Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Hulladékból állítana elő zöldüzemanyagot Bécs

Létrehozva:

|

Megkezdte működését Bécsben az a kísérleti berendezés, amelynek segítségével hulladékból és ipari maradék anyagokból állítanának elő szén-dioxid-semleges üzemanyagokat.

Ha sikeres lesz a kutatási projekt, a bécsi buszok is az itt előállított zöldüzemanyaggal járhatnak majd. Egy megawattos teljesítményével már majdnem ipari léptékű az a kísérleti berendezés, amelyet nemrég helyeztek üzembe a bécsi Simmeringer Haide hulladékégető területén. A világon egyedülálló berendezés segítségével faipari hulladékból, szennyvíziszapból és a papírgyártás során keletkező maradványanyagokból szintézisgázt állítanak elő, amit aztán megtisztítanak és egy következő lépésben nyersolajjá alakítanak. A különböző technológiákat ötvöző kutatási projekt középtávú célja, hogy az így keletkező nyersolajból zöldüzemanyagot – szén-dioxid-semleges dízelolajat és zöld kerozint – állítsanak elő. Ipari méretű termelés esetén egy ilyen berendezéssel évente akár 10 millió liter zöldüzemanyagot is elő lehetne állítani, amivel 30.000 tonnányi fosszilis szén-dioxidtól lehetne megóvni a környezetet. Ez átszámolva azt jelenti, hogy Bécs összes buszát klímasemleges üzemanyaggal lehetne megtankolni. A kutatási projekt részeként – kísérleti jelleggel – olyan buszt is forgalomba állítanának Bécsben, amely az itt készült zöldüzemanyagot használja.

A Waste2Value nevet viselő kutatási projekt során azonban nemcsak megújuló kiindulóanyagokkal kísérleteznek, hanem például újrahasznosításra már alkalmatlan műanyagmaradékokkal is. Ugyanígy a végtermék is rendkívül sokoldalú lehet: zöld gáz a földgázhálózát számára vagy zöldhidrogén az ipar és a különböző mobilitási megoldások számára. A különböző tudományágakat felölelő kutatási projektet az Osztrák Kutatástámogatási Társaság finanszírozza.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: Wien Energie / Michael Horak

Advertisement

Zöld Közlekedés

Villanyautó vagy hibrid? A kötelező biztosításnál már jelentős a különbség

Olcsóbb lett a villanyautók és a hibridek kötelező biztosítása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Netrisk online biztosításközvetítő összesítése szerint olcsóbb lett a villanyautók és a hibridautók kötelező biztosítása – írja az alternativenergia.hu. Az MTI-nek küldött közleményben ismertették, hogy az elektromos autók kötelező biztosításának féléves átlagdíja éves összevetésben 8 százalékkal, a hibrideké 12 százalékkal csökkent, miközben a többi személyautónál mindössze 2 százalékos volt a mérséklődés. A Netrisknél a tisztán elektromos személygépkocsikra kötött kötelező felelősség-biztosítások aránya 3,6 százalékra nőtt idén júniusban, szemben az egy évvel korábbi, bőven 3 százalék alatti szinttel. A hibridek aránya is nőtt, mégpedig 5,3 százalékra az egy évvel korábbi 4 százalékról.

Adataik szerint a villanyautó-piac erősödését a vállalkozások húzzák, az idén júniusban a cégek – jogi személyek – által kötött kötelező biztosítások közel 10 százaléka már tisztán elektromos autóra vonatkozott, a hibridekkel együtt pedig a részesedés meghaladta a 17 százalékot. A magánszemélyeknél az elektromos autók aránya valamivel több mint 3 százalék volt június végén. Besnyő Márton, a cégcsoport Ausztriáért és Magyarországért felelős regionális ügyvezetője a közleményben ismertette, az elektromos autók 2026 első féléves kgfb-átlagdíja több mint 52 ezer forintot tett ki, ami 8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A hibrideknél még nagyobb, 12 százalékos csökkenés történt, így az idei féléves átlagdíj 54 ezer forint alá mérséklődött. A hagyományos hajtású személyautók első féléves átlagdíja eközben mindössze 2 százalékkal közel 59 ezer forintra csökkent.

A közleményben kitértek arra, hogy az elektromos autókra kötött kötelezőknél jelentős előnnyel vezet a Tesla. A Netrisknél 2026 első felében tisztán elektromos személyautókra kötött kgfb-szerződések közel 22 százaléka az amerikai márka modelljeihez kapcsolódott. A második helyen 11 százalékos részesedéssel a Hyundai állt, a harmadik pedig közel 10 százalékkal a BMW lett. A Nissan az elektromos kötések 9 százalékát, a Volkswagen 8 százalékát, a Kia és a Renault pedig egyaránt körülbelül 6 százalékát adta. Az első tízbe a Dacia, a BYD és az Audi is bekerült, egyenként 2–3 százalékos részesedéssel. A tíz legnépszerűbb márkához az elektromos autókra kötött szerződések közel 80 százaléka tartozott.

Advertisement

Más a helyzet a cascónál az adatok szerint. A Netrisknél kötött élő kgfb-szerződéssel rendelkező személyautók közül a dízel üzemanyagot használó autók mindössze 3,4, a benzineseknek pedig az 5,3 százaléka rendelkezik cascóval is. Ugyanakkor ez az arány a hibrideknél majdnem 29, a villanyautóknál pedig 17 százalék feletti. Az elektromos autók átlagos cascódíja meghaladta a 263 ezer forintot, a hibrideké pedig valamivel több mint 200 ezer forint volt. A benzines autóknál ezzel szemben 109 ezer, a dízeleknél 160 ezer forint körül alakult az átlag.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák