Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Higanyszennyezést mutattak ki a tömeges halpusztulással sújtott Odera vízében

Higanyszennyezést mutattak ki az Odera folyó vizében, miután tömeges halpusztulást észleltek a német-lengyel határon futó szakaszon – jelentette a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) német regionális közszolgálati médiatársaság német vizsgálati eredményekre hivatkozva.

Létrehozva:

|

Az RBB értesülése szerint a Brandenburg tartományi hatóságok rendkívül magas higanyszennyezettséget mutattak ki a folyóból vett vízmintákból. Axel Vogel tartományi környezetvédelmi miniszter megerősítette az értesülést, de hangsúlyozta: nem tudni még, hogy egyedül a higanyszennyezés, vagy több tényező együtt okozta-e a halpusztulást.Kifejtette: meglehet, hogy a hőségnek és az aszálynak, vagyis a magas vízhőmérsékletnek és az alacsony vízállásnak is van szerepe. Ilyen környezetben minden anyag koncentrációja emelkedik, ezért előfordulhat, hogy normál vízállásnál komoly gondot nem okozó káros anyagok a magas koncentráció miatt végzetessé váltak. Az viszont biztos, hogy nemcsak a folyó lengyelországi szakaszán elpusztult halakat sodorja a víz, hanem a németországi szakaszon is pusztul az élővilág – tette hozzá a Zöldek politikusa.

Az is biztos, hogy sokáig érezhető majd az eset hatása, és hosszú munka lesz a halállomány helyreállítása. Az Odera “mint ökológiailag értékes vízi élőhely számára ez olyan csapás, amelyből valószínűleg évekig nem fog felépülni” – mondta a miniszter, kiemelve: a vizsgálati adatok arra utalnak, hogy a halak legfontosabb természetes táplálékát biztosító zooplankton-állomány is károsodott, ezért a halak nem találnak egyhamar ismét elegendő táplálékot a csaknem 200 kilométeren a német-lengyel határt alkotó, majd lengyel területre visszatérő és Szczecinnél (Stettin) a Balti-tengerbe torkolló folyóban. A tenger viszont valószínűleg nincs veszélyben. “Bármi is került az Oderába, annyira felhígul, hogy a Balti-tengerben már nem okoz kárt” – mondta Axel Vogel az RBB-nek.

A közszolgálati médiatársaság idézte mások mellett a folyó mentén elterülő egyik védett terület, az Alsó-Odera-völgyi Nemzeti Park (Nationalpark Unteres Odertal) helyettes vezetőjét, Michael Tautenhahnt is, aki kiemelte, hogy a halpusztulás “egyszerűen katasztrófa” Németország egyik leggazdagabb természetes élőhelye számára, azért is, mert a mérgező anyagok a halakkal táplálkozó madarakat is veszélyeztetik. Az RBB beszámolója szerint a Lengyelországban kezdődött halpusztulással kapcsolatban egyre erősödik a lengyel partnerekkel szembeni kritika Németországban. A lengyel szakaszon már júliusban észleltek halpusztulást, és meg is kezdték az okok feltárását, de a német hatóságokat sokáig nem tájékoztatták.

Advertisement

Ezt a szövetségi környezetvédelmi minisztérium is kifogásolja. Az ilyen helyzetek kezelésére szolgáló figyelmeztetési rendszer egészen csütörtökig “nem működött” – állapította meg a tárca képviselője a kormány szóvivőinek pénteki berlini tájékoztatóján, hozzátéve, hogy csak akkor kaptak tájékoztatást a lengyel féltől, amikor már a német hatóságok is észlelték a folyó szennyeződését és a halpusztulást. A lengyel hatóságok adatai szerint eddig tíz tonna haltetemet emeltek ki a folyóból. Az esetet ökológiai katasztrófának minősítették, okait vizsgálják.

Advertisement

Zöldinfó

Egyre több hulladékot hasznosítanak újra Európában

Az EU-ban 517 kilogramm hulladék keletkezett személyenként 2024-ben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unióban az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 517 kilogramm volt 2024-ben, 6 kilogrammal több, mint 2023-ban; Magyarországon a vizsgált évben 414 kilogramm hulladékot termeltek személyenként – közölte az alternativenergia.hu. Az uniós hivatal 2024-es adatokat rögzítő közlése szerint a legnagyobb mennyiségű települési hulladékot a vizsgált évben az osztrák (782 kilogramm/fő), a dán (755 kilogramm/fő) és a belga (699 kilogramm/fő) polgárok termelték. A legalacsonyabb mennyiséget Romániában (305 kilogramm/fő), Észtországban (375 kilogramm/fő) és Lengyelországban (387 kilogramm/fő) jegyezték fel. Az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 2014 óta 20 uniós országban nőtt. Belgiumban (+274 kilogramm), Csehországban (+228 kilogramm) és Ausztriában (+217 kg kilogramm volt a legjelentősebb növekedés. Ezzel szemben a legnagyobb csökkenést Hollandiában (-54 kilogramm), Dániában (-53 kilogramm) és Finnországban (-25 kilogramm) jegyezték fel.

Az Európai Unióban személyenként átlagosan 248 kilogramm háztartási hulladékot hasznosítottak újra 2024-ben, szemben a 2023-as 246 kilogramm/fős átlaggal. A 2024-ben az összes települési hulladék 48 százalékát hasznosították újra, szemben a 2014-ben feljegyzett 43 százalékkal (208 kilogramm/fő). A jelentés szerint Magyarországon a települési hulladék egy főre jutó mennyisége az Eurostat vonatkozó méréseinek kezdetén, 1995-ben 460 kilogramm volt. A jelentésben vizsgált évben 414 kilogramm, míg 2023-ban 429 kilogramm. Az 1995-ös adatokhoz képest 2024-re Magyarországon személyenként termelt hulladék mennyisége 10,1 százalékkal esett vissza – közölték.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák