Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hatalmas fenyegetést jelent egy sodródó jéghegy

Egy, az Egyesült Királyság fennhatósága alatt álló sziget felé sodródik a jéghegy.

Létrehozva:

|

Ütközőpályán halad a világ legnagyobb jéghegye, az A23a az Egyesült Királyság fennhatósága alá tartozó Dél-Georgia sziget flé – számol be az IFLScience. Amennyiben a jégtömeg eléri a térséget, az katasztrofális hatást gyakorolhat a helyi fókákra, pingvinekre és más állatokra.

A mintegy 3900 négyzetkilométeres, tehát nagyjából Zala vármegyényi A23a legvastagabb részén közel 400 méteres. A jéghegy jelenleg az Antarktisz körüli Déli-óceánon sodródik.

A jéghegyek leválása alapvetően természetes folyamat, igaz, az elmúlt években, a klímaváltozás következtében a jelenség felgyorsulni látszik. Az A23a 1986-ban szakadt le a Filchner-Ronne-jégselfről, majd hosszú időre megfeneklett a Weddell-tengerben. Végül néhány évvel ezelőtt lendült ismét mozgásba, azóta a kutatók folyamatosan monitorozzák.

Advertisement

A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagy jéghegyek veszélyessé válhatnak az ökoszisztémára nézve. 2016-ban a 100 négyzetkilométeres B09b az antarktiszi a Denison-foknak ütközött, elzárva a pingvinek tengerre, azaz a táplálkozóterületükre vezető útját. Az esemény hatására a helyi, 160 ezres kolóniából akár 150 ezer egyed is elhullhatott.

Dél-Georgia egy olyan sávban fekszik, ahol gyakran vonulnak el antarktiszi jéghegyek. A térség élővilága alapvetően hozzászokott a jelenséghez, ám a túl nagy jégtömegek így is veszélyesek. Korábban itt is lezajlott a Denison-fokihoz hasonló katasztrófa: 2004-ben az A38 feneklett meg a környéken, megakadályozva a pingvinek és fókák számára a táplálék elérését. Az esemény tömeges pusztulást okozott a fiókák és borjak körében.

Advertisement

A világ legnagyobb jéghegyeként az A23a még pusztítóbb lehet. Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy a jéghegyek viselkedése elég kiszámíthatatlan, elképzelhető, hogy a jégtömeg végül irányt változtat.

Akár elkerüli Dél-Georgiát, akár a sziget mentén köt ki, az esemény ritka lehetőséget kínál a szakértők számára, hogy tanulmányozzák az elzárt ökoszisztémák ellenálló képességét.

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Rekordalacsony árak és szélsőséges időjárás sújtja az európai gazdákat

Az uniós gazdáknak az importtal, a szélsőséges időjárással és a növekvő termelési költségekkel is meg kell küzdeniük.v

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A szélsőséges időjárás mellett a növekvő termelési költségekkel (műtrágya, energia, takarmánykiegészítők) is meg kell küzdeniük az uniós gazdáknak a Visegrádi (V4) országok agrárkamarái szerint, akik az EU-Mercosur-megállapodás és az ukrajnai import kapcsán abban is egyetértettek, hogy az EU-n kívülről érkező importtal szemben is ugyanazokat az előírásokat kell megkövetelni, mint az európai termelőktől – számolt be a V4 országok agrárkamaráinak találkozójáról a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Az MTI-nek eljutatott közlemény szerint május 13-14-én Csehországban rendezték a találkozót, ahol a V4-es agrárkamarák képviselői komoly aggodalmukat fejezték ki, hogy az elmúlt években szinte végig fennálló aszályos időszak az elmúlt hónapokban egyik országban sem enyhült, sőt tovább súlyosbodott, ráadásul rekordalacsony felvásárlási árak mellett – írja az alternativenergia.hu. Emiatt közösen arra kérték az Európai Bizottságot, hogy hozzon létre egy olyan speciális európai alapot, amellyel enyhíteni lehet az éghajlati szélsőségek, az állat- és növénybetegségek, valamint a piaci sokkok hatásait.

Kitértek a jövőbeli Közös Agrárpolitikáról és a 2028-2034-es uniós költségvetésről szóló tárgyalásokra is. Kiemelték, a V4-es agrárkamarák határozottan kiállnak amellett, hogy az uniós agrártámogatásokat továbbra is megfelelő szinten kell biztosítani a gazdák számára, mivel ez jelenti a kompenzációt a szigorú növény-egészségügyi és állatjóléti szabályok betartásáért. Ezen felül csökkenteni kell az adminisztratív terheket és az éghajlati változásokhoz kell igazítani a termelési előírásokat. A beruházások, az innováció és a generációváltás szempontjából pedig elengedhetetlen egy erős és autonóm vidékfejlesztési pillér, ideértve az élelmiszeripar fejlesztését is. Mindezek mellett a V4-ek agrárkamarái hangsúlyozták az EU-Mercosur-megállapodás és az EU-szabványoknak nem megfelelő ukrajnai import kapcsán az aggályaikat és rámutattak, hogy míg az EU-n kívül számos olyan készítményt használnak, amely az EU-ban már évtizedek óta tiltott, addig az unióban szinte már lehetetlenné vált a növénybetegségekkel, gyomokkal szembeni hatékony védelem.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák