Zöld Energia
Így készülhet fel egy napelemes rendszer a télre!
A megfelelő tervezéssel csökkenthető annak kockázata, hogy a tél megviselje a napelemparkok moduljait.
Ameer Abuhamdeh, a Terrasmart mérnöke a PV Magazine felületén azt járja körül, hogy miként lehet megküzdeni a napelemparkokat érintő fagykárokkal. Ehhez Amerika középnyugati államait, különösen Illinois-t veszi alapul, ahol a probléma télen igen gyakori. A szakértő szerint a fagykárt nem lehet teljesen megakadályozni, ám a pusztítás mértéke csökkenhető.
A probléma hátterében az áll, hogy a talaj nedvességet vesz fel, majd megfagyva kitágul. A jelenség szinte minden talajt érint, de bizonyos típusok érzékenyebbek. Illinois-ban a talajra telepített rendszerek létrehozása eleve nehézkesek a laza felső réteg, illetve az alatti megbúvó sziklák, kövek és kavicsok miatt, az alapozást pedig a fagymélység is nagyban befolyásolja. A térségben télen akár 1,5 méteres mélységig megfagyhat a talaj.
Amennyiben nem megfelelően mérik fel a terület adottságait a telepítés előtt, azzal sérülékeny pontokat alakíthatnak ki, ezek adott esetben csak évekkel később jelennek meg. A nem kellően alapos tervezés ráadásul késedelmeket is okozhat a projektben.
Abuhamdeh szerint a munkálatok megkezdése előtt a talaj felmérése nélkülözhetetlen, ehhez pedig kiterjedt vizsgálatokra és tesztekre van szükség. Fontos továbbá, hogy a park számára alkalmas alapot alakítsanak ki, a talajcsavarok például kifejezetten hatékonyak és gyorsan telepíthetőek az olyan régiókban, ahol a föld telente mélyen megfagy. Előfordulhatnak persze olyan körülmények, amelyek miatt a cölöpök jobb választásnak bizonyulhatnak.
A fagykár mellett a hóterhelésre is ajánlott felkészülni, ebben segíthet például az ideális dőlésszög, valamint a megerősített anyagok. Az olyan állványrendszerek, amelyek nincsenek felkészülve a nagy hóterhelésre, az alapokat is megterhelhetik, és csökkenthetik a napelemek termelését és élettartamát.
A fentiekhez érdemes többek között megfelelő partnereket találni, valamint alaposan kielemezni a regionális időjárási értékeket – például a lehetséges hóterhelést. Emellett az sem árt, ha a területen a későbbiekben is folyamatosan mérik a meteorológiai információkat.
Zöld Energia
Szélerőművek, energiatárolók és hálózatfejlesztés: nagyszabású energetikai program indul
4000 megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztést tervez a kormány.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Évtizedek óta nem látott mértékű beruházások indulnak a megújuló energia területén, köztük négyezer megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztés fog megvalósulni 2030-ig Magyarországon a kormány szerdai ülésén hozott döntése értelmében – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Magyar Péter azt mondta: a következő években új szélerőművek sora épülhet Magyarországon. Először egy 868 milliárd forintnyi energetikai fejlesztést valósítanak meg, de összességében mintegy 4000 megawatt, vagyis a paksi atomerőmű kapacitásának a dupláját kitevő szélerőműfejlesztés lesz.
A négy gigawattnyi, magántőke bevonásával megvalósuló szélenergia-kapacitás-fejlesztésről szólva jelezte: hamarosan társadalmi vitára bocsátják a létesítési helyszíneket is tartalmazó dokumentumot. Azt is mondta: a jövő hónap végén zárul a helyreállítási alapból hazahozott másfél milliárd eurós kerettel elektromos hálózatok fejlesztésére kiírt pályázat, amelyek célja az, hogy a hálózat extrém körülmények között is hibamentesen tudjon működni. Emellett 2030-ig a kormány három gigawattnyi áramtároló kapacitást kíván kiépíteni. Gondoskodnunk kell arról, hogy az oroszoktól és a magyar dunai vízszinttől is minél inkább függetlenül tudjuk biztosítani az energiaellátást és hazánk energiabiztonságát – jelentette ki.
A szélerőmű pályázatokról szólva a kormányfő megjegyezte: sokhelyütt látták már meg ebben a lehetőséget, különösen, hogy ezek a létesítmények telephelynek minősülnek és iparűzésiadó-bevételt jelentenek az adott településnek, miközben munkahelyeket is teremtenek.
Magyar Péter hangsúlyozta: minél többféle hazai energiaforrás áll a rendelkezésre, minél több tárolókapacitás van, annál kevésbé válik az ország kiszolgáltatottá akár időjárási körülményeknek, akár más országoknak. Kitért rá: Pakson a szivattyúfejlesztés nem valósult meg időben, csak a biztonsági szivattyúk tervezése készült el. Várhatóan 2030 előtt nincs esély arra, hogy ezek rendelkezésre álljanak. Ha a fejlesztés már 2018-ban vagy korábban elkezdődött volna, akkor a szivattyúk már rendelkezésre állhatnának.
Kiemelte: már több tucat településen kellett korlátozni a vízhasználatot. Nógrád megye 54, Zala 29, Hajdú-Bihar számos településén léptettek életbe korlátozást, Szentendre egyik részén 1500 ingatlan maradt víz nélkül, több helyen a honvédség biztosított vizet.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén
