Zöldinfó

Higanyszennyezést mutattak ki a tömeges halpusztulással sújtott Odera vízében

Higanyszennyezést mutattak ki az Odera folyó vizében, miután tömeges halpusztulást észleltek a német-lengyel határon futó szakaszon – jelentette a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) német regionális közszolgálati médiatársaság német vizsgálati eredményekre hivatkozva.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-08-17

Szerző:

Hell

Az RBB értesülése szerint a Brandenburg tartományi hatóságok rendkívül magas higanyszennyezettséget mutattak ki a folyóból vett vízmintákból. Axel Vogel tartományi környezetvédelmi miniszter megerősítette az értesülést, de hangsúlyozta: nem tudni még, hogy egyedül a higanyszennyezés, vagy több tényező együtt okozta-e a halpusztulást.Kifejtette: meglehet, hogy a hőségnek és az aszálynak, vagyis a magas vízhőmérsékletnek és az alacsony vízállásnak is van szerepe. Ilyen környezetben minden anyag koncentrációja emelkedik, ezért előfordulhat, hogy normál vízállásnál komoly gondot nem okozó káros anyagok a magas koncentráció miatt végzetessé váltak. Az viszont biztos, hogy nemcsak a folyó lengyelországi szakaszán elpusztult halakat sodorja a víz, hanem a németországi szakaszon is pusztul az élővilág – tette hozzá a Zöldek politikusa.

Az is biztos, hogy sokáig érezhető majd az eset hatása, és hosszú munka lesz a halállomány helyreállítása. Az Odera “mint ökológiailag értékes vízi élőhely számára ez olyan csapás, amelyből valószínűleg évekig nem fog felépülni” – mondta a miniszter, kiemelve: a vizsgálati adatok arra utalnak, hogy a halak legfontosabb természetes táplálékát biztosító zooplankton-állomány is károsodott, ezért a halak nem találnak egyhamar ismét elegendő táplálékot a csaknem 200 kilométeren a német-lengyel határt alkotó, majd lengyel területre visszatérő és Szczecinnél (Stettin) a Balti-tengerbe torkolló folyóban. A tenger viszont valószínűleg nincs veszélyben. “Bármi is került az Oderába, annyira felhígul, hogy a Balti-tengerben már nem okoz kárt” – mondta Axel Vogel az RBB-nek.

A közszolgálati médiatársaság idézte mások mellett a folyó mentén elterülő egyik védett terület, az Alsó-Odera-völgyi Nemzeti Park (Nationalpark Unteres Odertal) helyettes vezetőjét, Michael Tautenhahnt is, aki kiemelte, hogy a halpusztulás “egyszerűen katasztrófa” Németország egyik leggazdagabb természetes élőhelye számára, azért is, mert a mérgező anyagok a halakkal táplálkozó madarakat is veszélyeztetik. Az RBB beszámolója szerint a Lengyelországban kezdődött halpusztulással kapcsolatban egyre erősödik a lengyel partnerekkel szembeni kritika Németországban. A lengyel szakaszon már júliusban észleltek halpusztulást, és meg is kezdték az okok feltárását, de a német hatóságokat sokáig nem tájékoztatták.

Ezt a szövetségi környezetvédelmi minisztérium is kifogásolja. Az ilyen helyzetek kezelésére szolgáló figyelmeztetési rendszer egészen csütörtökig “nem működött” – állapította meg a tárca képviselője a kormány szóvivőinek pénteki berlini tájékoztatóján, hozzátéve, hogy csak akkor kaptak tájékoztatást a lengyel féltől, amikor már a német hatóságok is észlelték a folyó szennyeződését és a halpusztulást. A lengyel hatóságok adatai szerint eddig tíz tonna haltetemet emeltek ki a folyóból. Az esetet ökológiai katasztrófának minősítették, okait vizsgálják.

Kapcsolódó tartalom:halpusztulás higanyszennyezés Odera

Zöldinfó

Új gázmotoros blokk erősíti a magyar villamosenergia-rendszert Csepelen

Hibrid erőművet helyez üzembe az Alpiq Csepelen.

Létrehozva:

30 perc telt el a létrehozás óta

2026-09-18

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Átadták az Alpiq Magyarország legújabb fejlesztését a csepeli erőmű területén, a gázmotoros, hibrid erőművi blokk kialakítására 23 milliárd forintot fordított a vállalat – írja az alternativenergia.hu. Briglovics Gábor, az Alpiq Magyarország ügyvezetője az átadón elmondta: a csepeli gázmotoros erőmű teljesítménye 50 megawatt (MW), üzembe helyezésével a két csepeli erőmű összteljesítménye 450 megawattra nő. A hibrid gázmotoros technológia jelentősége a rugalmasságban van, segíti az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálását a villamosenergia-rendszerbe. A gázmotorok akkor indulnak el, amikor szükség van az áramtermelés növelésére – ismertette az ügyvezető. Hozzátette, hogy a vállalat önerőből építette meg a gázmotoros blokkot és az energiatárolót. Tótth András, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára kiemelt kormányzati törekvésként említette, hogy a klímavédelmi célok megvalósítása mellett a vállalatok versenyképessége növekedjen, és az energiarendszer modernizációja piaci alapon, lehetőleg minimális állami támogatással és transzparensen valósuljon meg Magyarországon.

Briglovics Gábor hangsúlyozta, az idén nyáron tapasztalt időjárási jelenségek felértékelték az energiabiztonság és az energiaellátás kérdését, és a rendszer stabilitása kulcsfontosságú lesz a jövőben is. A csepeli gázmotoros erőmű az energiatermeléskor keletkező környezeti terhelés csökkentésében is szerepet játszik. A megnövekvő fogyasztói igényekre való gyors reagálást az erőmű nagy teljesítményű energiatárolói biztosítják addig, amíg a gázmotorok át nem veszik a terhelést. A gyors reagálás érdekében korábban a termelő egységeket folyamatosan forgó tartalékban kellett tartani, tehát folyamatosan üzemeltek a turbinák, ami felesleges üvegházhatású gázkibocsátással járt – mondta az ügyvezető.

A GEM energetikáért felelős államtitkára úgy fogalmazott: az erőmű a megbízható, hosszú távú befektetői gondolkodás és a magyar innovativitás kombinációjának jelképe. Tótth András egyebek mellett kiemelte, hogy az Alpiq azért tudott versenyképes maradni Magyarországon, mert időben érzékelte a piaci igények változását, és reagált erre. Az Alpiq Magyarország az eseményről szóló közleményében ismertette: az erőmű fejlesztésével tovább nő az Alpiq jelentősége a magyar villamosenergia-termelésben.

A svájci tulajdonú vállalat Csepel II. elnevezésű, környezetbarát, gázüzemű, kombinált ciklusú erőműve 2002-ben kezdte meg működését, ez volt az első, magántőkéből finanszírozott ilyen magyarországi létesítmény. Az erőmű a villamosenergia-termelés mellett mintegy 20 ezer dél-budapesti lakást lát el távfűtéssel. A beruházás átadásán részt vett többek között Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter, Csepel országgyűlési képviselője, Szemerey Samu, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium államtitkára, Borbély Lénárd, Csepel polgármestere, Alexander Renggli, Svájc magyarországi nagykövete és Antje Kanngiesser, az Alpiq Group vezérigazgatója.v

Tovább olvasom