Zöldinfó

Horvát lap: a kormány rendelete miatt gáz nélkül maradnak a horvát vállalatok

Miután a horvát kormány úgy döntött, hogy a hazai kitermelésű gázt az INA horvát olajipari vállalatnak teljes egészében a kizárólag állami tulajdonban lévő Horvát Elektromos Műveknek (HEP) kell eladnia, az INA módosítani kényszerült a korábban megkötött szerződéseket a horvát vállalatokkal – írta a Jutarnji List című horvát napilap hétfőn.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-10-11

Szerző:

Hell

A lapnál több olyan vállalkozás is jelentkezett, amely időben kötött szerződést az INA-val megfelelő mennyiségű gáz leszállítására, az akkor érvényes árakon. Az olajipari vállalat azonban a kormány rendelete miatt nem tudja teljesíteni a vállaltakat, és ezért új feltételeket ajánlott a szerződő feleknek, többszörös áron. Egy Zágráb megyei vállalat igazgatója a lapnak úgy nyilatkozott: tíz nappal ezelőtt kapott értesítést az INA-tól a szerződés módosítására. Ebben az INA azt írta, hogy szeptember 15-én lépett hatályba a hazai energiapiaci zavarok megszüntetésére vonatkozó új szabályozás, amely szerint 2024 márciusáig kötelesek a hazai kitermelésű gázt fix áron a HEP-nek eladni. Mivel az INA-nak így piaci áron kell beszerezni a fennmaradó keresletre vonatkozó gázmennyiséget, azt csak piaci áron tudja tovább adni. A nevét elhallgató vállalat még tavaly májusban kötött gázszerződést az INA-val október 1-jei szállítással megawatt óránként 23 euróért. Az új szerződés szerint ez az ár most a tízszeresére növekedne.

Az igazgató a lapnak elmondta: osztrák, francia és német piacra készítenek termékeket, de a bizonytalanság miatt nem tudják megmondani megrendelőinknek, mennyibe fog kerülni a végleges ár a megnövekedett költségek miatt. “A gazdasági minisztériumnak és a HEP-nek meg kell mondani, milyen áron ad el nekünk gázt “- mondta, hozzátéve, hogy ők időben megkötötték a szerződéseket, de a kormány rendelkezése miatt ez most érvénytelen, a gáz pedig nélkülözhetetlen ipari nyersanyag a termelésükben. A lap kormányközeli forrásra hivatkozva azt írta: a kabinet elsősorban a védett fogyasztók számára biztosítja a felvásárolt gázt, mint a háztartások és a közintézmények. Azon vállalkozások számára, amelyeknek szerződésük volt az INA-val, más formában segítenek. Ennek meghatározására azonban megvárják az Európai Unió döntését a gáz árának befagyasztásáról, addig pedig türelemre kérték a vállalkozásokat.

mti

Kapcsolódó tartalom:gáz horvátország ina

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom