Zöldinfó

Higanyszennyezést mutattak ki a tömeges halpusztulással sújtott Odera vízében

Higanyszennyezést mutattak ki az Odera folyó vizében, miután tömeges halpusztulást észleltek a német-lengyel határon futó szakaszon – jelentette a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) német regionális közszolgálati médiatársaság német vizsgálati eredményekre hivatkozva.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-08-17

Szerző:

Hell

Az RBB értesülése szerint a Brandenburg tartományi hatóságok rendkívül magas higanyszennyezettséget mutattak ki a folyóból vett vízmintákból. Axel Vogel tartományi környezetvédelmi miniszter megerősítette az értesülést, de hangsúlyozta: nem tudni még, hogy egyedül a higanyszennyezés, vagy több tényező együtt okozta-e a halpusztulást.Kifejtette: meglehet, hogy a hőségnek és az aszálynak, vagyis a magas vízhőmérsékletnek és az alacsony vízállásnak is van szerepe. Ilyen környezetben minden anyag koncentrációja emelkedik, ezért előfordulhat, hogy normál vízállásnál komoly gondot nem okozó káros anyagok a magas koncentráció miatt végzetessé váltak. Az viszont biztos, hogy nemcsak a folyó lengyelországi szakaszán elpusztult halakat sodorja a víz, hanem a németországi szakaszon is pusztul az élővilág – tette hozzá a Zöldek politikusa.

Az is biztos, hogy sokáig érezhető majd az eset hatása, és hosszú munka lesz a halállomány helyreállítása. Az Odera “mint ökológiailag értékes vízi élőhely számára ez olyan csapás, amelyből valószínűleg évekig nem fog felépülni” – mondta a miniszter, kiemelve: a vizsgálati adatok arra utalnak, hogy a halak legfontosabb természetes táplálékát biztosító zooplankton-állomány is károsodott, ezért a halak nem találnak egyhamar ismét elegendő táplálékot a csaknem 200 kilométeren a német-lengyel határt alkotó, majd lengyel területre visszatérő és Szczecinnél (Stettin) a Balti-tengerbe torkolló folyóban. A tenger viszont valószínűleg nincs veszélyben. “Bármi is került az Oderába, annyira felhígul, hogy a Balti-tengerben már nem okoz kárt” – mondta Axel Vogel az RBB-nek.

A közszolgálati médiatársaság idézte mások mellett a folyó mentén elterülő egyik védett terület, az Alsó-Odera-völgyi Nemzeti Park (Nationalpark Unteres Odertal) helyettes vezetőjét, Michael Tautenhahnt is, aki kiemelte, hogy a halpusztulás “egyszerűen katasztrófa” Németország egyik leggazdagabb természetes élőhelye számára, azért is, mert a mérgező anyagok a halakkal táplálkozó madarakat is veszélyeztetik. Az RBB beszámolója szerint a Lengyelországban kezdődött halpusztulással kapcsolatban egyre erősödik a lengyel partnerekkel szembeni kritika Németországban. A lengyel szakaszon már júliusban észleltek halpusztulást, és meg is kezdték az okok feltárását, de a német hatóságokat sokáig nem tájékoztatták.

Ezt a szövetségi környezetvédelmi minisztérium is kifogásolja. Az ilyen helyzetek kezelésére szolgáló figyelmeztetési rendszer egészen csütörtökig “nem működött” – állapította meg a tárca képviselője a kormány szóvivőinek pénteki berlini tájékoztatóján, hozzátéve, hogy csak akkor kaptak tájékoztatást a lengyel féltől, amikor már a német hatóságok is észlelték a folyó szennyeződését és a halpusztulást. A lengyel hatóságok adatai szerint eddig tíz tonna haltetemet emeltek ki a folyóból. Az esetet ökológiai katasztrófának minősítették, okait vizsgálják.

Kapcsolódó tartalom:halpusztulás higanyszennyezés Odera

Zöldinfó

Akár 50 százalék vissza nem térítendő támogatás is járhat az energetikai felújításokhoz

A Wekerle+ energetikai felújítási programban családi házak, téglaépítésű társasházak és panellakások is részt vehetnek – mondta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter sajtótájékoztatón, Budapesten.

Létrehozva:

27 perc telt el a létrehozás óta

2026-11-04

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A 2027 elején induló program megvalósítására 2030-ig 633 milliárd forintot fordítanak. A kezdeményezés a magyar építőipari kis- és középvállalkozásoknak ad majd munkát – írja az alternativenergia.hu. A program bőven 1000 milliárd forint feletti összegben generál beruházásokat az építőiparban. A program célja, hogy 2030-ra 120 ezer lakóingatlant tudjanak korszerüsíteni. Ez azonban nem “kőbevésett” szám, ha a program jól alakul, akkor készek a megvalósítására további forrásokat találni. Hiszen a lakások korszerüsítésével csökken az ország energiaimportja, az emberek pedig jobb minőségű lakásokban élhetnek – mondta Kapitány István.

Ezzel a programmal a kormány az EU fontos tagjaként unós forrásokat felelősségteljesen a magyar állampolgárok javára használ fel – mutatott rá a miniszter. A részletekről elmondta: a családi házak felújítására 15 millió forintos hitelt lehet igényelni, fix 3 százalékos éves kamattal. A társasházaknál lakásonként 5 millió, a panelleknél lakásonként 4 millió forint hitelt lehet igényelni, 0 százalékos kamatra. A családi házaknál a pályázatban való részvételhez szükséges önerő 500 ezer, a társas- és a panelházaknál pedig 200 ezer forint.

Minden esetben érvényes, hogy 30-50 százalékos vissza nem térítendő támogatás érhető el attól függően, hogy milyen állapotban volt az épület a felújítás előtt. Ennek lényege, hogy a beruházás előtt energia tanúsítványt kell készíteni.

Közölte, a családi házaknál a pályázatban igényelhető támogatást fel lehet használni hőszigetelésre, nyílászáró cseréjére, árnyékolásra, világításra, a használati melegvíz-rendszer korszerüsítésére, hőszivattyúra és hatékony split klíma beszerelésére, valamint napelemre is. Utóbbinál fontos, hogy a napelemekre a 15 millió forintos hitel maximum 20 százalékát lehet fordítani. A társas- és a panelházaknál ezeken felül a pályázatból finanszírozhatják a távhő központ cseréjét, költségmegosztók, termosztatikus radiátorszelepek beszerelésére, liftek energetikai korszerűsítését, hőszivattyús klíma beszerelését és az adott épület akadálymentesítését is.

A Miniszterelnökség közleménye szerint a felújítási támogatást bárki igényelheti a legalább felerészben saját tulajdonú ingatlanjára, ha a felújítással elérhető legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítás. A feltétel teljesülését a beruházás előtti és utáni energetikai tanúsítvánnyal kell igazolni. Minél kevésbé korszerű az épület, annál nagyobb lesz a Wekerle+ támogatás: a D és G közötti, átlagos besorolású lakások 30 százalékos vissza nem térítendő támogatást kapnak a hitelösszegből; a H és I közötti besorolású, legrosszabb állapotú lakások hitelösszegének 50 százalékát vissza nem térítendő támogatásként adja az állam. Emellett a jó állapotú A és C közötti besorolású lakások is felvehetik a kedvezményes hitelt.

A Wekerle+ Családi Ház program 2027 februárjában indul, amelyben legfeljebb 15 millió forint hitelt vehetnek fel családi, sor- és ikerházak, kis lakásszámú épületek egyedi fűtésű lakásai. Jövő márciusban elindítják a Wekerle+ Társasházi és Panel Programot is a lakások energetikai felújítására.

Társasházaknál a kölcsön feltétele, hogy az ingatlan C vagy rosszabb energetikai besorolású legyen, és rendelkezzen használatba vételi engedéllyel. A kölcsönt a tulajdonosok igényelhetik, akiknek a felújítás után legalább öt évig ott is kell lakniuk, ez idő alatt nem adhatják el vagy bérbe az ingatlant. A társasházi kérelmek elbírálása 2027 második negyedévétől indul.

Tovább olvasom