Zöldinfó
Higanyszennyezést mutattak ki a tömeges halpusztulással sújtott Odera vízében
Higanyszennyezést mutattak ki az Odera folyó vizében, miután tömeges halpusztulást észleltek a német-lengyel határon futó szakaszon – jelentette a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) német regionális közszolgálati médiatársaság német vizsgálati eredményekre hivatkozva.
Az RBB értesülése szerint a Brandenburg tartományi hatóságok rendkívül magas higanyszennyezettséget mutattak ki a folyóból vett vízmintákból. Axel Vogel tartományi környezetvédelmi miniszter megerősítette az értesülést, de hangsúlyozta: nem tudni még, hogy egyedül a higanyszennyezés, vagy több tényező együtt okozta-e a halpusztulást.Kifejtette: meglehet, hogy a hőségnek és az aszálynak, vagyis a magas vízhőmérsékletnek és az alacsony vízállásnak is van szerepe. Ilyen környezetben minden anyag koncentrációja emelkedik, ezért előfordulhat, hogy normál vízállásnál komoly gondot nem okozó káros anyagok a magas koncentráció miatt végzetessé váltak. Az viszont biztos, hogy nemcsak a folyó lengyelországi szakaszán elpusztult halakat sodorja a víz, hanem a németországi szakaszon is pusztul az élővilág – tette hozzá a Zöldek politikusa.
Az is biztos, hogy sokáig érezhető majd az eset hatása, és hosszú munka lesz a halállomány helyreállítása. Az Odera “mint ökológiailag értékes vízi élőhely számára ez olyan csapás, amelyből valószínűleg évekig nem fog felépülni” – mondta a miniszter, kiemelve: a vizsgálati adatok arra utalnak, hogy a halak legfontosabb természetes táplálékát biztosító zooplankton-állomány is károsodott, ezért a halak nem találnak egyhamar ismét elegendő táplálékot a csaknem 200 kilométeren a német-lengyel határt alkotó, majd lengyel területre visszatérő és Szczecinnél (Stettin) a Balti-tengerbe torkolló folyóban. A tenger viszont valószínűleg nincs veszélyben. “Bármi is került az Oderába, annyira felhígul, hogy a Balti-tengerben már nem okoz kárt” – mondta Axel Vogel az RBB-nek.
A közszolgálati médiatársaság idézte mások mellett a folyó mentén elterülő egyik védett terület, az Alsó-Odera-völgyi Nemzeti Park (Nationalpark Unteres Odertal) helyettes vezetőjét, Michael Tautenhahnt is, aki kiemelte, hogy a halpusztulás “egyszerűen katasztrófa” Németország egyik leggazdagabb természetes élőhelye számára, azért is, mert a mérgező anyagok a halakkal táplálkozó madarakat is veszélyeztetik. Az RBB beszámolója szerint a Lengyelországban kezdődött halpusztulással kapcsolatban egyre erősödik a lengyel partnerekkel szembeni kritika Németországban. A lengyel szakaszon már júliusban észleltek halpusztulást, és meg is kezdték az okok feltárását, de a német hatóságokat sokáig nem tájékoztatták.
Ezt a szövetségi környezetvédelmi minisztérium is kifogásolja. Az ilyen helyzetek kezelésére szolgáló figyelmeztetési rendszer egészen csütörtökig “nem működött” – állapította meg a tárca képviselője a kormány szóvivőinek pénteki berlini tájékoztatóján, hozzátéve, hogy csak akkor kaptak tájékoztatást a lengyel féltől, amikor már a német hatóságok is észlelték a folyó szennyeződését és a halpusztulást. A lengyel hatóságok adatai szerint eddig tíz tonna haltetemet emeltek ki a folyóból. Az esetet ökológiai katasztrófának minősítették, okait vizsgálják.
Zöldinfó
Több tízezer lakásban jöhet változás: indul a költségmegosztók telepítése
Közel 1100 társasházban válhat energiatakarékosabbá a távfűtés.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A távolról leolvasható fűtési költségmegosztók felszerelését segítő pályázat februárban nyílt újra 4,1 milliárd forinttal megemelt kerettel – írja az alternativenergia.hu. A most lezárult második forduló eredményeként további 484 társasház vagy lakásszövetkezet valósíthat meg beruházásokat önerő nélkül. A jelentős forrástöbbletnek köszönhetően összesen közel 1100 lakóközösség nyerhetett el 100 százalékos vissza nem térítendő támogatást – jelentette be közleményében az Energiaügyi Minisztérium (EM). A népszerű pályázat összesen 9,1 milliárd forinttal ösztönzi radiátorokra szerelt költségmegosztók telepítését a távfűtéses társasházakban. A korszerű eszközök a hőleadás alapján arányosan osztják szét az épület teljes fűtési költségét a lakók között. Az új megoldás az alapterület- vagy légköbméter-alapú eddigi kalkulációhoz képest igazságosabb elszámolást tesz lehetővé – tette hozzá az EM.
Mint emlékeztettek, a kiírást tavaly 5 milliárd forintos keretösszeggel indították útjára, az első fordulóban 612 projekt kapott támogatást. A novemberi felfüggesztésig összesen 7,6 milliárd forint támogatási igény érkezett be. A rendelkezésre álló forrás nagyarányú megemelésével idén február végén ismét meg lehetett nyitni a pályázatot. A korábban jelentkezőknek csak akkor kellett előző jelentkezésüket visszavonva, módosítva újra benyújtaniuk, ha a beruházás paraméterei időközben megváltoztak. Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős államtitkár a közleményben elmondta: “a sikeres program több mint ezer társasházban, mintegy 68 ezer lakásban teszi lehetővé, hogy a családok tényleges fogyasztásukhoz igazodva fizethessék távhőszámláikat. A távolról leolvasható költségmegosztók felszerelése egyszerűen és gyorsan elvégezhető. A támogatott fejlesztések jóvoltából, a pontosabb adatok ismeretében a távfűtött otthonokban élők energiafelhasználása tudatosabbá válhat, rezsiterheik így csökkenhetnek.”
-
Zöldinfó10 óra telt el a létrehozás ótaTöbb tízezer lakásban jöhet változás: indul a költségmegosztók telepítése
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaElektromos forradalom az utakon: hidrogénnel működő buszokat hoznak
-
Zöld Közlekedés7 óra telt el a létrehozás ótaBerobbanhat az elektromos motorpiac – új márka lép be Magyarországra
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb az igény az otthoni napelem és akkumulátor rendszerekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre népszerűbbek a négyévszakos abroncsok Magyarországon
