Otthon
Így hasznosítsd újra a zuhanyzáskor használt vizet
A 2012-es sikerek után újabb nemzetközi designdíjat zsebelhetett be Alberto Vasquez a szürkevízhasznosítás ötletét testközelbe hozó találmányával.
Idén hetedik alkalommal rendezték meg a kifejezetten fiatal tehetségek felkutatására indított versenyt, az iF Design Awardot. A jövő kihívásaira a design területén választ kereső pályázat zsűrijében olyan nevek is feltűnnek évről-évre, mint a Hansgrohe és a Haier cégek képviselői, akik saját kategóriájukban idén különdíjat is kiosztottak a pályázók között. A beküldött mintegy 12000 pályázat több mint 70 országból érkezett, köztük Magyarországról is. A hannoveri zsűri már egy 300-as shortlist versenyzői közül választotta ki azt a 100 díjazottat, akik között a 30 ezer eurós összdíjat elosztották.
A díjazottak közé legnagyobb örömünkre egy magyar versenyző is bekerült. Alberto Vasquez idén diplomázik a MOMÉ-n, és nem most említhetjük először a nevét egy nívós designdíjjal egy mondatban. 2012-ben Flow nevű bambuszlámpája bejutott a Braun Prize legjobb 50 pályamunkája közé, és ugyanezt a tervét más neves fórumokon is elismerték.
Csakúgy, mint a Flow, a frissen díjazott Gris is egy iskolai feladatra készült, és a fejlődő országok problémáira keres megoldást igen érzékeny módon. A gris spanyolul szürkét jelent, és a terv kulcselemére, a szürkevízre utal. Az olyan déli országokban, mint Kolumbia, a használati- és ivóvíz kezelése és előállítása kiemelten fontos feladat, egyelőre azonban a pazarló, nem korszerű megoldások vannak túlsúlyban.
Egy ilyen problémára kínál egyszerű megoldást Alberto Vasquez terve: a zuhanyzáskor elhasznált vizet egy 4 tartályból álló rendszer gyűjti össze, ami aztán a WC öblítésére, takarításra vagy – megfelelő tusfürdő használata esetén – akár viráglocsolásra is használható. A tartályok egyenként 10 liter víz gyűjtésére alkalmasak, ami még viszonylag könnyen felemelhető és szállítható mennyiség.
A konkáv kialakításnak köszönhetően az elhasznált víz akár 90%-át is össze tudja gyűjteni a Gris, érdesített felülete pedig balesetmentes használatot biztosít. Ezzel az ötlettel egy fontos problémára talált egyszerű választ a tervező, ami nem bonyolítja túl a használó életét, ezért nagy valószínűséggel könnyebben el tud terjedni a lakosság körében. A környezettudatos design ugyanis továbbra is akkor a legjobb, ha nem várja el a felhasználótól, hogy gyökeresen változtasson addigi szokásain.
forrás: hg.hu
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Otthon
AI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
Drága lehet, ha a ChatGPT-re bízzuk a felújítást.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az építőipari szakemberek 73 százaléka találkozott már olyan megrendelővel, aki az AI segítségével ellenőrizte vagy kérdőjelezte meg szakmai javaslatait, munkáját vagy árait. A legtöbben nem az AI használatát kifogásolják, hiszen sokan maguk is alkalmazzák, hanem azt, amikor egy chatbot általános válasza felülírja a helyszíni felmérést és a szakmai tapasztalatot. A Mapei Kft. felmérése szerint ennek akár hibás kivitelezés is lehet a következménye. Az AI még nem mindennapos szereplője az építkezéseknek, de már egyértelműen belépett a megrendelők és a szakemberek közötti egyeztetésbe. A kutatásban megkérdezett építőipari szakemberek 73 százaléka találkozott már AI-ra hivatkozó megrendelővel, míg 27 százalékuk még soha nem tapasztalt ilyet. A válaszadók 26 százaléka nagyon ritkán, további 26 százalékuk alkalmanként szembesült a jelenséggel, 20 százalékuk pedig gyakran találkozik vele.
Az AI megmondta, a szakember felsóhajtott
A megrendelők leggyakrabban technológiai megoldásokkal kapcsolatban hivatkoznak az AI-ra: ezt a szakemberek 35 százaléka tapasztalta. Anyagválasztási kérdésekben 31, a szükséges munkafolyamatokkal kapcsolatban 25 százalék találkozott AI-tól származó érvekkel. Az árazásnál 20, a hibák okainál 17, a kivitelezés várható időtartamánál 16 százalékos az említési arány.
Az adatokból az látszik, hogy a megrendelők legtöbbet a munka előtt használják az AI-t: megoldást, anyagot, munkafolyamatot és árat keresnek. A probléma akkor kezdődik, amikor az előzetes tájékozódásból bebetonozott álláspont lesz.
“Egy chatbot ugyanis általános információkból dolgozik. Nem látja, milyen állapotban van a fal, mi van a burkolat vagy az aljzat alatt, megfelelő-e a rétegrend, és milyen hibák derülnek ki bontás közben. Ezek nélkül legfeljebb egy ideális esetre tud választ adni, miközben az építőiparban éppen az ideális eset a legritkább” – mondta Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.
Kié legyen az utolsó szó: a szakemberé vagy a ChatGPT-é?
A kerekített eredmények alapján tehát tízből körülbelül hét szakember valamilyen mértékű fenntartást fogalmazott meg. A szakemberek 29 százalékát egyáltalán nem zavarja, ha a megrendelő mesterséges intelligenciával tájékozódik, 22 százalékukat pedig csak kis mértékben. Közepesen zavarónak 27 százalék tartja, 23 százalékot pedig eléggé vagy kifejezetten zavar a jelenség.
A nyitott válaszokból ugyanakkor nem rajzolódik ki általános technológiaellenesség. Az elfogadóbb szakemberek szerint természetes, hogy a megrendelő több forrásból tájékozódik. Szerintük a felkészültebb ügyféllel akár könnyebb is lehet az egyeztetés, a félreértések pedig megfelelő szakmai magyarázattal tisztázhatók.
A kritikusabb válaszadók fő problémája az, amikor az ügyfél az AI általános vagy téves válaszát kész szakvéleményként kezeli. A kritikus szakemberek indoklásai között két állítás volt a leggyakoribb: az AI nem veszi figyelembe a helyszíni körülményeket, illetve pontatlan vagy nem ellenőrzött információt adhat. Többen azt is érzik, hogy a megrendelő inkább hisz a chatbotnak, mint a többéves tapasztalattal rendelkező szakembernek. Ebből irreális ár elvárások, tarthatatlan határidők vagy az adott helyzetben nem alkalmazható technológiai igények születhetnek.
Az egy válaszadó szakember szerint az AI „mindent megoldana, csak az utána való következményeket és előjövő hibákat már nem vállalja”. Ez jól összefoglalja a szakemberek dilemmáját: a tanácsot a gép adja, de a hibás kivitelezésért már a kivitelezőnek kell helytállnia.
Az AI már a szakemberek szerszámosládájában is ott van
A megkérdezett szakemberek 36 százaléka legalább alkalmanként használ mesterséges intelligenciát, 27 százalékuk pedig egyszer-kétszer már kipróbálta. Hetente 13, naponta 7 százalék fordul az AI-hoz, míg 17 százalékuk még soha nem használta.
“A szakemberek elsősorban szakmai információk keresésére, valamint asszisztensi és adminisztratív feladatok elvégzésére használják az AI-t, amely sokuknál részben már a Google szerepét is átvette, és a kivitelezés szinte teljes folyamatában megjelenik” – mutatott rá Markovich Béla.
A válaszadók 44 százaléka alapanyagokkal, kivitelezési technológiákkal és gyártói ajánlásokkal kapcsolatos szakmai információk keresésére használja a mesterséges intelligenciát. Költségszámításhoz, az anyagszükséglet meghatározásához vagy árajánlat készítéséhez 22, műszaki problémák feltárásához és hibakereséshez 21 százalék veszi igénybe. Új technológiák megismerésére és szakmai továbbképzésre 11, a munkafolyamatok megtervezésére pedig 10 százalék alkalmazza.
Tartalomgyártásra, például közösségimédia-posztok és videók készítésére 18, marketingre 17 százalék használja. A megrendelőknek szánt e-mailek, üzenetek és ajánlatok megfogalmazásában, valamint munkanaplók, jegyzőkönyvek és más adminisztratív dokumentumok elkészítésében egyaránt 16 százaléknak segít.
A ChatGPT tud ajánlani csempét, de felrakni továbbra sem fogja
A Mapei kutatása rámutat, hogy az építőipari szakemberek többsége elfogadja, hogy az ügyfél az AI segítségével tájékozódik, ötleteket gyűjt, és megpróbálja megérteni az előtte álló munkát. A határ ott húzódik, ahol az AI már nem egyszerű információforrásként, hanem a helyszíni felmérést és a szakmai tapasztalatot helyettesítő virtuális műszaki ellenőrként van jelen. Ha a megrendelő mindenáron az AI tanácsának végrehajtását várja a szakembertől, könnyen éppen az történhet, amit el akart kerülni: szakszerű kivitelezés helyett kontármunka készül.
-
Zöldinfó20 óra telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVeszélyes helyzet alakult ki a Szigetnél az alacsony Duna miatt
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb lendületet kaphatnak a magyarországi szélerőmű-fejlesztések
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaÚj klímatörvény készülhet: szigorúbb szabályokat sürgetnek
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaMielőbb szabályoznák az elektromos rollerek közlekedését


féfi
2014-06-13 at 20:40
mikor hol, menyiért lesz kapható