Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hatalmas fenyegetést jelent egy sodródó jéghegy

Egy, az Egyesült Királyság fennhatósága alatt álló sziget felé sodródik a jéghegy.

Létrehozva:

|

Ütközőpályán halad a világ legnagyobb jéghegye, az A23a az Egyesült Királyság fennhatósága alá tartozó Dél-Georgia sziget flé – számol be az IFLScience. Amennyiben a jégtömeg eléri a térséget, az katasztrofális hatást gyakorolhat a helyi fókákra, pingvinekre és más állatokra.

A mintegy 3900 négyzetkilométeres, tehát nagyjából Zala vármegyényi A23a legvastagabb részén közel 400 méteres. A jéghegy jelenleg az Antarktisz körüli Déli-óceánon sodródik.

A jéghegyek leválása alapvetően természetes folyamat, igaz, az elmúlt években, a klímaváltozás következtében a jelenség felgyorsulni látszik. Az A23a 1986-ban szakadt le a Filchner-Ronne-jégselfről, majd hosszú időre megfeneklett a Weddell-tengerben. Végül néhány évvel ezelőtt lendült ismét mozgásba, azóta a kutatók folyamatosan monitorozzák.

Advertisement

A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagy jéghegyek veszélyessé válhatnak az ökoszisztémára nézve. 2016-ban a 100 négyzetkilométeres B09b az antarktiszi a Denison-foknak ütközött, elzárva a pingvinek tengerre, azaz a táplálkozóterületükre vezető útját. Az esemény hatására a helyi, 160 ezres kolóniából akár 150 ezer egyed is elhullhatott.

Dél-Georgia egy olyan sávban fekszik, ahol gyakran vonulnak el antarktiszi jéghegyek. A térség élővilága alapvetően hozzászokott a jelenséghez, ám a túl nagy jégtömegek így is veszélyesek. Korábban itt is lezajlott a Denison-fokihoz hasonló katasztrófa: 2004-ben az A38 feneklett meg a környéken, megakadályozva a pingvinek és fókák számára a táplálék elérését. Az esemény tömeges pusztulást okozott a fiókák és borjak körében.

Advertisement

A világ legnagyobb jéghegyeként az A23a még pusztítóbb lehet. Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy a jéghegyek viselkedése elég kiszámíthatatlan, elképzelhető, hogy a jégtömeg végül irányt változtat.

Akár elkerüli Dél-Georgiát, akár a sziget mentén köt ki, az esemény ritka lehetőséget kínál a szakértők számára, hogy tanulmányozzák az elzárt ökoszisztémák ellenálló képességét.

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást

Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.

Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.

Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák