Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hatalmas fenyegetést jelent egy sodródó jéghegy

Egy, az Egyesült Királyság fennhatósága alatt álló sziget felé sodródik a jéghegy.

Létrehozva:

|

Ütközőpályán halad a világ legnagyobb jéghegye, az A23a az Egyesült Királyság fennhatósága alá tartozó Dél-Georgia sziget flé – számol be az IFLScience. Amennyiben a jégtömeg eléri a térséget, az katasztrofális hatást gyakorolhat a helyi fókákra, pingvinekre és más állatokra.

A mintegy 3900 négyzetkilométeres, tehát nagyjából Zala vármegyényi A23a legvastagabb részén közel 400 méteres. A jéghegy jelenleg az Antarktisz körüli Déli-óceánon sodródik.

A jéghegyek leválása alapvetően természetes folyamat, igaz, az elmúlt években, a klímaváltozás következtében a jelenség felgyorsulni látszik. Az A23a 1986-ban szakadt le a Filchner-Ronne-jégselfről, majd hosszú időre megfeneklett a Weddell-tengerben. Végül néhány évvel ezelőtt lendült ismét mozgásba, azóta a kutatók folyamatosan monitorozzák.

Advertisement

A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagy jéghegyek veszélyessé válhatnak az ökoszisztémára nézve. 2016-ban a 100 négyzetkilométeres B09b az antarktiszi a Denison-foknak ütközött, elzárva a pingvinek tengerre, azaz a táplálkozóterületükre vezető útját. Az esemény hatására a helyi, 160 ezres kolóniából akár 150 ezer egyed is elhullhatott.

Dél-Georgia egy olyan sávban fekszik, ahol gyakran vonulnak el antarktiszi jéghegyek. A térség élővilága alapvetően hozzászokott a jelenséghez, ám a túl nagy jégtömegek így is veszélyesek. Korábban itt is lezajlott a Denison-fokihoz hasonló katasztrófa: 2004-ben az A38 feneklett meg a környéken, megakadályozva a pingvinek és fókák számára a táplálék elérését. Az esemény tömeges pusztulást okozott a fiókák és borjak körében.

Advertisement

A világ legnagyobb jéghegyeként az A23a még pusztítóbb lehet. Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy a jéghegyek viselkedése elég kiszámíthatatlan, elképzelhető, hogy a jégtömeg végül irányt változtat.

Akár elkerüli Dél-Georgiát, akár a sziget mentén köt ki, az esemény ritka lehetőséget kínál a szakértők számára, hogy tanulmányozzák az elzárt ökoszisztémák ellenálló képességét.

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Energiapiaci feszültség: csökkenő készletek és dráguló üzemanyagok

Az IEA szerint 2027-ig feszes maradhat a dízelpiac, miközben csökken a globális olajkereslet.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) októberi olajpiaci jelentése szerint a közel-keleti háború, az oroszországi és ázsiai kínálat visszaesése, valamint a készletek apadása miatt az év végéig olajpiaci hiány várható, a dízelellátás pedig 2027 második feléig feszes maradhat – írja az alternativenergia.hu. A magas üzemanyagárak már most növelik a szállítási és termékköltségeket, csökkentik a reáljövedelmeket és fékezik a gazdasági aktivitást – közölte a szervezet havi jelentésében. Az IEA előrejelzése szerint a világ olajkereslete 2026 egészében napi 2,6 millió hordóval, 102,4 millió hordóra csökkenhet. A visszaesés hátterében a magas energiaárak és a romló gazdasági kilátások állnak. A szervezet ugyanakkor arra számít, hogy 2027-ben a globális olajkínálat jelentősen növekedhet, és a piac az év első negyedében ismét többletbe kerülhet.

A dízelpiac helyzete különösen feszült. A közel-keleti és oroszországi export szeptemberben együttesen napi 1,3 millió hordóval esett vissza az előző évhez képest, amit az Egyesült Államok és Kína magasabb kivitele csak részben ellensúlyozott. A globális dízel- és gázolajkínálatot a közel-keleti finomítói termelés visszaesése, az ázsiai export csökkenése, valamint az orosz finomítói kapacitásokat ért ukrán dróntámadások is szűkítik.

A finomítói árrések szeptemberben rekordközeli szintre emelkedtek. Az európai dízelárak hordónként mintegy 220 dolláros, az Egyesült Államokban pedig hasonlóan magas szintet értek el. Az árak azóta mérséklődtek, de továbbra is csaknem kétszer akkorák, mint a nyersolaj ára és a válság előtti szintekhez viszonyítva. A szállítási költségek emelkedése miatt Európában, Afrikában és Latin-Amerikában a következő hetekben ismét drágulhat a leszállított dízel.

Advertisement

Az IEA szerint a globális olajkészletek szeptemberben nettó 10 millió hordóval csökkentek, mivel a szárazföldi készletek 113 millió hordós visszaesését csak részben ellensúlyozta a tengeren szállított olaj mennyiségének növekedése. A szeptember végi globális készletszint 509 millió hordóval maradt el a közel-keleti háború előtti szinttől. A készletek apadása különösen kedvezőtlen az északi félteke téli keresleti csúcsának közeledtével.

A globális finomítói feldolgozás októberben szezonális mélypontra, napi 81,3 millió hordóra süllyedhet, majd az év végére 84,6 millió hordóra emelkedhet. A termelés helyreállása azonban nem lesz elegendő a 2026-ban felhalmozódott hiány ledolgozásához. Az IEA arra számít, hogy a dízelpiac 2027 első negyedében ismét többletet mutathat, de a készletek teljesebb helyreállítása és a piaci egyensúly tartós rendeződése a közel-keleti kínálat helyreállásától is függ. A G7-országok a stratégiai olajtartalékokból felszabadítandó készletek gyorsabb piacra juttatását szorgalmazzák.

Advertisement

Az IEA tagállamai összesen 100 millió hordó olaj és dízel felszabadítását hangolják össze az árnyomás enyhítése érdekében, a szervezet irányító testülete csütörtökön tárgyal a konkrét lépésekről. A dízelkészletek piacra juttatása kiemelt prioritás lehet. Az IEA szerint Donald Trump amerikai elnök orosz dízelexportra vonatkozó korlátozások enyhítéséről szóló bejelentése önmagában aligha változtatja meg érdemben a globális piaci egyensúlyt, mivel az orosz exportot elsősorban az ukrán dróntámadások miatt kiesett finomítói kapacitások korlátozzák.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák