Zöldinfó
Irdatlan mennyiségű energia megy el telefontöltésre
A környezetvédők most vigyázó szemeiket az okostelefonokra vethetik. A legfrissebb számítások szerint ugyanis az ezek miatt kibocsátott széndioxid mennyisége több mint kétszeresére nő 2019-ig.
A környezetvédők, akik eddig főleg az energiafaló adatközpontok miatt aggódtak, most vigyázó szemeiket az okostelefonokra vethetik. A legfrissebb számítások szerint ugyanis azok széndioxid-kibocsátása több mint kétszeresére nő 2019-ig. Az angol Juniper Research számolta ki, hogy az okostelefonok akkumulátorainak rendszeres töltése öt év múlva világméretekben már közel 14 ezer gigawattóra, zömében nem környezetbarát energiát emészt fel évente, ami 13 megatonna széndioxid kibocsátást eredményez. Ez jelenleg évi 6,4 megatonna. Összehasonlításképpen: Magyarország naponta átlagosan ennek egy százalékát használja el: mintegy 130-140 gigawattórát fogyaszt. Ennyi energiából közel 120 nagyobb város (nagyságrendileg 30-40 ezer háztartás) éves ellátását lehet biztosítani.
Mutassanak jó példát az infokom cégek
A 2019-es kibocsátás felét ázsiai széntüzelésű erőművek adják majd, ugyanis a térségben különösen gyorsan terjednek az okostelefonok. Az ázsiai országokban ma még a fogyasztók körében kevésbé elvárás, hogy az energiatermelést megújuló forrásokból biztosítsák, így voltaképpen maguknak az okostelefon-szállítóknak kellene rávenniük az energetikai cégeket, hogy minél több zöldenergiával lássák el az ipart és a fogyasztókat.
A Juniper Research szerint egyébként az infokommunikációs cégek is sokat tehetnek a környzeti terhelés csökkentéséért. Ahol ugyanis az infokommunikációs vállalatok hálózatuk áramellátásánál is ragaszkodtak a megújuló energiákhoz, az energetikai cégek más felhasználóikat is erőteljesebben terelik a zöld energia nagyobb mértékű felhasználása felé.
Új szabványok kellenek a komponensekre és az alkalmazásokra
A gyártók közvetlenül is hatást gyakorolhatnak a felhasználókra, hogy csökkentsék a mobiltöltésből eredő környezetszennyezésükre, például azzal, hogy energiahatékony komponens- és alkalmazásszabványokat vezetnek be a termékeikre. Ennek lehet olyan hozadéka is, hogy nő az akkumulátorok üzemidejére, ami régóta kritikus pontja a mobil készülékeknek.
A szakértők szerint készüléktervezést is újra kellene gondolni, ugyanis egyes dizájnelemek sokszor gazdaságtalanná teszik az elavult készülékek újrahasznosítását. Ugyanakkor a kereskedőknek is léenne teendőjük: a termékek életciklusának végét is meg kellene tervezniük – például készülékcserével, szervezett hulladékvisszavétellel számolni –, hogy ne növekedjen az e-hulladékok okozta világméretű probléma.
Az ellátási láncból származó környezetszennyezés is nagy gondot okoz az iparnak. Ha a szállítók kellő ösztönzést kapnak a megfelelő változtatások végrehajtásához az a következő öt év során közel 58 megatonna károsanyag-kibocsátástól védheti meg a környezetet – vélik a kutatócég szakértői.
forrás: bitport.hu
Zöldinfó
A megújuló energia kulcsa az energiatárolás – új beruházásokat adtak át
Országszerte 5 helyszínen telepítettek energiatárolókat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Energiabörze Power Kft. tobb mint 1,27 milliárd forint összértékű projekt keretében Almásfüzitőn 2 megawatt beépített teljesítményű és 2,4 megawattóra kapacitású, Cibakházán pedig 0,996 megawatt beépített teljesítményű és 2,371 megawattóra kapacitású lítiumos energiatárolót létesített – írja az alternativenergia.hu. A beruházáshoz a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (HEE) támogatásával, az Európai Unió társfinanszírozásával több mint 217 millió forint vissza nem térítendő támogatást használtak föl. A beruházás célja, hogy jelentős mértékben hozzájáruljon az időjárásfüggő villamosenergia-termelő kapacitások hatékony integrálásához az országos villamosenergia-rendszerbe. A most lezárt projekt elősegíti a fenntartható energiatermelés növekedését, és hozzájárul a zöldenergia-alapú gazdaság fejlődéséhez. Az új energiaforrások integrálása lehetővé teszi, hogy a villamosenergia-rendszer egyre inkább az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, megújuló energiaforrásokra épüljön, elősegítve ezzel Magyarország klímacéljainak elérését – írták közleményükben.
A vállalatcsoport másik tagja, a PLOOP Kft. több mint 3,1 milliárd forintért hozott létre lítium energiatárolókat. A szabadbattyáni 3,45 megawatt beépített teljesítménnyel és 7,588 megawattóra kapacitással, a lajosmizsei 4,743 megawatt beépített teljesítménnyel és 11,381 megawattóra kapacitással, a nyírmeggyesi 5,970 megawatt beépített teljesítménnyel és 15,176 megawattóra kapacitással épült. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (HEE) támogatásával, az Európai Unió társfinanszírozásával majdnem 685 millió forint vissza nem térítendő támogatást vehettek igénybe a projekt megvalósításához. A vállalati honlapon olvasható bemutató szerint a budapesti Energiabörze Kft. 2012-ben jött létre egy szabályozási központ létrehozása érdekében, majd saját erőművi portfólió kiépítését határozták el.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
-
Otthon5 nap telt el a létrehozás ótaMiért lehet jó választás Pécs városa a gyerekes családoknak?
-
Zöld Energia14 óra telt el a létrehozás óta70 szélturbina épülhet Magyarországon – elindult az első projekt

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés