Zöldinfó
Hatalmas fenyegetést jelent egy sodródó jéghegy
Egy, az Egyesült Királyság fennhatósága alatt álló sziget felé sodródik a jéghegy.
Ütközőpályán halad a világ legnagyobb jéghegye, az A23a az Egyesült Királyság fennhatósága alá tartozó Dél-Georgia sziget flé – számol be az IFLScience. Amennyiben a jégtömeg eléri a térséget, az katasztrofális hatást gyakorolhat a helyi fókákra, pingvinekre és más állatokra.
A mintegy 3900 négyzetkilométeres, tehát nagyjából Zala vármegyényi A23a legvastagabb részén közel 400 méteres. A jéghegy jelenleg az Antarktisz körüli Déli-óceánon sodródik.
A jéghegyek leválása alapvetően természetes folyamat, igaz, az elmúlt években, a klímaváltozás következtében a jelenség felgyorsulni látszik. Az A23a 1986-ban szakadt le a Filchner-Ronne-jégselfről, majd hosszú időre megfeneklett a Weddell-tengerben. Végül néhány évvel ezelőtt lendült ismét mozgásba, azóta a kutatók folyamatosan monitorozzák.
A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagy jéghegyek veszélyessé válhatnak az ökoszisztémára nézve. 2016-ban a 100 négyzetkilométeres B09b az antarktiszi a Denison-foknak ütközött, elzárva a pingvinek tengerre, azaz a táplálkozóterületükre vezető útját. Az esemény hatására a helyi, 160 ezres kolóniából akár 150 ezer egyed is elhullhatott.
Dél-Georgia egy olyan sávban fekszik, ahol gyakran vonulnak el antarktiszi jéghegyek. A térség élővilága alapvetően hozzászokott a jelenséghez, ám a túl nagy jégtömegek így is veszélyesek. Korábban itt is lezajlott a Denison-fokihoz hasonló katasztrófa: 2004-ben az A38 feneklett meg a környéken, megakadályozva a pingvinek és fókák számára a táplálék elérését. Az esemény tömeges pusztulást okozott a fiókák és borjak körében.
A világ legnagyobb jéghegyeként az A23a még pusztítóbb lehet. Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy a jéghegyek viselkedése elég kiszámíthatatlan, elképzelhető, hogy a jégtömeg végül irányt változtat.
Akár elkerüli Dél-Georgiát, akár a sziget mentén köt ki, az esemény ritka lehetőséget kínál a szakértők számára, hogy tanulmányozzák az elzárt ökoszisztémák ellenálló képességét.
Zöldinfó
Egyre érzékenyebb a Balaton a környezetszennyezésre
A balatoni hajósok környezetszennyezésének csökkentését sürgeti a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) főigazgatója.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A balatoni hajózás során keletkező szennyvíz megfelelő kezelését és a vegyszerhasználat radikális csökkentését szorgalmazta a környezetszennyezés csökkentése érdekében a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) főigazgatója az MTI-nek. Vasas Gábor a hajózási szezon kezdetén arra hívta fel a figyelmet, hogy a balatoni szabadidős- és sporthajózás jövője szorosan összefügg a tó ökológiai állapotával – írja az alternativenergia.hu. Mint kifejtette, a tó vízminősége jelenleg kifogástalan, azonban egyre nagyobb kockázatot jelent környezetvédelmi és higiéniai szempontból, hogy a vitorlások, motoros kishajók és csónakok használóinak egy része nem kezeli megfelelően a szennyvizet. Az elmúlt években a tó használatának intenzitása megnőtt, miközben a klímaváltozás hatásai érzékenyebbé tették a tavat a szennyezésekre: nőtt a vízhőmérséklet, megváltozott a Balaton vízháztartása – mutatott rá az intézményvezető. Két éve nem nyitották ki a Sió-zsilipet, tehát ami a tóba kerül, az bent is marad – tette hozzá.
A BLKI mérési eredményei azt mutatták, hogy hajócsoportosulások, illetve kikötők közelében magasabb a víz szennyezettsége, ami megerősítette több kikötőmester visszajelzését is – ismertette Vasas Gábor. Megjegyezte, a kutatók közvetlenül a szemléletformálásért tehetnek, javaslatokat megfogalmazva, a többi a jogalkotók, hatóságok dolga. A tihanyi kutatóintézet a Facebook-oldalán (BalatonScience) csütörtökön megosztott friss posztjában két területet írt le, ahol sürgős és érdemi változtatásra van szükség a balatoni hajósközösség gyakorlataiban. Az egyik a fedélzeti szennyvíz kezelésének azonnali rendezése, hiszen rendelkezésre állnak a megfelelő kikötői infrastruktúrák és technológiák a szennyvíz szabályos, ellenőrzött és biztonságos elhelyezésére. A Balatonba kerülő szennyvíz az egészségügyi kockázatok mellett elősegíti az algásodást – hívták fel a figyelmet.
A másik kritikus területnek a hajókarbantartás során alkalmazott vegyszerek kérdését nevezik a kutatók. A hajótestek tisztítása, karbantartása és az algásodás elleni védekezés során gyakran használnak a hajósok olyan anyagokat, amelyek közvetlenül a vízbe jutva károsítják az élővilágot. A BLKI ezért javasolja a környezetkárosító vegyszerek használatának megszüntetését, környezetkímélő, lebomló alternatívák előnyben részesítésével, a vegyszerhasználat minimalizálását, az elfolyó mosóvíz megfelelő kezelését, valamint a karbantartási tevékenységek tudatosabb megtervezését (például mechanikai tisztítás előnyben részesítésével). “A tó növekvő használata és a klímaváltozás együttesen olyan helyzetet teremtettek, amelyben a korábban elfogadott vagy elnézett gyakorlatok már nem folytathatók tovább. A fenntartható hajózás nem lemondás, hanem minőségi szemléletváltás” – hangsúlyozta közös posztjában a főigazgató, és Preiszner Bálint, a kutatóintézet tudományos munkatársa.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgy év alatt rendet tesznek: nagyszabású hulladékfelszámolás indul
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaInnováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaOlajszivárgás Oroszlányban: ideiglenes tiltás lépett életbe egyes technológiákra
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaBenzin és gázolaj: marad az adócsökkentés, de már kisebb mértékben
