Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Horvát lap: a kormány rendelete miatt gáz nélkül maradnak a horvát vállalatok

Miután a horvát kormány úgy döntött, hogy a hazai kitermelésű gázt az INA horvát olajipari vállalatnak teljes egészében a kizárólag állami tulajdonban lévő Horvát Elektromos Műveknek (HEP) kell eladnia, az INA módosítani kényszerült a korábban megkötött szerződéseket a horvát vállalatokkal – írta a Jutarnji List című horvát napilap hétfőn.

Létrehozva:

|

A lapnál több olyan vállalkozás is jelentkezett, amely időben kötött szerződést az INA-val megfelelő mennyiségű gáz leszállítására, az akkor érvényes árakon. Az olajipari vállalat azonban a kormány rendelete miatt nem tudja teljesíteni a vállaltakat, és ezért új feltételeket ajánlott a szerződő feleknek, többszörös áron. Egy Zágráb megyei vállalat igazgatója a lapnak úgy nyilatkozott: tíz nappal ezelőtt kapott értesítést az INA-tól a szerződés módosítására. Ebben az INA azt írta, hogy szeptember 15-én lépett hatályba a hazai energiapiaci zavarok megszüntetésére vonatkozó új szabályozás, amely szerint 2024 márciusáig kötelesek a hazai kitermelésű gázt fix áron a HEP-nek eladni. Mivel az INA-nak így piaci áron kell beszerezni a fennmaradó keresletre vonatkozó gázmennyiséget, azt csak piaci áron tudja tovább adni. A nevét elhallgató vállalat még tavaly májusban kötött gázszerződést az INA-val október 1-jei szállítással megawatt óránként 23 euróért. Az új szerződés szerint ez az ár most a tízszeresére növekedne.

Az igazgató a lapnak elmondta: osztrák, francia és német piacra készítenek termékeket, de a bizonytalanság miatt nem tudják megmondani megrendelőinknek, mennyibe fog kerülni a végleges ár a megnövekedett költségek miatt. “A gazdasági minisztériumnak és a HEP-nek meg kell mondani, milyen áron ad el nekünk gázt “- mondta, hozzátéve, hogy ők időben megkötötték a szerződéseket, de a kormány rendelkezése miatt ez most érvénytelen, a gáz pedig nélkülözhetetlen ipari nyersanyag a termelésükben. A lap kormányközeli forrásra hivatkozva azt írta: a kabinet elsősorban a védett fogyasztók számára biztosítja a felvásárolt gázt, mint a háztartások és a közintézmények. Azon vállalkozások számára, amelyeknek szerződésük volt az INA-val, más formában segítenek. Ennek meghatározására azonban megvárják az Európai Unió döntését a gáz árának befagyasztásáról, addig pedig türelemre kérték a vállalkozásokat.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Klímavédelem helyben: új erdők javítják a levegőt és az életminőséget

A városi erdő fejlesztések amellett, hogy a helyben élő lakosságot szolgálják, hozzájárulnak hazánk klímavédelmi céljainak eléréséhez is.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A helyettes államtitkár kiemelte, az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésével indított Városierdő-fejlesztési Mintaprogramban öt helyszínen dolgoznak egyszerre: Balatonfüreden, Budapesten, Sárváron, Tatán és Kecskeméten – ismertette az alternativenergia.hu. A városi és városközeli erdők ma már nem kiegészítő zöldfelületek, hanem a települések működésének részei. Hatással vannak a hőmérsékleti viszonyokra, a levegő minőségére, a víz körforgására és a biológiai sokféleségre, emellett pedig a lakosság életminőségére is – írták. A fejlesztéseket minden helyszínen adatgyűjtések, termőhelyi vizsgálatok előzték meg, ezért a program a zöldinfrastruktúra-kezeléssel kapcsolatos tudást állítja a települések szolgálatába – tette hozzá.

Mocz András kifejtette, Kecskeméten a több mint fél évszázados Csalánosi Parkerdőben a felelős, adatalapú megközelítés gyakorlati megvalósulása látható, amelyet a helyi állami erdészeti társaság, a KEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. fordít le konkrét tevékenységekre. A Városierdő-fejlesztési Mintaprogram öt helyszíne közül a legélesebben itt jelennek meg az erdő fennmaradásával kapcsolatos kérdések. Az Alföldön ugyanis nem lehet átvenni más térségek erdőkezelési mintáit. A vízmegtartás, a talajállapot, a fafajválasztás és az erdőszerkezet kérdései más súllyal jelennek meg.

Az a munka, amely ezen a helyen zajlik, azt célozza, hogy az erdő szerkezete és működése igazodjon ezekhez a feltételekhez. Új élőhelyi elemeket alakítanak ki, őshonos fajokkal váltják ki a pusztuló fenyőket, rönkgátak épülnek, növelik a holtfa mennyiségét. Az így kezelt növényzet ellenállóbb lesz a klímaváltozás negatív hatásaival szemben, és a megmaradó erdőkre lehet alapozni a rekreációs szolgáltatásokat: eltávolították a veszélyes fákat, kitisztították az elhagyatott sétautak nyomvonalát, felújították az információs táblákat. A munka eredményeként a Parkerdő a kecskeméti zöldinfrastruktúra értékes eleme maradhat – áll a közleményben.

Advertisement

Kitért arra is, hogy az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésének eredményeként öt év alatt több mint 11 millió facsemetével, és több mint kétezer hektár új erdővel bővült hazánk zöldvagyona, a Mintafásítás és Újszülöttek Erdeje Program folytán. Továbbá klímavédelmi kutatások, erdőállapot-monitoring rendszerek és erdőtűz-megelőzési fejlesztések is indultak, emellett hangsúlyosan jelennek meg az erdővel, környezetünkkel kapcsolatos szemléletformáló kampányok is – tették hozzá. A tárcák közötti együttműködés keretében most megvalósuló országos Városierdő-fejlesztési Mintaprogram ezzel a szemlélettel szolgálja az érintett településeken élők jóllétét – húzta alá Mocz András a közlemény szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák