Zöldinfó
Hatalmas fenyegetést jelent egy sodródó jéghegy
Egy, az Egyesült Királyság fennhatósága alatt álló sziget felé sodródik a jéghegy.
Ütközőpályán halad a világ legnagyobb jéghegye, az A23a az Egyesült Királyság fennhatósága alá tartozó Dél-Georgia sziget flé – számol be az IFLScience. Amennyiben a jégtömeg eléri a térséget, az katasztrofális hatást gyakorolhat a helyi fókákra, pingvinekre és más állatokra.
A mintegy 3900 négyzetkilométeres, tehát nagyjából Zala vármegyényi A23a legvastagabb részén közel 400 méteres. A jéghegy jelenleg az Antarktisz körüli Déli-óceánon sodródik.
A jéghegyek leválása alapvetően természetes folyamat, igaz, az elmúlt években, a klímaváltozás következtében a jelenség felgyorsulni látszik. Az A23a 1986-ban szakadt le a Filchner-Ronne-jégselfről, majd hosszú időre megfeneklett a Weddell-tengerben. Végül néhány évvel ezelőtt lendült ismét mozgásba, azóta a kutatók folyamatosan monitorozzák.
A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagy jéghegyek veszélyessé válhatnak az ökoszisztémára nézve. 2016-ban a 100 négyzetkilométeres B09b az antarktiszi a Denison-foknak ütközött, elzárva a pingvinek tengerre, azaz a táplálkozóterületükre vezető útját. Az esemény hatására a helyi, 160 ezres kolóniából akár 150 ezer egyed is elhullhatott.
Dél-Georgia egy olyan sávban fekszik, ahol gyakran vonulnak el antarktiszi jéghegyek. A térség élővilága alapvetően hozzászokott a jelenséghez, ám a túl nagy jégtömegek így is veszélyesek. Korábban itt is lezajlott a Denison-fokihoz hasonló katasztrófa: 2004-ben az A38 feneklett meg a környéken, megakadályozva a pingvinek és fókák számára a táplálék elérését. Az esemény tömeges pusztulást okozott a fiókák és borjak körében.
A világ legnagyobb jéghegyeként az A23a még pusztítóbb lehet. Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy a jéghegyek viselkedése elég kiszámíthatatlan, elképzelhető, hogy a jégtömeg végül irányt változtat.
Akár elkerüli Dél-Georgiát, akár a sziget mentén köt ki, az esemény ritka lehetőséget kínál a szakértők számára, hogy tanulmányozzák az elzárt ökoszisztémák ellenálló képességét.
Zöldinfó
Mesterséges viharok között tanulják a túlélést – egyedülálló képzési központ nyílt Kínában
Tájfun- és árvízszimulációval készítik fel a lakosságot Kínában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A világ első, tájfunokat szimuláló képzési központja működik a kelet-kínai Hangcsouban, ahol mesterséges viharok és villámárvizek segítségével készítik fel a lakosságot a szélsőséges időjárási helyzetekre – jelentette a kínai állami média. A 2025 májusában megnyílt létesítményben óránként akár 165 kilométeres széllökéseket és özönvízszerű esőt idéznek elő – írja az alternativenergia.hu. A képzés díja napi 1599 kínai jüan (mintegy 75 000 forint), a résztvevők pedig védőruhában és védősisakban, oktatók felügyelete mellett sajátíthatják el a tájfunok és a villámárvizek idején követendő alapvető biztonsági szabályokat. A központban hegyvidéki villámárvizeket is modelleznek: csaknem 900 tonna vízzel idézik elő a hirtelen lezúduló áradást, egy másik gyakorlópályán pedig mesterséges városi környezetben szimulálják az elöntött utcákon való közlekedést.
A résztvevők szerint az utóbbi években egyre kiszámíthatatlanabbá vált az időjárás Kínában, ezért fontosnak tartják, hogy felkészüljenek a szélsőséges időjárási helyzetekre. Többen úgy vélték, hogy a közelmúltban pusztító Bavi tájfun is ráirányította a figyelmet arra, hogy a tájfunok nagyobb veszélyt jelentenek, mint azt korábban sokan gondolták.
A szakemberek szerint az éghajlatváltozás miatt Kína egyre gyakrabban szembesül pusztító időjárási jelenségekkel. A kínai Nemzeti Klímaközpont előrejelzése szerint júliusban a Csendes-óceán északnyugati térségében, valamint a Dél-kínai-tengeren várhatóan hat tájfun alakul ki, ami meghaladja a 3,8-as sokéves átlagot. Az elmúlt napokban a Bavi tájfun súlyos áradásokat okozott az ország több térségében, és emberek millióit kellett biztonságos helyre telepíteni.
A hangcsoui központ megnyitása óta több mint 160 ezer ember vett részt a képzéseken. Az üzemeltetők a következő három évben további öt hasonló létesítmény megnyitását tervezik, ahol a tájfunok mellett földrengések és tűzesetek szimulációjával is felkészítik majd az érdeklődőket. A központ vezető oktatója hangsúlyozta: tájfun idején a leghatékonyabb védekezés továbbra is az, ha az emberek lehetőség szerint otthon maradnak, és nem indulnak útnak a vihar alatt.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
