Zöld Energia

Így készülhet fel egy napelemes rendszer a télre!

A megfelelő tervezéssel csökkenthető annak kockázata, hogy a tél megviselje a napelemparkok moduljait.

Létrehozva:

11 hónap telt el a létrehozás óta

2025-02-21

Szerző:

Vanessza

Ameer Abuhamdeh, a Terrasmart mérnöke a PV Magazine felületén azt járja körül, hogy miként lehet megküzdeni a napelemparkokat érintő fagykárokkal. Ehhez Amerika középnyugati államait, különösen Illinois-t veszi alapul, ahol a probléma télen igen gyakori. A szakértő szerint a fagykárt nem lehet teljesen megakadályozni, ám a pusztítás mértéke csökkenhető.

A probléma hátterében az áll, hogy a talaj nedvességet vesz fel, majd megfagyva kitágul. A jelenség szinte minden talajt érint, de bizonyos típusok érzékenyebbek. Illinois-ban a talajra telepített rendszerek létrehozása eleve nehézkesek a laza felső réteg, illetve az alatti megbúvó sziklák, kövek és kavicsok miatt, az alapozást pedig a fagymélység is nagyban befolyásolja. A térségben télen akár 1,5 méteres mélységig megfagyhat a talaj.

Amennyiben nem megfelelően mérik fel a terület adottságait a telepítés előtt, azzal sérülékeny pontokat alakíthatnak ki, ezek adott esetben csak évekkel később jelennek meg. A nem kellően alapos tervezés ráadásul késedelmeket is okozhat a projektben.

Abuhamdeh szerint a munkálatok megkezdése előtt a talaj felmérése nélkülözhetetlen, ehhez pedig kiterjedt vizsgálatokra és tesztekre van szükség. Fontos továbbá, hogy a park számára alkalmas alapot alakítsanak ki, a talajcsavarok például kifejezetten hatékonyak és gyorsan telepíthetőek az olyan régiókban, ahol a föld telente mélyen megfagy. Előfordulhatnak persze olyan körülmények, amelyek miatt a cölöpök jobb választásnak bizonyulhatnak.

A fagykár mellett a hóterhelésre is ajánlott felkészülni, ebben segíthet például az ideális dőlésszög, valamint a megerősített anyagok. Az olyan állványrendszerek, amelyek nincsenek felkészülve a nagy hóterhelésre, az alapokat is megterhelhetik, és csökkenthetik a napelemek termelését és élettartamát.

A fentiekhez érdemes többek között megfelelő partnereket találni, valamint alaposan kielemezni a regionális időjárási értékeket – például a lehetséges hóterhelést. Emellett az sem árt, ha a területen a későbbiekben is folyamatosan mérik a meteorológiai információkat.

Zöld Energia

Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re

Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.

Létrehozva:

6 nap telt el a létrehozás óta

2026-01-18

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.

A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.

Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.

Tovább olvasom