Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Íme az étel, ami eltűnhet a klímaváltozással

Létrehozva:

|

Az IKEA már most megváltoztatja húsgolyó-kínálatát miatta.

Szereti a húsgolyót? A hamburgert? A jó marhapörköltet? Akkor élvezze ki, míg lehet, hogy legyen mit mesélni az unokáknak. Ugyanis egyre több szó esik arról, hogy a klímaváltozás hatásainak mérséklésére egyebek között a marhahús-fogyasztásunkat kellene visszafogni.

Egy friss kutatás szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából a marhahús hatszor olyan „költséges”, mint például a baromfihús előállítása.

A mai élelmiszertermeléshez kötődő üvegházhatású gázkibocsátásnak a Climate Focus and California Environmental Associates szerint akár 90 százalékát meg lehetne takarítani a mezőgazdaság átalakításával és azzal, ha kevesebb marhahúst fogyasztanánk. Ez összességében akkora megtakarítás lenne, mint ha betiltanánk az autózást.

Advertisement

Félelem a jövőtől

A marhahúsfogyasztás valójában nem most jelent ekkora problémát, hanem csak fog, ha nem változtatunk a szokásainkon. Az ENSZ becslése szerint ugyanis 2050-re 9 milliárdos lesz a Föld népessége, és 60 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség. Mindeközben pedig 40-70 százalékkal még csökkenteni is kellene az üvegházhatású gázok kibocsátását ahhoz, hogy ne szaladjon el nagyon a klímaváltozás.

Advertisement

Környezettudatos húsgombóc

Az IKEA például bejelentette, hogy a jelenleg marha- és sertéshús keverékéből előállított húsgolyó mellé jövőre kevésbé környezetterhelő csirkés húsgolyót és vega variációkat is bevezet.

Advertisement

Az IKEA világszerte évente körülbelül 150 millió húsgolyót ad el az éttermeiben. A Daily Telegraph számítása szerint a húsgolyók előállítása és tárolása annyi károsanyag kibocsátással jár évente, mint 126 300 személygépkocsi éves használata, vagy 3 millió utas Londonból Svédországba repülése.

forrás: hir24.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Évente 7 millió tonna textilhulladék keletkezik az EU-ban – új megoldásokat keresnek

Körforgásos megoldásokkal újítanák meg a divatipart a Duna Régió országai.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Óbudai Egyetemen rendezték meg a TEX-DAN és a Green-Tex programok közös záróeseményét, amely a Duna Régió textil- és divatiparának fenntartható átalakítására fókuszált – írja az alternativenergia.hu. A rendezvényen kilenc ország szakemberei, fejlesztési ügynökségei, vállalkozásai és oktatási intézményei mutatták be azokat a körforgásos megoldásokat, amelyek alternatívát kínálnak a fast fashion pazarló működésével szemben. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az EU-ban évente átlagosan nagyjából 7 millió tonna textilhulladék keletkezik. A TEX-DAN projekt 2024 márciusában indult és 11 országból 14 partner és további 7 társult partner vett részt benne. A mostani záróeseménynek az Óbudai Egyetem adott otthont. A TEX-DAN program magyarországi képviselői a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány és a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség voltak, míg a Green-Tex projekt részéről a bosznia-hercegovinai Szarajevói Gazdasági Régió Fejlesztési Ügynöksége vett részt.

A rendezvény házigazdája Szentesi Réka divatipari szakember volt. A konferencia középpontjában a textilipar környezeti terhelésének csökkentése állt. A résztvevők hangsúlyozták: a fast fashion modell nemcsak a túltermelés és a hulladékképződés miatt problémás, hanem azért is, mert a ruhák jelentős része műanyagalapú anyagokat tartalmaz, amelyek mikroműanyagként bekerülnek a környezetbe és az emberi szervezetbe is. Erre a problémára igyekszik választ adni a körforgásos gazdasági modell, amelynek célja, hogy a ruhák és alapanyagok minél hosszabb ideig használatban maradjanak újrahasználat, újrahasznosítás és redesign révén. A szakértők szerint ez ma már gazdasági szempontból is egyre fontosabb versenyelőnyt jelent és hatékony veszi fel a harcot a textilhulladék mennyiségének visszaszorításában.

Dr. Koltai László, az Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Karának dékánja nyitóbeszédében kiemelte: a textilipar fenntarthatóvá tétele csak nemzetközi együttműködések révén valósítható meg. A Duna Régió országai közötti tudásmegosztás és partnerségek kulcsszerepet játszanak a megoldások kialakításában. A rendezvényen online jelentkezett be Carmen Hawkins, a Duna Régió Stratégia koordinátora is, aki a körforgásos gazdaságot és innovatív textilipari megoldásokat támogató nemzetközi együttműködéseket mutatta be. Vitaindító előadásában Luca Leonardi, a Textile and Clothing Business Labs Association alapítója felhívta a figyelmet arra, hogy az európai fenntarthatósági szabályozás jelenleg túlságosan összetett és széttagolt, ezért nagyobb együttműködésre van szükség a szereplők között.

Advertisement

A projektek eredményeit bemutató szekcióban elhangzott: az elmúlt években 85 eseményt szerveztek vállalkozások, iskolák, önkormányzatok és civil szervezetek bevonásával. Több sikeres nemzetközi példát is bemutattak, köztük újrahasznosított textíliákból készült termékeket és innovatív fenntartható divatipari kezdeményezéseket. A rendezvényen hivatalosan is megalakult a TEX-DAN Dunai Körforgásos Textilipari Klaszter, amely tovább erősítheti a régió szakmai együttműködését a fenntartható textilipar fejlesztésében.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák