Zöldinfó

Irdatlan mennyiségű energia megy el telefontöltésre

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-08-04

Szerző:

Hell

A környezetvédők most vigyázó szemeiket az okostelefonokra vethetik. A legfrissebb számítások szerint ugyanis az ezek miatt kibocsátott széndioxid mennyisége több mint kétszeresére nő 2019-ig.

A környezetvédők, akik eddig főleg az energiafaló adatközpontok miatt aggódtak, most vigyázó szemeiket az okostelefonokra vethetik. A legfrissebb számítások szerint ugyanis azok széndioxid-kibocsátása több mint kétszeresére nő 2019-ig. Az angol Juniper Research számolta ki, hogy az okostelefonok akkumulátorainak rendszeres töltése öt év múlva világméretekben már közel 14 ezer gigawattóra, zömében nem környezetbarát energiát emészt fel évente, ami 13 megatonna széndioxid kibocsátást eredményez. Ez jelenleg évi 6,4 megatonna. Összehasonlításképpen: Magyarország naponta átlagosan ennek egy százalékát használja el: mintegy 130-140 gigawattórát fogyaszt. Ennyi energiából közel 120 nagyobb város (nagyságrendileg 30-40 ezer háztartás) éves ellátását lehet biztosítani.

Mutassanak jó példát az infokom cégek

A 2019-es kibocsátás felét ázsiai széntüzelésű erőművek adják majd, ugyanis a térségben különösen gyorsan terjednek az okostelefonok. Az ázsiai országokban ma még a fogyasztók körében kevésbé elvárás, hogy az energiatermelést megújuló forrásokból biztosítsák, így voltaképpen maguknak az okostelefon-szállítóknak kellene rávenniük az energetikai cégeket, hogy minél több zöldenergiával lássák el az ipart és a fogyasztókat.

A Juniper Research szerint egyébként az infokommunikációs cégek is sokat tehetnek a környzeti terhelés csökkentéséért. Ahol ugyanis az infokommunikációs vállalatok hálózatuk áramellátásánál is ragaszkodtak a megújuló energiákhoz, az energetikai cégek más felhasználóikat is erőteljesebben terelik a zöld energia nagyobb mértékű felhasználása felé.

Új szabványok kellenek a komponensekre és az alkalmazásokra

A gyártók közvetlenül is hatást gyakorolhatnak a felhasználókra, hogy csökkentsék a mobiltöltésből eredő környezetszennyezésükre, például azzal, hogy energiahatékony komponens- és alkalmazásszabványokat vezetnek be a termékeikre. Ennek lehet olyan hozadéka is, hogy nő az akkumulátorok üzemidejére, ami régóta kritikus pontja a mobil készülékeknek.

A szakértők szerint készüléktervezést is újra kellene gondolni, ugyanis egyes dizájnelemek sokszor gazdaságtalanná teszik az elavult készülékek újrahasznosítását. Ugyanakkor a kereskedőknek is léenne teendőjük: a termékek életciklusának végét is meg kellene tervezniük – például készülékcserével, szervezett hulladékvisszavétellel számolni –, hogy ne növekedjen az e-hulladékok okozta világméretű probléma.

Az ellátási láncból származó környezetszennyezés is nagy gondot okoz az iparnak. Ha a szállítók kellő ösztönzést kapnak a megfelelő változtatások végrehajtásához az a következő öt év során közel 58 megatonna károsanyag-kibocsátástól védheti meg a környezetet – vélik a kutatócég szakértői.

forrás: bitport.hu

Kapcsolódó tartalom:környezetvédelem telefontöltés

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.

Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.

Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.

A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.

Tovább olvasom