Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hibrid vaddisznók élnek a fukusimai katasztrófa környékén

Létrehozva:

|

A fukusimai atomerőmű katasztrófájának körzetében lévő elhagyott településeken a vaddisznók vették át az uralmat. Egy genetikai kutatás szerint a vaddisznók a környékbeli gazdaságokból elszabadult házisertésekkel keveredtek.

Donovan Anderson, a Fukusimai Egyetem kutatója DNS-mintákból állapította meg, hogy a lakatlan zónában a vaddisznók és a házisertések szaporodásából vaddisznó-hibridek születtek. Az erőmű katasztrófája miatti sugárzás nem okozott genetikai károsodást a vaddisznóknál, de az invazív házisertésfaj genetikai hatása kimutatható – mondta el a kutató. A 2011-ben bekövetkezett, földrengés és cunami okozta nukleáris katasztrófa után Fukusima környékét, akárcsak annak idején Csernobil körzetét, kitelepítették – idézte fel hírportálján a kutatásról beszámoló BBC. A Proceedings B folyóiratban publikált tanulmány Fukusima környékének katasztrófa utáni élővilágáról festett képet. A kutatók DNS-vizsgálatokkal követték nyomon, hogy mi történt a vadon élő állatokkal a sugárszennyezett térségben, melynek települései hirtelen elnéptelenedtek.

A vaddisznók és az elszabadult házisertések DNS-ének vizsgálata arra az eredményre vezetett, hogy a kutatók által biológiai inváziónak nevezett jelenség a vaddisznók génjeiben is kimutatható. Az is kiderült, hogy ezek a házisertésgének az idők során fokozatosan “felhígultak”. Anderson szerint a házisertések nem tudtak életben maradni a vadonban, de a robusztus vaddisznók jól érezték magukat az elhagyott településeken. A kiürített terület volt a két faj kereszteződésének kiindulópontja, a hibrid sertések aztán vaddisznókkal szaporodnak tovább. Ahogy Kaneko Singo professzor, a Fukusimai Egyetem Környezeti Radioaktivitás Intézetének munkatársa fogalmazott: “Ezek az invazív gének eltűnnek, és a természetes helyzet kezd visszaállni”. Fukusima környékére 2018 óta kezdenek visszatelepülni az emberek. Anderson szerint a vaddisznók számára valójában csak az ember az igazi ellenfél.

Advertisement

Zöldinfó

Bemutatták a debreceni Magyar Természettudományi Múzeum látványterveit

Cannes-ban mutatták be a Debrecenben épülő Természettudományi Múzeum terveit.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A világ legnagyobb ingatlan- és városfejlesztési eseményén, a cannes-i MIPIM-en mutatták be nemzetközi közönség előtt a Magyar Természettudományi Múzeum Debrecenben épülő új kiállítóépületének látványterveit és a komplexumot bemutató videót – írja az alternativenergia.hu. A közleményben kiemelték, hogy a nemzetközi szakmai közönség nagy érdeklődéssel fogadta a projektet, amelyet a világhírű Bjarke Ingels Group és a magyar Vikár és Lukács Építész Stúdió tervezett. Mint írták, több szakértő szerint a koncepció jó eséllyel követheti a magyar múzeumépítészet elmúlt éveinek nemzetközi sikereit, mint a budapesti Magyar Zene Háza vagy a Néprajzi Múzeum, amelyek számos rangos nemzetközi építészeti díjat nyertek. A videón – amely a youtubeon tekinthető meg – a közönség virtuálisan is bejárhatja a leendő múzeumot: bemutatják a zöldtetőt, a kiállítótereket, a közösségi tereket és azt is, hogyan kapcsolódik majd az épület a Nagyerdő környezetéhez.

A tájékoztatás szerint a múzeumfejlesztés jól illeszkedik a MIPIM fő tematikájába, amely a városi terek újrahasznosítását és a technológiai innovációt helyezi a középpontba, valamint a városi környezet fenntarthatóságát tűzi ki célként. Ahogy a közleményben fogalmaztak, a beruházás nemcsak megőrzi az ország legnagyobb nemzeti természettudományos gyűjteményét, hanem új, élményszerű és interaktív formában tárja azt a nagyközönség elé. A Természettudományi Múzeum új, debreceni kiállítóhelye nemcsak fenntartható módon épül, hanem aktívan hozzájárul a Nagyerdő ökológiai megújulásához is. A tervek szerint az egykori Oláh Gábor utcai stadion helyén létrejövő, 23 ezer négyzetméteres komplexum jelentős része belső kertként funkcionál, a zöldtető pedig őshonos növényekkel borítva természetes módon terjeszti ki az erdő lombkoronáját. Az épület formája és tömege szervesen illeszkedik a környezetbe, minimális vizuális terhelést jelentve, ösztönözve az állat- és növényvilág visszatérését.

A múzeum a Nagyerdő és a Hortobágy világörökségi helyszínének közelségében épül, így lehetőséget kínál a természetvédelem, az oktatás és a tudomány összekapcsolására. A kiállítóterek mellett látogatói központ, kutatói szállás és üzemeltetési terek, valamint parkoló is helyet kap az épületben. Az intézmény a természetvédelmi szemléletformálás központja lesz, amely egyszerre szolgálja a tudományos ismeretterjesztést, a közösségi élményeket és a fenntartható jövő építését, példájaként annak, hogy az építészet kulturális tájelemként és az ökológiai helyreállítás eszközeként is működhet.

Advertisement

A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteménye a Kárpát-medence legnagyobb természetrajzi és embertani kollekciója, melyben több mint 11 millió természeti objektum található, köztük 360 ezer faj – ezzel Európa legjelentősebb természettudományi gyűjteményei közé tartozik – hangsúlyozták a közleményben. Kiemelték, hogy az új Természettudományi Múzeum nemcsak kiállítótér, hanem élő, nyitott közösségi tér lesz: a tetőkert, a tematikus játszótér, az interaktív installációk és a szabadtéri színpad egyaránt ideális helyszínt biztosítanak családoknak, iskolai csoportoknak, turistáknak és tudományos közösségeknek.

Az épület előcsarnoka és kertje nyitott találkozóhelyként funkcionál majd, amely a nyitvatartási időn túl is ingyenesen látogatható, így a múzeum újfajta közösségi élménytérré válhat. A leendő kiállítások pihenőzónákkal, szabadtéri programhelyszínekkel és akadálymentes hozzáféréssel egészülnek ki, biztosítva a felfedezés lehetőségét minden látogató, köztük a speciális igényűek számára is – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák