Zöldinfó
Hibrid vaddisznók élnek a fukusimai katasztrófa környékén
A fukusimai atomerőmű katasztrófájának körzetében lévő elhagyott településeken a vaddisznók vették át az uralmat. Egy genetikai kutatás szerint a vaddisznók a környékbeli gazdaságokból elszabadult házisertésekkel keveredtek.
Donovan Anderson, a Fukusimai Egyetem kutatója DNS-mintákból állapította meg, hogy a lakatlan zónában a vaddisznók és a házisertések szaporodásából vaddisznó-hibridek születtek. Az erőmű katasztrófája miatti sugárzás nem okozott genetikai károsodást a vaddisznóknál, de az invazív házisertésfaj genetikai hatása kimutatható – mondta el a kutató. A 2011-ben bekövetkezett, földrengés és cunami okozta nukleáris katasztrófa után Fukusima környékét, akárcsak annak idején Csernobil körzetét, kitelepítették – idézte fel hírportálján a kutatásról beszámoló BBC. A Proceedings B folyóiratban publikált tanulmány Fukusima környékének katasztrófa utáni élővilágáról festett képet. A kutatók DNS-vizsgálatokkal követték nyomon, hogy mi történt a vadon élő állatokkal a sugárszennyezett térségben, melynek települései hirtelen elnéptelenedtek.
A vaddisznók és az elszabadult házisertések DNS-ének vizsgálata arra az eredményre vezetett, hogy a kutatók által biológiai inváziónak nevezett jelenség a vaddisznók génjeiben is kimutatható. Az is kiderült, hogy ezek a házisertésgének az idők során fokozatosan “felhígultak”. Anderson szerint a házisertések nem tudtak életben maradni a vadonban, de a robusztus vaddisznók jól érezték magukat az elhagyott településeken. A kiürített terület volt a két faj kereszteződésének kiindulópontja, a hibrid sertések aztán vaddisznókkal szaporodnak tovább. Ahogy Kaneko Singo professzor, a Fukusimai Egyetem Környezeti Radioaktivitás Intézetének munkatársa fogalmazott: “Ezek az invazív gének eltűnnek, és a természetes helyzet kezd visszaállni”. Fukusima környékére 2018 óta kezdenek visszatelepülni az emberek. Anderson szerint a vaddisznók számára valójában csak az ember az igazi ellenfél.
Zöldinfó
Natura 2000 területek is érintettek a nagyszabású aggteleki beruházásban
Kiemelkedő természetvédelmi fejlesztés kezdődik az Aggteleki Tájegységben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Több mint 1 milliárd forint értékben két nagyszabású természetvédelmi projektet indít az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében – közölte az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint a tárca természetvédelemért felelős államtitkára a projektnyitó eseményen. A fejlesztéseknek köszönhetően jelentősen javul majd az erdőterületek természetességi állapota, valamint a gyepes élőhelyek kezeléséhez szükséges természetvédelmi infrastruktúra az Aggteleki Tájegységben – írja az alternativenergia.hu.
A közlemény szerint Rácz András a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy az Aggteleki Nemzeti Parkot 1985-ben alapították Magyarország negyedik nemzeti parkjaként, és ma az ország egyik legjelentősebb természetvédelmi területe. Az igazgatóság vagyonkezelésében 13 ezer 622 hektár terület áll, amelyből több mint 11 ezer hektárt saját használatban kezelnek az Aggteleki és a Zempléni Tájegység területén. Az Aggteleki Tájegységben az erdőrészletek területe 4570 hektár, a saját kezelés aránya különösen magas, a területek több mint 96 százalékát az igazgatóság saját kezelésben hasznosítja, ezért magának kell gondoskodnia az infrastruktúráról is – mondta el beszédében az államtitkár.
Kifejtette: a nemzeti park a gyepes élőhelyekhez kapcsolódó, most induló projektre 565 millió forint, az erdőterületeket érintő fejlesztésre pedig 486 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott. Az előbbi beruházás az Aggteleki Tájegység erdőterületeinek természetességi állapotát javítja 1700 hektár területen, különös hangsúlyt fektetve a természetközeli erdőkezelési módszerek alkalmazására. A fejlesztések célja a természetes és természetközeli állapotú erdők megőrzése, valamint az egykorú, elegyetlen vagy idegen fafajokból álló erdők fokozatos átalakítása változatos szerkezetű, őshonos fajokból álló állományokká. A projekt során többek között idegenhonos fafajok visszaszorítása mintegy 259 hektáron, szálaló szerkezet kialakítását megalapozó beavatkozások közel 773 hektáron, valamint erdőterületek természetességi állapotának monitoringtevékenysége több mint 550 hektáron valósul meg.
A másik projekt az Aggteleki Tájegység gyepes élőhelyeinek megőrzését és rehabilitációját szolgálja. A fejlesztés közel 1500 hektár védett gyepterületet érint, amelyek jelentős része Natura 2000 oltalom alatt áll. A program célja a leromlott állapotú gyepek helyreállítása, a becserjésedés és más kedvezőtlen természetes folyamatok visszaszorítása, valamint a hagyományos tájhasználatnak megfelelő kezelés biztosítása – írták. Rácz András rámutatott, hogy a két fejlesztés együttesen járul hozzá ezen terület értékeinek hosszú távú megőrzéséhez. Az erdők és gyepek természetességi állapotának javítása erősíti a biológiai sokféleséget, javítja számos védett és közösségi jelentőségű faj élőhelyi feltételeit, és támogatja a Natura 2000 területek természetvédelmi célú kezelését. Ezek a beruházások nemcsak az élőhelyek megőrzését szolgálják, hanem a természetvédelmi szemléletformálást és a természeti értékek bemutatását is erősítik – hangsúlyozta az államtitkár a közlemény szerint.
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaElfelejthetjük az aprót: mostantól ingyenes a mobilos parkolás
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÚj 360 fokos felvételek készülnek Magyarországon a Google Mapshez
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
-
Otthon5 nap telt el a létrehozás ótaKevesebb műanyag, jobb íz: így változtathat a vízfogyasztási szokásokon egy vízszűrő
