Zöldinfó

Higanyszennyezést mutattak ki a tömeges halpusztulással sújtott Odera vízében

Higanyszennyezést mutattak ki az Odera folyó vizében, miután tömeges halpusztulást észleltek a német-lengyel határon futó szakaszon – jelentette a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) német regionális közszolgálati médiatársaság német vizsgálati eredményekre hivatkozva.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-08-17

Szerző:

Hell

Az RBB értesülése szerint a Brandenburg tartományi hatóságok rendkívül magas higanyszennyezettséget mutattak ki a folyóból vett vízmintákból. Axel Vogel tartományi környezetvédelmi miniszter megerősítette az értesülést, de hangsúlyozta: nem tudni még, hogy egyedül a higanyszennyezés, vagy több tényező együtt okozta-e a halpusztulást.Kifejtette: meglehet, hogy a hőségnek és az aszálynak, vagyis a magas vízhőmérsékletnek és az alacsony vízállásnak is van szerepe. Ilyen környezetben minden anyag koncentrációja emelkedik, ezért előfordulhat, hogy normál vízállásnál komoly gondot nem okozó káros anyagok a magas koncentráció miatt végzetessé váltak. Az viszont biztos, hogy nemcsak a folyó lengyelországi szakaszán elpusztult halakat sodorja a víz, hanem a németországi szakaszon is pusztul az élővilág – tette hozzá a Zöldek politikusa.

Az is biztos, hogy sokáig érezhető majd az eset hatása, és hosszú munka lesz a halállomány helyreállítása. Az Odera “mint ökológiailag értékes vízi élőhely számára ez olyan csapás, amelyből valószínűleg évekig nem fog felépülni” – mondta a miniszter, kiemelve: a vizsgálati adatok arra utalnak, hogy a halak legfontosabb természetes táplálékát biztosító zooplankton-állomány is károsodott, ezért a halak nem találnak egyhamar ismét elegendő táplálékot a csaknem 200 kilométeren a német-lengyel határt alkotó, majd lengyel területre visszatérő és Szczecinnél (Stettin) a Balti-tengerbe torkolló folyóban. A tenger viszont valószínűleg nincs veszélyben. “Bármi is került az Oderába, annyira felhígul, hogy a Balti-tengerben már nem okoz kárt” – mondta Axel Vogel az RBB-nek.

A közszolgálati médiatársaság idézte mások mellett a folyó mentén elterülő egyik védett terület, az Alsó-Odera-völgyi Nemzeti Park (Nationalpark Unteres Odertal) helyettes vezetőjét, Michael Tautenhahnt is, aki kiemelte, hogy a halpusztulás “egyszerűen katasztrófa” Németország egyik leggazdagabb természetes élőhelye számára, azért is, mert a mérgező anyagok a halakkal táplálkozó madarakat is veszélyeztetik. Az RBB beszámolója szerint a Lengyelországban kezdődött halpusztulással kapcsolatban egyre erősödik a lengyel partnerekkel szembeni kritika Németországban. A lengyel szakaszon már júliusban észleltek halpusztulást, és meg is kezdték az okok feltárását, de a német hatóságokat sokáig nem tájékoztatták.

Ezt a szövetségi környezetvédelmi minisztérium is kifogásolja. Az ilyen helyzetek kezelésére szolgáló figyelmeztetési rendszer egészen csütörtökig “nem működött” – állapította meg a tárca képviselője a kormány szóvivőinek pénteki berlini tájékoztatóján, hozzátéve, hogy csak akkor kaptak tájékoztatást a lengyel féltől, amikor már a német hatóságok is észlelték a folyó szennyeződését és a halpusztulást. A lengyel hatóságok adatai szerint eddig tíz tonna haltetemet emeltek ki a folyóból. Az esetet ökológiai katasztrófának minősítették, okait vizsgálják.

Kapcsolódó tartalom:halpusztulás higanyszennyezés Odera

Zöldinfó

Több tízezer adat érkezett a Madárgyűrűzési Központba a téli szezonban

Hol töltötték 2025/2026 telét gyűrűs madaraink?

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-12

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A Madárgyűrűzési Központba most télen is több tízezer megkerülési adat érkezett, melyek nagy része belföldi visszafogási adat, de a legizgalmasabb értesítéseket rendszerint külföldről kapjuk – írja az alternativenergia.hu. Ezen a télen 474 jelölt madár, 686 megkerülési adata érkezett az MME áltl működtetett központba az országhatárainkon túlról. Ezek nagy része színes gyűrűs madarak megfigyelése, amelyeket távcsővel, teleszkóppal viszonylag könnyen lehet azonosítani kisebb-nagyobb távolságból is. Ez a szám még változni fog, mivel folyamatosan érkeznek a központba a megkerülési e-mailek, amiket folyamatosan dolgozunk fel. Beléptünk a meteorológiai tavaszba, és érkeznek az első korai vonuló madarak, amelyek részben átvonulnak nálunk, részben haza érkeznek. Még nagyon sok vonuló madár a telelőterületen tartózkodik ebben az időszakban és később kezdik meg az utat a fészkelőterületük felé. Még néhány hét, és igazán nagy tömegben találkozhatunk ismét kedvenc madarainkkal.

A vadon élő madarakat madárgyűrűzők ezrei jelölik, és a szakemberek a gyűrűzött madarak megkerülései alapján rakják össze a madárvonulás mozaikját. Európa minden országában van madárgyűrűzési központ, ahol ezek az adatok összefutnak és egységes rendszerbe szerveződnek. Magyarországon 1908 óta van madárgyűrűzés, amit az 1970-es évek közepétől az MME szervez.

Ezen a télen a legtöbb alkalommal egy hazai jelölésű dankasirályt figyeltek meg, amit 2025. március 9-én, második éves korában gyűrűztek a gyáli szeméttelepen, és augusztus közepétől 39 alkalommal figyelték meg Lengyelországban, a Balti-tenger partján. Ez a madár az első életévében nagy távolságokra kóborolt, de az idei telén végig a tengerpart közelében maradt.

Az elmúlt télen további 33 hazai gyűrűs madárfaj megkerülési adatai érkeztek külföldről a központba, ebből a legtöbb színes jelölésű dankasirály, szerecsensirály, bütykös hattyú és nyári lúd volt. A legtávolabbi megkerülések fehér gólyához és szerecsensirályhoz köthetők. Három hazai, színes gyűrűs fehér gólya került meg Ománban, ezeket 2025-ben gyűrűzték Rimócon, Kiscsőszön és Marcaltőn. Az előző kettőt egy szeméttelepen figyeltek meg, a harmadik elpusztultan kézrekerült. Tanzániában, a Serengeti Nemzeti Parkban fényképeztek le egy magyar gyűrűs fehér gólyát, amit 2024-ben, fiókakorában gyűrűztek Bácsbokodon. Ezen a télen ez a legtávolabb – a gyűrűzési helyétól 5575 km-re – megkerült, magyar gyűrűs madár.

Mauritániából, az Atlanti-óceán partvidékéről, egy színes gyűrűs szerecsensirályt jelentettek vissza, amit 2025-ben, fiókakorában jelöltek Székesfehérváron, a sóstói sirályszigeten. Ezt a madarat a kirepülését követően, júliusban Alsó-Szászországban is látták. A gyűrűzése és az afrikai megkerülése közöti távolság 4420 km, jelenleg a legtávolabb megkerült, hazai gyűrűs szerecsensirály a hazai madárgyűrűzési adatbankban.

Ezeken az eseteken kívül Afrikából a következő megkerülésekről kaptunk hírt az elmúlt hónapokban:

egy 2020-ban, Sárbogárdnál gyűrűzött dankasirályt Tunéziában figyeltek meg;
egy-egy hazai gyűrűs kanalasgémet Algériában és Egyiptomban, 22 példányt pedig Tunéziában, a hazai költőállomány legfontosabb telelőterületén figyeltek meg;
egy tavaly, Kapuvárnál fiókaként jelölt nagy kárókatona Tunéziában, Djerba szigetén került kézre elpusztultan;
egy tavaly, Jászboldogháza határában jelölt vörös vércsét Líbiában fogtak be és egy szintén 2025-ben, Nagynyárádon, fiókakorában jelölt seregély Algériában került meg sérülten, ami később elpusztult.

A 2026. év madara az énekes rigó. Külföldről ezen a télen két hazai gyűrűs példányt jelentettek vissza, mindkettőt Olaszországból, a hazai állomány legfontosabb telelőterületéről. Az egyiket Róma közelében, a másikat Szardínián lőtték le. A telelés, és különösen a telelőhelyre és visszafelé történő vonulás egy nagy kihívás a vonuló madaraknak, az útról sok példány nem érkezik már vissza, de a sikeres madarak hamarosan fészkelőhelyet és párt választanak és egy új, egy másik kihívás elé néznek, megkezdve az utódok, az új utazók felnevelését.

Tovább olvasom