Zöld Energia
Hat hazai mezőgazdasági szakképző iskola energiahatékonysági felújítása készült el
Jelentősen csökkenni fog több hazai mezőgazdasági szakképző iskola fűtésszámlája a napokban lezárult energetikai korszerűsítések után.
Az Európai Unió, projektenként közel 150 millió forintos vissza nem térítendő támogatásával megvalósult zöld beruházások során, az iskolák épületei modern hőszigetelést és korszerű nyílászárókat kaptak. A Szekszárdon, Kenderesen, Baktalórántházán, Cegléden, Vépen és Mátrafüreden megvalósult energiatakarékossági projektek hozzájárulnak hazánk üvegházgáz-kibocsátási célkitűzéseihez és eközben ezen intézmények fenntartási költségei is jelentősen, évi több millió forinttal csökkennek.
A napokban fejeződött be az ENSZ égisze alatt a párizsi klímakonferencia. A világ vezetői elkötelezték magukat a globális üvegházgáz kibocsátás csökkentés mellett. Az Európai Unió már korábban kötelező üvegházgáz kibocsátás csökkentési célokat írt elő a tagországai, így Magyarország számára is. A hazai szén-dioxid kibocsátás döntő részéért az energiafelhasználás felel, így a kibocsátás csökkentés egyik leghatékonyabb eszköze az energiahasználat megelőzése. Az energia igen nagy részét pedig az épületekben használjuk fel. Sajnos hazánkban igen nagy az energiahatékonysági szempontból elavult épületek aránya, így szigeteléssel, az épületek energia hatékony felújításával jelentős szén-dioxid kibocsátást előzhetünk meg és eközben ezen épületek fenntartási költségei is jelentősen csökkennek.
A KEOP-5.7.0/15 – Középületek kiemelt jelentőségű épületenergetikai fejlesztése- konstrukció lehetőséget adott számos iskola felújítására. 2015 decemberére hat jelentős hazai agrár középiskola energiahatékonysági felújítása fejeződött be ezen konstrukció keretében. Az iskolák azon épületeiket modernizálták, melyek hővesztesége jelentős volt, állapotuk nem felelt meg a kor követelményeinek, kifűtésük pazarló volt. A jelentős többlet energiahordozó felhasználás a klímánkat és az iskolák költségvetését is feleslegesen terhelte.
A szekszárdi FM DASzK Csapó Dániel Középiskola öt épületének energiahatékonysági felújítása az Európai Unió 149.59 millió forintos vissza nem térítendő támogatásból valósult meg. A beruházás során öt épület kapott hőszigetelést és modern nyílászárókat. Az energiahatékonyság-növelés révén évente nagyjából 98 tonna üvegházhatású gáz (CO2) kibocsátást előz meg a szekszárdi iskola. A beruházás eredményeképp az intézmény évente 6,81 millió forint megtakarított energiaköltséggel kalkulál.
Az FM DASzK, Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, a vépi intézményének a tanügyi épületét is felújította a KEOP konstrukció keretében. A Vas megyei beruházás során a régi nyílászárókat és a régi kopolit üvegfalat cserélték le modern, jó hőszigetelésű új modellekre, ami körülbelül évi 84 tonna üvegházhatású gáz (szén-dioxid) kibocsátás csökkentést jelent. Az energiatakarékossági projekt így évente 5,96 millió forinttal csökkenti a Vas megyei iskola fűtési költségeit.
A ceglédi Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola szintén öt épületét modernizálta 149.57 millió forintos vissza nem térítendő támogatásból. A beruházásokkal a megtakarított energiahordozó mennyisége várhatóan 1554 GJ/év, ami 88 tonnányi szén-dioxid kibocsátás csökkenést és 8.28 millió forinttal alacsonyabb energia számlát eredményez évente.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Baktalórántházán található Vay Ádám Gimnázium, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium ugyancsak öt épületét újította fel a KEOP keretében. A vastag hőszigetelés és a korszerű nyílászárók évente 1644 GJ-al kevesebb energiahordozó felhasználást fognak jelenteni az intézménynek. Az épületek hőigényét megújuló pelletfűtés látja el, így üvegházgáz kibocsátás csökkentés nem számítható, ám az energiatermelés csökkentésével a térség károsanyag-kibocsátása csökken. A baktalórántházai környezetvédelmi fejlesztés teljes költsége 147.59 millió forint, melyből 134.77 millió forint az Uniós támogatás.
A Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium hét épülete újult meg 132.43 millió forintos támogatásból. Az energiapazarlás megszüntetésével a megtakarított energiahordozók mennyisége várhatóan 1467 GJ/év, ami éves szinten körülbelül nettó 7,06 millió forint megtakarított energia költséget jelent. Ez évente körülbelül 83 tonna szén-dioxid kibocsátás csökkenést jelent.
A Mátrafüreden található FM-ASZK-Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakképző Iskolája és Kollégiuma energiahatékonyság növelő beruházása 149.52 millió forint uniós támogatásból valósult meg. Az iskola főépülete valamint a kollégium épülete kapott hatékony hőszigetelést és új nyílászárókat, aminek köszönhetően évente nagyjából 68 tonna üvegházhatású gáz (CO2) kibocsátását előzzük meg. Számítások szerint a beruházás eredményeképp az intézmény fűtésszámlája évi 5,655 millió forinttal csökkent.
A felújítások révén nemcsak az épületben tartózkodók komfortérzete javul, de nő az épületek várható élettartama is, miközben fenntartási költségeik szignifikánsan csökkennek. A felújítási projektek célja továbbá, hogy növekedjen az iskolák tanulóinak és dolgozóinak környezettudatossága azáltal, hogy megtapasztalják, hogy a fejlesztés eredményeként jobb komfortfokozatú, energiatakarékos és környezetbarát épületek jönnek léte.
Zöld Energia
Gépi tanulás a napfény szolgálatában: előrejelzések, amelyek spórolnak az energiával
Időjárási változók előrejelzése megújuló energia termeléséhez.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Debreceni Egyetem kutatója az időjárás-előrejelzések olyan statisztikai utófeldolgozásával foglalkozott, mely révén az eddiginél pontosabb előrejelzéseket lehet adni a megújuló energiatermeléshez szükséges időjárási változókra – írja az alternativenergia.hu. Az Informatikai Karon működő, az országban egyedülálló statisztikai utófeldolgozással foglalkozó kutatócsoportnak Baran Ágnes egyetemi docens is tagja. Munkájukat, illetve egy abból készült tudományos publikációt a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díjjal jutalmazta. Az egyetemi szakemberek nem egy időjárási változó szimpla előrejelzésével foglalkoztak, hanem olyan szempontokat vettek figyelembe a kutatás során, melyeknek jól kimutatható gazdasági hasznosíthatósága is van. Magyarországon folyamatosan erősödik a napenergia jelentősége, egyre bővül a megújuló energiaforrások felhasználási területe. A kutatók 100 méteres magasságban mért szélsebességre és napsugárzásra vonatkozó előrejelzésekre fókuszálva ötvözték a gépi tanulási technikát a hagyományos utófeldolgozási módszerekkel annak érdekében, hogy néhány szélfarmtól és napelemfarmtól, illetve a HungaroMettől származó adatok alapján olyan matematikai modellt fejlesszenek ki, mely a lehető legpontosabb előrejelzéseket képes adni.
– Az adott modellek egyrészt függenek attól, hogy milyen időjárási változót akarunk előre jelezni és természetesen függhetnek a speciális állomásadatoktól is. Nem feltétlenül ugyanazok a modellek működnek egy alföldi állomáson, mint mondjuk az Alpokban, tehát a modellépítésnél arra törekedtünk, hogy a rendszer különböző állomások, más adatok esetén is alkalmazható legyen. A validálást speciálisan a magyar adatokra, a magyar állomásokra szabtuk, valós adatokkal dolgoztunk, így azok egy részét a modell felépítésére, paramétereinek meghatározására, másik felét pedig a tesztelésre használtuk, ezáltal ellenőrizhettük, valóban jó előrejelzéseket képes-e adni az algoritmus. Úgynevezett gördülő tanuló periódussal dolgoztunk, tehát a modell paramétereit, az adott napon inicializált előrejelzéseket mindig az előző valahány nap tapasztalatai, a szél esetén 51, a napsugárzás esetén pedig az előző 30 nap adatai alapján határoztuk meg. Mindig újra kell hangolni a modellt, mindig be kell iktatni egy tanítási fázist. Ennek a munkának egy korábbi verzióját már operatív alkalmazásba helyezte a HungaroMet és ennek használatával készíti az előrejelzéseket – fogalmazott a DE IK egyetemi docense.
Baran Ágnes kiemelte: ez egy nemzetközi szinten is kiemelten kutatott terület, a kutatócsoport közvetlen szakmai kapcsolatban áll a readingi Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központtal, valamint a tématerület egyik legfontosabb tudományos műhelyének számító Heidelberg Institute for Theoretical Studies kutatóközponttal is. Magyarországon a BME-vel működnek együtt a Debreceni Egyetem kutatói. Itthon a gépi tanulással modellezhető időjárás-előrejelzésekkel kapcsolatos kutatásoknak egyelőre nincs nagy múltja, ezzel együtt a DE kutatói hazai viszonylatban úttörőknek számítanak.
Az eredmények jól kimutathatók, mérőszámok segítségével meghatározható, hogy mennyit javított az utófeldolgozási technika a nyers előrejelzéseken. A minél pontosabb előrejelzéseknek anyagi szempontból is komoly tétjük van. – Magyarországon a napelemfarmoknak, energiatermelő központoknak menetrendadási kötelezettségük van, tehát jelezniük kell, mennyi energiát fognak termelni 15 perces időlépésekben egy megadott időhorizontra (48 óra) vonatkozóan, ha azonban ettől lényegesen eltérnek, akkor büntetést kell fizetniük. A prognózis minőségétől függhet az is, hogy kell-e vásárolni energiát, kell-e egyéb forrásokra támaszkodni ezen a téren. A kutatás révén egy olyan új technikát mutattunk be, amit továbbfejlesztve bármelyik időjárási változó esetén pontosíthatjuk az előrejelzéseket. Pontosabban meg lehet tehát állapítani, hogy az előállított elektromos áram mekkora hányada származhat napenergiából és mennyit kell más módszerrel előállítani – tette hozzá a DE IK egyetemi docense.
A two-step machine learning approach to statistical post-processing of weather forecasts for power generation című, GTIDEA és Debreceni Egyetem Publikációs Díjas tanulmány a Brit Királyi Meteorológiai Társaság Quarterly Journal of the Royal Meteorological Society című folyóiratában jelent meg.
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaElektromos járművek: most éri meg igazán váltani
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaIngyenes hőszigetelés és bónuszrendszer: új lendületben a hazai épületfelújítás
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaA napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaEnergiatárolás: ki pályázhat a 2,5 milliós állami támogatásra?
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaVízre hangolt jövő: Debrecen átfogó fejlesztésekkel válaszol a klímaváltozás kihívásaira
