálózatfejlesztés: nagyszabású energetikai program indul
4000 megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztést tervez a kormány.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Évtizedek óta nem látott mértékű beruházások indulnak a megújuló energia területén, köztük négyezer megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztés fog megvalósulni 2030-ig Magyarországon a kormány szerdai ülésén hozott döntése értelmében – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Magyar Péter azt mondta: a következő években új szélerőművek sora épülhet Magyarországon. Először egy 868 milliárd forintnyi energetikai fejlesztést valósítanak meg, de összességében mintegy 4000 megawatt, vagyis a paksi atomerőmű kapacitásának a dupláját kitevő szélerőműfejlesztés lesz.
A négy gigawattnyi, magántőke bevonásával megvalósuló szélenergia-kapacitás-fejlesztésről szólva jelezte: hamarosan társadalmi vitára bocsátják a létesítési helyszíneket is tartalmazó dokumentumot. Azt is mondta: a jövő hónap végén zárul a helyreállítási alapból hazahozott másfél milliárd eurós kerettel elektromos hálózatok fejlesztésére kiírt pályázat, amelyek célja az, hogy a hálózat extrém körülmények között is hibamentesen tudjon működni. Emellett 2030-ig a kormány három gigawattnyi áramtároló kapacitást kíván kiépíteni. Gondoskodnunk kell arról, hogy az oroszoktól és a magyar dunai vízszinttől is minél inkább függetlenül tudjuk biztosítani az energiaellátást és hazánk energiabiztonságát – jelentette ki.
A szélerőmű pályázatokról szólva a kormányfő megjegyezte: sokhelyütt látták már meg ebben a lehetőséget, különösen, hogy ezek a létesítmények telephelynek minősülnek és iparűzésiadó-bevételt jelentenek az adott településnek, miközben munkahelyeket is teremtenek.
Magyar Péter hangsúlyozta: minél többféle hazai energiaforrás áll a rendelkezésre, minél több tárolókapacitás van, annál kevésbé válik az ország kiszolgáltatottá akár időjárási körülményeknek, akár más országoknak. Kitért rá: Pakson a szivattyúfejlesztés nem valósult meg időben, csak a biztonsági szivattyúk tervezése készült el. Várhatóan 2030 előtt nincs esély arra, hogy ezek rendelkezésre álljanak. Ha a fejlesztés már 2018-ban vagy korábban elkezdődött volna, akkor a szivattyúk már rendelkezésre állhatnának.
Kiemelte: már több tucat településen kellett korlátozni a vízhasználatot. Nógrád megye 54, Zala 29, Hajdú-Bihar számos településén léptettek életbe korlátozást, Szentendre egyik részén 1500 ingatlan maradt víz nélkül, több helyen a honvédség biztosított vizet.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó20 óra telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
