Zöldinfó
Magyar innováció segít megelőzni a tömeges halpusztulást
Egyedülálló vízmonitorozó rendszert mutat be a 30. FeHoVa kiállításon az MBH Bank és a MA-HAL.
Magyarországon és Európában is egyedülálló vízminőség-monitorozó és korai előrejelző rendszert mutat be a jubileumi, 30. FeHoVa kiállításon február 8. és 11. között az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága és szakmai partnere, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL). A teljes egészében hazai fejlesztésű rendszer egyik legfőbb előnye, hogy segít előre jelezni a tömeges halpusztulást kiváltó oxigénhiányos állapotot a tavakban, ezáltal lehetőséget adva a megelőző beavatkozásra. Emellett eredményesebb gazdálkodást tehet lehetővé, és alapját jelentheti a fenntarthatósági célok meghatározásának is.
Magyarországon 2022-es adatok szerint a haltermelés céljából üzemeltetett tóterületek nagysága csaknem 26 700 hektár volt. Évente mintegy 20-22 ezer tonna halat termelnek – döntő mennyiségben pontyot –, ennek 80 százalékát az Alföldön és a Dél-Dunántúlon, a legnagyobb mennyiségben Bács-Kiskunban, Jász-Nagykun-Szolnokban és Hajdú-Biharban.
„A halászat és a halgazdálkodás 2022-ben 20,8 milliárd forint értékű kibocsátást generált. Az időjárási körülmények – például az aszály – hatására, és a halastavak állapota miatt azonban minden gazdaságban előfordulhat halpusztulás. Egy-egy ilyen havária az állomány 5-15 százalékát is érintheti a tóegységekben, jelentős károkat okozva. A termelés és az ellátás biztonságának fenntartása, valamint a halastavak környezeti értékének megóvása szempontjából tehát rendkívül fontos feladat a vízminőség nyomon követése” – hangsúlyozta Dr. Mezei Dávid, a hitelintézet agrár- és uniós kapcsolatokért felelős vezetője és Timmel Ede, a MA-HAL ügyvezető igazgatója.
A WALISE autonóm profilozó bója egyedülálló módon a felszíni vizek teljes vízoszlopát képes vizsgálni, centiméteres felbontásban is. Az innovatív szerkezet energetikailag önellátó, és akár a teljes szezonban emberi felügyelet nélkül tud működni, éjjel-nappal. Szükség esetén pedig jelez, riaszt, és ha kell, be is avatkozik, hogy időben meg lehessen tenni a szükséges lépéseket a haváriahelyzet, így a halpusztulás elhárítására. A rendszer beköthető például a levegőztetés szabályozását végző berendezések vezérlésébe is. Üzemeltetése és karbantartása egyszerű, vízen elvégezhető.
A bója a kármegelőzés mellett biztonságosabb és eredményesebb gazdálkodást tehet lehetővé azáltal, hogy valós időben és élőmunkaigény nélkül láthatóvá teszi a vízben zajló folyamatokat, így a halgazdálkodás és a környezeti szélsőségek hatásait is. Mindemellett tényszerű alapja lehet a fenntartható gazdálkodást megalapozó fejlesztési célok meghatározásának, és e célok adatokkal való alátámasztásának is. A bóját 2023-ban olyan nagyobb vizeken tesztelték, mint a Kis-Balaton, a Velencei-tó, a Maconkai-víztározó és a Dinnyési-halgazdaság termelőtava, de sok egyéb helyszínen is kipróbálták. A validálások pozitív eredményeként idén már megnyílhat a lehetőség a piacra vezetésére is, átalakítva pedig az agrárium olyan területein is használható, mint a szántóföldi növénytermesztés vagy a szőlészetek.
„Ez a rendszer komoly segítséget jelenthet azoknak a tavi és természetesvízi halgazdálkodóknak, akik sikeresen és fenntartható módon akarnak megfelelni a klímaváltozás kihívásainak és a piac igényeinek, és egyúttal meg akarják óvni a halasvizek biodiverzitását is” – mondta Szabó Ferenc, az eszközt megalkotó ESH Kft. fejlesztési igazgatója, kiemelve, hogy a rendszer műszerészek, informatikus mérnökök, agrármérnökök és biológus szakértők közös gondolkodásának és többéves fejlesztőmunkájának eredménye.
A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) és az MBH Bank együttműködésének – amelynek keretében a bóját is bemutatták – legfőbb célja a magyar haltenyésztés hatékonyabb banki finanszírozása, versenyképességének növelése, ezzel összefüggésben pedig a hazai tenyésztésű édesvízi halak fogyasztásának népszerűsítése is.
„Mindennek pedig a termelés biztonsága az egyik alapja, amelynek fenntartásában fontos szerepe van a technológiának és az innovációnak” – hangsúlyozta Dr. Mezei Dávid. Hozzáfűzte, hogy az MBH Bank a halágazat számára hamarosan megnyíló európai uniós pályázatok finanszírozása révén is jelentős szerepet kíván betölteni a halgazdálkodás további fejlődésében.
A MAHOP+ program hozzávetőleg 20 milliárd forintos keretében gépkorszerűsítésre, termelési célú beruházások megvalósítására, és a termékpálya diverzifikációjának részeként a feldolgozókapacitások fejlesztésére is lehetőség nyílik majd.
Forrás: MBH Bank
Zöldinfó
Az újrahasznosítható műanyag raklapok előnyei a fa változatokkal szemben
A logisztikai és anyagmozgatási iparágakban az árucikkek és termékek hatékony mozgatása és tárolása kulcsfontosságú. A raklapok az egyik alapvető eszközei ennek a folyamatnak, amelyek segítségével az árukat könnyedén szállíthatjuk, tárolhatjuk és kezelhetjük. Azonban az iparág gyors fejlődése és a fenntarthatóság iránti növekvő igények miatt egyre nagyobb figyelmet szentelnek az alternatív megoldásoknak, mint például az újrahasznosítható műanyag raklapok.
Ezeknek az új generációs raklapoknak számos előnye van a hagyományos fa változatokkal szemben, amelyek hatékonyabbá és fenntarthatóbbá teszik a logisztikai folyamatokat:
Az egyik fő előnye az újrahasznosítható műanyag raklap termékeknek az, hogy sokkal tartósabbak és strapabíróbbak, mint a fa raklapok. Utóbbiak ugyanis könnyen sérülhetnek, repedhetnek vagy rothadhatnak, különösen nedves vagy korrozív környezetben. Ezzel szemben az újrahasznosítható műanyag raklapok ellenállnak a külső károsító hatásoknak, így jóval nagyobb élettartammal rendelkeznek a fa változatoknál. Ezáltal csökkentik a raklapok cseréjéből és karbantartásából fakadó extra költségeket, valamint minimalizálják az áruk károsodásának kockázatát.
A műanyag raklapok könnyűsúlyúak és egységesek, ami könnyebbé teszi a kezelésüket és a mozgatásukat. A fa raklapok gyakran változatos méretekben és súlyokban érkeznek, ami nehezítheti azok mobilizálását és összehangolását a logisztikai folyamatok során. Az egységes méretekkel rendelkező műanyag raklapok azonban egyszerűbbé teszik a raktározási és szállítási műveletek tervezését és optimalizálását.
A fenntarthatóság szempontjából is kedvezőbbek az újrahasznosítható műanyag raklapok. Mivel visszaforgatható műanyagból készülnek, hozzájárulnak a faforrások megőrzéséhez és a környezeti terhelés csökkentéséhez. A fa raklapok gyakran fakitermelésből származnak, ami erdőírtáshoz és biodiverzitás-vesztéshez vezethet. Az újrahasznosítható műanyag raklapok gyártása és felhasználása kevesebb káros anyag kibocsátással jár, így csökkenthető az iparág ökológiai lábnyomát.
A Schoeller Allibert plasztik raklapok például teljes mértékben újrahasznosíthatók – a használt raklapokat begyűjtik a gyártóközpontjaikban, majd egy alapos tisztítást, csiszolást, mosást és szárítást követően új formába öntik őket, és máris újra felhasználhatók anélkül, hogy hozzájárultak volna a világ szeméthalmainak növeléséhez.
A műanyag raklapok könnyen tisztíthatók és fertőtleníthetők – ez különösen fontos az élelmiszere és egészségügyi iparágban. A fa raklapok sokszor nehezebben tisztíthatók, és a nedvesség hatására könnyen baktériumokat és egyéb szennyeződéseket tartalmazhatnak. A plasztik változatoknak azonban az agresszívabb, invazív mosási metódusok sem okoznak kárt, így kiválóan sterilizálhatók és újra felhasználhatók a kényes árucikkek szállításához/tárolásához.