Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Íme az étel, ami eltűnhet a klímaváltozással

Létrehozva:

|

Az IKEA már most megváltoztatja húsgolyó-kínálatát miatta.

Szereti a húsgolyót? A hamburgert? A jó marhapörköltet? Akkor élvezze ki, míg lehet, hogy legyen mit mesélni az unokáknak. Ugyanis egyre több szó esik arról, hogy a klímaváltozás hatásainak mérséklésére egyebek között a marhahús-fogyasztásunkat kellene visszafogni.

Egy friss kutatás szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából a marhahús hatszor olyan „költséges”, mint például a baromfihús előállítása.

A mai élelmiszertermeléshez kötődő üvegházhatású gázkibocsátásnak a Climate Focus and California Environmental Associates szerint akár 90 százalékát meg lehetne takarítani a mezőgazdaság átalakításával és azzal, ha kevesebb marhahúst fogyasztanánk. Ez összességében akkora megtakarítás lenne, mint ha betiltanánk az autózást.

Advertisement

Félelem a jövőtől

A marhahúsfogyasztás valójában nem most jelent ekkora problémát, hanem csak fog, ha nem változtatunk a szokásainkon. Az ENSZ becslése szerint ugyanis 2050-re 9 milliárdos lesz a Föld népessége, és 60 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség. Mindeközben pedig 40-70 százalékkal még csökkenteni is kellene az üvegházhatású gázok kibocsátását ahhoz, hogy ne szaladjon el nagyon a klímaváltozás.

Advertisement

Környezettudatos húsgombóc

Az IKEA például bejelentette, hogy a jelenleg marha- és sertéshús keverékéből előállított húsgolyó mellé jövőre kevésbé környezetterhelő csirkés húsgolyót és vega variációkat is bevezet.

Advertisement

Az IKEA világszerte évente körülbelül 150 millió húsgolyót ad el az éttermeiben. A Daily Telegraph számítása szerint a húsgolyók előállítása és tárolása annyi károsanyag kibocsátással jár évente, mint 126 300 személygépkocsi éves használata, vagy 3 millió utas Londonból Svédországba repülése.

forrás: hir24.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Új mintaprogram segíti a városi erdők megújulását a Koloska-völgyben

Az erdőkezelés kiemelt célja a biodiverzitás megőrzése, a klímavédelem és a környezet javítása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Ezt a hármas célt szolgálja a Városerdő-kezelési mintaprogram is, amely mintegy hét hektárnyi területet érint a balatonfüredi Koloska-völgyben – hangsúlyozta az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára, a helyszínen tartott sajtótájékoztatón. Mocz András kiemelte, hogy a városi erdők jelentősége világszerte egyre nő, az itt történő beavatkozások egyszerre járulnak hozzá a klímavédelemhez, a biodiverzitás megőrzéséhez és a települési környezet javításához – ismertette az alternativenergia.hu. Hozzátette: azon dolgoznak, hogy növekedjen az erdőborítású területek aránya, erdeink szerkezete és fajösszetétele alkalmazkodjon a megváltozott klimatikus viszonyokhoz. Városierdő-fejlesztési mintaprogram ennek a szemléletnek a részeként valósul meg – szögezte le. Hozzátette: a városi erdők ma már a zöld infrastruktúra részét képezik, szerepük van a hősziget hatás mérséklésében, a levegőminőség javításában, a víz megtartásában, a biodiverzitás fenntartásában és a rekreációs lehetőségek biztosításában. Mint mondta, a program mögött részletes szakmai előkészítés áll. A területen digitális adatgyűjtés, lézer szkennelés, ökoszisztéma szolgáltatás értékelések és monitoring programok készültek.

Hozzátette: klímaadaptációs fórumot hoztak létre, a szakmai együttműködés lényege, hogy erdészek, kutatók, természetvédelmi szakemberek, vízügyi szakértők és döntéselőkészítéssel foglalkozó intézmények dolgoznak együtt. A fórum célja, hogy a klímaváltozás hatásaira adható válaszokat közösen, a különböző szakterületek tudására építve dolgozzák ki. A városi erdők fejlesztése jól mutatja, hogy a hazai erdész szakma egyszerre őrzi a több évszázados szakmai hagyományt és reagál a huszonegyedik század kihívásaira. Az erdők fenntartása ma már nemcsak erdőgazdálkodási feladat, hanem a társadalom és a környezet iránti felelősségvállalás része is – fűzte hozzá.

Váradi József, a Bakonyerdő Zrt. természetvédelmi és erdőgazdálkodási főmérnöke úgy fogalmazott, hogy a tavaly megkezdett mintaprogram keretében több kisebb beavatkozást hajtottak végre. Harminc, a biztonságra veszélyes, idős fát kivágtak, kétezer darab őshonos csemetét ültettek, eltakarították a faanyagot a területről. Hozzátette: minden évben rendszeresen új beavatkozások következnek majd, így válik lehetővé az erdőterület megújulása.

Advertisement

Varga László, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója fontos célnak nevezte, hogy a projekt megvalósítása során az ökológiai egyensúly és a biológiai sokféleség megmaradjon, az erdő egészséges legyen. Holczer András, Balatonfüred alpolgármestere úgy fogalmazott, hogy a faültetés a jövő iránti felelősséget fejezi ki, a jövőbe vetett hitről tesz tanúbizonyságot. Mint mondta, Magyarország területének 22 százalékát erdő fedi, a Bakonyerdő területe 62 ezer hektárnyi, ebből 60 ezer az erdő területe. Hegedűs Barbara országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy Balatonfüred városának, a Bakonyerdőnek és a civil szervezetek együttműködésének szép példája valósul meg a program révén, hozzátéve, hogy a fejlesztéseknél a klímavédelmem és a fenntartható fejlődés kiemelt szerepet kap.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák