Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ilyen lesz egy időjárás-jelentés 2050-ben

Létrehozva:

|

Óriási aszályok és halálos hőhullámok fogják a világot sújtani 2050-ben. Többek között ezeket a jelenségeket jósolják azok a fiktív időjárás jelentések, amelyeket a Meteorológiai Világszervezet figyelemfelhívó kampánya keretében készítettek.

Nem mindennapi kampánnyal igyekszik felhívni a figyelmet a Meteorológiai Világszervezet (WMO) a klímaváltozás veszélyeire: ismert televíziós meteorológusokat hívtak meg a világ minden részéről, hogy egy kitalált időjárás előrejelzés során bemutassák, milyen időjárási jelenségeket tapasztalunk majd a világ különböző részein 2050-ben.

Nem véletlenül esett a választás erre az időpontra, a becslések szerint ugyanis az évszázad felére a globális átlaghőmérséklet 4 Celsius-fokot fog emelkedni, ha az üvegházhatású gázok kibocsátása a mostani ütemben folytatódik tovább.

A műsorokban helyi tévés meteorológusok az adott ország napi várható időjárását fogják ismertetni a 2050-re várható klímaállapotok tükrében. Lesznek például kiszámíthatatlan esőzések, aszályok és pusztító trópusi ciklonok. A videókban az élővilágra gyakorolt hatásokat is részletesen elemzik majd. A sorozatban Afrika, Ázsia, Európa, Észak- és Dél-Amerika országai fognak szerepelni.

Advertisement

„Az időjárás-előrejelzések forgatókönyve a klímakutatás legújabb eredményeihez fog igazodni” – mondta Michel Jarraud, a WMO főtitkára. „A műsorokban lenyűgöző képet fognak festeni arról, milyen lesz az élet egy mostaninál melegebb bolygón.” – tette hozzá Jarraud.

forrás: origo.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

Advertisement

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák