Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Higanyszennyezést mutattak ki a tömeges halpusztulással sújtott Odera vízében

Higanyszennyezést mutattak ki az Odera folyó vizében, miután tömeges halpusztulást észleltek a német-lengyel határon futó szakaszon – jelentette a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) német regionális közszolgálati médiatársaság német vizsgálati eredményekre hivatkozva.

Létrehozva:

|

Az RBB értesülése szerint a Brandenburg tartományi hatóságok rendkívül magas higanyszennyezettséget mutattak ki a folyóból vett vízmintákból. Axel Vogel tartományi környezetvédelmi miniszter megerősítette az értesülést, de hangsúlyozta: nem tudni még, hogy egyedül a higanyszennyezés, vagy több tényező együtt okozta-e a halpusztulást.Kifejtette: meglehet, hogy a hőségnek és az aszálynak, vagyis a magas vízhőmérsékletnek és az alacsony vízállásnak is van szerepe. Ilyen környezetben minden anyag koncentrációja emelkedik, ezért előfordulhat, hogy normál vízállásnál komoly gondot nem okozó káros anyagok a magas koncentráció miatt végzetessé váltak. Az viszont biztos, hogy nemcsak a folyó lengyelországi szakaszán elpusztult halakat sodorja a víz, hanem a németországi szakaszon is pusztul az élővilág – tette hozzá a Zöldek politikusa.

Az is biztos, hogy sokáig érezhető majd az eset hatása, és hosszú munka lesz a halállomány helyreállítása. Az Odera “mint ökológiailag értékes vízi élőhely számára ez olyan csapás, amelyből valószínűleg évekig nem fog felépülni” – mondta a miniszter, kiemelve: a vizsgálati adatok arra utalnak, hogy a halak legfontosabb természetes táplálékát biztosító zooplankton-állomány is károsodott, ezért a halak nem találnak egyhamar ismét elegendő táplálékot a csaknem 200 kilométeren a német-lengyel határt alkotó, majd lengyel területre visszatérő és Szczecinnél (Stettin) a Balti-tengerbe torkolló folyóban. A tenger viszont valószínűleg nincs veszélyben. “Bármi is került az Oderába, annyira felhígul, hogy a Balti-tengerben már nem okoz kárt” – mondta Axel Vogel az RBB-nek.

A közszolgálati médiatársaság idézte mások mellett a folyó mentén elterülő egyik védett terület, az Alsó-Odera-völgyi Nemzeti Park (Nationalpark Unteres Odertal) helyettes vezetőjét, Michael Tautenhahnt is, aki kiemelte, hogy a halpusztulás “egyszerűen katasztrófa” Németország egyik leggazdagabb természetes élőhelye számára, azért is, mert a mérgező anyagok a halakkal táplálkozó madarakat is veszélyeztetik. Az RBB beszámolója szerint a Lengyelországban kezdődött halpusztulással kapcsolatban egyre erősödik a lengyel partnerekkel szembeni kritika Németországban. A lengyel szakaszon már júliusban észleltek halpusztulást, és meg is kezdték az okok feltárását, de a német hatóságokat sokáig nem tájékoztatták.

Advertisement

Ezt a szövetségi környezetvédelmi minisztérium is kifogásolja. Az ilyen helyzetek kezelésére szolgáló figyelmeztetési rendszer egészen csütörtökig “nem működött” – állapította meg a tárca képviselője a kormány szóvivőinek pénteki berlini tájékoztatóján, hozzátéve, hogy csak akkor kaptak tájékoztatást a lengyel féltől, amikor már a német hatóságok is észlelték a folyó szennyeződését és a halpusztulást. A lengyel hatóságok adatai szerint eddig tíz tonna haltetemet emeltek ki a folyóból. Az esetet ökológiai katasztrófának minősítették, okait vizsgálják.

Advertisement

Zöldinfó

Zöld jövőt építenek a gyerekekkel

Tizenhárom projekt részesült elismerésben a Föld bajnokai pályázaton.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu tájékoztatója szerint immáron harmadik alkalommal adták át az E.ON Föld bajnokai pályázat elismeréseit, amelynek felhívására idén mintegy 350 projekt érkezett. A nyertesek egyenként legfeljebb 2,5 millió forintos támogatásban részesültek. A zsűri tagjai Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, az IPCC alelnöke; Nagy Réka újságíró, klímakommunikációs szakértő; Szomolányi Katalin, a Planet Fanatics’ Network ügyvezetője; Pokorny Lia színésznő, fenntartható receptgyűjtemény szerzője, és a zsűrielnök, Guntram Würzberg, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója voltak. A győztesek között van a tolnai vármegyei Decsen működő Tesz-Vesz Óvoda Tesz-Vesz Tanyája, ahol az óvodások mini baromfiudvar és konyhakert révén tanulhatják meg a felelős állattartást és növénytermesztést. A gyáli óvoda ökotáborában meseösvény létesül oktatószigetekkel, kerti tóval és süngarázzsal. Vácon a Juhász Gyula Általános Iskola Spongya kertje Magyarország első iskolai szivacskertje, amely segít a felelős és fenntartható vízhasználat elsajátításában.

A pályázat eredményeként a kelenvölgyi iskola tankertje megújuló energiával, vizes élőhellyel és méhbarát elemekkel bővül. A kunpeszéri iskola klímabarát erdőt telepít, míg Visegrádon monitorállomással figyelik meg az iskola pincéjében élő védett denevéreket. A budapesti Gennaro Verolino középiskola az iskolai növénytermesztés köré építi befogadó fenntarthatósági programját, amelyben óvodások, kisiskolások, autizmus spektrumzavarral és középsúlyos értelmi fogyatékossággal élő fiatalok is bekapcsolódnak. A Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium pedig fenntarthatósági vetélkedőt indít a régió összes középiskolája számára. A közlemény szerint a Föld bajnokai kezdeményezés révén eddig mintegy 9000 gyermek tapasztalhatta meg, hogy a környezet megóvható. A pályázat az egész országon átívelő mozgalommá nőtte ki magát, eddig 1200 pályamunkát nyújtottak be az intézmények és 42 pályázó nyerte el összesen 75 millió forint támogatást.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák