Zöldinfó
Hibrid vaddisznók élnek a fukusimai katasztrófa környékén
A fukusimai atomerőmű katasztrófájának körzetében lévő elhagyott településeken a vaddisznók vették át az uralmat. Egy genetikai kutatás szerint a vaddisznók a környékbeli gazdaságokból elszabadult házisertésekkel keveredtek.
Donovan Anderson, a Fukusimai Egyetem kutatója DNS-mintákból állapította meg, hogy a lakatlan zónában a vaddisznók és a házisertések szaporodásából vaddisznó-hibridek születtek. Az erőmű katasztrófája miatti sugárzás nem okozott genetikai károsodást a vaddisznóknál, de az invazív házisertésfaj genetikai hatása kimutatható – mondta el a kutató. A 2011-ben bekövetkezett, földrengés és cunami okozta nukleáris katasztrófa után Fukusima környékét, akárcsak annak idején Csernobil körzetét, kitelepítették – idézte fel hírportálján a kutatásról beszámoló BBC. A Proceedings B folyóiratban publikált tanulmány Fukusima környékének katasztrófa utáni élővilágáról festett képet. A kutatók DNS-vizsgálatokkal követték nyomon, hogy mi történt a vadon élő állatokkal a sugárszennyezett térségben, melynek települései hirtelen elnéptelenedtek.
A vaddisznók és az elszabadult házisertések DNS-ének vizsgálata arra az eredményre vezetett, hogy a kutatók által biológiai inváziónak nevezett jelenség a vaddisznók génjeiben is kimutatható. Az is kiderült, hogy ezek a házisertésgének az idők során fokozatosan “felhígultak”. Anderson szerint a házisertések nem tudtak életben maradni a vadonban, de a robusztus vaddisznók jól érezték magukat az elhagyott településeken. A kiürített terület volt a két faj kereszteződésének kiindulópontja, a hibrid sertések aztán vaddisznókkal szaporodnak tovább. Ahogy Kaneko Singo professzor, a Fukusimai Egyetem Környezeti Radioaktivitás Intézetének munkatársa fogalmazott: “Ezek az invazív gének eltűnnek, és a természetes helyzet kezd visszaállni”. Fukusima környékére 2018 óta kezdenek visszatelepülni az emberek. Anderson szerint a vaddisznók számára valójában csak az ember az igazi ellenfél.
Zöldinfó
A természetvédelem élő bemutatója lett a szegedi Noé bárkája
Új gyűjtemény nyílt a szegedi füvészkertben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Védett, fokozottan védett őshonos növényfajokat bemutató új gyűjtemény nyílt a Szegedi Tudományegyetem füvészkertjében, a Noé bárkája elnevezésű egységet szombaton adták át – írja az alternativenergia.hu. Németh Anikó igazgató az ünnepségen elmondta, tíz éve tervezik egy olyan gyűjtemény létrehozását, amely látogatóbarát módon, egy helyen mutatja be azokat őshonos, ritka és védettséget élvező növényfajokat, melyeket évtizedek óta gondoznak a botanikuskertben. A bárka alakú bemutatóhely jól szimbolizálja, hogy valóban mentőakció folyik, az intenzív emberi beavatkozás és a drasztikus éghajlatváltozás következtében komplett élőhelyek tűnnek el vagy alakulnak át teljesen fajkészletükkel együtt – közölte a szakember.
Magyarországon csaknem nyolcszáz növényfaj áll kiemelt természetvédelmi oltalom alatt, ezeknek mintegy felét gondozzák botanikus kertekben. A Noé bárkájában 142 fajt ismerhetnek meg a látogatók, a szegedi füvészkertben neveltek száma ennél magasabb, de eltérő környezeti igényei miatt számos növény nem kaphatott helyet az új gyűjteményben – tudatta az igazgató. Az érdeklődők a növények mellett megismerkedhetnek információs táblákon a magyar és a nemzetközi természetvédelem történetével, és azzal a természetvédelmi munkával is, amely néhány veszélyezettet faj ex situ – természetes élőhelyen kívüli – szaporításával és visszatelepítésével évtizedek óta a füvészkertben folyik – mondta Németh Anikó.
A bárkát úgy alakították ki, hogy alkalmas legyen személetformáló, ismeretterjesztő programok megrendezésére felnőtt vagy gyermek csoportok, osztályok számára – közölte a szakember. Szombattól látogatható a Tudós nők ösvénye is, amely az egyetemhez kötődő, kimagasló tudományos eredményt elérő nőknek állít emléket. A Partiscum Club kezdeményezésére létrehozott gyűjteményben hét kutatónő botanikai témájú és ihletésű kerámiaszobra látható, az első női magyar Nobel-díjas Karikó Katalin mellett Banga Ilona biokémikus, Csapody Vera botanikus, Kopasz Mária festő- és grafikusművész, Ormos Mária történész, Wollemann Mária orvos, biokémikus és Gábor Aranka gyógyszerész. A műtárgyakat Szűcs Eszter Anita tervezte, az alkotások pedig a Pataki Tiles Szegedhez közeli, újszentiváni műhelyében készültek.
Németh Anikó elmondta, a névsort igyekeztek úgy összeállítani, hogy minél több tudományterületet lefedjen, az ösvényt a tervek szerint a jövőben bővítik a szegedi felsőoktatás elmúlt száz évének meghatározó női tudósainak szobraival.
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autósok: igazságtalan a dupla parkolási díj terve Budapesten
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaA debreceni CATL-gyár már az elektromos autók következő generációjára készül
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
