Zöldinfó

Higanyszennyezést mutattak ki a tömeges halpusztulással sújtott Odera vízében

Higanyszennyezést mutattak ki az Odera folyó vizében, miután tömeges halpusztulást észleltek a német-lengyel határon futó szakaszon – jelentette a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) német regionális közszolgálati médiatársaság német vizsgálati eredményekre hivatkozva.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-08-17

Szerző:

Hell

Az RBB értesülése szerint a Brandenburg tartományi hatóságok rendkívül magas higanyszennyezettséget mutattak ki a folyóból vett vízmintákból. Axel Vogel tartományi környezetvédelmi miniszter megerősítette az értesülést, de hangsúlyozta: nem tudni még, hogy egyedül a higanyszennyezés, vagy több tényező együtt okozta-e a halpusztulást.Kifejtette: meglehet, hogy a hőségnek és az aszálynak, vagyis a magas vízhőmérsékletnek és az alacsony vízállásnak is van szerepe. Ilyen környezetben minden anyag koncentrációja emelkedik, ezért előfordulhat, hogy normál vízállásnál komoly gondot nem okozó káros anyagok a magas koncentráció miatt végzetessé váltak. Az viszont biztos, hogy nemcsak a folyó lengyelországi szakaszán elpusztult halakat sodorja a víz, hanem a németországi szakaszon is pusztul az élővilág – tette hozzá a Zöldek politikusa.

Az is biztos, hogy sokáig érezhető majd az eset hatása, és hosszú munka lesz a halállomány helyreállítása. Az Odera “mint ökológiailag értékes vízi élőhely számára ez olyan csapás, amelyből valószínűleg évekig nem fog felépülni” – mondta a miniszter, kiemelve: a vizsgálati adatok arra utalnak, hogy a halak legfontosabb természetes táplálékát biztosító zooplankton-állomány is károsodott, ezért a halak nem találnak egyhamar ismét elegendő táplálékot a csaknem 200 kilométeren a német-lengyel határt alkotó, majd lengyel területre visszatérő és Szczecinnél (Stettin) a Balti-tengerbe torkolló folyóban. A tenger viszont valószínűleg nincs veszélyben. “Bármi is került az Oderába, annyira felhígul, hogy a Balti-tengerben már nem okoz kárt” – mondta Axel Vogel az RBB-nek.

A közszolgálati médiatársaság idézte mások mellett a folyó mentén elterülő egyik védett terület, az Alsó-Odera-völgyi Nemzeti Park (Nationalpark Unteres Odertal) helyettes vezetőjét, Michael Tautenhahnt is, aki kiemelte, hogy a halpusztulás “egyszerűen katasztrófa” Németország egyik leggazdagabb természetes élőhelye számára, azért is, mert a mérgező anyagok a halakkal táplálkozó madarakat is veszélyeztetik. Az RBB beszámolója szerint a Lengyelországban kezdődött halpusztulással kapcsolatban egyre erősödik a lengyel partnerekkel szembeni kritika Németországban. A lengyel szakaszon már júliusban észleltek halpusztulást, és meg is kezdték az okok feltárását, de a német hatóságokat sokáig nem tájékoztatták.

Ezt a szövetségi környezetvédelmi minisztérium is kifogásolja. Az ilyen helyzetek kezelésére szolgáló figyelmeztetési rendszer egészen csütörtökig “nem működött” – állapította meg a tárca képviselője a kormány szóvivőinek pénteki berlini tájékoztatóján, hozzátéve, hogy csak akkor kaptak tájékoztatást a lengyel féltől, amikor már a német hatóságok is észlelték a folyó szennyeződését és a halpusztulást. A lengyel hatóságok adatai szerint eddig tíz tonna haltetemet emeltek ki a folyóból. Az esetet ökológiai katasztrófának minősítették, okait vizsgálják.

Kapcsolódó tartalom:halpusztulás higanyszennyezés Odera

Zöldinfó

A tudomány élvonalában: három magyar kutatónő kiemelkedő eredményeit ismerték el

Baji Zsófia anyagtudós, Bálint Erika vegyészmérnök és Menyhart Otília bioinformatikus kapta A Nőkért és a Tudományért tudományos ösztöndíjat.

Létrehozva:

22 perc telt el a létrehozás óta

2026-09-19

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Baji Zsófia anyagtudós a hatékonyabb mikrochipek fejlesztésében, Bálint Erika vegyészmérnök a fenntarthatóbb gyógyszergyártásban, Menyhart Otília bioinformatikus a személyre szabott rákterápiák fejlesztésében elért kiemelkedő kutatási eredményeiért nyerte el idén a L’Oréal és az UNESCO A Nőkért és a Tudományért elnevezésű, magyar kutatónőknek meghirdetett ösztöndíját – közölték a szervezők az MTI-vel. Az elismerést 24. alkalommal adták át szerdán Budapesten. A díj alapítói azt szeretnék elérni, hogy minél több tehetséges, sikeres nő legyen ismert és elismert a pályáján – emelte ki az alternativenergia.hu. A méltatás szerint Baji Zsófia, az EK Energiatudományi Kutatóközpont anyagtudósa és fizikusa olyan atomi pontosságú technológián dolgozik, amely a jövő kisebb, hatékonyabb és környezetbarátabb mikrochipjeinek alapját adhatja. A kutató munkája során atomi rétegeleválasztással (ALD) foglalkozik, amely lehetővé teszi, hogy a mikrochipek rétegeit atomról atomra építsék fel. Ez a precizitás elengedhetetlen a mai, tíz-tizenöt atom vastagságú rétegek kialakításához.

Kutatása révén az anyagok tulajdonságai pontosan az adott eszközhöz szabhatók, a módszer pedig módszer alacsony hőmérsékleten is alkalmazható, így flexibilis elektronikai és biológiai – például biokompatibilis implantátumokban használt – eszközökhöz is használható – írták a közleményben. Szintén ösztöndíjban részesült Bálint Erika vegyészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) munkatársa, aki a gyógyszergyártás energia-, oldószer- és időigényes, jelentős hulladékkal járó folyamataira keres fenntarthatóbb megoldásokat az áramlásos kémia eszközeivel.

Kutatócsoportjával több biológiailag aktív molekula zöld szintézisén dolgozik; egyik kiemelendő eredményük a kapszaicin – a csípős paprika hatóanyagának – fenntartható, folyamatos és környezetbarát szintetikus előállítása, amely a hagyományos, paprikából történő kivonásnál jóval kevesebb energiát igényel. A csapat emellett 3D nyomtatott áramlásos reaktorokat is fejleszt, amelyek a drága kereskedelmi berendezéseket válthatják ki, hozzájárulva egy fenntarthatóbb és biztonságosabb gyógyszeriparhoz – olvasható a méltatásban.

A harmadik díjazott Menyhart Otília, aki bioinformatikai módszerekkel, több ezer daganatos beteg génexpressziós adatait elemezve keresi a választ arra, milyen molekuláris mintázatok húzódnak meg annak hátterében, hogy ugyanaz a terápia betegenként eltérően hat. Munkájának célja, hogy pontosabb támpontokat adjon a gyógyszerfejlesztőknek hatékonyabb, személyre szabott rákterápiák kifejlesztéséhez – írták.

A tájékoztatás szerint az elmúlt huszonnégy évben hatvanhat magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, így a vállalat eddig több mint 100 millió forintot osztott szét a magyar tudósok között. Az elismerésekről akadémikusokból álló zsűri dönt, a program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.

Tovább olvasom