Zöldinfó
Íme az étel, ami eltűnhet a klímaváltozással
Az IKEA már most megváltoztatja húsgolyó-kínálatát miatta.
Szereti a húsgolyót? A hamburgert? A jó marhapörköltet? Akkor élvezze ki, míg lehet, hogy legyen mit mesélni az unokáknak. Ugyanis egyre több szó esik arról, hogy a klímaváltozás hatásainak mérséklésére egyebek között a marhahús-fogyasztásunkat kellene visszafogni.
Egy friss kutatás szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából a marhahús hatszor olyan „költséges”, mint például a baromfihús előállítása.
A mai élelmiszertermeléshez kötődő üvegházhatású gázkibocsátásnak a Climate Focus and California Environmental Associates szerint akár 90 százalékát meg lehetne takarítani a mezőgazdaság átalakításával és azzal, ha kevesebb marhahúst fogyasztanánk. Ez összességében akkora megtakarítás lenne, mint ha betiltanánk az autózást.
Félelem a jövőtől
A marhahúsfogyasztás valójában nem most jelent ekkora problémát, hanem csak fog, ha nem változtatunk a szokásainkon. Az ENSZ becslése szerint ugyanis 2050-re 9 milliárdos lesz a Föld népessége, és 60 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség. Mindeközben pedig 40-70 százalékkal még csökkenteni is kellene az üvegházhatású gázok kibocsátását ahhoz, hogy ne szaladjon el nagyon a klímaváltozás.
Környezettudatos húsgombóc
Az IKEA például bejelentette, hogy a jelenleg marha- és sertéshús keverékéből előállított húsgolyó mellé jövőre kevésbé környezetterhelő csirkés húsgolyót és vega variációkat is bevezet.
Az IKEA világszerte évente körülbelül 150 millió húsgolyót ad el az éttermeiben. A Daily Telegraph számítása szerint a húsgolyók előállítása és tárolása annyi károsanyag kibocsátással jár évente, mint 126 300 személygépkocsi éves használata, vagy 3 millió utas Londonból Svédországba repülése.
forrás: hir24.hu
Zöldinfó
Szőlőültetvények ezrei újultak meg, tovább erősödik a hazai borágazat
Támogatásokkal és intézkedésekkel segíti az agrártárca a szőlő- és borágazatot.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye idézte Hubai Imrét, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkárát, aki a 8. BorÉRT konferencián, Budapesten elmondta, a magyar bor páratlan nemzeti kincs, amely gazdasági, kulturális és közösségi értéket is képvisel. A mögötte álló szőlő- és borágazat stratégiai jelentőségű, ezért a kormány fennmaradását és versenyképességének erősítését forrásokkal és célzott intézkedésekkel is támogatja. Hubai Imre kiemelte, hogy az ágazat megújításának egyik alapköve a hegyközségi rendszer átalakítása volt, amelynek köszönhetően megerősödött a szakmai érdekképviselet és egyszerűbbé vált az ügyintézés. A hegybírói rendszer központi irányítása stabil alapot teremtett az egyablakos adminisztráció kiépítéséhez. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a termelők kiszámíthatóbb és átláthatóbb működési környezetben gazdálkodhassanak.
A kormány az elmúlt években jelentősen csökkentette a borászatokat terhelő adminisztrációt és költségeket. Az új jövedéki és borjogi szabályozások egyszerűsítették a nyilvántartásokat, bevezették a kisüzemi bortermelői státuszt, valamint megkönnyítették a helyben történő értékesítést. Emellett a hulladékgazdálkodási szabályok bevezetésekor a bortermelők jelentős pénzügyi és adminisztratív kedvezményekben részesültek – ismertette az államtitkár. Hubai Imre közölte, hogy a kormány hosszú távra szólóan, a változó körülményekhez alkalmazkodva támogatásokat biztosít a szőlőültetvények korszerűsítéséhez, a borászati beruházásokhoz, valamint az innovációs és marketingcélok megvalósításához. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében csaknem 112 millió eurós keretösszeg áll rendelkezésre ezekre a célokra 2027-ig.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és a borászati beruházásokra irányuló támogatások az elmúlt másfél évtizedben kézzelfogható eredményeket hoztak: 2010 óta mintegy 35 ezer hektár szőlőültetvény újult meg, mintegy 88 milliárd forint támogatással, míg a borászati beruházásokra több mint 21 milliárd forint jutott. A szőlőültetvények szerkezetátalakítási beruházási támogatásaira tavaly év végén lehetett pályázni, a kérelmek elbírálása folyamatban van. Az agrártárca kiemelt figyelmet fordít a szőlő aranyszínű sárgaság betegség elleni fellépésre is. A kormányzat egy hét elemből álló országos akciótervet fogadott el 2025 őszén, amely eleme volt a felderítés, a laboratóriumi kapacitások növelése, valamint egy országos növényvédő szeres védekezési program és az elérhető növényvédő szerek körének bővítése is. A tavaly őszi tapasztalatokra építve az idei évre vonatkozó intézkedések előkészítése is megkezdődött már – jegyezte meg Hubai Imre az AM közleményében.
-
Zöld Energia12 óra telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaÚj lakossági energiatároló-pályázat: gyors beadás és precíz dokumentáció kell
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaJogszabályi garancia: az energiatároló-program nem rövidíti a szaldóelszámolást

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés