Zöldinfó
Hétfőtől hétszerese lesz a gáz, duplája a villany az átlag felett fogyasztóknak
Az áram ára nagyjából kétszeresére, a gázé pedig hétszeresére emelkedik a rezsicsökkentési határ felett.
Németh Szilárd rezsibiztos az InfoRádióban osztott meg újabb részleteket a rezsicsökkentés rendszerének átalakításáról, a Magyar Közlönyben pedig három vonatkozó rendelet is megjelent – számol be a Portfolio. Az egyik egy kormányrendelet, a maradék kettőt a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke adta ki. Az új szabályok év végéig lesznek érvényben, ezt megelőzően, december 30-ig fogja felülvizsgálni a kormány a piaci helyzet alapján, hogy mit tegyen. A folyamatot negyedévente meg fogják ismételni. A friss rendeletekben kiemelik, hogy a most meghatározott díjak nem minősülnek hatósági árnak, az értékeket az energiahivatal elnöke határozza a szolgáltató adatai, javaslatai alapján.
Így alakulnak át az áramfogyasztás feltételei
Fontos részlet, hogy az egész rendelet hatálya alól kivették a B GEO díjszabást, ami a hőszivattyúk kedvező áramtarifa melletti működtetéséhez szükséges. Emellett szintén kivették a kedvezményes H tarifát is a fűtési idény idejére. A lényegi szabály az lett, amiről korábban a kormány is beszámolt: 2022. augusztus 1-étől a lakossági fogyasztók 2523 kilowatt per év áramfogyasztásig jogosultak a rezsicsökkentett árra, ezt átlépve azonban már lakossági piaci áron juthatnak hozzá az energiához.
Az új rendelet értelmében ez A1 és A2 árszabás esetén 70,104 forint per kilowattóra, B árszabás esetén pedig 62,884 forint per kilowattóra lesz. Ez a mostani 36 forint per kilowattórás díjhoz képest durván kétszeres emelkedést jelent. Az új szabályok a háztartási kiserőművek helyzetére is kitérnek, ezek az erőművek hazánkban többnyire napelemek. A Portfolio értelmezésében a vonatkozó részletek azt jelentik, hogy azon napelemes háztartásoknál, amelyek nettó értelemben betáplálnak a rendszerbe, de időnként fel is vesznek a hálózatból, a vételezést rezsicsökkentett áron veszik figyelembe. Ez tovább ösztönözheti a napelemes rendszerek használatát.
Ezek a gázpiac változásai
A gázpiacon szintén marad a korábban ismertetett főszabály: a rezsicsökkentés határa évi 1729 köbméter per évnél, azaz 59 132 megajoul per évnél fog húzódni, az új rendszer pedig augusztus 1-től lesz érvényben. Az átlagfogyasztásig a 102 forint per köbméteres díj 20 köbméter per óra alatti gázmérővel rendelkező háztartások esetében marad, az e feletti kapacitású gázmérőknél, például a társasházaknál, további szabályt vezetnek be. Az 1729 köbméteres sávot meghaladva a felhasználóknak már magasabb árat kell fizetniük.
2022 augusztusa és szeptembere alatt a határ feletti díj 21,416 forint per megajoul lesz, 2022 októberében decemberében pedig 22,002 forint per megajoul. Németh Szilárd bejelentése alapján ez azt jelenti, hogy az eddigi 102 forint per köbméteres gázár nagyjából meghétszereződik, és 747 forint per köbméterre ugrik. A gáz esetében az áramhoz hasonlóan 2022. december 31. napját követően a MEKH negyedévre, az egyetemes szolgáltató adatai alapján határozza meg az új díjat. A jogalkotók a társasházakra és lakásszövetkezetekre vonatkozóan külön kedvezményt vezetnek be, ez lényegében azt eredményezi, hogy lakásonként plusz évi 1729 köbméter jár. A kedvezmény megszerzéséhez az kell, hogy augusztus 15-éik a közös képviselő elkészítse, illetve megküldje a társasház vagy lakásszövetkezet nyilatkozatát. A trükközést azzal próbálják elkerülni, hogy az egyetemes szolgáltató bármikor bekérheti a feltételeket alátámasztó iratot.
Nem kell utólagosan fizetni
A rendelet értelmében nincs visszamelőleges, múltba tekintő hatály a többletfogyasztásra, a kedvezményes mennyiségek augusztus 1-től vehetőek igénybe. Augusztustól viszont életbe lép a havi 210 kilowattórás áramfogyasztási, illetve a havi 144 köbméteres gázhasználati korlát. Ezt meghaladva a lakosságnak a korábbihoz képest kétszeres, illetve hétszeres összeget kell majd fizetnie. Szabályozzák továbbá, hogy lakásbérlés esetén a főbérlő is csak azon a lakossági áron számolhatja el az átlagfogyasztás feletti energiahasználatot, mint ahogy maga az egyetemes szolgáltató jogosult azt elszámolni a főbérlő, valamint egyéb lakástulajdonos felé. Emellett azt is rögzítik, hogy fogyatékos személy által használt tárgyi eszközök energiafogyasztása után szintén kedvezmény jár.
Zöldinfó
A mai gyerekek már egy teljesen más éghajlatba születnek bele
Az egymást követő generációk egyre több extrém meleg nappal találkoznak.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: a 2013-2025 között született Alfa-generáció születési időszakában közel annyi forró nap fordult elő, mint a megelőző X, Y és Z generáció születési időszakában együttvéve – írja az alternativenergia.hu. A bejegyzésben rögzítették: forró napnak az a nap számít, amikor a napi maximum-hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 35 Celsius-fokot. Ezeknek a forró napoknak az előfordulása az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá vált. Mint írták, a különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg. Az X-generáció (1965-1980 között születettek) születési időszakában mindössze 3, az Y-generációnál (1981-1996 között születettek) 27, a Z-generációnál (1997-2012 között születettek) 56, az Alfa-generációnál (2013-2025 között születettek) pedig már 92 olyan nap fordult elő, amikor a napi maximum-hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 35 Celsius-fokot. Ez jól mutatja, hogy a mai gyerekek már egy más jellegű éghajlatba születnek bele – jegyezték meg.
Közölték azt is: az Alfa-generáció születési időszakában közel annyi (92) forró nap fordult elő, mint az X, Y és Z generáció születési időszakában együttvéve (86). Vagyis minden újabb generáció egyre több extrém meleg nappal találkozott már élete első éveiben, ezért fordulhat elő, hogy ugyanarról a “nyárról” egészen más emlékeink vannak – írták. A bejegyzésben Budapest belterületének 1901 és 2025 közötti adatsorán bemutatták azt is, hogyan változott a hőségterhelés az elmúlt több mint száz évben. Rögzítették: hőhullámnak az számít, amikor legalább három napig a napi középhőmérséklet elérte vagy meghaladta a 25 Celsius-fokot. Az elemzés szerint a korábbi évtizedekben ritkábban fordultak elő erősebb hőhullámos időszakok, az utóbbi években azonban ezek egyre gyakoribbak és egyre erősebbek.
Bemutatták azt is, hogy május 15. és szeptember 15. között mely napokon jelentkezett hőség. Ezek az adatok azt mutatják, hogy nemcsak több lett a hőségnap, de ezek egyre gyakrabban rendeződnek hosszabb, összefüggő időszakokba. Ez azért fontos, mert a tartós hőség nagyobb terhelést jelenthet a szervezet számára, különösen városi környezetben – írták. Kiemelték: a hosszú adatsorok alapján jól látszik, hogy Budapesten a hőhullámok nemcsak gyakoribbá, hanem tartósabbá és intenzívebbé is váltak az elmúlt évtizedekben.
Felhívták a figyelmet arra: a hőhullámos időszakoknál nemcsak az számít, mennyire meleg van, hanem az is, hogy a hőség mennyi ideig tart. A klímacsíkok és a hőségnapokat bemutató ábrák pedig azt mutatják, hogy az elmúlt években nemcsak több lett a kiugróan magas hőmérsékletű nap, hanem gyakoribbá váltak a tartós, nagy hőterheléssel járó időszakok is. Budapest belterületén 1991 óta több hosszú hőhullám is előfordult: a leghosszabb, 30 napig tartó kánikula 2018-ban alakult ki, míg a 2024-es hőhullám volt a legintenzívebb. Az idei első hőségperiódus június 29-én tetőzött, amikor Budapest belterületén a napi középhőmérséklet elérte a 34 Celsius-fokot – írták.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
-
Otthon6 nap telt el a létrehozás ótaMiért lehet jó választás Pécs városa a gyerekes családoknak?
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás óta70 szélturbina épülhet Magyarországon – elindult az első projekt
