Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Higanyszennyezést mutattak ki a tömeges halpusztulással sújtott Odera vízében

Higanyszennyezést mutattak ki az Odera folyó vizében, miután tömeges halpusztulást észleltek a német-lengyel határon futó szakaszon – jelentette a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) német regionális közszolgálati médiatársaság német vizsgálati eredményekre hivatkozva.

Létrehozva:

|

Az RBB értesülése szerint a Brandenburg tartományi hatóságok rendkívül magas higanyszennyezettséget mutattak ki a folyóból vett vízmintákból. Axel Vogel tartományi környezetvédelmi miniszter megerősítette az értesülést, de hangsúlyozta: nem tudni még, hogy egyedül a higanyszennyezés, vagy több tényező együtt okozta-e a halpusztulást.Kifejtette: meglehet, hogy a hőségnek és az aszálynak, vagyis a magas vízhőmérsékletnek és az alacsony vízállásnak is van szerepe. Ilyen környezetben minden anyag koncentrációja emelkedik, ezért előfordulhat, hogy normál vízállásnál komoly gondot nem okozó káros anyagok a magas koncentráció miatt végzetessé váltak. Az viszont biztos, hogy nemcsak a folyó lengyelországi szakaszán elpusztult halakat sodorja a víz, hanem a németországi szakaszon is pusztul az élővilág – tette hozzá a Zöldek politikusa.

Az is biztos, hogy sokáig érezhető majd az eset hatása, és hosszú munka lesz a halállomány helyreállítása. Az Odera “mint ökológiailag értékes vízi élőhely számára ez olyan csapás, amelyből valószínűleg évekig nem fog felépülni” – mondta a miniszter, kiemelve: a vizsgálati adatok arra utalnak, hogy a halak legfontosabb természetes táplálékát biztosító zooplankton-állomány is károsodott, ezért a halak nem találnak egyhamar ismét elegendő táplálékot a csaknem 200 kilométeren a német-lengyel határt alkotó, majd lengyel területre visszatérő és Szczecinnél (Stettin) a Balti-tengerbe torkolló folyóban. A tenger viszont valószínűleg nincs veszélyben. “Bármi is került az Oderába, annyira felhígul, hogy a Balti-tengerben már nem okoz kárt” – mondta Axel Vogel az RBB-nek.

A közszolgálati médiatársaság idézte mások mellett a folyó mentén elterülő egyik védett terület, az Alsó-Odera-völgyi Nemzeti Park (Nationalpark Unteres Odertal) helyettes vezetőjét, Michael Tautenhahnt is, aki kiemelte, hogy a halpusztulás “egyszerűen katasztrófa” Németország egyik leggazdagabb természetes élőhelye számára, azért is, mert a mérgező anyagok a halakkal táplálkozó madarakat is veszélyeztetik. Az RBB beszámolója szerint a Lengyelországban kezdődött halpusztulással kapcsolatban egyre erősödik a lengyel partnerekkel szembeni kritika Németországban. A lengyel szakaszon már júliusban észleltek halpusztulást, és meg is kezdték az okok feltárását, de a német hatóságokat sokáig nem tájékoztatták.

Advertisement

Ezt a szövetségi környezetvédelmi minisztérium is kifogásolja. Az ilyen helyzetek kezelésére szolgáló figyelmeztetési rendszer egészen csütörtökig “nem működött” – állapította meg a tárca képviselője a kormány szóvivőinek pénteki berlini tájékoztatóján, hozzátéve, hogy csak akkor kaptak tájékoztatást a lengyel féltől, amikor már a német hatóságok is észlelték a folyó szennyeződését és a halpusztulást. A lengyel hatóságok adatai szerint eddig tíz tonna haltetemet emeltek ki a folyóból. Az esetet ökológiai katasztrófának minősítették, okait vizsgálják.

Advertisement

Zöldinfó

Kutatás, turizmus és környezetvédelem: új szabályozás lép életbe az Antarktiszon

Kína törvényt fogadott el az antarktiszi tevékenységek szabályozásáról és a környezet védelméről.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A kínai törvényhozás elfogadta az antarktiszi tevékenységek szabályozásáról és a kontinens környezetének védelméről szóló törvényt, amely 2027. január 1-jén lép hatályba – írja az alternativenergia.hu. A jogszabály célja az antarktiszi tudományos kutatások ösztönzése, az expedíciók és egyéb tevékenységek felügyeletének erősítése, valamint a térség természeti környezetének megóvása. A törvény hét fejezetben szabályozza egyebek mellett az engedélyezési eljárásokat, a környezetvédelmi előírásokat, a hatósági ellenőrzést és a szabályszegések esetén alkalmazható szankciókat.

Az új rendelkezések szerint az antarktiszi kutatóutak, turisztikai és hajózási tevékenységek engedélyezéséhez az érintetteknek tevékenységi tervet és környezeti hatástanulmányt kell benyújtaniuk az illetékes hatóságokhoz. A kontinensen tevékenykedők kötelesek védeni a helyi növény- és állatvilágot, megfelelően kezelni a hulladékot, valamint megelőzni a tengeri szennyezést és a lehető legkisebbre csökkenteni a környezetre gyakorolt káros hatásokat.

A törvény emellett hangsúlyozza Kína törekvését az antarktiszi jelenlét biztonságának erősítésére, a tudományos kutatás fejlesztésére és a térség békés célú felhasználására. A törvény rendelkezik a kínai tevékenységekhez, eszközökhöz és egyéb érdekekhez kapcsolódó biztonsági szempontokról is. Kína az 1980-as években csatlakozott az Antarktisz-szerződéshez, amely a kontinenst békés célú tudományos kutatási területként határozza meg, és tiltja a katonai tevékenységet. Az 1991-ben elfogadott, 1998-ban hatályba lépett környezetvédelmi jegyzőkönyv 50 évre megtiltotta az ásványkincsek kitermelését, a tudományos kutatás céljából végzett tevékenységek kivételével.

Advertisement

Kína jelenleg öt kutatóállomást működtet az Antarktiszon. Az ország 42. antarktiszi expedíciója 2025 novemberében indult, és 2026 májusában fejeződött be. A kutatócsoport többek között a Kozmonauták-tengere és az Amundsen-tenger térségében végzett átfogó ökológiai felméréseket.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák