Zöldinfó
Íme az étel, ami eltűnhet a klímaváltozással
Az IKEA már most megváltoztatja húsgolyó-kínálatát miatta.
Szereti a húsgolyót? A hamburgert? A jó marhapörköltet? Akkor élvezze ki, míg lehet, hogy legyen mit mesélni az unokáknak. Ugyanis egyre több szó esik arról, hogy a klímaváltozás hatásainak mérséklésére egyebek között a marhahús-fogyasztásunkat kellene visszafogni.
Egy friss kutatás szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából a marhahús hatszor olyan „költséges”, mint például a baromfihús előállítása.
A mai élelmiszertermeléshez kötődő üvegházhatású gázkibocsátásnak a Climate Focus and California Environmental Associates szerint akár 90 százalékát meg lehetne takarítani a mezőgazdaság átalakításával és azzal, ha kevesebb marhahúst fogyasztanánk. Ez összességében akkora megtakarítás lenne, mint ha betiltanánk az autózást.
Félelem a jövőtől
A marhahúsfogyasztás valójában nem most jelent ekkora problémát, hanem csak fog, ha nem változtatunk a szokásainkon. Az ENSZ becslése szerint ugyanis 2050-re 9 milliárdos lesz a Föld népessége, és 60 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség. Mindeközben pedig 40-70 százalékkal még csökkenteni is kellene az üvegházhatású gázok kibocsátását ahhoz, hogy ne szaladjon el nagyon a klímaváltozás.
Környezettudatos húsgombóc
Az IKEA például bejelentette, hogy a jelenleg marha- és sertéshús keverékéből előállított húsgolyó mellé jövőre kevésbé környezetterhelő csirkés húsgolyót és vega variációkat is bevezet.
Az IKEA világszerte évente körülbelül 150 millió húsgolyót ad el az éttermeiben. A Daily Telegraph számítása szerint a húsgolyók előállítása és tárolása annyi károsanyag kibocsátással jár évente, mint 126 300 személygépkocsi éves használata, vagy 3 millió utas Londonból Svédországba repülése.
forrás: hir24.hu
Zöld Energia
Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe
Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.
Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.
A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.
Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Jó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta216 hektáron biztosíthatnak vízborítást, új lendületet kap a hazai vízmegtartás

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés