Zöldinfó

Hatalmas fenyegetést jelent egy sodródó jéghegy

Egy, az Egyesült Királyság fennhatósága alatt álló sziget felé sodródik a jéghegy.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2025-02-23

Szerző:

Vanessza

Ütközőpályán halad a világ legnagyobb jéghegye, az A23a az Egyesült Királyság fennhatósága alá tartozó Dél-Georgia sziget flé – számol be az IFLScience. Amennyiben a jégtömeg eléri a térséget, az katasztrofális hatást gyakorolhat a helyi fókákra, pingvinekre és más állatokra.

A mintegy 3900 négyzetkilométeres, tehát nagyjából Zala vármegyényi A23a legvastagabb részén közel 400 méteres. A jéghegy jelenleg az Antarktisz körüli Déli-óceánon sodródik.

A jéghegyek leválása alapvetően természetes folyamat, igaz, az elmúlt években, a klímaváltozás következtében a jelenség felgyorsulni látszik. Az A23a 1986-ban szakadt le a Filchner-Ronne-jégselfről, majd hosszú időre megfeneklett a Weddell-tengerben. Végül néhány évvel ezelőtt lendült ismét mozgásba, azóta a kutatók folyamatosan monitorozzák.

A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagy jéghegyek veszélyessé válhatnak az ökoszisztémára nézve. 2016-ban a 100 négyzetkilométeres B09b az antarktiszi a Denison-foknak ütközött, elzárva a pingvinek tengerre, azaz a táplálkozóterületükre vezető útját. Az esemény hatására a helyi, 160 ezres kolóniából akár 150 ezer egyed is elhullhatott.

Dél-Georgia egy olyan sávban fekszik, ahol gyakran vonulnak el antarktiszi jéghegyek. A térség élővilága alapvetően hozzászokott a jelenséghez, ám a túl nagy jégtömegek így is veszélyesek. Korábban itt is lezajlott a Denison-fokihoz hasonló katasztrófa: 2004-ben az A38 feneklett meg a környéken, megakadályozva a pingvinek és fókák számára a táplálék elérését. Az esemény tömeges pusztulást okozott a fiókák és borjak körében.

A világ legnagyobb jéghegyeként az A23a még pusztítóbb lehet. Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy a jéghegyek viselkedése elég kiszámíthatatlan, elképzelhető, hogy a jégtömeg végül irányt változtat.

Akár elkerüli Dél-Georgiát, akár a sziget mentén köt ki, az esemény ritka lehetőséget kínál a szakértők számára, hogy tanulmányozzák az elzárt ökoszisztémák ellenálló képességét.

Kapcsolódó tartalom:élővilág fenntarthatóság fóka jég jéghegy környezetvédelem pingvin

Zöldinfó

A jövő energiája molekuláris szinten: akkumulátorokról és hidrogénről is szó lesz az MTA-n

Egész napos előadássorozatot rendeznek a környezetkémia újabb eredményeiről az Akadémián.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-17

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egész napos előadássorozatot rendeznek a környezetkémia újabb eredményeiről a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) szeptember 21-én, a kémia hónapja részeként – közölte az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint az MTA Székházának nagytermében délelőtt 10 órakor kezdődő, Kémiai környezeti kockázati tényezők és hatásaik című rendezvény résztvevői a levegőben, a vizekben, a talajban, valamint az éghajlati rendszerben zajló változásokat vizsgálják. A környezetkémia újabb tudományos eredményeit kiváló szakemberek: Fábián István (Debreceni Egyetem), Felinger Attila (Pécsi Tudományegyetem), Gelencsér András (Pannon Egyetem) és Kónya Zoltán (Szegedi Tudományegyetem), valamint Fodor Nándor (Agrártudományi Kutatóközpont), Mádlné Szőnyi Judit (Eötvös Loránd Tudományegyetem), Salma Imre (Eötvös Loránd Tudományegyetem) és Szócska Miklós (Semmelweis Egyetem) ismertetik.

A szakemberek előadásokat tartanak többek között a globális fenntarthatóságról, a nanotechnológiával végzett környezeti kármentesítésről, a Kárpát-medence felszín alatti vízpótlásáról, a légköri aeroszolok egészségi és éghajlati hatásairól, valamint a környezeti kockázatok és az emberi betegségek kapcsolatáról. Az előadásokat helyszíni kísérletek egészítik ki, amelyek többek között az éghajlati rendszer működését, a dohányfüst tüdőbeli kiülepedését, illetve a vízpótlás folyamatait szemléltetik. A délután 14 órakor kezdődő, Tiszta energia a molekulákban című program középpontjában a megújuló energiaforrásokra épülő rendszerek energiatárolási kérdései és a kémia ebben betöltött szerepe áll.

Az előadásokon szó lesz a lítiumion-akkumulátorok lehetőségeiről és korlátairól, a hidrogéntechnológiák anyagtudományi kihívásairól, valamint az energia molekuláris szintű átalakításáról és tárolásáról. A kapcsolódó technológiai bemutatókon az érdeklődők akkumulátorcellák felépítését, a vízbontás és a tüzelőanyag-cellák működését, valamint a szén- és tüzelőanyag-cellás járműtechnológiát is megismerhetik. Az eseményen való részvétel regisztrációhoz kötött, amit szeptember 20-án délutánig a sajto@titkarsag.mta.hu e-mail-címen lehet megtenni.

A tudományos ülésről felvétel készül, amely az MTA YouTube-csatornáján lesz megtekinthető. Az MTA Kémiai Tudományok Osztályának egy hónapos rendezvénysorozata szeptember elején egy rendhagyó kiállítás megnyitójával és egy könyvbemutatóval indult. A programok célja, hogy a szakemberek tematikus tudományos eseményeken keresztül mutassák be a molekuláris tudományok fontosabb területeit. A programokról az MTA Kémiai Tudományok Osztályának oldalán olvasható részletes tájékoztatás

Tovább olvasom