Zöld Energia
Hat hazai mezőgazdasági szakképző iskola energiahatékonysági felújítása készült el

Jelentősen csökkenni fog több hazai mezőgazdasági szakképző iskola fűtésszámlája a napokban lezárult energetikai korszerűsítések után.
Az Európai Unió, projektenként közel 150 millió forintos vissza nem térítendő támogatásával megvalósult zöld beruházások során, az iskolák épületei modern hőszigetelést és korszerű nyílászárókat kaptak. A Szekszárdon, Kenderesen, Baktalórántházán, Cegléden, Vépen és Mátrafüreden megvalósult energiatakarékossági projektek hozzájárulnak hazánk üvegházgáz-kibocsátási célkitűzéseihez és eközben ezen intézmények fenntartási költségei is jelentősen, évi több millió forinttal csökkennek.
A napokban fejeződött be az ENSZ égisze alatt a párizsi klímakonferencia. A világ vezetői elkötelezték magukat a globális üvegházgáz kibocsátás csökkentés mellett. Az Európai Unió már korábban kötelező üvegházgáz kibocsátás csökkentési célokat írt elő a tagországai, így Magyarország számára is. A hazai szén-dioxid kibocsátás döntő részéért az energiafelhasználás felel, így a kibocsátás csökkentés egyik leghatékonyabb eszköze az energiahasználat megelőzése. Az energia igen nagy részét pedig az épületekben használjuk fel. Sajnos hazánkban igen nagy az energiahatékonysági szempontból elavult épületek aránya, így szigeteléssel, az épületek energia hatékony felújításával jelentős szén-dioxid kibocsátást előzhetünk meg és eközben ezen épületek fenntartási költségei is jelentősen csökkennek.
A KEOP-5.7.0/15 – Középületek kiemelt jelentőségű épületenergetikai fejlesztése- konstrukció lehetőséget adott számos iskola felújítására. 2015 decemberére hat jelentős hazai agrár középiskola energiahatékonysági felújítása fejeződött be ezen konstrukció keretében. Az iskolák azon épületeiket modernizálták, melyek hővesztesége jelentős volt, állapotuk nem felelt meg a kor követelményeinek, kifűtésük pazarló volt. A jelentős többlet energiahordozó felhasználás a klímánkat és az iskolák költségvetését is feleslegesen terhelte.
A szekszárdi FM DASzK Csapó Dániel Középiskola öt épületének energiahatékonysági felújítása az Európai Unió 149.59 millió forintos vissza nem térítendő támogatásból valósult meg. A beruházás során öt épület kapott hőszigetelést és modern nyílászárókat. Az energiahatékonyság-növelés révén évente nagyjából 98 tonna üvegházhatású gáz (CO2) kibocsátást előz meg a szekszárdi iskola. A beruházás eredményeképp az intézmény évente 6,81 millió forint megtakarított energiaköltséggel kalkulál.
Az FM DASzK, Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, a vépi intézményének a tanügyi épületét is felújította a KEOP konstrukció keretében. A Vas megyei beruházás során a régi nyílászárókat és a régi kopolit üvegfalat cserélték le modern, jó hőszigetelésű új modellekre, ami körülbelül évi 84 tonna üvegházhatású gáz (szén-dioxid) kibocsátás csökkentést jelent. Az energiatakarékossági projekt így évente 5,96 millió forinttal csökkenti a Vas megyei iskola fűtési költségeit.
A ceglédi Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola szintén öt épületét modernizálta 149.57 millió forintos vissza nem térítendő támogatásból. A beruházásokkal a megtakarított energiahordozó mennyisége várhatóan 1554 GJ/év, ami 88 tonnányi szén-dioxid kibocsátás csökkenést és 8.28 millió forinttal alacsonyabb energia számlát eredményez évente.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Baktalórántházán található Vay Ádám Gimnázium, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium ugyancsak öt épületét újította fel a KEOP keretében. A vastag hőszigetelés és a korszerű nyílászárók évente 1644 GJ-al kevesebb energiahordozó felhasználást fognak jelenteni az intézménynek. Az épületek hőigényét megújuló pelletfűtés látja el, így üvegházgáz kibocsátás csökkentés nem számítható, ám az energiatermelés csökkentésével a térség károsanyag-kibocsátása csökken. A baktalórántházai környezetvédelmi fejlesztés teljes költsége 147.59 millió forint, melyből 134.77 millió forint az Uniós támogatás.
A Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium hét épülete újult meg 132.43 millió forintos támogatásból. Az energiapazarlás megszüntetésével a megtakarított energiahordozók mennyisége várhatóan 1467 GJ/év, ami éves szinten körülbelül nettó 7,06 millió forint megtakarított energia költséget jelent. Ez évente körülbelül 83 tonna szén-dioxid kibocsátás csökkenést jelent.
A Mátrafüreden található FM-ASZK-Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakképző Iskolája és Kollégiuma energiahatékonyság növelő beruházása 149.52 millió forint uniós támogatásból valósult meg. Az iskola főépülete valamint a kollégium épülete kapott hatékony hőszigetelést és új nyílászárókat, aminek köszönhetően évente nagyjából 68 tonna üvegházhatású gáz (CO2) kibocsátását előzzük meg. Számítások szerint a beruházás eredményeképp az intézmény fűtésszámlája évi 5,655 millió forinttal csökkent.
A felújítások révén nemcsak az épületben tartózkodók komfortérzete javul, de nő az épületek várható élettartama is, miközben fenntartási költségeik szignifikánsan csökkennek. A felújítási projektek célja továbbá, hogy növekedjen az iskolák tanulóinak és dolgozóinak környezettudatossága azáltal, hogy megtapasztalják, hogy a fejlesztés eredményeként jobb komfortfokozatú, energiatakarékos és környezetbarát épületek jönnek léte.

Zöld Energia
Magyarország kincset rejt a föld alatt – most dől el, hogyan használjuk ki
A kormány a Jedlik Ányos Energetikai Programban minden eddiginél nagyobb forrásmennyiséggel segíti a geotermia hazai térnyerését.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A pályázati honlapon csütörtöktől augusztus végéig véleményezhető a földhőre a legtöbb forrást biztosító programelem – írja az alternativenergia.hu. A harmadik tematikus felhívás több mint 20 milliárd forint kamatmentes hitellel ösztönzi a geotermikus hőtermelő beruházásokat Budapesten kívül az ország bármely részében – tájékoztatta a tárca az MTI-t. A földhő hasznosítása az összesen több mint 42 milliárd állami hozzájárulás jóvoltából a hazai zöldgazdaság húzóágazatává válhat – emelték ki. A közleményben emlékeztettek: az Energiaügyi Minisztérium a nem időjárásfüggő zöldenergia térnyerése érdekében tavaly alkotta meg a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepciót. A dokumentumban rögzített alapvető cél, hogy 2030-ra a hazai felhasználás megduplázódjon, vagyis a 6,4 petajoule bázisérték kétszeresére növekedjen. A koncepció szerint a következő évtized elejére 6,5 százalékról 25-30 százalékra emelkedhet a geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelésből és az új hasznosítások 2035-ig összesen 1-1,2 milliárd köbméter földgázt válthatnak ki, érdemben csökkentve az importkitettséget.
Mint írták, a Jedlik Ányos Energetikai Program három geotermikus pályázattal is segíti a hasznosítási célok elérését. A társadalmi egyeztetéseken augusztusban már átesett két felhívást most a legnagyobb keretösszegű támogatási lehetőség véleményeztetése követi. A programban kínált kamatmentes kölcsön összege mélygeotermia beruházás esetén minimum 1 milliárd, maximum 6 milliárd forint, sekély geotermia esetén legalább 100 millió, de legfeljebb 1 milliárd forint lehet. A földhő hasznosítási kedvezményes hitelkonstrukció tervezetéhez 2025. augusztus 31-ig várják az észrevételeket. A tárca közleménye szerint ezzel teljessé vált a Jedlik-program földhőtámogatási palettája. Az új pályázat mellett a geotermikus energiára alapozott villamosenergia- és hőtermelő rendszerek kialakítását 12 milliárd forintos pályázat mozdíthatja elő. Az első geotermikus termelő kút fúrásához különálló programelemben további 10 milliárd forint támogatás válik elérhetővé idén ősszel.
A Kárpát-medencében a földkéreg vastagsága az európai kontinens átlagos értékének fele, ami magasabb felszín alatti hőmérsékletet eredményez. A térséget felépítő kőzetek nagy mennyiségben képesek tárolni a természetes felszín alatti vízkészletet. Magyarország tehát előnyös adottságokkal rendelkezik a földhő sokrétű hasznosításához. A Jedlik Ányos Energetikai Program pályázati támogatásai e lehetőségek hatékony kiaknázását szolgálják minden korábbit meghaladó állami ráfordítással – áll a tárca közleményében.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Medvék és emberek konfliktusa: országos vizsgálat indul a barnamedve-állományról
-
Zöld Energia8 óra telt el a létrehozás óta
Magyarország kincset rejt a föld alatt – most dől el, hogyan használjuk ki
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Hat új helyszínen indul szénhidrogén-kutatás – jön az energiabiztonság új korszaka?
-
Zöldinfó5 óra telt el a létrehozás óta
Téli rezsicsúcs helyett fix havi díj – változás jön a villanyszámlák elszámolásában
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
Itt a lehetőség: geotermikus fejlesztésekre indulnak a támogatási programok