Zöldinfó
Ilyen lesz egy időjárás-jelentés 2050-ben
Óriási aszályok és halálos hőhullámok fogják a világot sújtani 2050-ben. Többek között ezeket a jelenségeket jósolják azok a fiktív időjárás jelentések, amelyeket a Meteorológiai Világszervezet figyelemfelhívó kampánya keretében készítettek.
Nem mindennapi kampánnyal igyekszik felhívni a figyelmet a Meteorológiai Világszervezet (WMO) a klímaváltozás veszélyeire: ismert televíziós meteorológusokat hívtak meg a világ minden részéről, hogy egy kitalált időjárás előrejelzés során bemutassák, milyen időjárási jelenségeket tapasztalunk majd a világ különböző részein 2050-ben.
Nem véletlenül esett a választás erre az időpontra, a becslések szerint ugyanis az évszázad felére a globális átlaghőmérséklet 4 Celsius-fokot fog emelkedni, ha az üvegházhatású gázok kibocsátása a mostani ütemben folytatódik tovább.
A műsorokban helyi tévés meteorológusok az adott ország napi várható időjárását fogják ismertetni a 2050-re várható klímaállapotok tükrében. Lesznek például kiszámíthatatlan esőzések, aszályok és pusztító trópusi ciklonok. A videókban az élővilágra gyakorolt hatásokat is részletesen elemzik majd. A sorozatban Afrika, Ázsia, Európa, Észak- és Dél-Amerika országai fognak szerepelni.
„Az időjárás-előrejelzések forgatókönyve a klímakutatás legújabb eredményeihez fog igazodni” – mondta Michel Jarraud, a WMO főtitkára. „A műsorokban lenyűgöző képet fognak festeni arról, milyen lesz az élet egy mostaninál melegebb bolygón.” – tette hozzá Jarraud.
forrás: origo.hu
Zöldinfó
Kiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
Már nemcsak a vidéket sújtja a vízhiány, hanem Budapest ivóvízellátása is veszélybe került!
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nem várhat tovább a vízkormányzás! Naponta ugyanis mintegy 80 millió köbméterrel kevesebb víz érkezik a Dunán a megszokottnál, és ami beérkezik, az is villámgyorsan távozik az országból – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A főváros ivóvízellátásának biztonsága döntően a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten működő, úgynevezett csápos kutakra épül. Ezek a kutak nem közvetlenül a Duna vizét termelik ki, hanem a folyómeder alatt található, több méter vastag kavics- és homokrétegen természetes módon átszűrődő vizet hasznosítják.
A rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a Duna megfelelő vízállása: magas vízszint esetén a folyó víznyomása biztosítja, hogy elegendő víz jusson a kavicságyon keresztül a kutakba. Amennyiben azonban a Duna vízszintje jelentősen lecsökken, ez a nyomás is mérséklődik, aminek következtében a magasabban elhelyezkedő csápok vízhozama számottevően visszaeshet, szélsőséges esetben pedig teljesen meg is szűnhet. Ez közvetlenül befolyásolhatja a főváros ivóvízellátásának üzembiztonságát. Solymár és több Budapest környéki település már elesett, hiszen ott már vízhiány ütötte fel a fejét.
Míg a fővárosban ivóvíz-ellátási problémák lépnek fel, addig a vidék teljesen kiszárad, tavak, patakok, kisebb folyók tűnnek el, s óriási ökológiai károk keletkeznek!
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés