Zöldinfó
Hibrid vaddisznók élnek a fukusimai katasztrófa környékén
A fukusimai atomerőmű katasztrófájának körzetében lévő elhagyott településeken a vaddisznók vették át az uralmat. Egy genetikai kutatás szerint a vaddisznók a környékbeli gazdaságokból elszabadult házisertésekkel keveredtek.
Donovan Anderson, a Fukusimai Egyetem kutatója DNS-mintákból állapította meg, hogy a lakatlan zónában a vaddisznók és a házisertések szaporodásából vaddisznó-hibridek születtek. Az erőmű katasztrófája miatti sugárzás nem okozott genetikai károsodást a vaddisznóknál, de az invazív házisertésfaj genetikai hatása kimutatható – mondta el a kutató. A 2011-ben bekövetkezett, földrengés és cunami okozta nukleáris katasztrófa után Fukusima környékét, akárcsak annak idején Csernobil körzetét, kitelepítették – idézte fel hírportálján a kutatásról beszámoló BBC. A Proceedings B folyóiratban publikált tanulmány Fukusima környékének katasztrófa utáni élővilágáról festett képet. A kutatók DNS-vizsgálatokkal követték nyomon, hogy mi történt a vadon élő állatokkal a sugárszennyezett térségben, melynek települései hirtelen elnéptelenedtek.
A vaddisznók és az elszabadult házisertések DNS-ének vizsgálata arra az eredményre vezetett, hogy a kutatók által biológiai inváziónak nevezett jelenség a vaddisznók génjeiben is kimutatható. Az is kiderült, hogy ezek a házisertésgének az idők során fokozatosan “felhígultak”. Anderson szerint a házisertések nem tudtak életben maradni a vadonban, de a robusztus vaddisznók jól érezték magukat az elhagyott településeken. A kiürített terület volt a két faj kereszteződésének kiindulópontja, a hibrid sertések aztán vaddisznókkal szaporodnak tovább. Ahogy Kaneko Singo professzor, a Fukusimai Egyetem Környezeti Radioaktivitás Intézetének munkatársa fogalmazott: “Ezek az invazív gének eltűnnek, és a természetes helyzet kezd visszaállni”. Fukusima környékére 2018 óta kezdenek visszatelepülni az emberek. Anderson szerint a vaddisznók számára valójában csak az ember az igazi ellenfél.
Zöldinfó
Vízkorlátozás mellett is zajlott a hálózatöblítés Debrecenben
Nem történt szabálytalan vízhasználat a CATL-nél.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nem történt szabálytalan vízhasználat a CATL debreceni gyárában – közölte a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója az MTI-vel, miután egy környezetvédelmi egyesület azt írta: közel 4,5 millió liter víz (4500 köbméter) folyt át 41 óra alatt egy olyan vízórán, amely az akkumulátorgyár közelében van – írja az alternativenergia.hu. A Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület Facebook-videóján azt látni, ahogy a CATL 2-es kapujának közelében található vízóra folyamatosan pörög, majd azt mutatja a felvétel, ahogy a víz egy csatornába ömlik egy vastag csövön keresztül. Az egyesület emlékeztetett: a rengeteg vizet akkor folyatták át a rendszeren, amikor Debrecenben vízkorlátozás van. Azt írták: megkeresték a gyárat, amely közölte velük, nem ők kezdeményezték a vízfelhasználást, hanem technológiai mosatást végez a Debreceni Vízmű.
Gorján Ferenc, a vízmű vezérigazgatója az MTI-vel közölte: valóban a társaság végzi az eljárást, amely az “ivóvíz minőségéről és annak fenntartásáról szól”, nincs köze a gyárhoz. Közölte: Debrecen mintegy ezer kilométeres vízhálózata egy hatalmas tartály, amelyben a víz különböző tényezők – nyomás, felhasználás – szerint adott irányokban és adott sebességgel áramlik, és csak meghatározott ideig van a rendszerben. Előfordulhatnak azonban olyan üzemállapotok, amikor a víz sebessége jelentősen lecsökken, így a “tartózkodási idő” megnövekszik, aminek következtében másodlagos vízminőségromlás történik. Ezt a magas hőmérséklet csak tovább fokozhatja. Ebben az esetben be kell avatkozni a hálózat áramlási viszonyaiba – tette hozzá.
Gorján Ferenc közölte: a meleg kedvez a mikroorganizmusok elszaporodásának, ezért a mosatásra, öblítésre még inkább szükség van a hálózatban, ami az elsőfokú vízkorlátozás idején valóban szokatlan tevekénységnek tűnhet. Kifejtette, hogy a július 30. óta tartó eljárás szakmai szempontok alapján és szabályosan történt, amelyről tájékoztatták a városi önkormányzatot is. Felszíni vízbázisból származó vizet használtak a munkálatokhoz, eddig összesen 8795 köbmétert. A vízfelhasználást azért a CATL-gyár közelében lehet észlelni, mert ott lehet a vizet szabályosan elhelyezni – közölte.
A víz onnan a szennyvíztisztítóba kerül, majd a Tócó-patakba. Már folyik az engedélyezése annak, hogy a víz később közvetlenül a Tócóba kerülhessen, így segítve annak vízpótlását – közölte. A Debreceni Vízmű Zrt. által közölteket a városi önkormányzat is megerősítette. A CATL pedig azt tudatta, hogy akkumulátorcella-gyára még nem kezdte meg működését, a vállalat így jelenleg minimális mennyiségű vizet használ fel, “ahogyan hosszú távon is mindent megtesz a vízfelhasználás csökkentése érdekében.” Hozzátették: a héten harminc százalékkal mérsékelték energiafelhasználásukat a hőségre és az aszályra tekintettel.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaVeszélyes helyzet alakult ki a Szigetnél az alacsony Duna miatt
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
