Zöldinfó
Irdatlan mennyiségű energia megy el telefontöltésre
A környezetvédők most vigyázó szemeiket az okostelefonokra vethetik. A legfrissebb számítások szerint ugyanis az ezek miatt kibocsátott széndioxid mennyisége több mint kétszeresére nő 2019-ig.
A környezetvédők, akik eddig főleg az energiafaló adatközpontok miatt aggódtak, most vigyázó szemeiket az okostelefonokra vethetik. A legfrissebb számítások szerint ugyanis azok széndioxid-kibocsátása több mint kétszeresére nő 2019-ig. Az angol Juniper Research számolta ki, hogy az okostelefonok akkumulátorainak rendszeres töltése öt év múlva világméretekben már közel 14 ezer gigawattóra, zömében nem környezetbarát energiát emészt fel évente, ami 13 megatonna széndioxid kibocsátást eredményez. Ez jelenleg évi 6,4 megatonna. Összehasonlításképpen: Magyarország naponta átlagosan ennek egy százalékát használja el: mintegy 130-140 gigawattórát fogyaszt. Ennyi energiából közel 120 nagyobb város (nagyságrendileg 30-40 ezer háztartás) éves ellátását lehet biztosítani.
Mutassanak jó példát az infokom cégek
A 2019-es kibocsátás felét ázsiai széntüzelésű erőművek adják majd, ugyanis a térségben különösen gyorsan terjednek az okostelefonok. Az ázsiai országokban ma még a fogyasztók körében kevésbé elvárás, hogy az energiatermelést megújuló forrásokból biztosítsák, így voltaképpen maguknak az okostelefon-szállítóknak kellene rávenniük az energetikai cégeket, hogy minél több zöldenergiával lássák el az ipart és a fogyasztókat.
A Juniper Research szerint egyébként az infokommunikációs cégek is sokat tehetnek a környzeti terhelés csökkentéséért. Ahol ugyanis az infokommunikációs vállalatok hálózatuk áramellátásánál is ragaszkodtak a megújuló energiákhoz, az energetikai cégek más felhasználóikat is erőteljesebben terelik a zöld energia nagyobb mértékű felhasználása felé.
Új szabványok kellenek a komponensekre és az alkalmazásokra
A gyártók közvetlenül is hatást gyakorolhatnak a felhasználókra, hogy csökkentsék a mobiltöltésből eredő környezetszennyezésükre, például azzal, hogy energiahatékony komponens- és alkalmazásszabványokat vezetnek be a termékeikre. Ennek lehet olyan hozadéka is, hogy nő az akkumulátorok üzemidejére, ami régóta kritikus pontja a mobil készülékeknek.
A szakértők szerint készüléktervezést is újra kellene gondolni, ugyanis egyes dizájnelemek sokszor gazdaságtalanná teszik az elavult készülékek újrahasznosítását. Ugyanakkor a kereskedőknek is léenne teendőjük: a termékek életciklusának végét is meg kellene tervezniük – például készülékcserével, szervezett hulladékvisszavétellel számolni –, hogy ne növekedjen az e-hulladékok okozta világméretű probléma.
Az ellátási láncból származó környezetszennyezés is nagy gondot okoz az iparnak. Ha a szállítók kellő ösztönzést kapnak a megfelelő változtatások végrehajtásához az a következő öt év során közel 58 megatonna károsanyag-kibocsátástól védheti meg a környezetet – vélik a kutatócég szakértői.
forrás: bitport.hu
Zöldinfó
Megújult a 130 éves múltra visszatekintő erdészeti kiállítás
Megnyílt a Magyar Mezőgazdasági Múzeum megújult erdészeti kiállítása.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az erdő a jövőnk záloga címmel szerdán megnyílt a Magyar Mezőgazdasági Múzeum megújult, reprezentatív állandó erdészeti kiállítása – írja az alternativenergia.hu. A tárlat rendszerezi az erdőgazdálkodási munkaműveleteket, megjelenítve a természetvédelem, a közjólét és a rekreáció elveit, és interaktív, érzékletes formában mutatja be a hazai erdők kincseit. Emellett a kiállításon hangsúlyosan szerepel a kutatás és a társadalmi szerepvállalás témaköre is – hangzott el a szerdai kiállításmegnyitón. “Régen az erdő a mindennapi túlélés, az élelemszerzés terepe volt, ma pedig a klímavédelem, a vízbiztonság, a talajbiztonság és a jövő generációinak életminőségét meghatározó stratégiai erőforrás” – hangsúlyozta Ferencz Zoltán, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium erdészetért felelős helyettes államtitkára.
“Az elmúlt évek közvéleménykutatásai világosan megmutatták, hogy a magyar társadalom számára a környezet ügye az egyik legfontosabb kérdéssé vált. (…) Ez az igény találkozott a kormányzati szándékkal, létrejött az önálló Élő Környezetért Felelős Minisztérium, mely felel Magyarország élő környezetének fenntartható szabályozásáért, kezeléséért és fejlesztéséért” – emelte ki Ferencz Zoltán. A helyettes államtitkár a jövő erdőinek fenntartható működési keretei közé sorolta az ökológiai stabilitás és ellenállóképesség, valamint a víz- és a talajbiztonság kérdését, a gazdasági és társadalmi fenntarthatóság témakörét, a folyamatos társadalmi kommunikációt, illetve a tudomány, a szakma és a civil szervezetek képviselői által közösen kialakított szabályozási rendszer kialakítását.
“A világ, amelyben az erdők élnek, gyorsabban változik, mint valaha. A klímaváltozás nem távoli fenyegetés, hanem mindennapi valóság: hosszabb aszályok, szélsőségesebb időjárás, új kártevők, átalakuló élőhelyek a jellemzők. Az erdő csendje ma már nemcsak békét hordoz, hanem figyelmeztetést is” – szögezte le Ferencz Zoltán. Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója felidézte: az 1896-ban alapított városligeti intézményben annak megalakulása óta, 130 éve van erdészeti kiállítás, amelyhez a vadászat témája is kapcsolódik. Az állandó erdészeti tárlat legutóbb az 1980-as években újult meg – tette hozzá.
Estók János tájékoztatása szerint a Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszterrel, valamint Gajdos Lászlóval, az élő környezetért felelős miniszterrel való egyeztetése során kiderült: mindkét tárcavezető fontosnak tartja a jövőt illetően, hogy a Magyar Mezőgazdasági Múzeum továbbvigye feladatát, és bemutassa a magyarországi erdők, mezők világát az élelmiszerfeldolgozással egyetemben. Kitért arra is, hogy a kiállítás megújulását kiemelten segítették az állami erdőgazdaságok fényképekkel, mozgóképekkel és különböző tárgyakkal.
Gáspár László, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főmuzeológusa, a tárlat kurátora elmondta: a megújult kiállítás a korábbi tárlathoz képest világosabb, áttekinthetőbb, és kiemelt hangsúllyal mutat be olyan fontos jelenségeket, mint a globális felmelegedés, az állandósult csapadékhiány vagy a társadalom fokozódó igénye az erdőben való tartózkodásra. Szintén kiemelten jelenik meg a kiállításon a közjóléti turizmus témaköre, valamint az erdőgazdálkodási munka műveleteinek bemutatása – tette hozzá Gáspár László, aki arról is beszámolt, hogy a tárlaton több mint kétszáz tárgy látható, köztük 122 fotó, valamint 15 állati preparátum is.v
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaOlcsóbb lenne villanyautóval járni, mégis a hibrideket választják a magyarok
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMiközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaRekordkülönbség alakult ki az elektromos és hibrid használt autók ára között
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaMegvizsgálják, mennyit fogyasztanak valójában az airfryerek
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA Tisza-tó újra fellélegezhet: rekordot hozott az idei PET Kupa

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés