Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Indul a bécsi metró parkosítása

Létrehozva:

|

Várhatóan 2015-re készül el az első olyan terasz Bécsben, amelyet a felszínen futó U4-es metró nyomvonalának letakarásával hoznak létre. Az új zöldterületen madárcsicsergés, kényelmes ülőalkalmatosságok és ingyen wifi várja majd a pihenni vágyó városlakókat.

Várhatóan még idén novemberben megkezdődnek az első Wiental terasz építési munkái Bécsben, amely újabb üde színfoltot jelent majd a városi betondzsungelben. A Redergasse és a Spengergasse között elterülő 76 méter hosszú és 13,5 méter széles zöld teraszt az U4-es metró síneinek letakarásával hozzák létre, hogy így bővítsék a zöldterületek arányát a sűrűn beépített városrészben. Az újszerű pihenőteraszon zöldfelületek, padok és ingyen wifi szolgálja majd a városlakók kikapcsolódását.

A Wien-folyó mentén, az épített folyómederig futó terasz alapját vasbeton szerkezet adja, amelyre akadálymentesített fakonstrukció kerül. Az 5. és 6. kerületek közötti átjárást pedig egy 22 méter hosszú és öt méter széles stég biztosítja. A beruházás – a szükséges tereprendezésekkel együtt – 4,3 millió euróba kerül. A 2015-re elkészülő terasz egyike annak a három, összesen 2.500 négyzetméternyi zöldfelületet jelentő Wiental terasznak, amelyet a felszínen futó metrósínek letakarásával hoznak létre.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák