Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hibrid vaddisznók élnek a fukusimai katasztrófa környékén

Létrehozva:

|

A fukusimai atomerőmű katasztrófájának körzetében lévő elhagyott településeken a vaddisznók vették át az uralmat. Egy genetikai kutatás szerint a vaddisznók a környékbeli gazdaságokból elszabadult házisertésekkel keveredtek.

Donovan Anderson, a Fukusimai Egyetem kutatója DNS-mintákból állapította meg, hogy a lakatlan zónában a vaddisznók és a házisertések szaporodásából vaddisznó-hibridek születtek. Az erőmű katasztrófája miatti sugárzás nem okozott genetikai károsodást a vaddisznóknál, de az invazív házisertésfaj genetikai hatása kimutatható – mondta el a kutató. A 2011-ben bekövetkezett, földrengés és cunami okozta nukleáris katasztrófa után Fukusima környékét, akárcsak annak idején Csernobil körzetét, kitelepítették – idézte fel hírportálján a kutatásról beszámoló BBC. A Proceedings B folyóiratban publikált tanulmány Fukusima környékének katasztrófa utáni élővilágáról festett képet. A kutatók DNS-vizsgálatokkal követték nyomon, hogy mi történt a vadon élő állatokkal a sugárszennyezett térségben, melynek települései hirtelen elnéptelenedtek.

A vaddisznók és az elszabadult házisertések DNS-ének vizsgálata arra az eredményre vezetett, hogy a kutatók által biológiai inváziónak nevezett jelenség a vaddisznók génjeiben is kimutatható. Az is kiderült, hogy ezek a házisertésgének az idők során fokozatosan “felhígultak”. Anderson szerint a házisertések nem tudtak életben maradni a vadonban, de a robusztus vaddisznók jól érezték magukat az elhagyott településeken. A kiürített terület volt a két faj kereszteződésének kiindulópontja, a hibrid sertések aztán vaddisznókkal szaporodnak tovább. Ahogy Kaneko Singo professzor, a Fukusimai Egyetem Környezeti Radioaktivitás Intézetének munkatársa fogalmazott: “Ezek az invazív gének eltűnnek, és a természetes helyzet kezd visszaállni”. Fukusima környékére 2018 óta kezdenek visszatelepülni az emberek. Anderson szerint a vaddisznók számára valójában csak az ember az igazi ellenfél.

Advertisement

Zöldinfó

Nemcsak szórakoztat, milliárdokat is termel a Sziget a magyar gazdaságnak

4,5 milliárd forintot kereshet az állam a Sziget Fesztiválon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az állam 4,5 milliárd forinttal többet szedhet be adó- és járulékbefizetésekből a Sziget Fesztivál után, mint amennyit közkiadásként kifizet rá – közölte az MTI-vel a GKI Gazdaságkutató Zrt. A GKI számításai szerint egy nagy látogatottságú, külföldiek körében is népszerű rendezvény évente 13 milliárd forinttal járulnak hozzá a GDP-hez, nem számolva a százmilliókban mérhető területhasználati díjat, valamint a szálláshelyi, vendéglátási és más közvetett forgalmat – írja az alternativenergia.hu. A gazdasági hatásokat tekintve a külföldiek részvétele különösen fontos, mert az ő költésük tisztán exportbevétel, miközben a magyarországi vendégek költésének egy része a fesztivál nélkül is megjelenne egyéb területeken. A más országokból érkező vendégek részesedése 1 és 8 százalék közötti a látogatók között azon az 5 nagy rendezvényen, amelyeket a GKI vizsgált, a Szigeten viszont eléri az 50 százalékot. A megkérdezett fesztiválok legutóbb együttesen mintegy 751 ezer látogatást regisztráltak.

A bevételi adatok alapján a fesztiválok exportképességének erősítése költségvetési érdek, ám jelenleg kevés támogatással, egyszámjegyű haszonkulccsal és magas fix költségekkel működnek – hangsúlyozták. Az állami hozzájárulás a közlemény szerint a nagy rendezvények költségvetésének legfeljebb néhány százalékát fedezi, ha van egyáltalán. Hozzátették, hogy a szervezők visszajelzései szerint a legfőbb kihívás az infláció és a szervezési költségek emelkedése, a bevételi és szervezési bizonytalanságok, valamint a verseny a városi szórakozóhelyekkel. A piac összességében keresletérzékeny, eredményessége sok tényezőtől függ, nyereségrátája alacsony.

A következő időszak nagy kérdése lesz, hogy a fesztiválok képesek-e megőrizni a gazdasági fenntarthatóságukat, a támogatási és szabályozási környezet pedig tükrözni fogja-e a társadalmi és gazdasági jelentőségüket. Ehhez szükség volna a kulturális, turisztikai és gazdasági hatások átfogó, számszerűsíthető vizsgálatra, valamint olyan adatgyűjtésre, amellyel jobban lehetne mérni a látogatói költéseket, a teljes költségvetéseket és a turisztikai hatásokat – tették hozzá. A felmérés a Campus, a Művészetek Völgye, a Strand, a Sziget és a SZIN szervezőinek visszajelzései alapjánkészült – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák