Zöldinfó
Horvát lap: a kormány rendelete miatt gáz nélkül maradnak a horvát vállalatok
Miután a horvát kormány úgy döntött, hogy a hazai kitermelésű gázt az INA horvát olajipari vállalatnak teljes egészében a kizárólag állami tulajdonban lévő Horvát Elektromos Műveknek (HEP) kell eladnia, az INA módosítani kényszerült a korábban megkötött szerződéseket a horvát vállalatokkal – írta a Jutarnji List című horvát napilap hétfőn.
A lapnál több olyan vállalkozás is jelentkezett, amely időben kötött szerződést az INA-val megfelelő mennyiségű gáz leszállítására, az akkor érvényes árakon. Az olajipari vállalat azonban a kormány rendelete miatt nem tudja teljesíteni a vállaltakat, és ezért új feltételeket ajánlott a szerződő feleknek, többszörös áron. Egy Zágráb megyei vállalat igazgatója a lapnak úgy nyilatkozott: tíz nappal ezelőtt kapott értesítést az INA-tól a szerződés módosítására. Ebben az INA azt írta, hogy szeptember 15-én lépett hatályba a hazai energiapiaci zavarok megszüntetésére vonatkozó új szabályozás, amely szerint 2024 márciusáig kötelesek a hazai kitermelésű gázt fix áron a HEP-nek eladni. Mivel az INA-nak így piaci áron kell beszerezni a fennmaradó keresletre vonatkozó gázmennyiséget, azt csak piaci áron tudja tovább adni. A nevét elhallgató vállalat még tavaly májusban kötött gázszerződést az INA-val október 1-jei szállítással megawatt óránként 23 euróért. Az új szerződés szerint ez az ár most a tízszeresére növekedne.
Az igazgató a lapnak elmondta: osztrák, francia és német piacra készítenek termékeket, de a bizonytalanság miatt nem tudják megmondani megrendelőinknek, mennyibe fog kerülni a végleges ár a megnövekedett költségek miatt. “A gazdasági minisztériumnak és a HEP-nek meg kell mondani, milyen áron ad el nekünk gázt “- mondta, hozzátéve, hogy ők időben megkötötték a szerződéseket, de a kormány rendelkezése miatt ez most érvénytelen, a gáz pedig nélkülözhetetlen ipari nyersanyag a termelésükben. A lap kormányközeli forrásra hivatkozva azt írta: a kabinet elsősorban a védett fogyasztók számára biztosítja a felvásárolt gázt, mint a háztartások és a közintézmények. Azon vállalkozások számára, amelyeknek szerződésük volt az INA-val, más formában segítenek. Ennek meghatározására azonban megvárják az Európai Unió döntését a gáz árának befagyasztásáról, addig pedig türelemre kérték a vállalkozásokat.
mti
Zöldinfó
Aszály és rekordhőség: vízkorlátozásokat vezetnek be a Balkánon
A hőség és az aszály miatt Szerbia és Bosznia egyes részein vízkorlátozást vezettek be.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A tartós hőség és a csapadékhiány miatt Szerbia és Bosznia-Hercegovina több térségében is vízellátási problémák alakultak ki, ezért a hatóságok rendkívüli intézkedéseket és vízkorlátozást vezettek be – írja az alternativenergia.hu. Szerbiában a nyugat-szerbiai Valjevóhoz tartozó településeken rendkívüli helyzetet hirdettek az ivóvízhiány miatt. Az intézkedés célja az ivóvíz, valamint a mezőgazdasághoz és az egészségügyi ellátáshoz szükséges víz eljuttatásának megszervezése azokra a településekre, ahol hiány van. A helyi önkormányzat a lakosságot takarékos vízhasználatra kérte. A szintén az ország nyugati részén fekvő Arilje községben is szombattól vízkorlátozást vezetnek be a Rzav csatornarendszer alacsony vízhozama miatt. A vízellátást meghatározott időszakokban szüneteltetik annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló készletek elegendők legyenek a lakosság alapvető szükségleteinek kielégítésére. A helyi önkormányzat arra kérte a lakosokat, hogy a vezetékes vizet kizárólag ivásra, főzésre és tisztálkodásra használják.
Bosznia-Hercegovinában szintén egyre súlyosabb gondokat okoz az elhúzódó aszály és a rendkívüli hőség. A helyzet különösen Hercegovinában válságos, ahol a víztározók vízszintje jelentősen csökkent. Mostarban, Siroki Brijegben, Posusjeban, Tomislavgradban, Konjicban, Bihacban és Zvornikban is takarékos vízhasználatra szólították fel a lakosságot, több településen pedig időszakos vízkorlátozást vezettek be. A boszniai Szerb Köztársaság mezőgazdasági minisztériuma arra figyelmeztetett, hogy a csapadékhiány következtében apadnak a források és a folyók, valamint csökken a víztározók vízszintje, ezért a lakosságot, a gazdálkodókat és a vállalkozásokat takarékos vízhasználatra kérte. Banja Luka egyes részein szintén korlátozták a vízellátást, és a közműszolgáltatók arra figyelmeztettek, hogy az aszály folytatódása esetén Bosznia-Hercegovina további térségeiben is hasonló intézkedésekre lehet szükség.
A vízhiány súlyosságát jelzi, hogy a Duna vízállása is történelmi mélypontra süllyedt. A szerb Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet előrejelzése szerint a folyó szintje Bezdannál, ahol Horvátország felől belép Szerbiába, mínusz 170 centiméteren áll, ami a mérések kezdete óta a legalacsonyabb érték. Eddig a Duna legalacsonyabb vízállását 1909-ben mérték, amikor a vízszint mínusz 143 centiméter volt, míg a valaha feljegyzett legmagasabb vízállás elérte a 850 centimétert.
A rendkívül alacsony vízállás már a hajózást is akadályozza: a teherhajók jelenleg csupán rakományuk 25-30 százalékával közlekedhetnek, több hajó pedig zátonyra futott Gombos és Bezdan térségében. A Duna alacsony vízhozama miatt a Vaskapu 1 és 2 vízerőmű kapacitása mintegy negyedével működik, ugyanakkor a szerb áramszolgáltató (EPS) szerint az ország energiaellátása továbbra is biztosított. “Jelenleg nincs veszélyben Szerbia villamosenergia-ellátása” – jelentette ki Aleksandar Vucic államfő, de hozzátette, hogy a helyzet rendkívül összetett, és nehéz megjósolni, hogyan alakul a következő napokban.
Djuro Macut szerb miniszterelnök úgy értékelte, hogy a jelenlegi helyzet “nem egyszerű, de nem is ad okot aggodalomra”, egyúttal arra kérte a lakosságot, hogy takarékosan használja a villamos energiát és a vizet. Az állami vezetők megnyugtató nyilatkozataival szemben Milos Zdravkovic energetikai szakértő a FoNet hírügynökségnek azt mondta, hogy a következő hónapokban ellátási nehézségekre és akár áramkorlátozásra is számítani lehet. Véleménye szerint a problémák hátterében nemcsak a rendkívüli aszály áll, hanem az energetikai ágazat elmaradt beruházásai is. “Arra számítok, hogy egyre több hasonló probléma jelentkezik majd, télen pedig áramkorlátozások is lesznek, függetlenül attól, hogy ezeket hivatalosan bejelentik-e” – húzta alá.
A hidrológusok arra figyelmeztetnek, hogy augusztusban rendszerint tovább csökken a Duna vízszintje, és a következő hetekben sem várható jelentős javulás. A meteorológiai előrejelzések szerint a térségben a következő napokban is 35 Celsius-fok körüli hőmérséklet, helyenként annál is melegebb várható, jelentős csapadék pedig továbbra sem valószínű.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
