Zöldinfó
Indul a bécsi metró parkosítása
Várhatóan 2015-re készül el az első olyan terasz Bécsben, amelyet a felszínen futó U4-es metró nyomvonalának letakarásával hoznak létre. Az új zöldterületen madárcsicsergés, kényelmes ülőalkalmatosságok és ingyen wifi várja majd a pihenni vágyó városlakókat.
Várhatóan még idén novemberben megkezdődnek az első Wiental terasz építési munkái Bécsben, amely újabb üde színfoltot jelent majd a városi betondzsungelben. A Redergasse és a Spengergasse között elterülő 76 méter hosszú és 13,5 méter széles zöld teraszt az U4-es metró síneinek letakarásával hozzák létre, hogy így bővítsék a zöldterületek arányát a sűrűn beépített városrészben. Az újszerű pihenőteraszon zöldfelületek, padok és ingyen wifi szolgálja majd a városlakók kikapcsolódását.
A Wien-folyó mentén, az épített folyómederig futó terasz alapját vasbeton szerkezet adja, amelyre akadálymentesített fakonstrukció kerül. Az 5. és 6. kerületek közötti átjárást pedig egy 22 méter hosszú és öt méter széles stég biztosítja. A beruházás – a szükséges tereprendezésekkel együtt – 4,3 millió euróba kerül. A 2015-re elkészülő terasz egyike annak a három, összesen 2.500 négyzetméternyi zöldfelületet jelentő Wiental terasznak, amelyet a felszínen futó metrósínek letakarásával hoznak létre.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés