Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hatalmas fenyegetést jelent egy sodródó jéghegy

Egy, az Egyesült Királyság fennhatósága alatt álló sziget felé sodródik a jéghegy.

Létrehozva:

|

Ütközőpályán halad a világ legnagyobb jéghegye, az A23a az Egyesült Királyság fennhatósága alá tartozó Dél-Georgia sziget flé – számol be az IFLScience. Amennyiben a jégtömeg eléri a térséget, az katasztrofális hatást gyakorolhat a helyi fókákra, pingvinekre és más állatokra.

A mintegy 3900 négyzetkilométeres, tehát nagyjából Zala vármegyényi A23a legvastagabb részén közel 400 méteres. A jéghegy jelenleg az Antarktisz körüli Déli-óceánon sodródik.

A jéghegyek leválása alapvetően természetes folyamat, igaz, az elmúlt években, a klímaváltozás következtében a jelenség felgyorsulni látszik. Az A23a 1986-ban szakadt le a Filchner-Ronne-jégselfről, majd hosszú időre megfeneklett a Weddell-tengerben. Végül néhány évvel ezelőtt lendült ismét mozgásba, azóta a kutatók folyamatosan monitorozzák.

Advertisement

A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagy jéghegyek veszélyessé válhatnak az ökoszisztémára nézve. 2016-ban a 100 négyzetkilométeres B09b az antarktiszi a Denison-foknak ütközött, elzárva a pingvinek tengerre, azaz a táplálkozóterületükre vezető útját. Az esemény hatására a helyi, 160 ezres kolóniából akár 150 ezer egyed is elhullhatott.

Dél-Georgia egy olyan sávban fekszik, ahol gyakran vonulnak el antarktiszi jéghegyek. A térség élővilága alapvetően hozzászokott a jelenséghez, ám a túl nagy jégtömegek így is veszélyesek. Korábban itt is lezajlott a Denison-fokihoz hasonló katasztrófa: 2004-ben az A38 feneklett meg a környéken, megakadályozva a pingvinek és fókák számára a táplálék elérését. Az esemény tömeges pusztulást okozott a fiókák és borjak körében.

Advertisement

A világ legnagyobb jéghegyeként az A23a még pusztítóbb lehet. Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy a jéghegyek viselkedése elég kiszámíthatatlan, elképzelhető, hogy a jégtömeg végül irányt változtat.

Akár elkerüli Dél-Georgiát, akár a sziget mentén köt ki, az esemény ritka lehetőséget kínál a szakértők számára, hogy tanulmányozzák az elzárt ökoszisztémák ellenálló képességét.

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Országos azbesztügyi intézkedési tervet sürget a Greenpeace

Azbeszttérképet indított a Greenpeace.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Interaktív azbeszttérképet indított a Greenpeace, amelyen a lakosok bejelenthetik azokat a magyarországi, ausztriai vagy más országban található helyszíneket, ahol azbesztszennyezésre gyanakodnak – közölte az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a kezdeményezés célja, hogy átláthatóbbá tegye a szennyezések helyzetét, segítse az érintett lakosság tájékozódását, és felhívja a döntéshozók figyelmét a mielőbbi beavatkozás szükségességére. Mint írták, a térkép megjeleníti a Greenpeace és a hatóságok által már dokumentált szennyezett területeket, valamint azokat a helyszíneket is, ahol már megtörtént a kármentesítés. A szervezet fényképes bizonyítékokkal vagy laboreredményekkel várja a lakossági bejelentéseket, az igazolt szennyezésekkel pedig folyamatosan frissíti a felületet. A Greenpeace szerint “továbbra sem nyilvános, milyen döntések születtek a magyar-osztrák azbesztügyi munkacsoportban és a Tárcaközi Azbeszt Munkacsoportban”, és nem született országos intézkedési terv, szakmai iránymutatás vagy érdemi segítség az érintett lakosság és önkormányzatok számára.

A szervezet ezért közérdekű adatigényléssel fordult a Miniszterelnökséghez, hogy megismerje a magyar-osztrák azbesztügyi munkacsoport és a Tárcaközi Azbeszt Munkacsoport döntéseit, jelentéseit, valamint az azbesztmentesítés ütemezésére és módszereire vonatkozó dokumentumokat – írták. “Jelenleg az országos szakmai iránymutatás hiánya miatt több önkormányzat olyan megoldásokat alkalmaz, amelyek hosszú távon akár ronthatnak is a helyzeten” – hangsúlyozták.

A Greenpeace álláspontja szerint az azbeszttartalmú kőzeteket mielőbb szakszerűen el kell távolítani, majd megfelelő lerakóban kell elhelyezni, illetve ahol lehetséges, vissza kell szállítani azokba a bányákba, ahonnan származnak. A szervezet úgy véli, a burkolással vagy kalcium-kloridos kezeléssel végzett ideiglenes megoldások hosszú távon nem rendezik a problémát. Mint írták, a sürgős beavatkozás szükségességét a hivatalos egészségügyi kockázatbecslések is alátámasztják. A Greenpeace ezért “ismét felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul hozzon átlátható, országosan egységes intézkedési tervet az azbesztszennyezés kezelésére, valamint biztosítsa a transzparens működést, és vonja be az érintett civil és szakmai szervezeteket a döntéshozatali folyamatba” – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák