Zöldinfó

Irdatlan mennyiségű energia megy el telefontöltésre

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2014-08-04

Szerző:

Hell

A környezetvédők most vigyázó szemeiket az okostelefonokra vethetik. A legfrissebb számítások szerint ugyanis az ezek miatt kibocsátott széndioxid mennyisége több mint kétszeresére nő 2019-ig.

A környezetvédők, akik eddig főleg az energiafaló adatközpontok miatt aggódtak, most vigyázó szemeiket az okostelefonokra vethetik. A legfrissebb számítások szerint ugyanis azok széndioxid-kibocsátása több mint kétszeresére nő 2019-ig. Az angol Juniper Research számolta ki, hogy az okostelefonok akkumulátorainak rendszeres töltése öt év múlva világméretekben már közel 14 ezer gigawattóra, zömében nem környezetbarát energiát emészt fel évente, ami 13 megatonna széndioxid kibocsátást eredményez. Ez jelenleg évi 6,4 megatonna. Összehasonlításképpen: Magyarország naponta átlagosan ennek egy százalékát használja el: mintegy 130-140 gigawattórát fogyaszt. Ennyi energiából közel 120 nagyobb város (nagyságrendileg 30-40 ezer háztartás) éves ellátását lehet biztosítani.

Mutassanak jó példát az infokom cégek

A 2019-es kibocsátás felét ázsiai széntüzelésű erőművek adják majd, ugyanis a térségben különösen gyorsan terjednek az okostelefonok. Az ázsiai országokban ma még a fogyasztók körében kevésbé elvárás, hogy az energiatermelést megújuló forrásokból biztosítsák, így voltaképpen maguknak az okostelefon-szállítóknak kellene rávenniük az energetikai cégeket, hogy minél több zöldenergiával lássák el az ipart és a fogyasztókat.

A Juniper Research szerint egyébként az infokommunikációs cégek is sokat tehetnek a környzeti terhelés csökkentéséért. Ahol ugyanis az infokommunikációs vállalatok hálózatuk áramellátásánál is ragaszkodtak a megújuló energiákhoz, az energetikai cégek más felhasználóikat is erőteljesebben terelik a zöld energia nagyobb mértékű felhasználása felé.

Új szabványok kellenek a komponensekre és az alkalmazásokra

A gyártók közvetlenül is hatást gyakorolhatnak a felhasználókra, hogy csökkentsék a mobiltöltésből eredő környezetszennyezésükre, például azzal, hogy energiahatékony komponens- és alkalmazásszabványokat vezetnek be a termékeikre. Ennek lehet olyan hozadéka is, hogy nő az akkumulátorok üzemidejére, ami régóta kritikus pontja a mobil készülékeknek.

A szakértők szerint készüléktervezést is újra kellene gondolni, ugyanis egyes dizájnelemek sokszor gazdaságtalanná teszik az elavult készülékek újrahasznosítását. Ugyanakkor a kereskedőknek is léenne teendőjük: a termékek életciklusának végét is meg kellene tervezniük – például készülékcserével, szervezett hulladékvisszavétellel számolni –, hogy ne növekedjen az e-hulladékok okozta világméretű probléma.

Az ellátási láncból származó környezetszennyezés is nagy gondot okoz az iparnak. Ha a szállítók kellő ösztönzést kapnak a megfelelő változtatások végrehajtásához az a következő öt év során közel 58 megatonna károsanyag-kibocsátástól védheti meg a környezetet – vélik a kutatócég szakértői.

forrás: bitport.hu

Kapcsolódó tartalom:környezetvédelem telefontöltés

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek

Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.

Létrehozva:

10 óra telt el a létrehozás óta

2025-11-23

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.

A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.

A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.

Tovább olvasom