Zöldinfó
Hibrid vaddisznók élnek a fukusimai katasztrófa környékén
A fukusimai atomerőmű katasztrófájának körzetében lévő elhagyott településeken a vaddisznók vették át az uralmat. Egy genetikai kutatás szerint a vaddisznók a környékbeli gazdaságokból elszabadult házisertésekkel keveredtek.
Donovan Anderson, a Fukusimai Egyetem kutatója DNS-mintákból állapította meg, hogy a lakatlan zónában a vaddisznók és a házisertések szaporodásából vaddisznó-hibridek születtek. Az erőmű katasztrófája miatti sugárzás nem okozott genetikai károsodást a vaddisznóknál, de az invazív házisertésfaj genetikai hatása kimutatható – mondta el a kutató. A 2011-ben bekövetkezett, földrengés és cunami okozta nukleáris katasztrófa után Fukusima környékét, akárcsak annak idején Csernobil körzetét, kitelepítették – idézte fel hírportálján a kutatásról beszámoló BBC. A Proceedings B folyóiratban publikált tanulmány Fukusima környékének katasztrófa utáni élővilágáról festett képet. A kutatók DNS-vizsgálatokkal követték nyomon, hogy mi történt a vadon élő állatokkal a sugárszennyezett térségben, melynek települései hirtelen elnéptelenedtek.
A vaddisznók és az elszabadult házisertések DNS-ének vizsgálata arra az eredményre vezetett, hogy a kutatók által biológiai inváziónak nevezett jelenség a vaddisznók génjeiben is kimutatható. Az is kiderült, hogy ezek a házisertésgének az idők során fokozatosan “felhígultak”. Anderson szerint a házisertések nem tudtak életben maradni a vadonban, de a robusztus vaddisznók jól érezték magukat az elhagyott településeken. A kiürített terület volt a két faj kereszteződésének kiindulópontja, a hibrid sertések aztán vaddisznókkal szaporodnak tovább. Ahogy Kaneko Singo professzor, a Fukusimai Egyetem Környezeti Radioaktivitás Intézetének munkatársa fogalmazott: “Ezek az invazív gének eltűnnek, és a természetes helyzet kezd visszaállni”. Fukusima környékére 2018 óta kezdenek visszatelepülni az emberek. Anderson szerint a vaddisznók számára valójában csak az ember az igazi ellenfél.
Zöldinfó
A megújulók integrációját is segíti az új répcelaki alállomás
Új transzformátor-alállomást adott át az E.ON Répcelakon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Új, 132/22 kilovoltos transzformátor-alállomást adott át az E.ON Hungária Csoport Répcelakon. Az uniós támogatással megvalósult, mintegy 2 milliárd forintos fejlesztés több mint 15 ezer ügyfél villamosenergia-ellátásának biztonságát javítja Vas vármegye északi részén – írja az alternativenergia.hu. A beruházás a Danube InGrid projekt részeként valósult meg az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) támogatásával, az Európai Unió társfinanszírozásával. A magyarországi és szlovákiai villamosenergia-hálózatok fejlesztését célzó program célja a hálózatok korszerűsítése, a megújuló energiaforrások integrációjának elősegítése és az ellátásbiztonság növelése. Németh Imre, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója az avatóünnepségen elmondta: társaságuk az elmúlt négy évben több mint 640 millió forinttal járult hozzá országosan a projekt kapcsán megvalósult fejlesztésekhez, a szlovákokkal közösen 116 milliárd forintnak megfelelő összegből gazdálkodó InGrid projekt pedig 60 milliárd forintnyi fejlesztést jelentett az Észak-Dunántúlon.
Hangsúlyozta: a térség, amelybe Répcelak is beletartozik, Magyarország egyik “gazdasági motorja”, amely jelentős mértékben járul hozzájárul a GDP-hez, a régióban pedig szavai szerint nagyon sok az olyan “fajsúlyos ipari szereplő”, amelyek energiaigényét hosszú távon is fenntartható módon és rugalmasan kell kiszolgálni.
“Ezek a fejlesztések mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország energiaszuverenitása, ellátásbiztonsága szintet tudjon lépni” – mondta a vezérigazgató. Ona Kostinaite-Grinkevičiene, a CEF által társfinanszírozott villamosenergia- és okoshálózati projektek szektorvezetője elmondta: az InGrid okos projekt megvalósítása a tervek szerint 2027 közepén zárul. Az elért eredményekért, a megvalósított fejlesztésekért a projekteket felügyelő szakember köszöntőjében elismerését fejezte ki mind a magyar, mind a szlovák résztvevőknek.
Szabó József, Répcelak polgármestere köszöntőjében elmondta: az elmúlt időszakban 1,6 milliárd forintot költöttek a város vízellátásának fejlesztésére, ezzel a beruházással pedig az áramellátás korszerűsödött. Hozzátette: reméli, hogy a két fejlesztés vonzó lehet mindazoknak az embereknek és cégeknek, akik Répcelakon szeretnének letelepedni. A társaság sajtóhoz eljuttatott közleménye szerint az új létesítmény a Győr–Répcelak–Csepreg 132 kilovoltos távvezetékhez kapcsolódik, és egy 25 MVA teljesítményű transzformátorral biztosítja a térség villamosenergia-hálózatának nagyobb kapacitását és üzembiztonságát. A beruházás célja az ellátásbiztonság növelése, a hálózati veszteségek csökkentése, valamint a növekvő lakossági és gazdasági energiaigények kiszolgálása.
A tájékoztatóban azt írták, az új alállomásnak köszönhetően csökkenhet az áramszünetek és a feszültségingadozások kockázata, egy esetleges hálózati hiba esetén pedig gyorsabban végezhető el a hibák lokalizálása és elhárítása. A fejlesztés emellett lehetőséget teremt új villamosenergia-termelő kapacitások, köztük megújuló energiaforrások hálózati csatlakoztatására is. A csaknem 12 ezer négyzetméteres területen megépült létesítményhez új vezénylőépület, korszerű kapcsolóberendezések és a biztonságos üzemeltetést szolgáló infrastruktúra is tartozik. Az állomás kialakítása a későbbi bővítések lehetőségét is biztosítja – írták.
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaOlcsóbb lenne villanyautóval járni, mégis a hibrideket választják a magyarok
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMiközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMegvizsgálják, mennyit fogyasztanak valójában az airfryerek
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaRekordkülönbség alakult ki az elektromos és hibrid használt autók ára között
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaGyorsított eljárással jöhetnek az elektromos rollerekre vonatkozó új szabályok
