Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Így készülhet fel egy napelemes rendszer a télre!

A megfelelő tervezéssel csökkenthető annak kockázata, hogy a tél megviselje a napelemparkok moduljait.

Létrehozva:

|

Ameer Abuhamdeh, a Terrasmart mérnöke a PV Magazine felületén azt járja körül, hogy miként lehet megküzdeni a napelemparkokat érintő fagykárokkal. Ehhez Amerika középnyugati államait, különösen Illinois-t veszi alapul, ahol a probléma télen igen gyakori. A szakértő szerint a fagykárt nem lehet teljesen megakadályozni, ám a pusztítás mértéke csökkenhető.

A probléma hátterében az áll, hogy a talaj nedvességet vesz fel, majd megfagyva kitágul. A jelenség szinte minden talajt érint, de bizonyos típusok érzékenyebbek. Illinois-ban a talajra telepített rendszerek létrehozása eleve nehézkesek a laza felső réteg, illetve az alatti megbúvó sziklák, kövek és kavicsok miatt, az alapozást pedig a fagymélység is nagyban befolyásolja. A térségben télen akár 1,5 méteres mélységig megfagyhat a talaj.

Amennyiben nem megfelelően mérik fel a terület adottságait a telepítés előtt, azzal sérülékeny pontokat alakíthatnak ki, ezek adott esetben csak évekkel később jelennek meg. A nem kellően alapos tervezés ráadásul késedelmeket is okozhat a projektben.

Abuhamdeh szerint a munkálatok megkezdése előtt a talaj felmérése nélkülözhetetlen, ehhez pedig kiterjedt vizsgálatokra és tesztekre van szükség. Fontos továbbá, hogy a park számára alkalmas alapot alakítsanak ki, a talajcsavarok például kifejezetten hatékonyak és gyorsan telepíthetőek az olyan régiókban, ahol a föld telente mélyen megfagy. Előfordulhatnak persze olyan körülmények, amelyek miatt a cölöpök jobb választásnak bizonyulhatnak.

A fagykár mellett a hóterhelésre is ajánlott felkészülni, ebben segíthet például az ideális dőlésszög, valamint a megerősített anyagok. Az olyan állványrendszerek, amelyek nincsenek felkészülve a nagy hóterhelésre, az alapokat is megterhelhetik, és csökkenthetik a napelemek termelését és élettartamát.

Advertisement

A fentiekhez érdemes többek között megfelelő partnereket találni, valamint alaposan kielemezni a regionális időjárási értékeket – például a lehetséges hóterhelést. Emellett az sem árt, ha a területen a későbbiekben is folyamatosan mérik a meteorológiai információkat.

Zöld Energia

Nem minden felhő egyforma: új modell segíti a napenergia pontosabb előrejelzését

Egy kutatócsoport azt elemezte, hogy a különböző felhőtípusok miként hatnak a napsugárzás-előrejelzésekre.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Egy nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálta, hogy miként befolyásolják a különböző felhőtípusok a napenergia-termelés előrejelzésének pontosságát – számol be a PV Magazine. A felhők köztudottan jelentős kihívást jelentenek ezen a területen, mivel eltérő makro- és mikrofizikai, valamint optikai tulajdonságaik hatással vannak az elnyelt, illetve a visszavert napfény mennyiségére. Ez a komplexitás komoly bizonytalanságot okoz az előrejelzésekben, különösen gyorsan változó felhőformációk esetén. A kutatás az amerikai Energiaügyi Minisztérium ARM (Atmospheric Radiation Measurement) programjának 2001-2014 között gyűjtött adataira épült. A szakemberek nyolc fő felhőtípus hatásait elemezték az előrejelzések vonatkozásában, a vizsgált fajták a Cumulus, a Stratus, az Altocumulus, az Altostratus, a Cirrostratus, a Cirrus, a Congestus és a Cumulonimbus voltak – a felhőket a szakemberek az élőlényekhez hasonlóan gyakran nemekbe és fajokba sorolják.

A tudósok fizikainformált, adatvezérelt modelleket alkalmaztak, amelyek figyelembe veszik a felhők és napsugárzás közötti kölcsönhatásokat. Ezeket az ARM South Great Plain Central Facility nevű, az USA középső részénél fekvő létesítményénél végzett mérések alapján tesztelték. A vizsgálat során a modellek pontosságában világos trend rajzolódott ki: a legjobb eredményeket a vékony, gyenge konvektív felhők (például Cirrus) esetén kapták, míg a legrosszabbakat az erős konvektív, bonyolult térszerkezetű felhőknél, ilyenek többek között a Cumulonimbus nembe sorolt formációk.

A tanulmány kimutatta, hogy a felhőtípusok explicit figyelembevétele 12–33%-os javulást eredményezhet az előrejelzések pontosságában, szemben azokkal a modellekkel, amelyek nem dolgoznak ilyen részletes adatokkal. A kutatók kiemelték: az ilyen fejlesztés kulcsfontosságú a napenergia rendszerbe történő hatékonyabb integrálása szempontjából, különösen a növekvő arányú megújuló energiaforrásokkal működő villamosenergia-hálózatok esetében.

A további finomítás érdekében a kutatócsoport a felhőinformációk közvetlen integrálását, a felhő-sugárzás kölcsönhatások pontosabb fizikai modellezését, valamint fejlettebb gépi tanulási módszerek alkalmazását javasolja.

 

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák