Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hatalmas fenyegetést jelent egy sodródó jéghegy

Egy, az Egyesült Királyság fennhatósága alatt álló sziget felé sodródik a jéghegy.

Létrehozva:

|

Ütközőpályán halad a világ legnagyobb jéghegye, az A23a az Egyesült Királyság fennhatósága alá tartozó Dél-Georgia sziget flé – számol be az IFLScience. Amennyiben a jégtömeg eléri a térséget, az katasztrofális hatást gyakorolhat a helyi fókákra, pingvinekre és más állatokra.

A mintegy 3900 négyzetkilométeres, tehát nagyjából Zala vármegyényi A23a legvastagabb részén közel 400 méteres. A jéghegy jelenleg az Antarktisz körüli Déli-óceánon sodródik.

A jéghegyek leválása alapvetően természetes folyamat, igaz, az elmúlt években, a klímaváltozás következtében a jelenség felgyorsulni látszik. Az A23a 1986-ban szakadt le a Filchner-Ronne-jégselfről, majd hosszú időre megfeneklett a Weddell-tengerben. Végül néhány évvel ezelőtt lendült ismét mozgásba, azóta a kutatók folyamatosan monitorozzák.

Advertisement

A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagy jéghegyek veszélyessé válhatnak az ökoszisztémára nézve. 2016-ban a 100 négyzetkilométeres B09b az antarktiszi a Denison-foknak ütközött, elzárva a pingvinek tengerre, azaz a táplálkozóterületükre vezető útját. Az esemény hatására a helyi, 160 ezres kolóniából akár 150 ezer egyed is elhullhatott.

Dél-Georgia egy olyan sávban fekszik, ahol gyakran vonulnak el antarktiszi jéghegyek. A térség élővilága alapvetően hozzászokott a jelenséghez, ám a túl nagy jégtömegek így is veszélyesek. Korábban itt is lezajlott a Denison-fokihoz hasonló katasztrófa: 2004-ben az A38 feneklett meg a környéken, megakadályozva a pingvinek és fókák számára a táplálék elérését. Az esemény tömeges pusztulást okozott a fiókák és borjak körében.

Advertisement

A világ legnagyobb jéghegyeként az A23a még pusztítóbb lehet. Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy a jéghegyek viselkedése elég kiszámíthatatlan, elképzelhető, hogy a jégtömeg végül irányt változtat.

Akár elkerüli Dél-Georgiát, akár a sziget mentén köt ki, az esemény ritka lehetőséget kínál a szakértők számára, hogy tanulmányozzák az elzárt ökoszisztémák ellenálló képességét.

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Tudomány és klímavédelem egy helyen: különleges programok a HungaroMetnél

Az “esőcseppekbe zárt történetek” állnak a HungaroMet Nonprofit Zrt. programjainak fókuszában a Múzeumok éjszakáján.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A társaság Kitaibel Pál utcai főépületében és Pestszentlőrincen, a Marczell György Főobszervatóriumban egyaránt várják a látogatókat június 20-án – írja az alternativenergia.hu. A HungaroMet Nonprofit Zrt. Kitaibel Pál utcai székházában a programok 15 órakor kezdődnek. A szakemberek bemutatják az időjárás-előrejelzés és veszélyjelzés folyamatát, az időjárás-modellezést, és a Múzeumok éjszakája idei központi mottójának (Ízekbe zárt történetek) jegyében mesélnek a bor és a klíma kapcsolatáról. Az érdeklődők megismerhetik a klímamodellezésben rejlő lehetőségeket, és a légszennyező anyagok egészségre gyakorolt negatív hatásait is. Bemutatkozik a magyarországi klímapolitika szakmai háttérbázisaként működő Nemzeti Alkalmazkodási Központ, és a látogatók mindent megtudhatnak a víz szerepéről a települési és ágazati éghajlati alkalmazkodásban. A Komposztáljunk együtt! standnál a komposztálás előnyeit ismertetik.

Szó lesz arról, milyen hatásai vannak életünkre a zajos környezetnek, a LIFE IP HungAIRy integrált projekt pedig azt mutatja be, hogy mit tehetünk a levegő tisztaságáért a mindennapokban. Az Ökocímke-standnál a környezettudatos vásárlásról lesz szó. A szervezők a gyerekeket is várják, a kísérletekkel tűzdelt előadások 15 órától óránként indulnak. Megnyitják a Meteorológiai Múzeum kapuit, ahol a látogatók megismerhetik a muzeális értékű mérőműszereket, valamint a HungaroMet Nonprofit Zrt. jogelődje, az Országos Meteorológiai Szolgálat több mint 150 éves történetét, továbbá a székház titkait is. Az érdeklődők kipróbálhatják magukat “időjósokként” is a meteorológiai szolgálat stúdiójában.

Délután 5 órától 30-40 perces szakmai előadásokkal várják a látogatókat, itt többek között a 19. századi és mai mérések összehasonlíthatóságának nehézségeiről ejtenek szót, és az is kiderül, milyen 19-20. századi feljegyzések születtek árvíz, aszály, extrém hideg vagy hőség idején. Bemutatják azt is, hogy a jó minőségű megfigyelési adatokon túl még mi minden szükséges az időjárás-előrejelzés elkészítéséhez, beleértve a differenciálegyenleteket is. Szó lesz arról is, hogyan alakították a természetes folyamatok és az emberi tevékenység a légkör összetételét a múltban és napjainkban, mit jelent az üvegházhatás, a beltéri levegőminőség, és miért fontos a nemzetközi együttműködés a légszennyezés csökkentésében. A pestszentlőrinci Marczell György Főobszervatóriumban június 20-án, szombaton 12 órakor kezdődnek a programok. A Gilice téri obszervatórium Ambrózy Pál Meteorológiai Tanösvényén a látogatók megismerkedhetnek a hagyományos műszerkert mérőeszközeivel és egy automata meteorológiai állomással. A szakemberek bemutatják a kalibráló laboratórium tevékenységét, valamint a korszerű távérzékelési eszközöket is, mint például a radart, a villámdetektort, a napsugárzás összetevőinek mérésére szolgáló műszereket és felhők magasságának mérésére szolgáló eszközt. Az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a levegőminőség-mérés folyamatába is.

Advertisement

A program részeként a nap során több alkalommal is felbocsátanak majd egy magaslégkört kutató rádiószondát. A léggömbhöz erősített eszköz körülbelül 30 kilométer magasságig képes felemelkedni, és közben méri az olyan légköri állapotjelzőket, mint a hőmérséklet, a nedvesség, a légnyomás vagy a szél. A programokról a HungaroMet honlapján, a www.met.hu oldalon lehet tájékozódni. Egyes programokra előzetes regisztráció szükséges, amely az https://events.met.hu/ oldalon érhető el.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák