Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hatalmas fenyegetést jelent egy sodródó jéghegy

Egy, az Egyesült Királyság fennhatósága alatt álló sziget felé sodródik a jéghegy.

Létrehozva:

|

Ütközőpályán halad a világ legnagyobb jéghegye, az A23a az Egyesült Királyság fennhatósága alá tartozó Dél-Georgia sziget flé – számol be az IFLScience. Amennyiben a jégtömeg eléri a térséget, az katasztrofális hatást gyakorolhat a helyi fókákra, pingvinekre és más állatokra.

A mintegy 3900 négyzetkilométeres, tehát nagyjából Zala vármegyényi A23a legvastagabb részén közel 400 méteres. A jéghegy jelenleg az Antarktisz körüli Déli-óceánon sodródik.

A jéghegyek leválása alapvetően természetes folyamat, igaz, az elmúlt években, a klímaváltozás következtében a jelenség felgyorsulni látszik. Az A23a 1986-ban szakadt le a Filchner-Ronne-jégselfről, majd hosszú időre megfeneklett a Weddell-tengerben. Végül néhány évvel ezelőtt lendült ismét mozgásba, azóta a kutatók folyamatosan monitorozzák.

Advertisement

A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagy jéghegyek veszélyessé válhatnak az ökoszisztémára nézve. 2016-ban a 100 négyzetkilométeres B09b az antarktiszi a Denison-foknak ütközött, elzárva a pingvinek tengerre, azaz a táplálkozóterületükre vezető útját. Az esemény hatására a helyi, 160 ezres kolóniából akár 150 ezer egyed is elhullhatott.

Dél-Georgia egy olyan sávban fekszik, ahol gyakran vonulnak el antarktiszi jéghegyek. A térség élővilága alapvetően hozzászokott a jelenséghez, ám a túl nagy jégtömegek így is veszélyesek. Korábban itt is lezajlott a Denison-fokihoz hasonló katasztrófa: 2004-ben az A38 feneklett meg a környéken, megakadályozva a pingvinek és fókák számára a táplálék elérését. Az esemény tömeges pusztulást okozott a fiókák és borjak körében.

Advertisement

A világ legnagyobb jéghegyeként az A23a még pusztítóbb lehet. Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy a jéghegyek viselkedése elég kiszámíthatatlan, elképzelhető, hogy a jégtömeg végül irányt változtat.

Akár elkerüli Dél-Georgiát, akár a sziget mentén köt ki, az esemény ritka lehetőséget kínál a szakértők számára, hogy tanulmányozzák az elzárt ökoszisztémák ellenálló képességét.

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Miért jobb az élő fenyő a műfenyőnél? Környezetvédelmi szempontok karácsony előtt

Ökológiai szempontból jobb valódi fenyőfát vásárolni karácsonyra, mint műfenyőt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója szerint érdemes alternatív karácsonyfa-megoldásokban is gondolkodni, de ha valaki élő fenyőt vásárol, akkor lehetőség szerint Magyarországon termesztett, ne túl nagyméretű fenyőt válasszon, amit az ünnepek után komposztál. “Fontos tisztázni, hogy a karácsonyra szánt fenyőfákat erre a célra kialakított ültetvényeken nevelik, tehát nem az őshonos erdőktől veszik el a területet, mint azt néhányan gondolják” – emeli ki az alternativenergia.hu. Ebben a tekintetben a karácsonyfa termesztése nem lóg ki a többi intenzív szántóföldi vagy erdőültetvény jellegű gazdálkodásból. Nincs jelentős különbség az ültetvényeken nevelt fenyőfák és más haszonnövények között: mindegyiket további emberi felhasználásra termelik. A műfenyő ezzel szemben a legkevésbé ajánlott megoldás karácsonyra – mondja a kutató.

“A műfenyők nagyrészt polivinil-kloridból (PVC) készülnek, ami nem lebomló műanyag. Így egy idő után a műfenyő olyan hulladék lesz, amely tovább szennyezi a környezetet. A szállításuk is jelentős terhelést jelent, hiszen a műfenyők többsége több ezer kilométeres távolságból érkezik a hazai boltokba, webáruházakba. Azt is figyelembe kell venni, hogy kutatások szerint a műfenyők mikroműanyagokkal szennyezik a környezetet és az emberi szervezetet” – részletezi. A közlemény szerint a termelői szempontokat is érdemes figyelembe venni.

“A fenyőfaültetvényeket a termelők éveken át gondozzák, és a fák eladásából származó bevétel családok megélhetését jelenti. Éppen ezért a termelőknek kifejezett gazdasági érdekük a fák pótlása. A növények évekig növekednek a földben, közben pedig értékes ökoszisztéma szolgáltatást nyújtanak. Megkötik a szén-dioxidot, a szálló port, tisztítják a levegőt, részt vesznek a lokális klímaszabályozásban, hozzájárulnak a talaj vízmegtartásához és élőhelyet biztosítanak sokféle élőlénycsoportnak” – írják a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák