Zöldinfó
Ilyen lesz egy időjárás-jelentés 2050-ben
Óriási aszályok és halálos hőhullámok fogják a világot sújtani 2050-ben. Többek között ezeket a jelenségeket jósolják azok a fiktív időjárás jelentések, amelyeket a Meteorológiai Világszervezet figyelemfelhívó kampánya keretében készítettek.
Nem mindennapi kampánnyal igyekszik felhívni a figyelmet a Meteorológiai Világszervezet (WMO) a klímaváltozás veszélyeire: ismert televíziós meteorológusokat hívtak meg a világ minden részéről, hogy egy kitalált időjárás előrejelzés során bemutassák, milyen időjárási jelenségeket tapasztalunk majd a világ különböző részein 2050-ben.
Nem véletlenül esett a választás erre az időpontra, a becslések szerint ugyanis az évszázad felére a globális átlaghőmérséklet 4 Celsius-fokot fog emelkedni, ha az üvegházhatású gázok kibocsátása a mostani ütemben folytatódik tovább.
A műsorokban helyi tévés meteorológusok az adott ország napi várható időjárását fogják ismertetni a 2050-re várható klímaállapotok tükrében. Lesznek például kiszámíthatatlan esőzések, aszályok és pusztító trópusi ciklonok. A videókban az élővilágra gyakorolt hatásokat is részletesen elemzik majd. A sorozatban Afrika, Ázsia, Európa, Észak- és Dél-Amerika országai fognak szerepelni.
„Az időjárás-előrejelzések forgatókönyve a klímakutatás legújabb eredményeihez fog igazodni” – mondta Michel Jarraud, a WMO főtitkára. „A műsorokban lenyűgöző képet fognak festeni arról, milyen lesz az élet egy mostaninál melegebb bolygón.” – tette hozzá Jarraud.
forrás: origo.hu
Zöldinfó
Milliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
Fel kell gyorsítani az energiafelhasználó ágazatok villamosítását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Fel kell gyorsítani a nagy energiafelhasználó ágazatok, így az ipar, a közlekedés, valamint az épületek villamosítását, mivel ez alacsonyabb energiaárakat, nagyobb versenyképességet és erősebb energiabiztonságot eredményezne az unió gazdasága, a vállalkozások és a háztartások számára – hangoztatta Teresa Ribera tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős uniós biztos Brüsszelben. Az Európai Bizottság villamosítási cselekvési tervének bemutatásakor Ribera hangsúlyozta: a cél a villamos energia és a fosszilis energia költségei közötti árkülönbség csökkentése, valamint a tisztább, villamosenergia-alapú technológiák, például a hőszivattyúk, az elektromos járművek és az akkumulátorok elterjedésének ösztönzése – írja az alternativenergia.hu.
Ahhoz, hogy az európai gyártók ki tudják használni az ipari dekarbonizáció és a villamosítás nyújtotta lehetőségeket, jelentős beruházásokra van szükség – hangsúlyozta. “A villamosítás lehetővé tétele érdekében fel kell gyorsítanunk a hálózat kiépítését” – fogalmazott, majd kifejtette: a villamosítást akadályozza, hogy a hálózati csatlakozások kiépítése évekig is eltarthat, a vállalatok számára túl kevés az ösztönző arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagokról villamos energiára váltsanak. A villamosítási cselekvési terv mindezen akadályokat kezeli – emelte ki.
A javaslat a villamosenergia-számlákra vonatkozóan felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy csökkentsék bizonyos fogyasztói csoportok hálózati díjait és az energiaigényes vállalkozások adóit. Emellett ösztönzi az intelligens mérők gyorsabb telepítését, ami – az uniós biztos szavai szerint – megkönnyíti a megtakarítását. A javaslat azt is biztosítani kívánja, hogy a villamosenergiát ne adóztassák magasabban, mint a gázt – magyarázta. A cselekvési terv továbbá megoldásokat javasol a villamosítási technológiák előzetes költségeinek csökkentésére a kulcsfontosságú keresleti ágazatokban, például az épületekben, a közlekedésben és az iparban – tette hozzá.
Az uniós biztos végezetól közölte: az EU célja, hogy 2040-re évente 260 milliárd euróval csökkentse az EU fosszilis tüzelőanyag-importját. A sajtótájékoztatón Wopke Hoekstra, az Európai Bizottság klímaügyekért felelős biztosa a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) tervezett felülvizsgálatával kapcsolatban azt mondta, az ETS 2005-ös bevezetése óta több mint 270 milliárd euró bevételt generált, amelyet a tagállamok az innovációba, az ipari dekarbonizációba és az európai energiarendszer modernizációjába forgattak vissza. Noha ez segített Európának 50 százalékkal csökkenteni a kibocsátásokat, folytatni szükséges az éghajlat-politikai fellépéssel kapcsolatos munkát, modernizálni a dekarbonizációs politikát, hogy a beruházások javítsák a versenyképességet és hozzájáruljon az energiafüggetlenséghez.
Emlékeztetett: a nemzeti kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételeket vissza kell forgatni az kibocsátáskereskedelmi rendszerbe tartozó ágazatokba. Az elv világos: az ipar hozzájárulásainak vissza kell áramlania az iparba. Ez a megközelítés ösztönzi és jutalmazza azokat, akik befektetnek a tiszta átállásba, és ösztönzi azokat, akiknek nehézséget okoz a felzárkózás – hangoztatta. Közölte: a felülvizsgált ETS nagy hangsúlyt fektet a beruházásokra. A tagállamoknak nemzeti ETS-ből származó bevételeik 50 százalékát az ETS-ágazatok dekarbonizációját célzó beruházásokra kell fordítaniuk. Ez 2030 előtt több mint 100 milliárd eurós beruházást jelent – magyarázta. A szolidaritás továbbra is az ETS középpontjában áll – hangoztatta. A EU Modernizációs Alapja továbbra is támogatja az alacsonyabb jövedelmű tagállamokat az energiarendszerek korszerűsítésében és az ipari átalakulásban – tette hozzá az uniós biztos.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés