Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Így készülhet fel egy napelemes rendszer a télre!

A megfelelő tervezéssel csökkenthető annak kockázata, hogy a tél megviselje a napelemparkok moduljait.

Létrehozva:

|

Ameer Abuhamdeh, a Terrasmart mérnöke a PV Magazine felületén azt járja körül, hogy miként lehet megküzdeni a napelemparkokat érintő fagykárokkal. Ehhez Amerika középnyugati államait, különösen Illinois-t veszi alapul, ahol a probléma télen igen gyakori. A szakértő szerint a fagykárt nem lehet teljesen megakadályozni, ám a pusztítás mértéke csökkenhető.

A probléma hátterében az áll, hogy a talaj nedvességet vesz fel, majd megfagyva kitágul. A jelenség szinte minden talajt érint, de bizonyos típusok érzékenyebbek. Illinois-ban a talajra telepített rendszerek létrehozása eleve nehézkesek a laza felső réteg, illetve az alatti megbúvó sziklák, kövek és kavicsok miatt, az alapozást pedig a fagymélység is nagyban befolyásolja. A térségben télen akár 1,5 méteres mélységig megfagyhat a talaj.

Amennyiben nem megfelelően mérik fel a terület adottságait a telepítés előtt, azzal sérülékeny pontokat alakíthatnak ki, ezek adott esetben csak évekkel később jelennek meg. A nem kellően alapos tervezés ráadásul késedelmeket is okozhat a projektben.

Advertisement

Abuhamdeh szerint a munkálatok megkezdése előtt a talaj felmérése nélkülözhetetlen, ehhez pedig kiterjedt vizsgálatokra és tesztekre van szükség. Fontos továbbá, hogy a park számára alkalmas alapot alakítsanak ki, a talajcsavarok például kifejezetten hatékonyak és gyorsan telepíthetőek az olyan régiókban, ahol a föld telente mélyen megfagy. Előfordulhatnak persze olyan körülmények, amelyek miatt a cölöpök jobb választásnak bizonyulhatnak.

A fagykár mellett a hóterhelésre is ajánlott felkészülni, ebben segíthet például az ideális dőlésszög, valamint a megerősített anyagok. Az olyan állványrendszerek, amelyek nincsenek felkészülve a nagy hóterhelésre, az alapokat is megterhelhetik, és csökkenthetik a napelemek termelését és élettartamát.

Advertisement

A fentiekhez érdemes többek között megfelelő partnereket találni, valamint alaposan kielemezni a regionális időjárási értékeket – például a lehetséges hóterhelést. Emellett az sem árt, ha a területen a későbbiekben is folyamatosan mérik a meteorológiai információkat.

Advertisement

Zöld Energia

2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon

Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.

Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.

A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.

Advertisement

A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák