Zöldinfó
Irdatlan mennyiségű energia megy el telefontöltésre
A környezetvédők most vigyázó szemeiket az okostelefonokra vethetik. A legfrissebb számítások szerint ugyanis az ezek miatt kibocsátott széndioxid mennyisége több mint kétszeresére nő 2019-ig.
A környezetvédők, akik eddig főleg az energiafaló adatközpontok miatt aggódtak, most vigyázó szemeiket az okostelefonokra vethetik. A legfrissebb számítások szerint ugyanis azok széndioxid-kibocsátása több mint kétszeresére nő 2019-ig. Az angol Juniper Research számolta ki, hogy az okostelefonok akkumulátorainak rendszeres töltése öt év múlva világméretekben már közel 14 ezer gigawattóra, zömében nem környezetbarát energiát emészt fel évente, ami 13 megatonna széndioxid kibocsátást eredményez. Ez jelenleg évi 6,4 megatonna. Összehasonlításképpen: Magyarország naponta átlagosan ennek egy százalékát használja el: mintegy 130-140 gigawattórát fogyaszt. Ennyi energiából közel 120 nagyobb város (nagyságrendileg 30-40 ezer háztartás) éves ellátását lehet biztosítani.
Mutassanak jó példát az infokom cégek
A 2019-es kibocsátás felét ázsiai széntüzelésű erőművek adják majd, ugyanis a térségben különösen gyorsan terjednek az okostelefonok. Az ázsiai országokban ma még a fogyasztók körében kevésbé elvárás, hogy az energiatermelést megújuló forrásokból biztosítsák, így voltaképpen maguknak az okostelefon-szállítóknak kellene rávenniük az energetikai cégeket, hogy minél több zöldenergiával lássák el az ipart és a fogyasztókat.
A Juniper Research szerint egyébként az infokommunikációs cégek is sokat tehetnek a környzeti terhelés csökkentéséért. Ahol ugyanis az infokommunikációs vállalatok hálózatuk áramellátásánál is ragaszkodtak a megújuló energiákhoz, az energetikai cégek más felhasználóikat is erőteljesebben terelik a zöld energia nagyobb mértékű felhasználása felé.
Új szabványok kellenek a komponensekre és az alkalmazásokra
A gyártók közvetlenül is hatást gyakorolhatnak a felhasználókra, hogy csökkentsék a mobiltöltésből eredő környezetszennyezésükre, például azzal, hogy energiahatékony komponens- és alkalmazásszabványokat vezetnek be a termékeikre. Ennek lehet olyan hozadéka is, hogy nő az akkumulátorok üzemidejére, ami régóta kritikus pontja a mobil készülékeknek.
A szakértők szerint készüléktervezést is újra kellene gondolni, ugyanis egyes dizájnelemek sokszor gazdaságtalanná teszik az elavult készülékek újrahasznosítását. Ugyanakkor a kereskedőknek is léenne teendőjük: a termékek életciklusának végét is meg kellene tervezniük – például készülékcserével, szervezett hulladékvisszavétellel számolni –, hogy ne növekedjen az e-hulladékok okozta világméretű probléma.
Az ellátási láncból származó környezetszennyezés is nagy gondot okoz az iparnak. Ha a szállítók kellő ösztönzést kapnak a megfelelő változtatások végrehajtásához az a következő öt év során közel 58 megatonna károsanyag-kibocsátástól védheti meg a környezetet – vélik a kutatócég szakértői.
forrás: bitport.hu
Zöldinfó
Az űr küszöbén: hogyan készülünk a Föld utáni életre
Kié lesz az űr? Erre a kérdésre keresi a választ az MVM Future Talks 2025-ös dokumentumfilmje.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A hatodik MVM Future Talks évad nagykövete, Puskás-Dallos Peti Krakkótól Tokióig utazott, hogy szakértőkkel beszélgetve kiderítse, mi vár az emberiségre, miután megveti a lábát az űrben. Űrközgazdászok, geológus, jogász és tudósok is megszólaltak arról, mik most a rövid távú célok és lehetőségek, és hogy milyen jövő vár ránk, ha nagy számban lépjük át a Föld határát. Jelenleg nemzetközi projektek keretében dolgoznak szakértők azon, hogy az űrbe költözés ne csak sci-fi történetekben legyen lehetséges, ám ha már könnyedén tudunk embert küldeni a Holdra, netán sikerül biztosítani a marsi élet feltételeit, felmerül majd a kérdés: ki akar úr lenni az űrben? – teszi fel a kérdést az alternativenergia.hu. A földi gazdasági, politikai versengés a Kármán-vonalon túl is folytatódik majd? Puskás-Dallos Peti ellátogatott a japán Ispace magán űrvállalathoz, ahol a Föld és Hold közötti fenntartható gazdasági rendszer kiépítésén dolgoznak, először nyersanyagok után kutatnak, majd az állandó emberi jelenlét lehetőségét szeretnék megteremteni. Szó esik arról, hogy 15 éven belül már 1000 ember dolgozhat a Holdon, és hogy a víz nem csak az életben maradásunk, de a közlekedésünk kulcsa is. Peti meglátogatta a Tohoku Egyetemet is, ahol égitesteket kutató robotokkal foglalkoznak, valamint a JAXA űrügynökséget is, ahol aszteroidákat elemeznek.
Ezt követően a nagykövet Krakkó felé vette az irányt, ahol Európa legnagyobb holdjáró versenyét szervezték meg épp. Ezen részt vett az egyik fontos magyar űrkutatási vállalat, a Puli Space Technologies alapítója, Pacher Tibor is, aki mesélt a hazai fejlesztésű „vízszimatolóról”. A videóban megszólal továbbá egy űrközgazdász és egy geológus, akik arról beszélnek, milyen értékes nyersanyagokat hozhatunk haza a Holdról, és hogyan lesz ebből üzlet, egy jogász, aki rávilágít az űrjog hiányosságaira, és egy gazdasági tanácsadó cég igazgatója is, akinek már az űrbányászattal kapcsolatban is kell tanácsot adnia.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaItt az új akkumulátor-generáció: leválthatják a lítiumot egy új anyagra
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMegérkeztek az új Citarók: modernebb és kényelmesebb buszok járnak a fővárosban
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA Skoda 2026-ban új, teljesen elektromos SUV-modellel bővíti kínálatát
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaRekordmennyiségű áramot töltöttek a magyar elektromos autósok
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEnergetikai korszerűsítés: már több ezer család részesült támogatásban országszerte

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés