Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hibrid vaddisznók élnek a fukusimai katasztrófa környékén

Létrehozva:

|

A fukusimai atomerőmű katasztrófájának körzetében lévő elhagyott településeken a vaddisznók vették át az uralmat. Egy genetikai kutatás szerint a vaddisznók a környékbeli gazdaságokból elszabadult házisertésekkel keveredtek.

Donovan Anderson, a Fukusimai Egyetem kutatója DNS-mintákból állapította meg, hogy a lakatlan zónában a vaddisznók és a házisertések szaporodásából vaddisznó-hibridek születtek. Az erőmű katasztrófája miatti sugárzás nem okozott genetikai károsodást a vaddisznóknál, de az invazív házisertésfaj genetikai hatása kimutatható – mondta el a kutató. A 2011-ben bekövetkezett, földrengés és cunami okozta nukleáris katasztrófa után Fukusima környékét, akárcsak annak idején Csernobil körzetét, kitelepítették – idézte fel hírportálján a kutatásról beszámoló BBC. A Proceedings B folyóiratban publikált tanulmány Fukusima környékének katasztrófa utáni élővilágáról festett képet. A kutatók DNS-vizsgálatokkal követték nyomon, hogy mi történt a vadon élő állatokkal a sugárszennyezett térségben, melynek települései hirtelen elnéptelenedtek.

A vaddisznók és az elszabadult házisertések DNS-ének vizsgálata arra az eredményre vezetett, hogy a kutatók által biológiai inváziónak nevezett jelenség a vaddisznók génjeiben is kimutatható. Az is kiderült, hogy ezek a házisertésgének az idők során fokozatosan “felhígultak”. Anderson szerint a házisertések nem tudtak életben maradni a vadonban, de a robusztus vaddisznók jól érezték magukat az elhagyott településeken. A kiürített terület volt a két faj kereszteződésének kiindulópontja, a hibrid sertések aztán vaddisznókkal szaporodnak tovább. Ahogy Kaneko Singo professzor, a Fukusimai Egyetem Környezeti Radioaktivitás Intézetének munkatársa fogalmazott: “Ezek az invazív gének eltűnnek, és a természetes helyzet kezd visszaállni”. Fukusima környékére 2018 óta kezdenek visszatelepülni az emberek. Anderson szerint a vaddisznók számára valójában csak az ember az igazi ellenfél.

Advertisement

Zöldinfó

Az idei aszályos nyárnál alacsonyabb vízállásra is felkészítették

Paks II. alacsonyabb vízállás mellett is biztonsággal működik majd.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Paks II. atomerőmű tervezésnél figyelembe vették a paksi telephely sajátosságait: a projekt számos olyan megoldást alkalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy Paks II. akár az idei aszályos nyáron tapasztaltnál alacsonyabb vízállás mellett is biztonsággal működhessen majd – hangsúlyozta Alekszej Lihacsov, az erőművet tervező Roszatom vezérigazgatója Bécsben. A Rosatom Central Europe Kft. által az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség közgyűlésének éves rendes ülése után adott nyilatkozatában Alekszej Lihacsov elmondta: jól haladnak a Paks II. atomerőmű idei évre tervezett építési munkálatai, amelyek ütemtervét 2025 végén hagyták jóvá – írja az alternativenergia.hu.

A paksi 5. blokk februárban kezdődött első betonöntése után mára csaknem teljesen elkészült az alaplemez betonozása és az alaplemez betonozását előkészítő munka kezdődik a Paks II. atomerőmű 2. blokkján (a paksi 6-os blokkon) is. A munkálatok a helyi és európai vállalatok jelentős arányú részvételével zajlanak – számolt be. Hozzátette, folyik az atomerőmű reaktorainak gyártása a Roszatom gépgyártó divíziójához tartozó üzemekben, illetve készülnek a francia részegységek, azaz a turbinák is. A Roszatom vezetője jelezte azt is: megértik, hogy a magyar kormány jelenleg újragondolja a projektet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák