Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Hat hazai mezőgazdasági szakképző iskola energiahatékonysági felújítása készült el

Létrehozva:

|

Jelentősen csökkenni fog több hazai mezőgazdasági szakképző iskola fűtésszámlája a napokban lezárult energetikai korszerűsítések után.

Az Európai Unió, projektenként közel 150 millió forintos vissza nem térítendő támogatásával megvalósult zöld beruházások során, az iskolák épületei modern hőszigetelést és korszerű nyílászárókat kaptak. A Szekszárdon, Kenderesen, Baktalórántházán, Cegléden, Vépen és Mátrafüreden megvalósult energiatakarékossági projektek hozzájárulnak hazánk üvegházgáz-kibocsátási célkitűzéseihez és eközben ezen intézmények fenntartási költségei is jelentősen, évi több millió forinttal csökkennek.
A napokban fejeződött be az ENSZ égisze alatt a párizsi klímakonferencia. A világ vezetői elkötelezték magukat a globális üvegházgáz kibocsátás csökkentés mellett. Az Európai Unió már korábban kötelező üvegházgáz kibocsátás csökkentési célokat írt elő a tagországai, így Magyarország számára is. A hazai szén-dioxid kibocsátás döntő részéért az energiafelhasználás felel, így a kibocsátás csökkentés egyik leghatékonyabb eszköze az energiahasználat megelőzése. Az energia igen nagy részét pedig az épületekben használjuk fel. Sajnos hazánkban igen nagy az energiahatékonysági szempontból elavult épületek aránya, így szigeteléssel, az épületek energia hatékony felújításával jelentős szén-dioxid kibocsátást előzhetünk meg és eközben ezen épületek fenntartási költségei is jelentősen csökkennek.

A KEOP-5.7.0/15 – Középületek kiemelt jelentőségű épületenergetikai fejlesztése- konstrukció lehetőséget adott számos iskola felújítására. 2015 decemberére hat jelentős hazai agrár középiskola energiahatékonysági felújítása fejeződött be ezen konstrukció keretében. Az iskolák azon épületeiket modernizálták, melyek hővesztesége jelentős volt, állapotuk nem felelt meg a kor követelményeinek, kifűtésük pazarló volt. A jelentős többlet energiahordozó felhasználás a klímánkat és az iskolák költségvetését is feleslegesen terhelte.

 

Advertisement

A szekszárdi FM DASzK Csapó Dániel Középiskola öt épületének energiahatékonysági felújítása az Európai Unió 149.59 millió forintos vissza nem térítendő támogatásból valósult meg. A beruházás során öt épület kapott hőszigetelést és modern nyílászárókat. Az energiahatékonyság-növelés révén évente nagyjából 98 tonna üvegházhatású gáz (CO2) kibocsátást előz meg a szekszárdi iskola. A beruházás eredményeképp az intézmény évente 6,81 millió forint megtakarított energiaköltséggel kalkulál.

 

Advertisement

Az FM DASzK, Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, a vépi intézményének a tanügyi épületét is felújította a KEOP konstrukció keretében. A Vas megyei beruházás során a régi nyílászárókat és a régi kopolit üvegfalat cserélték le modern, jó hőszigetelésű új modellekre, ami körülbelül évi 84 tonna üvegházhatású gáz (szén-dioxid) kibocsátás csökkentést jelent. Az energiatakarékossági projekt így évente 5,96 millió forinttal csökkenti a Vas megyei iskola fűtési költségeit.

 

Advertisement

A ceglédi Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola szintén öt épületét modernizálta 149.57 millió forintos vissza nem térítendő támogatásból. A beruházásokkal a megtakarított energiahordozó mennyisége várhatóan 1554 GJ/év, ami 88 tonnányi szén-dioxid kibocsátás csökkenést és 8.28 millió forinttal alacsonyabb energia számlát eredményez évente.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Baktalórántházán található Vay Ádám Gimnázium, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium ugyancsak öt épületét újította fel a KEOP keretében. A vastag hőszigetelés és a korszerű nyílászárók évente 1644 GJ-al kevesebb energiahordozó felhasználást fognak jelenteni az intézménynek. Az épületek hőigényét megújuló pelletfűtés látja el, így üvegházgáz kibocsátás csökkentés nem számítható, ám az energiatermelés csökkentésével a térség károsanyag-kibocsátása csökken. A baktalórántházai környezetvédelmi fejlesztés teljes költsége 147.59 millió forint, melyből 134.77 millió forint az Uniós támogatás.
A Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium hét épülete újult meg 132.43 millió forintos támogatásból. Az energiapazarlás megszüntetésével a megtakarított energiahordozók mennyisége várhatóan 1467 GJ/év, ami éves szinten körülbelül nettó 7,06 millió forint megtakarított energia költséget jelent. Ez évente körülbelül 83 tonna szén-dioxid kibocsátás csökkenést jelent.

Advertisement

 

A Mátrafüreden található FM-ASZK-Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakképző Iskolája és Kollégiuma energiahatékonyság növelő beruházása 149.52 millió forint uniós támogatásból valósult meg. Az iskola főépülete valamint a kollégium épülete kapott hatékony hőszigetelést és új nyílászárókat, aminek köszönhetően évente nagyjából 68 tonna üvegházhatású gáz (CO2) kibocsátását előzzük meg. Számítások szerint a beruházás eredményeképp az intézmény fűtésszámlája évi 5,655 millió forinttal csökkent.
A felújítások révén nemcsak az épületben tartózkodók komfortérzete javul, de nő az épületek várható élettartama is, miközben fenntartási költségeik szignifikánsan csökkennek. A felújítási projektek célja továbbá, hogy növekedjen az iskolák tanulóinak és dolgozóinak környezettudatossága azáltal, hogy megtapasztalják, hogy a fejlesztés eredményeként jobb komfortfokozatú, energiatakarékos és környezetbarát épületek jönnek léte.

Advertisement

Zöld Energia

Új korszak a hazai energiatárolásban: 150 MW-os rendszer épül

A régió egyik legnagyobb energiatárolóját építik.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarország és a régió egyik legnagyobb, 150 megawatt (MW) teljesítményű és 300 megawattóra (MWh) tárolókapacitású akkumulátoros energiatároló eszközparkját (Battery Energy Storage System, BESS) hozza létre a SolServices Kft. és a Huawei Technologies Magyarország, a teljes portfólió kiépítése várhatóan 2027 első negyedévében fejeződik be – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az energiatárolási projekt megvalósításáról szóló megállapodást szerdán írták alá a vállalatok képviselői a Huawei éves megújulóenergia-konferenciáján (Digital Power Summit 2026). Szabó Róbert, a Huawei Technologies Hungary Digital Power üzletágának igazgatója hangsúlyozta: a 2027 elejére tervezett, 150 MW/300 MWh kapacitású energiatároló üzembe helyezésével a legkorszerűbb intelligens technológia válik a magyar energiarendszer szerves részévé. Ez a rendszer olyan rugalmasságot biztosít a hálózat számára, amely elengedhetetlen a megújuló energiaforrások további térnyeréséhez. Hozzátette, hogy a hibridizáció mindkét vállalat számára kiemelt stratégiai irány: a különböző termelési és tárolási technológiák összehangolt működése hatékonyabb hálózathasználatot és nagyobb rendszerszintű rugalmasságot tesz lehetővé.

A projekt megvalósításának teljes költsége nagyjából 50 millió euró, az egész beruházás piaci finanszírozással valósul meg – mondta Juhász-Farkas Gábor, a SolServices Kft. ügyvezető igazgatója az MTI érdeklődésére. A holadelej.hu adataira hivatkozva elmondta: a nyáron, az energiaválság egyik legkritikusabb napján az ország villamosenergia-felhasználásának 85 százaléka a napelemes termelésből származott. Ugyanakkor ez új kihívásokat hozott: jelenleg az a legfontosabb, hogy mikor termelünk, mikor használjuk fel ezeket az energiákat, és a teljes energiarendszert hogyan lehet ellenállóvá és rugalmassá tenni.

Erre a legjobb választ a hibridizáció adja – húzta alá. Elmondása szerint jelenleg a magyar villamosenergia-rendszerben a hálózati kapacitás az egyik legszűkebb erőforrás. Egy napelempark csatlakozási pontja éves átlagban vizsgálva 16 százalékban van kihasználva, 84 százalékban az infrastruktúra kihasználatlan. A hibridizációra példaként említette, hogy a nap-, a szélenergia és az akkumulátoros energiatárolás összekapcsolásával 40 százalékot meghaladó hálózati kihasználtság érhető el. Juhász-Farkas Gábor kifejtette: olyan integrált energiaplatform fejlesztésén dolgoznak együtt, ahol a napenergia, az energiatárolás, a szélenergia és a geotermikus energia nem egymástól elszigetelten üzemel, hanem egymást erősítve, rendszerrel összekapcsolva működik. Közlése szerint a piaci finanszírozású megvalósítás alátámasztja, hogy “a tárolás már nem egy jövőbeli technológia, hanem üzletileg értelmezhető, piaci alapon megépíthető megoldás”.

Advertisement

Elmondta: a megvalósuló együttműködés nagyságrendjét jól szemlélteti, hogy a teljesen feltöltött energiatároló-berendezés a Paksi Atomerőmű egy teljes blokkjának csúcskapacitáson történő termeléskiesését több mint fél órán keresztül lenne képes ellensúlyozni. Ha ez a tároló a többletkínálatával a piacon megjelent volna, az 40 százalékos ármérséklő hatású lenne – jelezte. A SolServices mintegy 380 MW összteljesítményű naperőművi létesítményt üzemeltet országszerte, amely Magyarország 3. legnagyobb működő ilyen típusú beruházása. A mostani megállapodással a jelenleg meglévő napelemparkjaik mellé építenek energiatárolási kapacitásokat, az első tárólóegységeket Mezőtúron és Mezőberényben már üzembe helyezték, a teljes tároló portfólió kereskedelmi üzem kezdete 2027 első negyedévében várható – mondta.

A SolServices Kft. Magyarország egyik meghatározó megújulóenergia-vállalata. A társaság 2017 óta több mint 1 gigawatt nagyméretű naperőművi kapacitás fejlesztésében vett részt.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák