Zöldinfó
Íme az étel, ami eltűnhet a klímaváltozással

Az IKEA már most megváltoztatja húsgolyó-kínálatát miatta.
Szereti a húsgolyót? A hamburgert? A jó marhapörköltet? Akkor élvezze ki, míg lehet, hogy legyen mit mesélni az unokáknak. Ugyanis egyre több szó esik arról, hogy a klímaváltozás hatásainak mérséklésére egyebek között a marhahús-fogyasztásunkat kellene visszafogni.
Egy friss kutatás szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából a marhahús hatszor olyan „költséges”, mint például a baromfihús előállítása.
A mai élelmiszertermeléshez kötődő üvegházhatású gázkibocsátásnak a Climate Focus and California Environmental Associates szerint akár 90 százalékát meg lehetne takarítani a mezőgazdaság átalakításával és azzal, ha kevesebb marhahúst fogyasztanánk. Ez összességében akkora megtakarítás lenne, mint ha betiltanánk az autózást.
Félelem a jövőtől
A marhahúsfogyasztás valójában nem most jelent ekkora problémát, hanem csak fog, ha nem változtatunk a szokásainkon. Az ENSZ becslése szerint ugyanis 2050-re 9 milliárdos lesz a Föld népessége, és 60 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség. Mindeközben pedig 40-70 százalékkal még csökkenteni is kellene az üvegházhatású gázok kibocsátását ahhoz, hogy ne szaladjon el nagyon a klímaváltozás.
Környezettudatos húsgombóc
Az IKEA például bejelentette, hogy a jelenleg marha- és sertéshús keverékéből előállított húsgolyó mellé jövőre kevésbé környezetterhelő csirkés húsgolyót és vega variációkat is bevezet.
Az IKEA világszerte évente körülbelül 150 millió húsgolyót ad el az éttermeiben. A Daily Telegraph számítása szerint a húsgolyók előállítása és tárolása annyi károsanyag kibocsátással jár évente, mint 126 300 személygépkocsi éves használata, vagy 3 millió utas Londonból Svédországba repülése.
forrás: hir24.hu

Zöldinfó
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
A medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették Maros megyében.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Bár naponta érkeznek a barnamedvék okozta károkról szóló bejelentések, csupán a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették idén a vadásztársaságok az erdélyi Maros megyében – számolt be az alternativenergia.hu. A közép-erdélyi megye környezetvédelmi igazgatóságának vezetője, Cristina Pui a regionális rádióstúdió román szerkesztőségével közölte: Maros megyében 43 barnamedve kilövését hagyták jóvá a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta meghatározása során. A román parlament által Tánczos Barna szenátor, korábbi környezetvédelmi miniszter javaslatára tavaly júliusban elfogadott jogszabály 2024-re és 2025-re országos szinten 426 barnamedve kilövését engedélyezte megelőzési céllal és újabb 55 egyedét beavatkozása céllal. Utóbbi kvóta az agresszív vagy lakott területen kárt okozó nagyvadakra vonatkozik, olyan esetekben, mikor nincs más mód az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítására.
A medvepopuláció ritkítását célzó megelőzési kvótát a nagyvadak száma és az általuk okozott kár nagysága függvényében osztották el a megyék között, a legtöbb, 73 állat kilövését Hargita megyében engedélyezték. A székelyföldi megyét a szomszédos Kovászna és Brassó követi 54, illetve 45 kilőhető egyeddel. Maros megyében 43 nagyvad kilövését engedélyezték, közülük eddig 20 medvét lőttek ki a vadásztársaságok. Cristina Pui a rádiónak elmondta: legutóbb májusban lőttek ki medvét, és az elmúlt négy hónapban egyetlen medvét sem vadásztak le a térségben, holott naponta érkeznek bejelentések medvék okozta károkról. Az illetékes szerint a vadásztársaságok csak akkor érdekeltek a nagyvad kilövésében, ha azt trófeaként tudják értékesíteni, mivel ez a fő jövedelemforrásuk.
Hozzátette: a megyében idén négy medvét a beavatkozási kvóta keretében lőtték ki, míg nyolc állat baleset következtében múlt ki. Az igazgató szerint a közép-erdélyi megyében eddig közel 400 kártérítési kérelmet regisztráltak a medvék okozta károk miatt 2,6 millió lej (200,5 millió forint) értékben, eddig ezek egyharmadáért fizetett kártérítést a román állam. Európában 18 ezerre becsülik a barnamedvék számát, a populáció csaknem fele Romániában él. Egy áprilisban ismertetett felmérés Romániában 10 419 és 12 770 közöttire becsülte a vadon élő barnamedvék számát, ami szakemberek szerint háromszorosa az optimális egyedszámnak. A településekre bejáró nagyvadak nemcsak tetemes anyagi károkat okoztak, hanem az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben támadtak emberre, és ebből több mint tíz halállal végződött.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Aranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
A hálózattól az otthonig: a Swatten új szintre emeli az energiatárolást
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Holtágak, tározók és csatornák feltöltésével javul a vízpótlás az országban
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás óta
Modern Mercedes buszok érkeznek Budapest utcáira
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés