Zöldinfó

Hatalmas fenyegetést jelent egy sodródó jéghegy

Egy, az Egyesült Királyság fennhatósága alatt álló sziget felé sodródik a jéghegy.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2025-02-23

Szerző:

Vanessza

Ütközőpályán halad a világ legnagyobb jéghegye, az A23a az Egyesült Királyság fennhatósága alá tartozó Dél-Georgia sziget flé – számol be az IFLScience. Amennyiben a jégtömeg eléri a térséget, az katasztrofális hatást gyakorolhat a helyi fókákra, pingvinekre és más állatokra.

A mintegy 3900 négyzetkilométeres, tehát nagyjából Zala vármegyényi A23a legvastagabb részén közel 400 méteres. A jéghegy jelenleg az Antarktisz körüli Déli-óceánon sodródik.

A jéghegyek leválása alapvetően természetes folyamat, igaz, az elmúlt években, a klímaváltozás következtében a jelenség felgyorsulni látszik. Az A23a 1986-ban szakadt le a Filchner-Ronne-jégselfről, majd hosszú időre megfeneklett a Weddell-tengerben. Végül néhány évvel ezelőtt lendült ismét mozgásba, azóta a kutatók folyamatosan monitorozzák.

A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagy jéghegyek veszélyessé válhatnak az ökoszisztémára nézve. 2016-ban a 100 négyzetkilométeres B09b az antarktiszi a Denison-foknak ütközött, elzárva a pingvinek tengerre, azaz a táplálkozóterületükre vezető útját. Az esemény hatására a helyi, 160 ezres kolóniából akár 150 ezer egyed is elhullhatott.

Dél-Georgia egy olyan sávban fekszik, ahol gyakran vonulnak el antarktiszi jéghegyek. A térség élővilága alapvetően hozzászokott a jelenséghez, ám a túl nagy jégtömegek így is veszélyesek. Korábban itt is lezajlott a Denison-fokihoz hasonló katasztrófa: 2004-ben az A38 feneklett meg a környéken, megakadályozva a pingvinek és fókák számára a táplálék elérését. Az esemény tömeges pusztulást okozott a fiókák és borjak körében.

A világ legnagyobb jéghegyeként az A23a még pusztítóbb lehet. Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy a jéghegyek viselkedése elég kiszámíthatatlan, elképzelhető, hogy a jégtömeg végül irányt változtat.

Akár elkerüli Dél-Georgiát, akár a sziget mentén köt ki, az esemény ritka lehetőséget kínál a szakértők számára, hogy tanulmányozzák az elzárt ökoszisztémák ellenálló képességét.

Kapcsolódó tartalom:élővilág fenntarthatóság fóka jég jéghegy környezetvédelem pingvin

Zöld Energia

Vége az „ingyenes” energiatárolóknak, mutatjuk mi változik a támogatásban

A kormány döntése értelmében több család juthat energiatároló-támogatáshoz az OETP kereteiből, és noha az alacsonyabb támogatási összeg miatt a háztartásoknak saját forrást is be kell vonniuk, ez a szakértő alapján érettebb és felelősebb piaci működést eredményez.

Létrehozva:

57 perc telt el a létrehozás óta

2026-10-18

Szerző:

Hell

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Heves szakmai és lakossági vitákat váltott ki a kormány szeptemberi döntése, amellyel jelentősen módosította az Otthoni Energiatároló Program (OETP) feltételeit. A módosítás értelmében a keretösszeg változatlanul hagyása mellett a támogatásban részesülő háztartások száma érdemben emelkedik, ami az egy főre jutó összeg csökkenésével jár, írja az alternativenergia.hu. Szolnoki Ádám, a Manap iparági egyesület elnöke szerint azonban az átalakítás nemcsak racionális, hanem nemzetgazdasági és piaci szempontból is kifejezetten kedvező irányba tereli a hazai szektort. Az OETP-t még a korábbi kormányzat indította el február 2-án. A konstrukció eredetileg háztartásonként legfeljebb 2,5 millió forintos támogatást biztosított legalább 10 kilowattórás akkumulátoros tárolók telepítésére napelemes rendszerek mellé. A hatalmas érdeklődés miatt – az első ütem március 15-i zárásáig mintegy 132 ezer igény érkezett – a 100 milliárd forintos keretösszeg az igénylők alig harmadára, körülbelül 42 ezer háztartásra lett volna elegendő. A második ütemet emiatt március 16-án azonnal felfüggesztették. A hónapokig tartó bizonytalanság komoly lakossági és kivitelezői fennakadásokat okozott, több vállalkozás fennmaradását is megkérdőjelezve. A helyzetet a Tisza-kormány szeptemberi döntése oldotta meg. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, valamint a tárca tájékoztatása alapján a 105 milliárd forintos keretösszeg változatlanul hagyásával a korábbi 42 ezer nyertes mellett további 15 ezer háztartás kaphat támogatást. Ez azzal jár, hogy az átlagos támogatási összeg 2,5 millióról 1,8 millió forintra mérséklődik.

Az OETP főbb paramétereinek változása	Eredeti feltételek	Módosított feltételek
Támogatott háztartások száma	~42 000	~57 000
Átlagos támogatási összeg	2,5 millió Ft	1,8 millió Ft
Dokumentumok benyújtási határideje	Eredeti határidő	2027. február 26.
Előlegfizetés feltétele	Általános	Külön kérelem + bankgarancia
Műszaki elvárás	Alapkiépítés	Távolról vezérelhetőség

Az „aranyláz” vége és a felelős lakossági hozzáállás

Szolnoki Ádám kiemelte, hogy a Manap már a program indításakor jelezte a szaktárcának: az egy háztartásra jutó 2,5 millió forint túlzó volt, és lényegében ingyenessé tette a beruházásokat. A túlzott támogatási intenzitás egyfajta „aranylázat” váltott ki, amelyben sokan kizárólag az ingyenpénz ígérete miatt nyújtottak be igénylést. Az akkumulátorok ára a pályázat előkészítésének kezdete óta érdemben csökkent. Noha az elmúlt egy évben némi drágulás mutatkozott, hosszabb távon a technológia olcsóbbá vált, így a most meghatározott 1,8 millió forintos összeg még mindig rendkívül magas, 80–90%-os támogatási intenzitást biztosít. „Azzal, hogy a lakosságnak némi önerőt is be kell fektetnie, a háztartások sokkal komolyabban fogják venni a projektet, és jobban megnézik, mibe fektetnek” – hangsúlyozta a szakember.

A Manap elnöke ugyanakkor óva inti a lakosságot az ingyenes csomagokat kínáló, felelőtlen kivitelezőktől. Tájékoztatása szerint a piacon sok cég működik „túlélő üzemmódban”, és nem képez tartalékot a későbbi garanciális igényekre. A megrendelőknek ezért célszerű alaposan megvizsgálniuk a telepítők hátterét, valamint a gyártók európai és magyarországi szervizhálózatát.

A céges támogatások kora lejárt

Az iparági egyesület vezetője határozott üzenetet fogalmazott meg a jogalkotók felé: a lakossági szektoron kívül nincs szükség több állami támogatásra a napelem- és tárolópiacon. A vállalati és energiatermelői beruházások a technológiai árcsökkenés miatt támogatás nélkül is kiválóan megtérülnek. A piaci támogatások lebegtetése vagy a „csodavárás” kifejezetten hátráltatja a döntéshozatalt. A piac szempontjából kedvező jelként értékelte Tótth András energetikai államtitkár október 8-i nyilatkozatát a Portfolio Energy Investment Forumon, ahol jelezte: a vállalkozások a jövőben ne számítsanak beruházási támogatásokra ezen a területen.

A jövő az okos tarifarendszerben van

Hosszú távon az OETP csupán sebtapasz a piaci problémákra. Szolnoki Ádám szerint a fenntartható megoldást a villamosenergia-tarifarendszer átalakítása jelentené. A jelenlegi hatósági árak és a széles körű rezsicsökkentés torzítják a piacot, és gazdaságilag életképtelenné teszik a hálózatfejlesztési, valamint energiahatékonysági beruházásokat. A szakember javasolja a zónaidős tarifák bevezetését a termelő-fogyasztó (prosumer) háztartások számára:

Csúcsidőszakban (este és reggel): Magasabb átvételi és táplálási díjak.
Napközbeni időszakban: Alacsonyabb díjszabás a hálózati túlterheltség elkerülésére.

A szociális alapúvá tett rezsicsökkentés és a piaci viszonyokat jobban leképező tarifák bevezetése ösztönözné az okos energiagazdálkodást, és feleslegessé tenné a lakossági tárolótelepítések állami támogatását.

Tovább olvasom