Zöldinfó
Hibrid vaddisznók élnek a fukusimai katasztrófa környékén
A fukusimai atomerőmű katasztrófájának körzetében lévő elhagyott településeken a vaddisznók vették át az uralmat. Egy genetikai kutatás szerint a vaddisznók a környékbeli gazdaságokból elszabadult házisertésekkel keveredtek.
Donovan Anderson, a Fukusimai Egyetem kutatója DNS-mintákból állapította meg, hogy a lakatlan zónában a vaddisznók és a házisertések szaporodásából vaddisznó-hibridek születtek. Az erőmű katasztrófája miatti sugárzás nem okozott genetikai károsodást a vaddisznóknál, de az invazív házisertésfaj genetikai hatása kimutatható – mondta el a kutató. A 2011-ben bekövetkezett, földrengés és cunami okozta nukleáris katasztrófa után Fukusima környékét, akárcsak annak idején Csernobil körzetét, kitelepítették – idézte fel hírportálján a kutatásról beszámoló BBC. A Proceedings B folyóiratban publikált tanulmány Fukusima környékének katasztrófa utáni élővilágáról festett képet. A kutatók DNS-vizsgálatokkal követték nyomon, hogy mi történt a vadon élő állatokkal a sugárszennyezett térségben, melynek települései hirtelen elnéptelenedtek.
A vaddisznók és az elszabadult házisertések DNS-ének vizsgálata arra az eredményre vezetett, hogy a kutatók által biológiai inváziónak nevezett jelenség a vaddisznók génjeiben is kimutatható. Az is kiderült, hogy ezek a házisertésgének az idők során fokozatosan “felhígultak”. Anderson szerint a házisertések nem tudtak életben maradni a vadonban, de a robusztus vaddisznók jól érezték magukat az elhagyott településeken. A kiürített terület volt a két faj kereszteződésének kiindulópontja, a hibrid sertések aztán vaddisznókkal szaporodnak tovább. Ahogy Kaneko Singo professzor, a Fukusimai Egyetem Környezeti Radioaktivitás Intézetének munkatársa fogalmazott: “Ezek az invazív gének eltűnnek, és a természetes helyzet kezd visszaállni”. Fukusima környékére 2018 óta kezdenek visszatelepülni az emberek. Anderson szerint a vaddisznók számára valójában csak az ember az igazi ellenfél.
Zöldinfó
Megújult a 130 éves múltra visszatekintő erdészeti kiállítás
Megnyílt a Magyar Mezőgazdasági Múzeum megújult erdészeti kiállítása.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az erdő a jövőnk záloga címmel szerdán megnyílt a Magyar Mezőgazdasági Múzeum megújult, reprezentatív állandó erdészeti kiállítása – írja az alternativenergia.hu. A tárlat rendszerezi az erdőgazdálkodási munkaműveleteket, megjelenítve a természetvédelem, a közjólét és a rekreáció elveit, és interaktív, érzékletes formában mutatja be a hazai erdők kincseit. Emellett a kiállításon hangsúlyosan szerepel a kutatás és a társadalmi szerepvállalás témaköre is – hangzott el a szerdai kiállításmegnyitón. “Régen az erdő a mindennapi túlélés, az élelemszerzés terepe volt, ma pedig a klímavédelem, a vízbiztonság, a talajbiztonság és a jövő generációinak életminőségét meghatározó stratégiai erőforrás” – hangsúlyozta Ferencz Zoltán, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium erdészetért felelős helyettes államtitkára.
“Az elmúlt évek közvéleménykutatásai világosan megmutatták, hogy a magyar társadalom számára a környezet ügye az egyik legfontosabb kérdéssé vált. (…) Ez az igény találkozott a kormányzati szándékkal, létrejött az önálló Élő Környezetért Felelős Minisztérium, mely felel Magyarország élő környezetének fenntartható szabályozásáért, kezeléséért és fejlesztéséért” – emelte ki Ferencz Zoltán. A helyettes államtitkár a jövő erdőinek fenntartható működési keretei közé sorolta az ökológiai stabilitás és ellenállóképesség, valamint a víz- és a talajbiztonság kérdését, a gazdasági és társadalmi fenntarthatóság témakörét, a folyamatos társadalmi kommunikációt, illetve a tudomány, a szakma és a civil szervezetek képviselői által közösen kialakított szabályozási rendszer kialakítását.
“A világ, amelyben az erdők élnek, gyorsabban változik, mint valaha. A klímaváltozás nem távoli fenyegetés, hanem mindennapi valóság: hosszabb aszályok, szélsőségesebb időjárás, új kártevők, átalakuló élőhelyek a jellemzők. Az erdő csendje ma már nemcsak békét hordoz, hanem figyelmeztetést is” – szögezte le Ferencz Zoltán. Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója felidézte: az 1896-ban alapított városligeti intézményben annak megalakulása óta, 130 éve van erdészeti kiállítás, amelyhez a vadászat témája is kapcsolódik. Az állandó erdészeti tárlat legutóbb az 1980-as években újult meg – tette hozzá.
Estók János tájékoztatása szerint a Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszterrel, valamint Gajdos Lászlóval, az élő környezetért felelős miniszterrel való egyeztetése során kiderült: mindkét tárcavezető fontosnak tartja a jövőt illetően, hogy a Magyar Mezőgazdasági Múzeum továbbvigye feladatát, és bemutassa a magyarországi erdők, mezők világát az élelmiszerfeldolgozással egyetemben. Kitért arra is, hogy a kiállítás megújulását kiemelten segítették az állami erdőgazdaságok fényképekkel, mozgóképekkel és különböző tárgyakkal.
Gáspár László, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főmuzeológusa, a tárlat kurátora elmondta: a megújult kiállítás a korábbi tárlathoz képest világosabb, áttekinthetőbb, és kiemelt hangsúllyal mutat be olyan fontos jelenségeket, mint a globális felmelegedés, az állandósult csapadékhiány vagy a társadalom fokozódó igénye az erdőben való tartózkodásra. Szintén kiemelten jelenik meg a kiállításon a közjóléti turizmus témaköre, valamint az erdőgazdálkodási munka műveleteinek bemutatása – tette hozzá Gáspár László, aki arról is beszámolt, hogy a tárlaton több mint kétszáz tárgy látható, köztük 122 fotó, valamint 15 állati preparátum is.v
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaOlcsóbb lenne villanyautóval járni, mégis a hibrideket választják a magyarok
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMiközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaRekordkülönbség alakult ki az elektromos és hibrid használt autók ára között
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaMegvizsgálják, mennyit fogyasztanak valójában az airfryerek
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA Tisza-tó újra fellélegezhet: rekordot hozott az idei PET Kupa
