Zöldinfó
Magyar innováció segít megelőzni a tömeges halpusztulást
Egyedülálló vízmonitorozó rendszert mutat be a 30. FeHoVa kiállításon az MBH Bank és a MA-HAL.
Magyarországon és Európában is egyedülálló vízminőség-monitorozó és korai előrejelző rendszert mutat be a jubileumi, 30. FeHoVa kiállításon február 8. és 11. között az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága és szakmai partnere, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL). A teljes egészében hazai fejlesztésű rendszer egyik legfőbb előnye, hogy segít előre jelezni a tömeges halpusztulást kiváltó oxigénhiányos állapotot a tavakban, ezáltal lehetőséget adva a megelőző beavatkozásra. Emellett eredményesebb gazdálkodást tehet lehetővé, és alapját jelentheti a fenntarthatósági célok meghatározásának is.
Magyarországon 2022-es adatok szerint a haltermelés céljából üzemeltetett tóterületek nagysága csaknem 26 700 hektár volt. Évente mintegy 20-22 ezer tonna halat termelnek – döntő mennyiségben pontyot –, ennek 80 százalékát az Alföldön és a Dél-Dunántúlon, a legnagyobb mennyiségben Bács-Kiskunban, Jász-Nagykun-Szolnokban és Hajdú-Biharban.
„A halászat és a halgazdálkodás 2022-ben 20,8 milliárd forint értékű kibocsátást generált. Az időjárási körülmények – például az aszály – hatására, és a halastavak állapota miatt azonban minden gazdaságban előfordulhat halpusztulás. Egy-egy ilyen havária az állomány 5-15 százalékát is érintheti a tóegységekben, jelentős károkat okozva. A termelés és az ellátás biztonságának fenntartása, valamint a halastavak környezeti értékének megóvása szempontjából tehát rendkívül fontos feladat a vízminőség nyomon követése” – hangsúlyozta Dr. Mezei Dávid, a hitelintézet agrár- és uniós kapcsolatokért felelős vezetője és Timmel Ede, a MA-HAL ügyvezető igazgatója.
A WALISE autonóm profilozó bója egyedülálló módon a felszíni vizek teljes vízoszlopát képes vizsgálni, centiméteres felbontásban is. Az innovatív szerkezet energetikailag önellátó, és akár a teljes szezonban emberi felügyelet nélkül tud működni, éjjel-nappal. Szükség esetén pedig jelez, riaszt, és ha kell, be is avatkozik, hogy időben meg lehessen tenni a szükséges lépéseket a haváriahelyzet, így a halpusztulás elhárítására. A rendszer beköthető például a levegőztetés szabályozását végző berendezések vezérlésébe is. Üzemeltetése és karbantartása egyszerű, vízen elvégezhető.
A bója a kármegelőzés mellett biztonságosabb és eredményesebb gazdálkodást tehet lehetővé azáltal, hogy valós időben és élőmunkaigény nélkül láthatóvá teszi a vízben zajló folyamatokat, így a halgazdálkodás és a környezeti szélsőségek hatásait is. Mindemellett tényszerű alapja lehet a fenntartható gazdálkodást megalapozó fejlesztési célok meghatározásának, és e célok adatokkal való alátámasztásának is. A bóját 2023-ban olyan nagyobb vizeken tesztelték, mint a Kis-Balaton, a Velencei-tó, a Maconkai-víztározó és a Dinnyési-halgazdaság termelőtava, de sok egyéb helyszínen is kipróbálták. A validálások pozitív eredményeként idén már megnyílhat a lehetőség a piacra vezetésére is, átalakítva pedig az agrárium olyan területein is használható, mint a szántóföldi növénytermesztés vagy a szőlészetek.
„Ez a rendszer komoly segítséget jelenthet azoknak a tavi és természetesvízi halgazdálkodóknak, akik sikeresen és fenntartható módon akarnak megfelelni a klímaváltozás kihívásainak és a piac igényeinek, és egyúttal meg akarják óvni a halasvizek biodiverzitását is” – mondta Szabó Ferenc, az eszközt megalkotó ESH Kft. fejlesztési igazgatója, kiemelve, hogy a rendszer műszerészek, informatikus mérnökök, agrármérnökök és biológus szakértők közös gondolkodásának és többéves fejlesztőmunkájának eredménye.
A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) és az MBH Bank együttműködésének – amelynek keretében a bóját is bemutatták – legfőbb célja a magyar haltenyésztés hatékonyabb banki finanszírozása, versenyképességének növelése, ezzel összefüggésben pedig a hazai tenyésztésű édesvízi halak fogyasztásának népszerűsítése is.
„Mindennek pedig a termelés biztonsága az egyik alapja, amelynek fenntartásában fontos szerepe van a technológiának és az innovációnak” – hangsúlyozta Dr. Mezei Dávid. Hozzáfűzte, hogy az MBH Bank a halágazat számára hamarosan megnyíló európai uniós pályázatok finanszírozása révén is jelentős szerepet kíván betölteni a halgazdálkodás további fejlődésében.
A MAHOP+ program hozzávetőleg 20 milliárd forintos keretében gépkorszerűsítésre, termelési célú beruházások megvalósítására, és a termékpálya diverzifikációjának részeként a feldolgozókapacitások fejlesztésére is lehetőség nyílik majd.
Forrás: MBH Bank
Zöldinfó
Milyen környezetbarát alternatívák léteznek a sztreccsfólia gyártásban?
A sztreccsfóliák mindennapjaink és ipari folyamatok nélkülözhetetlen részévé váltak, és ennek jó oka van. A nagy mértékű felhasználás nem feltétlen kell, hogy környezetvédelmi szempontból aggodalomra adjon okot. Kitűnő megoldások léteznek a sztreccsfólia gyártás ökológiai lábnyomának csökkentésére.
A sztreccsfóliák környezetbarát innovációja
A sztreccsfóliák alapanyagát adó kissűrűségű polietilén (LLDPE) rugalmassága és tartóssága miatt közkedvelt. A gyártási folyamatok fenntarthatóság felé történő elmozdítása például történhet regranulátum használatával, ami a műanyag hulladék mechanikai és kémiai feldolgozásából ered. Az újrahasznosított anyagok használata és az energiatakarékos technológiák alkalmazása mind a környezeti terhek csökkentése felé mozdítja el az iparágat.
Csévével vagy cséve nélkül? Melyik a környezetbarátabb?
Az Iparifóliák kétféle sztreccsfóliát kínál: csévés és cséve nélküli változatokat. A csévés sztreccsfóliák speciális, ragasztóval dúsított papírmasszából készült csévék segítségével készülnek, amelyek rendkívül tartósak. Habár nem alapvető, de opcionálisan akár többször is felhasználhatók, ezáltal csökkentve a hulladék mennyiségét.
A cséve nélküli sztreccsfóliák még inkább környezetbarát megoldást nyújtanak, hiszen a csévék eltávolításával csökkentik a hulladék mennyiségét és a logisztikai költségeket is. Ezek a sztreccsfóliák könnyen kezelhetők kézi húzóval vagy speciális fóliázó gépekkel, így a csomagolás során nem keletkezik felesleges hulladék.
Széleskörű felhasználás és környezetvédelmi előnyök
Az Iparifóliák sztreccsfóliái számos iparágban bizonyítják hasznosságukat, beleértve az élelmiszeripart, az agráripart és a szállítmányozást. A sztreccsfóliák rugalmasak, vízállók és védik az árut a szállítás és raktározás során felmerülő sérülésektől, minimalizálva ezzel az árukiesést és a környezetterhelést.
Az Iparifóliák kínálatában megtalálhatók a víztiszta, színes, mini roll, gépi és előnyújtott sztreccsfóliák, amelyek különböző felhasználási területekre specializálódtak. A környezetvédelem szempontjából különösen előnyös a sötét színű sztreccsfólia, amely UV-sugárzás ellen is véd és elrejti az árut a kíváncsi szemek elől.
Az Iparifóliák elkötelezettsége a fenntarthatóság mellett
Az Iparifóliák 2004 óta nyújt megbízható megoldásokat a csomagolástechnika területén. Az ipari sztreccsfóliák gyártása és forgalmazása során szerzett tapasztalataik lehetővé teszik, hogy minden iparági igénynek megfeleljenek. A vállalat elkötelezett a fenntarthatóság és a környezetvédelem mellett, folyamatosan keresve az innovatív megoldásokat, amelyek csökkentik a környezeti lábnyomot.
Forduljon bizalommal az Iparifóliákhoz, ahol szakértő csapatuk készséggel nyújt tájékoztatást a sztreccsfóliák felhasználásával kapcsolatban, biztosítva a legjobb minőséget és a környezetbarát megoldásokat.