Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Íme az étel, ami eltűnhet a klímaváltozással

Létrehozva:

|

Az IKEA már most megváltoztatja húsgolyó-kínálatát miatta.

Szereti a húsgolyót? A hamburgert? A jó marhapörköltet? Akkor élvezze ki, míg lehet, hogy legyen mit mesélni az unokáknak. Ugyanis egyre több szó esik arról, hogy a klímaváltozás hatásainak mérséklésére egyebek között a marhahús-fogyasztásunkat kellene visszafogni.

Egy friss kutatás szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából a marhahús hatszor olyan „költséges”, mint például a baromfihús előállítása.

A mai élelmiszertermeléshez kötődő üvegházhatású gázkibocsátásnak a Climate Focus and California Environmental Associates szerint akár 90 százalékát meg lehetne takarítani a mezőgazdaság átalakításával és azzal, ha kevesebb marhahúst fogyasztanánk. Ez összességében akkora megtakarítás lenne, mint ha betiltanánk az autózást.

Advertisement

Félelem a jövőtől

A marhahúsfogyasztás valójában nem most jelent ekkora problémát, hanem csak fog, ha nem változtatunk a szokásainkon. Az ENSZ becslése szerint ugyanis 2050-re 9 milliárdos lesz a Föld népessége, és 60 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség. Mindeközben pedig 40-70 százalékkal még csökkenteni is kellene az üvegházhatású gázok kibocsátását ahhoz, hogy ne szaladjon el nagyon a klímaváltozás.

Advertisement

Környezettudatos húsgombóc

Az IKEA például bejelentette, hogy a jelenleg marha- és sertéshús keverékéből előállított húsgolyó mellé jövőre kevésbé környezetterhelő csirkés húsgolyót és vega variációkat is bevezet.

Advertisement

Az IKEA világszerte évente körülbelül 150 millió húsgolyót ad el az éttermeiben. A Daily Telegraph számítása szerint a húsgolyók előállítása és tárolása annyi károsanyag kibocsátással jár évente, mint 126 300 személygépkocsi éves használata, vagy 3 millió utas Londonból Svédországba repülése.

forrás: hir24.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Csökkentheti az elektronikai hulladékot a BME új, lebomló elektronikai technológiája

Komposztálható elektronikai hordozót fejlesztettek a BME kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Komposztálható elektronikai hordozót fejlesztettek ki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói – írja az alternativenergia.hu. Az új technológia lehetővé teszi a tömegtermékeknél használt áramkörök jelentős részének környezetbarát lebontását és újrahasznosítását – közölte a BME. Az egyetem közleménye idézte Géczy Attilát, a BME Elektronikai Technológia Tanszékének munkatársát, aki elmondta, hogy a biológiailag lebontható elektronika területén a magyar kutatócsoport a világ élvonalába tartozik. Míg a nemzetközi versenytársak elsősorban vízben oldható megoldásokkal kísérleteznek, a magyar fejlesztés a komposztálhatóságra fókuszál. Mint írták, a kutatócsoport eredményeit nemzetközi szinten is elismerik: két párhuzamos fejlesztési projektjük fut a Horizon Pathfinder (Desire4EU) és az M-ERA (Beatrice) uniós pályázati rendszerekben, és az első év után az előbbi projektben 5 különböző innovációt ismert el az Európai Unió.

A fejlesztés célja az egyre növekvő elektronikai hulladékmennyiség radikális csökkentése. A hagyományos, veszélyes anyagokat is tartalmazó műanyag komponensekkel szemben az új technológia – amelyben egy győri vállalat is közreműködik – lehetővé teszi, hogy az egyszerűbb áramkörök akár 90, a bonyolultabb alkatrészek, például a vezérlőpanelek 70-90 százaléka lebontható vagy újrahasznosítható legyen. Eddig ezeknek a hulladékoknak az újrahasznosítására nem volt bejáratott folyamat, csak égetéssel tudtak megszabadulni tőlük.

“Az ipari körülmények között végzett komposztálás során szerves anyagú törmelék lesz belőlük, abból már csak egyszerűen ki kell válogatni a fém alkotóelemeket, alkatrészeket” – magyarázta a közleményben Illés Balázs, az Elektronikai Technológia Tanszék vezetője. Illés Balázs ismertetése szerint az eljárás során a lebontható műanyagok mellett égésgátlókra, növényi forrásból (például kukoricából) származó politejsavra (PLA) és szerkezeterősítő lenvászonra van szükség. A szakemberek hangsúlyozták: a technológiát nem a nagy élettartamot igénylő területekre – például orvosi műszerekbe vagy autóiparba – szánják, hanem a gyorsan avuló kommersz elektronikai cikkek piacára, ahol az eszközök átlagos élettartama 5-10 év. A közlemény szerint a több mint 15 éves alapkutatás nyomán elért eredmények iránt már nemzetközi érdeklődés mutatkozik, így a projektben partnerként vesz részt az olasz Arduino vállalat. A konzorcium tagja még a győri Meshining Kft. és a Grenoble-i Egyetem is. A gyártás előnye, hogy nem igényel új gépsorokat, és költségei alacsonyabbak a mostaninál. A projekt jelenleg a szabadalmi bejegyeztetés és a piaci bevezetés előkészítésének szakaszában tart – közölte a BME.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák