Zöldinfó
Higanyszennyezést mutattak ki a tömeges halpusztulással sújtott Odera vízében
Higanyszennyezést mutattak ki az Odera folyó vizében, miután tömeges halpusztulást észleltek a német-lengyel határon futó szakaszon – jelentette a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) német regionális közszolgálati médiatársaság német vizsgálati eredményekre hivatkozva.
Az RBB értesülése szerint a Brandenburg tartományi hatóságok rendkívül magas higanyszennyezettséget mutattak ki a folyóból vett vízmintákból. Axel Vogel tartományi környezetvédelmi miniszter megerősítette az értesülést, de hangsúlyozta: nem tudni még, hogy egyedül a higanyszennyezés, vagy több tényező együtt okozta-e a halpusztulást.Kifejtette: meglehet, hogy a hőségnek és az aszálynak, vagyis a magas vízhőmérsékletnek és az alacsony vízállásnak is van szerepe. Ilyen környezetben minden anyag koncentrációja emelkedik, ezért előfordulhat, hogy normál vízállásnál komoly gondot nem okozó káros anyagok a magas koncentráció miatt végzetessé váltak. Az viszont biztos, hogy nemcsak a folyó lengyelországi szakaszán elpusztult halakat sodorja a víz, hanem a németországi szakaszon is pusztul az élővilág – tette hozzá a Zöldek politikusa.
Az is biztos, hogy sokáig érezhető majd az eset hatása, és hosszú munka lesz a halállomány helyreállítása. Az Odera “mint ökológiailag értékes vízi élőhely számára ez olyan csapás, amelyből valószínűleg évekig nem fog felépülni” – mondta a miniszter, kiemelve: a vizsgálati adatok arra utalnak, hogy a halak legfontosabb természetes táplálékát biztosító zooplankton-állomány is károsodott, ezért a halak nem találnak egyhamar ismét elegendő táplálékot a csaknem 200 kilométeren a német-lengyel határt alkotó, majd lengyel területre visszatérő és Szczecinnél (Stettin) a Balti-tengerbe torkolló folyóban. A tenger viszont valószínűleg nincs veszélyben. “Bármi is került az Oderába, annyira felhígul, hogy a Balti-tengerben már nem okoz kárt” – mondta Axel Vogel az RBB-nek.
A közszolgálati médiatársaság idézte mások mellett a folyó mentén elterülő egyik védett terület, az Alsó-Odera-völgyi Nemzeti Park (Nationalpark Unteres Odertal) helyettes vezetőjét, Michael Tautenhahnt is, aki kiemelte, hogy a halpusztulás “egyszerűen katasztrófa” Németország egyik leggazdagabb természetes élőhelye számára, azért is, mert a mérgező anyagok a halakkal táplálkozó madarakat is veszélyeztetik. Az RBB beszámolója szerint a Lengyelországban kezdődött halpusztulással kapcsolatban egyre erősödik a lengyel partnerekkel szembeni kritika Németországban. A lengyel szakaszon már júliusban észleltek halpusztulást, és meg is kezdték az okok feltárását, de a német hatóságokat sokáig nem tájékoztatták.
Ezt a szövetségi környezetvédelmi minisztérium is kifogásolja. Az ilyen helyzetek kezelésére szolgáló figyelmeztetési rendszer egészen csütörtökig “nem működött” – állapította meg a tárca képviselője a kormány szóvivőinek pénteki berlini tájékoztatóján, hozzátéve, hogy csak akkor kaptak tájékoztatást a lengyel féltől, amikor már a német hatóságok is észlelték a folyó szennyeződését és a halpusztulást. A lengyel hatóságok adatai szerint eddig tíz tonna haltetemet emeltek ki a folyóból. Az esetet ökológiai katasztrófának minősítették, okait vizsgálják.
Zöldinfó
A digitalizáció és az előregyártás lehet az építőipar következő nagy lépése
Míg itthon a megrendelések hiányoznak, a V4-országokban már a kapacitás a szűk keresztmetszet.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Tovább növekedhet a visegrádi négyek (V4) építőipara, de az egyes országok eltérő kihívásokkal szembesülnek: az iparág fejlődését Magyarországon továbbra is a megrendelések hiánya, a másik három visegrádi országban már inkább a fizikai kapacitáskorlátok határozzák meg – közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az MTI-vel az általa készített, 2026-27-re vonatkozó V4 építőipari piaci körképe alapján. Magyarországot tekintve kiemelték, az idén még hiányozni fognak a megrendelések, de a jövő év az uniós forrásokra támaszkodó, strukturálisan kiegyensúlyozottabb építőipari modellbe való átmenet lehetőségét hozhatja el, a kapacitások rendelkezésre állnak. Az alternativenergia.hu közleménye szerint Lengyelország az európai építési piac egyik legígéretesebb területe, amely 2026–2029 között évente átlagos 3,9 százalékkal bővülhet. A piacot az uniós helyreállítási alapok masszív beáramlása fűti.
Rámutattak, hogy a cseh építőipar 2025-ben az elmúlt 25 év egyik legjobb eredményét produkálva 10,9 százalékkal nőtt, így a 2026-ra és 2027-re várt mérsékelt (1,3–1,4 százalékos) volumenbővülés ennek a magas bázisnak a fenntartása. Csehországban a fejlődés legnagyobb gátja a kritikus munkaerő- és géphiány, a vállalatok humánerőforrás-kihasználtsága eléri a 93–95 százalékot, és a cégek több mint harmada a munkaerőhiányt nevezi meg a növekedés legfőbb akadályának. A szektort az állami infrastrukturális és energetikai megrendelések tartják mozgásban. Közölték, a korábbi évek kiugró teljesítménye után a szlovák építőipar 2026-ban lassul, a várható reálnövekedés 2–3 százalék körül stabilizálódik. Az ágazatot jelenleg szinte kizárólag a Helyreállítási Terv forrásainak lehívása tartja életben a mélyépítési szektorban.
Ez az egyoldalú függőség azért is kritikus, mert a magánszektor és a lakásépítési piac drasztikusan zsugorodik. Emiatt az ágazat legfőbb strukturális kockázata a 2027-re előrejelzett “finanszírozási szakadék”: az uniós források kifutásával és a feszített állami költségvetés miatt komoly beruházási űr keletkezhet, amit a magánszektor nem lesz képes áthidalni, ha nem sikerül magántőkét bevonni. A V4-régióban a növekedés kulcsa a 2026-os évtől a változásokhoz való sikeres alkalmazkodás lesz.
A pénzügyi likviditás önmagában már nem elegendő a növekedéshez: a demográfiai hanyatlás és a vendégmunkásoktól való függés miatt a régióban azok a vállalatok lesznek a nyertesek, amelyek képesek iparosítani az építési folyamatokat (előregyártás, moduláris építészet) és digitalizálni működésüket – ismertette közleményében az ÉVOSZ.
-
Zöld Közlekedés21 óra telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
