Zöldinfó
Hétfőtől hétszerese lesz a gáz, duplája a villany az átlag felett fogyasztóknak
Az áram ára nagyjából kétszeresére, a gázé pedig hétszeresére emelkedik a rezsicsökkentési határ felett.
Németh Szilárd rezsibiztos az InfoRádióban osztott meg újabb részleteket a rezsicsökkentés rendszerének átalakításáról, a Magyar Közlönyben pedig három vonatkozó rendelet is megjelent – számol be a Portfolio. Az egyik egy kormányrendelet, a maradék kettőt a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke adta ki. Az új szabályok év végéig lesznek érvényben, ezt megelőzően, december 30-ig fogja felülvizsgálni a kormány a piaci helyzet alapján, hogy mit tegyen. A folyamatot negyedévente meg fogják ismételni. A friss rendeletekben kiemelik, hogy a most meghatározott díjak nem minősülnek hatósági árnak, az értékeket az energiahivatal elnöke határozza a szolgáltató adatai, javaslatai alapján.
Így alakulnak át az áramfogyasztás feltételei
Fontos részlet, hogy az egész rendelet hatálya alól kivették a B GEO díjszabást, ami a hőszivattyúk kedvező áramtarifa melletti működtetéséhez szükséges. Emellett szintén kivették a kedvezményes H tarifát is a fűtési idény idejére. A lényegi szabály az lett, amiről korábban a kormány is beszámolt: 2022. augusztus 1-étől a lakossági fogyasztók 2523 kilowatt per év áramfogyasztásig jogosultak a rezsicsökkentett árra, ezt átlépve azonban már lakossági piaci áron juthatnak hozzá az energiához.
Az új rendelet értelmében ez A1 és A2 árszabás esetén 70,104 forint per kilowattóra, B árszabás esetén pedig 62,884 forint per kilowattóra lesz. Ez a mostani 36 forint per kilowattórás díjhoz képest durván kétszeres emelkedést jelent. Az új szabályok a háztartási kiserőművek helyzetére is kitérnek, ezek az erőművek hazánkban többnyire napelemek. A Portfolio értelmezésében a vonatkozó részletek azt jelentik, hogy azon napelemes háztartásoknál, amelyek nettó értelemben betáplálnak a rendszerbe, de időnként fel is vesznek a hálózatból, a vételezést rezsicsökkentett áron veszik figyelembe. Ez tovább ösztönözheti a napelemes rendszerek használatát.
Ezek a gázpiac változásai
A gázpiacon szintén marad a korábban ismertetett főszabály: a rezsicsökkentés határa évi 1729 köbméter per évnél, azaz 59 132 megajoul per évnél fog húzódni, az új rendszer pedig augusztus 1-től lesz érvényben. Az átlagfogyasztásig a 102 forint per köbméteres díj 20 köbméter per óra alatti gázmérővel rendelkező háztartások esetében marad, az e feletti kapacitású gázmérőknél, például a társasházaknál, további szabályt vezetnek be. Az 1729 köbméteres sávot meghaladva a felhasználóknak már magasabb árat kell fizetniük.
2022 augusztusa és szeptembere alatt a határ feletti díj 21,416 forint per megajoul lesz, 2022 októberében decemberében pedig 22,002 forint per megajoul. Németh Szilárd bejelentése alapján ez azt jelenti, hogy az eddigi 102 forint per köbméteres gázár nagyjából meghétszereződik, és 747 forint per köbméterre ugrik. A gáz esetében az áramhoz hasonlóan 2022. december 31. napját követően a MEKH negyedévre, az egyetemes szolgáltató adatai alapján határozza meg az új díjat. A jogalkotók a társasházakra és lakásszövetkezetekre vonatkozóan külön kedvezményt vezetnek be, ez lényegében azt eredményezi, hogy lakásonként plusz évi 1729 köbméter jár. A kedvezmény megszerzéséhez az kell, hogy augusztus 15-éik a közös képviselő elkészítse, illetve megküldje a társasház vagy lakásszövetkezet nyilatkozatát. A trükközést azzal próbálják elkerülni, hogy az egyetemes szolgáltató bármikor bekérheti a feltételeket alátámasztó iratot.
Nem kell utólagosan fizetni
A rendelet értelmében nincs visszamelőleges, múltba tekintő hatály a többletfogyasztásra, a kedvezményes mennyiségek augusztus 1-től vehetőek igénybe. Augusztustól viszont életbe lép a havi 210 kilowattórás áramfogyasztási, illetve a havi 144 köbméteres gázhasználati korlát. Ezt meghaladva a lakosságnak a korábbihoz képest kétszeres, illetve hétszeres összeget kell majd fizetnie. Szabályozzák továbbá, hogy lakásbérlés esetén a főbérlő is csak azon a lakossági áron számolhatja el az átlagfogyasztás feletti energiahasználatot, mint ahogy maga az egyetemes szolgáltató jogosult azt elszámolni a főbérlő, valamint egyéb lakástulajdonos felé. Emellett azt is rögzítik, hogy fogyatékos személy által használt tárgyi eszközök energiafogyasztása után szintén kedvezmény jár.
Otthon
AI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
Drága lehet, ha a ChatGPT-re bízzuk a felújítást.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az építőipari szakemberek 73 százaléka találkozott már olyan megrendelővel, aki az AI segítségével ellenőrizte vagy kérdőjelezte meg szakmai javaslatait, munkáját vagy árait. A legtöbben nem az AI használatát kifogásolják, hiszen sokan maguk is alkalmazzák, hanem azt, amikor egy chatbot általános válasza felülírja a helyszíni felmérést és a szakmai tapasztalatot. A Mapei Kft. felmérése szerint ennek akár hibás kivitelezés is lehet a következménye. Az AI még nem mindennapos szereplője az építkezéseknek, de már egyértelműen belépett a megrendelők és a szakemberek közötti egyeztetésbe. A kutatásban megkérdezett építőipari szakemberek 73 százaléka találkozott már AI-ra hivatkozó megrendelővel, míg 27 százalékuk még soha nem tapasztalt ilyet. A válaszadók 26 százaléka nagyon ritkán, további 26 százalékuk alkalmanként szembesült a jelenséggel, 20 százalékuk pedig gyakran találkozik vele.
Az AI megmondta, a szakember felsóhajtott
A megrendelők leggyakrabban technológiai megoldásokkal kapcsolatban hivatkoznak az AI-ra: ezt a szakemberek 35 százaléka tapasztalta. Anyagválasztási kérdésekben 31, a szükséges munkafolyamatokkal kapcsolatban 25 százalék találkozott AI-tól származó érvekkel. Az árazásnál 20, a hibák okainál 17, a kivitelezés várható időtartamánál 16 százalékos az említési arány.
Az adatokból az látszik, hogy a megrendelők legtöbbet a munka előtt használják az AI-t: megoldást, anyagot, munkafolyamatot és árat keresnek. A probléma akkor kezdődik, amikor az előzetes tájékozódásból bebetonozott álláspont lesz.
“Egy chatbot ugyanis általános információkból dolgozik. Nem látja, milyen állapotban van a fal, mi van a burkolat vagy az aljzat alatt, megfelelő-e a rétegrend, és milyen hibák derülnek ki bontás közben. Ezek nélkül legfeljebb egy ideális esetre tud választ adni, miközben az építőiparban éppen az ideális eset a legritkább” – mondta Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.
Kié legyen az utolsó szó: a szakemberé vagy a ChatGPT-é?
A kerekített eredmények alapján tehát tízből körülbelül hét szakember valamilyen mértékű fenntartást fogalmazott meg. A szakemberek 29 százalékát egyáltalán nem zavarja, ha a megrendelő mesterséges intelligenciával tájékozódik, 22 százalékukat pedig csak kis mértékben. Közepesen zavarónak 27 százalék tartja, 23 százalékot pedig eléggé vagy kifejezetten zavar a jelenség.
A nyitott válaszokból ugyanakkor nem rajzolódik ki általános technológiaellenesség. Az elfogadóbb szakemberek szerint természetes, hogy a megrendelő több forrásból tájékozódik. Szerintük a felkészültebb ügyféllel akár könnyebb is lehet az egyeztetés, a félreértések pedig megfelelő szakmai magyarázattal tisztázhatók.
A kritikusabb válaszadók fő problémája az, amikor az ügyfél az AI általános vagy téves válaszát kész szakvéleményként kezeli. A kritikus szakemberek indoklásai között két állítás volt a leggyakoribb: az AI nem veszi figyelembe a helyszíni körülményeket, illetve pontatlan vagy nem ellenőrzött információt adhat. Többen azt is érzik, hogy a megrendelő inkább hisz a chatbotnak, mint a többéves tapasztalattal rendelkező szakembernek. Ebből irreális ár elvárások, tarthatatlan határidők vagy az adott helyzetben nem alkalmazható technológiai igények születhetnek.
Az egy válaszadó szakember szerint az AI „mindent megoldana, csak az utána való következményeket és előjövő hibákat már nem vállalja”. Ez jól összefoglalja a szakemberek dilemmáját: a tanácsot a gép adja, de a hibás kivitelezésért már a kivitelezőnek kell helytállnia.
Az AI már a szakemberek szerszámosládájában is ott van
A megkérdezett szakemberek 36 százaléka legalább alkalmanként használ mesterséges intelligenciát, 27 százalékuk pedig egyszer-kétszer már kipróbálta. Hetente 13, naponta 7 százalék fordul az AI-hoz, míg 17 százalékuk még soha nem használta.
“A szakemberek elsősorban szakmai információk keresésére, valamint asszisztensi és adminisztratív feladatok elvégzésére használják az AI-t, amely sokuknál részben már a Google szerepét is átvette, és a kivitelezés szinte teljes folyamatában megjelenik” – mutatott rá Markovich Béla.
A válaszadók 44 százaléka alapanyagokkal, kivitelezési technológiákkal és gyártói ajánlásokkal kapcsolatos szakmai információk keresésére használja a mesterséges intelligenciát. Költségszámításhoz, az anyagszükséglet meghatározásához vagy árajánlat készítéséhez 22, műszaki problémák feltárásához és hibakereséshez 21 százalék veszi igénybe. Új technológiák megismerésére és szakmai továbbképzésre 11, a munkafolyamatok megtervezésére pedig 10 százalék alkalmazza.
Tartalomgyártásra, például közösségimédia-posztok és videók készítésére 18, marketingre 17 százalék használja. A megrendelőknek szánt e-mailek, üzenetek és ajánlatok megfogalmazásában, valamint munkanaplók, jegyzőkönyvek és más adminisztratív dokumentumok elkészítésében egyaránt 16 százaléknak segít.
A ChatGPT tud ajánlani csempét, de felrakni továbbra sem fogja
A Mapei kutatása rámutat, hogy az építőipari szakemberek többsége elfogadja, hogy az ügyfél az AI segítségével tájékozódik, ötleteket gyűjt, és megpróbálja megérteni az előtte álló munkát. A határ ott húzódik, ahol az AI már nem egyszerű információforrásként, hanem a helyszíni felmérést és a szakmai tapasztalatot helyettesítő virtuális műszaki ellenőrként van jelen. Ha a megrendelő mindenáron az AI tanácsának végrehajtását várja a szakembertől, könnyen éppen az történhet, amit el akart kerülni: szakszerű kivitelezés helyett kontármunka készül.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVeszélyes helyzet alakult ki a Szigetnél az alacsony Duna miatt
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb lendületet kaphatnak a magyarországi szélerőmű-fejlesztések
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÚj klímatörvény készülhet: szigorúbb szabályokat sürgetnek
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaMielőbb szabályoznák az elektromos rollerek közlekedését
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAszály és rekordhőség: vízkorlátozásokat vezetnek be a Balkánon
