Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hatalmas fenyegetést jelent egy sodródó jéghegy

Egy, az Egyesült Királyság fennhatósága alatt álló sziget felé sodródik a jéghegy.

Létrehozva:

|

Ütközőpályán halad a világ legnagyobb jéghegye, az A23a az Egyesült Királyság fennhatósága alá tartozó Dél-Georgia sziget flé – számol be az IFLScience. Amennyiben a jégtömeg eléri a térséget, az katasztrofális hatást gyakorolhat a helyi fókákra, pingvinekre és más állatokra.

A mintegy 3900 négyzetkilométeres, tehát nagyjából Zala vármegyényi A23a legvastagabb részén közel 400 méteres. A jéghegy jelenleg az Antarktisz körüli Déli-óceánon sodródik.

A jéghegyek leválása alapvetően természetes folyamat, igaz, az elmúlt években, a klímaváltozás következtében a jelenség felgyorsulni látszik. Az A23a 1986-ban szakadt le a Filchner-Ronne-jégselfről, majd hosszú időre megfeneklett a Weddell-tengerben. Végül néhány évvel ezelőtt lendült ismét mozgásba, azóta a kutatók folyamatosan monitorozzák.

Advertisement

A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagy jéghegyek veszélyessé válhatnak az ökoszisztémára nézve. 2016-ban a 100 négyzetkilométeres B09b az antarktiszi a Denison-foknak ütközött, elzárva a pingvinek tengerre, azaz a táplálkozóterületükre vezető útját. Az esemény hatására a helyi, 160 ezres kolóniából akár 150 ezer egyed is elhullhatott.

Dél-Georgia egy olyan sávban fekszik, ahol gyakran vonulnak el antarktiszi jéghegyek. A térség élővilága alapvetően hozzászokott a jelenséghez, ám a túl nagy jégtömegek így is veszélyesek. Korábban itt is lezajlott a Denison-fokihoz hasonló katasztrófa: 2004-ben az A38 feneklett meg a környéken, megakadályozva a pingvinek és fókák számára a táplálék elérését. Az esemény tömeges pusztulást okozott a fiókák és borjak körében.

Advertisement

A világ legnagyobb jéghegyeként az A23a még pusztítóbb lehet. Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy a jéghegyek viselkedése elég kiszámíthatatlan, elképzelhető, hogy a jégtömeg végül irányt változtat.

Akár elkerüli Dél-Georgiát, akár a sziget mentén köt ki, az esemény ritka lehetőséget kínál a szakértők számára, hogy tanulmányozzák az elzárt ökoszisztémák ellenálló képességét.

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Jelentősen nő a rijekai finomító feldolgozási kapacitása

Átadták a korszerűsített rijekai olajfinomítót

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A mintegy 700 millió eurós beruházás az INA olajipari vállalat történetének legnagyobb egyedi fejlesztése, és a modern Horvátország egyik legjelentősebb ipari beruházása – írja az alternativenergia.hu. Az ünnepélyes megnyitón elhangzott: a modernizáció központi eleme a nehézolaj-maradványok feldolgozására szolgáló késleltetett kokszolóegység, amely lehetővé teszi a finomító technológiai megújítását és a magasabb hozzáadott értékű termékek arányának növelését. A fejlesztés eredményeként a finomító feldolgozási kapacitása évi 3 millió tonnáról 4 millió tonnára nő, miközben a dízelüzemanyag-termelés évente mintegy 400 ezer tonnával, akár 30 százalékkal bővülhet.

A megnyitón Ante Susnjar horvát gazdasági miniszter hangsúlyozta: a beruházás jelentős lépés Horvátország és a térség energiabiztonságának erősítésében. Mint mondta, a stabil és megbízható energetikai infrastruktúra különösen fontos a geopolitikai bizonytalanság idején, és hozzájárul a régió üzemanyag-ellátásának biztonságához. Ortutay Zsuzsanna, az INA igazgatótanácsának elnöke stratégiai mérföldkőnek nevezte a projektet. Kiemelte: a korszerűsítés lehetővé teszi, hogy a vállalat hatékonyabban használja fel a feldolgozott kőolajat, miközben erősíti az INA regionális beszállítói szerepét és hozzájárul a gazdasági növekedéshez a rijekai térségben. Hozzátette: a vállalat több megújulóenergia-projektet is indított, és az év végére a finomító területén épülhet meg Horvátország első kereskedelmi zöldhidrogén-termelő üzeme.

Molnár József, a Mol Group vezérigazgatója arról beszélt: a beruházás új fejezetet nyit az INA finomítási tevékenységében. Hangsúlyozta: a következő időszak célja a magas termelékenység biztosítása és az, hogy a rijekai létesítmény Európa egyik leghatékonyabb finomítójává váljon. Az eseményen támogatási megállapodást is aláírtak egy zöldhidrogén-termelő és -elosztó üzem létrehozásáról. A több mint 60 millió eurós beruházás részeként egy 10 megawattos elektrolizáló és egy 11 megawattos naperőmű épül. A projektet a horvát Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében legfeljebb 15 millió euróval támogatják.

Advertisement

A rijekai finomító a horvát piac mellett több közép- és délkelet-európai ország üzemanyag-ellátásában is szerepet játszik. A projekt méretét jelzi, hogy az új egységek építéséhez több mint 10 ezer tonna acélt és mintegy 60 ezer köbméter betont használtak fel. Az új egység évente 750 ezer tonna vákuum-maradék feldolgozására képes, és lehetővé teszi a petrolkoksz előállítását is. A beruházás részeként új kikötői infrastruktúra, 20 ezer tonna kapacitású kokszsiló, valamint óránként 450 tonna kapacitású zárt kokszszállító rendszer épült ki a finomító és a kikötő között. A kivitelezésben több mint 10 500 munkavállaló és mintegy 80 alvállalkozó vett részt, a teljes munkamennyiség meghaladta a 8,9 millió munkaórát. A fejlesztés részeként új energetikai infrastruktúra is épült, köztük egy 110/35 kV-os villamosenergia-alállomás és mintegy 5 kilométer hosszú nagyfeszültségű vezeték, amelyek a finomító működésének megbízhatóságát és energiahatékonyságát javítják.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák