Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Éltető Andrea a HUN-REN KRTK Világgazdasági Intézet Európai Integrációs csoportjának vezetője. Rendszeresen publikál nemzetközi és hazai folyóiratokban, több nemzetközi és hazai kutatási projektet koordinált. Kutatási területei a közvetlen külföldi befektetések Közép-Európában, a globális értékláncok, és a magyarországi akkumulátorgyártás környezeti, gazdasági, társadalmi hatásai. A magyarországi erőltetett akkumulátoripari fejlesztésről már számos írás született. Ezek kimutatták, hogy gazdaságilag nem megtérülő, alacsony hozzáadott értékű tevékenységről van szó, jelentős környezeti és biztonsági kockázatokkal. Elsősorban a magas víz- és energiahasználatról, zajról, és levegőbe, vízbe eresztett mérgező anyagokról szokás beszélni. Most egy olyan tényezőt említek, amely „járulékos kár”, nem sokakat érdekel, de komoly hosszabb távú hatásai vannak: ez a fényszennyezés. Globálisan a mesterséges világítás mértéke évente 6%-kal növekszik, és az áramfogyasztás 20%-áért felelős. A városok, parkolók, utcák mellett az ipari parkok is fényszennyezés forrásai. Az akkumulátorgyárak egyre nagyobb száma és mérete indokolja, hogy külön is foglalkozzunk a fényszennyezésükkel.

Mit okoz a fényszennyezés?

Röviden: a fényszennyezés károsítja az élővilágot, többek között rovarok (köztük beporzók) és madarak pusztulását okozva.

Rovarok
A rovarok esete talán jobban ismert, hiszen a kerti lámpák hatását mindenki észleli. Úgy tűnik, nemrég végre megfejtették, miért köröznek a rovarok látszólag értelmetlenül a fényforrások körül: a korábbi „Hold felé repülés” elmélete helyett kiderült, hogy a rovarok a hátukkal fordulnak a fény felé, és természetes nappali fényben a hátoldaluk legfényesebb látóféltekéhez való dőlésével tartják fent a megfelelő repülési helyzetet és irányítást. Éjszakai mesterséges fényforrások közelében azonban ez folyamatos kormányzást eredményezhet a fény körül, és ez okozza azt, hogy nem tudnak kiszabadulni az erős fényforrások vonzásából. Az eredmény, hogy csökken, vagy teljesen megszűnik az az időtartam, amit az élelem megszerzésére vagy éppen a szaporodáshoz szükséges pár megtalálásához kell. Ráadásul ezeken a helyeken több rovar esik áldozatul az őket zsákmányoló élőlényeknek. A lámpák körül akár olyan ragadozók is aktívak lehetnek éjjel, amelyek normál esetben csak nappal vadásznának.

Rovarok tonnái pusztulnak így el, csökken a beporzók száma. Az éjszakai virágporzás csökkenése ráadásul megzavarja (sok esetben negatív hatással) a nappali megporzást is. Ezt kísérletekkel bizonyították, de az okokat nehéz kideríteni, mindenesetre az éjszakai fény megváltoztatja a virágzás jellemzőit (pl. illat). Vannak rovarok, amelyeket nem vonz a mesterséges fény, és olyanok is, amelyek közül bizonyos ivarú egyedeket erősebben vonz. Vagyis az életközösség összetételére is hatással van a fényszennyezés: egy populációban eltolódhat a hímek és a nőstények aránya, a közösség szintjén pedig az egyes csoportoké. A rovarvilágban bekövetkező változások pedig tovagyűrűzve hatnak az egész élővilágra.

Kétéltűek, emlősök
A kétéltűek (békák, gőték, szalamandrák) főként éjszaka táplálkoznak. Több faj vonzódik a fényekhez és fluoreszkálnak is, így jobban láthatóvá válnak a ragadozók számára. A kétéltűek életciklusait is befolyásolja a fényszennyezés. Az éjszakai fény az éjjeli emlősökre is hat, kitettebbek lesznek a ragadozóknak és ez gátolja táplálkozásukat, szaporodásukat. Szemük gyorsan telítődik az erős fények hatására, ideiglenes vakságot okozva. A mesterséges éjjeli fények itt is megzavarhatják a biológiai órákat, csökkenthetik a melatoninszintet, sőt az emlősök szaporodási ciklusai felborulhatnak.

Vízi életközösségek
A mesterséges fény, amely az éjszakai égboltra terjed, visszaverődhet a Földre, és elérheti az ökoszisztémákat akár tíz kilométerre az eredeti fényforrástól. Ez hatással lehet a tavak, édesvizek mikrobiális közösségeinek és ökoszisztéma metabolomjainak szerkezetére. Megfigyelték, hogy növeli a kék-zöld algák, a fényenergiát hasznosító aerob anoxigenikus fototrófok (infravörös sugárzást hasznosító baktériumok) és a cianobaktériumok mennyiségét. Mindez jelentős következményekkel járhat a vízi ökoszisztémákra nézve.

Madarak
A baglyok élettere csökken, az éjszaka vonuló madarak tájékozódása megzavarodik. A fényszennyezés – különösen felhős időben, amikor intenzívebb – nagy veszélyt jelent a vándorló madárpopulációkra. A repülési útvonal eltérítése késleltetheti a madár érkezését a költő- vagy telelőhelyére, vagy akár meg is rövidítheti az élettartamát. Az énekesmadarak a mesterséges fény miatt tovább énekelnek és korábban kezdik el, vagy egész éjjel énekelnek, a fény közelében fészkelők pedig túl korán kezdenek el szaporodni tavasszal, s ez a fiókák túlélését veszélyezteti.

Az ember és gazdasága
A világ népességének nyolcvan százaléka éjszaka világított égbolt (skyglow) alatt él. A szervezetünk alvási ciklusát irányító hormon, a melatonin kiválasztása csökken, ha az ember éjszaka fénynek van kitéve. Ráadásul az energiát spóroló LED-ek sokszor kék tartományban bocsátanak ki fényt, ami a hagyományos izzók sárgás fényénél is jobban gátolja a melatonin kiválasztódását. Az utcai világítás, parkolók fénye bevilágít a lakásba, negatív a lefekvés előtt az utcán kapott fényexpozíció hatása is, ráadásul Európában és Amerikában a lakosság 20%-a éjszakai műszakban dolgozik. Ez növelheti a hangulatingadozásokat, szorongást. A kutatók az éjjeli világítás, éjszakai műszak és a krónikus betegségek, különösen a rák és az elhízás közötti összefüggéseket is vizsgálják.

Nem mehetünk el amellett, hogy a fényszennyezésnek konkrét költségei is vannak. Gazdaságot érintő káros hatása az energiapazarlás, ami nemcsak a vállalatok energiaköltségeit növeli, hanem hozzájárul a magasabb szén-dioxid-kibocsátáshoz is (éjjel az áram forrása általában nem megújuló). Az éjszakai fénynek kitett emberek (főleg az éjjeli műszakban dolgozók) egészségügyi problémáinak kezelése is költségekkel jár. A magas fényszennyezéssel rendelkező területeken csökkenhetnek az ingatlanértékek. Végül, az ökoszisztéma megzavarása láncreakciós hatást gyakorolhat a biodiverzitásra és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra, amelyek gazdasági értékkel is bírnak.

EU-s és magyar jogszabályok
Egyelőre sajnos nincs átfogó, az egész EU-ra kiterjedő jogszabály a fényszennyezéssel kapcsolatban. Vannak azonban irányelvek és ajánlások a fényszennyezés csökkentésére, 2019-ben például felülvizsgálták az EU zöld közbeszerzési kritériumait (EU Green Public procurement criteria for road lighting and traffic signals), és beleírták a fényszennyezés csökkentésére vonatkozó ajánlásokat. Vannak nemzeti és regionális kezdeményezések, pl. Csehország volt az első EU-tagállam, amely saját törvényt hozott a fényszennyezésről. Szlovénia és Franciaország is bevezetett szabályozásokat az éjszakai égbolt védelme érdekében. Az EU biodiverzitási stratégiája is említi a fényszennyezés csökkentését. Az olyan kezdeményezések, mint a 2015-től létező STARS4ALL projekt célja a fényszennyezés tudatosítása és csökkentésének népszerűsítése.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1991 rendelete (2024. június 24.) a természet helyreállításáról és az (EU) 2022/869 rendelet módosításáról kimondja, hogy „A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az e rendelet szerinti nemzeti helyreállítási tervük elkészítésekor mérlegeljék a fényszennyezés megszüntetését, csökkentését vagy hatásainak mérséklését valamennyi ökoszisztémát illetően.” A beporzókra vonatkozó új megállapodás (Brüsszel, 2023.1.24. COM(2023) 35 final) szerint „a Bizottság a fényszennyezés mérséklésére vonatkozó ajánlásokat beépítette a polgároknak és a városoknak szóló iránymutatásaiba, és továbbra is népszerűsíteni fogja azokat.”

Magyarországon nem foglalkozik külön jogszabály a fényszennyezéssel. A 280/2024. (IX. 30.) kormányrendelet a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról (TÉKA) ad egy definíciót: „olyan mesterséges zavaró fény, ami a horizont fölé vagy nem kizárólag a megvilágítandó felületre és annak irányába, illetve nem a megfelelő időszakban, színhatással világít, ezzel káprázást, az égbolt mesterséges fénylését vagy káros élettani és környezeti hatást okoz, beleértve az élővilágra gyakorolt negatív hatásokat is.” Ezen felül kimondja, hogy „74. § (1) Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagot, épületszerkezetet, beépített berendezést és vezetékhálózatot úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a környezet higiéniáját és a rendeltetésszerű használók egészségét ne veszélyeztesse …(f) fényszennyezés.” Ennél konkrétabb szabályozás itt nincs és az ellenőrzésről sincs szó. A reklámeszközök elhelyezéséről szóló 476/2024. (XII. 31.) kormányrendeletben találunk még fényerőre és fényminőségre vonatkozó kitételeket (7. § (1))

Mi a helyzet a magyarországi akkumulátorgyáraknál?
A NASA műholdas adatai alapján látható, hogy az évek óta nálunk működő dél-koreai akkumulátorgyárak építése kezdetétől az égbolt irányába történő, felületegységre viszonyított fénykibocsátás jelentősen nőtt Gödön, Iváncsán és Komáromban is.

A Semcorp szeparátorfóliagyár KHV módosítás (közérthető, 114. old) szerint a megfelelő világító berendezések és módok tervezésével és alkalmazásával a fényszennyezés csökkenthető, bár nem szűnik meg. „A horizont síkja fölé fényáramot nem bocsátó, teljesen ernyőzött lámpatesteket kell alkalmazni. Az épületek dísz- és díszítővilágítását, illetve reklámfények használatát a lehető legkisebb fénykibocsátással célszerű megoldani. Az éjjel repülő állatfajok védelme érdekében az élet és vagyonvédelmi szempontból feltétlenül indokolt világítás esetében is szükséges lehet tér és időbeli korlátozásra. E tekintetben fontos a fényforrás minőségének a környezetvédelmi szempontok szerinti megválasztása, pl. az éjjel repülő rovarokra rendkívül káros halogén és kompakt-fénycsöves lámpák helyett kis-nyomású nátrium lámpa alkalmazása.”

Szinte szó szerint ugyanez a szöveg található az EVE Power Hungary összevont KHV (321. o) tanulmányában.

A CATL eddigi legutóbbi módosított környezethasználati engedélyében megállapítják, hogy Debrecen fényszennyezése már jelenleg is jelentős, de a gyár kültéri világításánál „teljesen ernyőzött, a horizont alá 3-4 fokkal takart síkburás lámpák alkalmazhatóak, olyan módon felszerelve, hogy azok a horizont síkja fölé, illetve a megvilágítandó területen kívülre ne világítsanak. A területen külső világítás kialakítása során az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 54. § (2) bekezdésében foglaltakat be kell tartani.” (40.o)

A gyárakon kívül, az őket körülvevő infrastruktúra építése is növeli a fényszennyezést. Debrecenben a 481-es út négysávossá alakításának tervezetében (266.old.) az szerepel, hogy „fényszennyezés a csomópontok környezetében lesz, a nyíltvonali szakaszokon a külterületi főút nem lesz kivilágítva. A fényszennyezés hatásainak enyhítésére síküvegburás és terelőlapokkal irányított fényű lámpatestek tervezhetők, amelyek kevésbé vonzzák a fényre repülő rovarokat.”

Összességében megállapítható, hogy az új akkumulátorgyárak tervezésénél a fényszennyezéssel néhány esetben minimális és általános szinten foglalkoznak, de a kivitelezés, hatékonyság ellenőrzése a későbbiekben már kérdéses.

Európai példák
Európában a most épülő akkumulátorgyárakon kívül kevés már működő üzemet találunk. Az egyik ilyen a 2017 óta működő és bővülő dél-koreai LG Energy Solutions Lengyelországban (70-100 GWh), Wroclaw mellett. Az alábbi szerint 2013 után nem nőtt kiugróan a fényszennyezés, ennek az az oka, hogy a 100 hektáros akkumulátorgyár a 410 hektáros Kobierzyce ipari parkban található, ami 2005-ben jött létre és azóta számos elektronikai cég telephelye.

Lengyelországban rengeteg panaszt tesznek a lakosok, egyre komolyabban kezdenek foglalkozni a témával, bár külön jogszabály e tekintetben még ott sincs. A lengyel Light Pollution Think Tank jelentése megdöbbentő: 2022-ben nem volt olyan hely Lengyelországban, amelyet fényszennyezéstől mentesnek lehetett volna tekinteni. A lengyel lakosság 58%-ának esélye sincs meglátni a Tejútrendszert, és az ország lakosságának 20%-a számára az éjszakai égbolt olyan fényes, hogy a látása egész nap nappali üzemmódban marad.

Egy másik, hatalmas elektromos autó- és akkumulátorgyár a Tesláé, a Berlin melletti Grünheidében. Ez olyannyira zöldmezős beruházás volt, hogy 329 hektáron kb. 500 000 fát vágtak ki 2021­–23. között. Ez látszik az alábbi ábrán is, ahol 2021-től ugrik meg a fényszennyezés, előtte nincs. Egy ottani lakos szerint: „a forgalom 150%-kal nőtt, a mikroklíma megváltozott. A fényszennyezés óriási, én 10 km-re lakom a gyártól és éjjel világos az ég, hihetetlen.”

Harmadik példának nézzük meg a 80 hektáros francia Verkor üzemet Dunkirk-től nem messze, amit 2023-ban kezdtek el építeni és 16, majd 50 GWh kapacitása lesz. Itt, a Tesla esetéhez hasonlóan zöldmezős beruházásról van szó, addig a terület üres volt.

Az akkumulátorgyárak esetében a zaj és a szennyezés miatt nem árt, ha lakott településekhez nincsenek túl közel. Ha korábban „zöld” területre építik az üzemeket, akkor viszont a fényszennyezés megnő. Más gyárak közelébe, már meglevő ipari parkokba település esetén maga az ipari park bocsát ki fényszennyezést, ezért az egyes üzemeké külön ezt nem emeli látványosan.

Mit lehetne tenni?
A horizont fölé világító lámpák tilalma evidens, de más intézkedések is tehetők. Csökkenthető az általános fényerőszint. A világítótesteket úgy kell kiválasztani, hogy a homlokzatok csak minimálisan legyenek megvilágítva. A világított függőleges felületekkel rendelkező terek világosabbnak tűnnek, vagyis jól megvilágított terek alacsony fényszinttel is létrehozhatók. Ezenkívül a lágyan megvilágított homlokzatok egységesebbé teszik a teret, ami megkönnyíti a tájékozódást.

A fényvisszaverődés elkerülhető jól megtervezett, jó minőségű lámpatest használatával. A lámpatest fejét le kell zárni, hogy megakadályozzuk a rovarok bejutását. Az okos világítótestek olyan érzékelőkkel vannak felszerelve, amelyek képesek észlelni a fényerőt és a mozgást, a környezeti fényviszonyokhoz igazítják a fényáramot, elsötétednek, amikor az utcán nincsenek emberek. Világított reklámfelületekre nincs szükség, ez felesleges fénykibocsátást okoz. A hagyományos lámpákat meleg fényű fehér LED-ekre lehet cserélni. Fontos lehet a kapcsolási idők optimalizálása, csökkenteni a fénykibocsátást szürkületben és hajnalban.

Ajánlott úgy tervezni a világítást, hogy az épület külső megjelenését a belső fény biztosítsa. Homlokzat világítása esetén ezt a földre irányított lámpatestekkel kell megvalósítani. Azok a munkaállomások, amelyeket gyakran használnak sötétedés után, az épület belseje felé kell, hogy nézzenek. Azokat az irodaterületeket, ahol előre látható, hogy a világítást főként sötétedés után fogják használni, az alsó szinteken kell tervezni. Ez lehetővé teszi, hogy kevesebb fény világítson az ég felé. Néhány épületben a munkaidő is optimalizálható. A takarítószemélyzet, a normál munkaidő utánról átteheti a munkát a nappali órákra (a munkavállalók ebédszünete alatt vagy kora reggel).

A hatóságok és a kormányzat részben szabályozással, odafigyeléssel, részben pedig a meglevő rendeletek (TÉKA) betartatásával tehetnének többet a fényszennyezés csökkentéséért. Hazánkban vannak még csillagos égbolt parkok, ami komoly turisztikai vonzerő, bevételi forrás és egyre ritkább más országokban. A fokozottan erőltetett iparosítás („akkumulátor-nagyhatalom”, „100 új gyár” program) ezeket is veszélyezteti, márpedig egyedi értékeinket és az ökoszisztémát meg kellene becsülni.

Forrás: Másfélfok