Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hibrid vaddisznók élnek a fukusimai katasztrófa környékén

Létrehozva:

|

A fukusimai atomerőmű katasztrófájának körzetében lévő elhagyott településeken a vaddisznók vették át az uralmat. Egy genetikai kutatás szerint a vaddisznók a környékbeli gazdaságokból elszabadult házisertésekkel keveredtek.

Donovan Anderson, a Fukusimai Egyetem kutatója DNS-mintákból állapította meg, hogy a lakatlan zónában a vaddisznók és a házisertések szaporodásából vaddisznó-hibridek születtek. Az erőmű katasztrófája miatti sugárzás nem okozott genetikai károsodást a vaddisznóknál, de az invazív házisertésfaj genetikai hatása kimutatható – mondta el a kutató. A 2011-ben bekövetkezett, földrengés és cunami okozta nukleáris katasztrófa után Fukusima környékét, akárcsak annak idején Csernobil körzetét, kitelepítették – idézte fel hírportálján a kutatásról beszámoló BBC. A Proceedings B folyóiratban publikált tanulmány Fukusima környékének katasztrófa utáni élővilágáról festett képet. A kutatók DNS-vizsgálatokkal követték nyomon, hogy mi történt a vadon élő állatokkal a sugárszennyezett térségben, melynek települései hirtelen elnéptelenedtek.

A vaddisznók és az elszabadult házisertések DNS-ének vizsgálata arra az eredményre vezetett, hogy a kutatók által biológiai inváziónak nevezett jelenség a vaddisznók génjeiben is kimutatható. Az is kiderült, hogy ezek a házisertésgének az idők során fokozatosan “felhígultak”. Anderson szerint a házisertések nem tudtak életben maradni a vadonban, de a robusztus vaddisznók jól érezték magukat az elhagyott településeken. A kiürített terület volt a két faj kereszteződésének kiindulópontja, a hibrid sertések aztán vaddisznókkal szaporodnak tovább. Ahogy Kaneko Singo professzor, a Fukusimai Egyetem Környezeti Radioaktivitás Intézetének munkatársa fogalmazott: “Ezek az invazív gének eltűnnek, és a természetes helyzet kezd visszaállni”. Fukusima környékére 2018 óta kezdenek visszatelepülni az emberek. Anderson szerint a vaddisznók számára valójában csak az ember az igazi ellenfél.

Advertisement

Zöldinfó

Nem lehet többé csak úgy „zöldnek” nevezni egy terméket: új szabályok jönnek

Szigorúbb szabályok vonatkoznak a fenntarthatósági állításokra szeptember végétől.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Új, szigorúbb elvárásoknak kell megfelelniük a vállalkozásoknak szeptember 27-étől, ha kereskedelmi kommunikációjuk során zöld állításokat kívánnak alkalmazni – hívta fel a figyelmet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közleményében. A versenyhatóság tájékoztatása szerint az EmpCo irányelvet 2024 elején fogadta el az Európai Parlament és a Tanács, az irányelv célja, hogy szigorúbb fellépést tegyen lehetővé a megtévesztő zöld kommunikációval szemben, ezzel erősítve a fogyasztók védelmét – írja az alternativenergia.hu. Az irányelv magyarországi átültetéséről szóló törvényt 2025. december 16-án hirdették ki, így 9 hónap állt a vállalkozások rendelkezésére, hogy megismerjék a legújabb elvárásokat. Ennek megfelelően a törvény hatályba lépése után már nem lesz türelmi idő.

A változás legfontosabb része, hogy 12 új ponttal bővül a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény mellékletében található felsorolás. A “feketelistás” tényállások lényege, hogy ezek minden esetben, a törvény erejénél fogva, a körülményektől függetlenül tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülnek. Ezek alkalmazása esetén a GVH nem mérlegel és semmilyen további külön feltételnek nem kell teljesülnie – ismertette a versenyhivatal.

A GVH példaként említette, hogy az új szabályozás szerint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül olyan fenntarthatósági címke feltüntetése, amely nem valamilyen tanúsítási rendszeren alapul, illetve amelyet nem a hatóságok vezettek be, valamint a környezetbarát jellegre vonatkozó általános állítás, ha a vállalkozás nem tudja igazolni az állításra vonatkozó elismerten kiváló környezetvédelmi teljesítményt. Szintén tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak számít majd egyebek mellett a szoftverfrissítés szükségesként való feltüntetése, miközben az csak a funkcionalitási tulajdonságokat javítja, az áruk javíthatóként történő feltüntetése, ha azok nem javíthatók, valamint a fogyasztó arra való ösztönzése, hogy az áru fogyóeszközeit korábban cserélje ki vagy töltse fel, mint ahogy arra műszaki okból szükség lenne – jelezte a GVH.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák