Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ilyen lesz egy időjárás-jelentés 2050-ben

Létrehozva:

|

Óriási aszályok és halálos hőhullámok fogják a világot sújtani 2050-ben. Többek között ezeket a jelenségeket jósolják azok a fiktív időjárás jelentések, amelyeket a Meteorológiai Világszervezet figyelemfelhívó kampánya keretében készítettek.

Nem mindennapi kampánnyal igyekszik felhívni a figyelmet a Meteorológiai Világszervezet (WMO) a klímaváltozás veszélyeire: ismert televíziós meteorológusokat hívtak meg a világ minden részéről, hogy egy kitalált időjárás előrejelzés során bemutassák, milyen időjárási jelenségeket tapasztalunk majd a világ különböző részein 2050-ben.

Nem véletlenül esett a választás erre az időpontra, a becslések szerint ugyanis az évszázad felére a globális átlaghőmérséklet 4 Celsius-fokot fog emelkedni, ha az üvegházhatású gázok kibocsátása a mostani ütemben folytatódik tovább.

A műsorokban helyi tévés meteorológusok az adott ország napi várható időjárását fogják ismertetni a 2050-re várható klímaállapotok tükrében. Lesznek például kiszámíthatatlan esőzések, aszályok és pusztító trópusi ciklonok. A videókban az élővilágra gyakorolt hatásokat is részletesen elemzik majd. A sorozatban Afrika, Ázsia, Európa, Észak- és Dél-Amerika országai fognak szerepelni.

Advertisement

„Az időjárás-előrejelzések forgatókönyve a klímakutatás legújabb eredményeihez fog igazodni” – mondta Michel Jarraud, a WMO főtitkára. „A műsorokban lenyűgöző képet fognak festeni arról, milyen lesz az élet egy mostaninál melegebb bolygón.” – tette hozzá Jarraud.

forrás: origo.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák