Zöldinfó
Irdatlan mennyiségű energia megy el telefontöltésre
A környezetvédők most vigyázó szemeiket az okostelefonokra vethetik. A legfrissebb számítások szerint ugyanis az ezek miatt kibocsátott széndioxid mennyisége több mint kétszeresére nő 2019-ig.
A környezetvédők, akik eddig főleg az energiafaló adatközpontok miatt aggódtak, most vigyázó szemeiket az okostelefonokra vethetik. A legfrissebb számítások szerint ugyanis azok széndioxid-kibocsátása több mint kétszeresére nő 2019-ig. Az angol Juniper Research számolta ki, hogy az okostelefonok akkumulátorainak rendszeres töltése öt év múlva világméretekben már közel 14 ezer gigawattóra, zömében nem környezetbarát energiát emészt fel évente, ami 13 megatonna széndioxid kibocsátást eredményez. Ez jelenleg évi 6,4 megatonna. Összehasonlításképpen: Magyarország naponta átlagosan ennek egy százalékát használja el: mintegy 130-140 gigawattórát fogyaszt. Ennyi energiából közel 120 nagyobb város (nagyságrendileg 30-40 ezer háztartás) éves ellátását lehet biztosítani.
Mutassanak jó példát az infokom cégek
A 2019-es kibocsátás felét ázsiai széntüzelésű erőművek adják majd, ugyanis a térségben különösen gyorsan terjednek az okostelefonok. Az ázsiai országokban ma még a fogyasztók körében kevésbé elvárás, hogy az energiatermelést megújuló forrásokból biztosítsák, így voltaképpen maguknak az okostelefon-szállítóknak kellene rávenniük az energetikai cégeket, hogy minél több zöldenergiával lássák el az ipart és a fogyasztókat.
A Juniper Research szerint egyébként az infokommunikációs cégek is sokat tehetnek a környzeti terhelés csökkentéséért. Ahol ugyanis az infokommunikációs vállalatok hálózatuk áramellátásánál is ragaszkodtak a megújuló energiákhoz, az energetikai cégek más felhasználóikat is erőteljesebben terelik a zöld energia nagyobb mértékű felhasználása felé.
Új szabványok kellenek a komponensekre és az alkalmazásokra
A gyártók közvetlenül is hatást gyakorolhatnak a felhasználókra, hogy csökkentsék a mobiltöltésből eredő környezetszennyezésükre, például azzal, hogy energiahatékony komponens- és alkalmazásszabványokat vezetnek be a termékeikre. Ennek lehet olyan hozadéka is, hogy nő az akkumulátorok üzemidejére, ami régóta kritikus pontja a mobil készülékeknek.
A szakértők szerint készüléktervezést is újra kellene gondolni, ugyanis egyes dizájnelemek sokszor gazdaságtalanná teszik az elavult készülékek újrahasznosítását. Ugyanakkor a kereskedőknek is léenne teendőjük: a termékek életciklusának végét is meg kellene tervezniük – például készülékcserével, szervezett hulladékvisszavétellel számolni –, hogy ne növekedjen az e-hulladékok okozta világméretű probléma.
Az ellátási láncból származó környezetszennyezés is nagy gondot okoz az iparnak. Ha a szállítók kellő ösztönzést kapnak a megfelelő változtatások végrehajtásához az a következő öt év során közel 58 megatonna károsanyag-kibocsátástól védheti meg a környezetet – vélik a kutatócég szakértői.
forrás: bitport.hu
Zöldinfó
Bővül a hazai kitermelés: új koncessziós kör indul
Magyarország energiaszuverenitását és a fogyasztók biztonságos ellátását a lehető legnagyobb arányban a belföldön elérhető forrásokra érdemes alapozni.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az Energiaügyi Minisztérium (EM), a bevált gyakorlatot követve, újabb területekre hirdet szénhidrogén bányászati koncessziókat. Az érdeklődők ezúttal Baracska, Bácsalmás, Békéscsaba, Kisköre, Nagylengyel-nyugat, Tiszacsege és Tiszalök lehetséges lelőhelyek esetében pályázhatnak földgáz és kőolaj kutatására, feltárására és kitermelésére – tájékoztatott az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a koncessziós eljárások a hazai ásványvagyonban rejlő lehetőségek költséghatékony kiaknázását, az importkitettségek csökkentését célozzák. A gáz és olaj kutatásának, kitermelésének lehetősége az idei körben is húsz évre nyerhető el. A kötelezettségek teljesítése esetén az eredeti időtartam legfeljebb a felével új pályázat nélkül meghosszabbítható lesz. A hét területre szóló pályázati felhívások keddtől érhetők el a kormányzati honlapon.
Az Energiaügyi Minisztérium 2024-ben öt év szünet után hirdetett meg újabb bányászati koncessziókat. A tavaly megkötött szerződések alapján a nyertesek hat lelőhelyen, Buzsák, Csongrád, Hatvan, Kiskőrös, Kiskunhalas és Tamási térségében láttak hozzá a szénhidrogének kutatásához – emlékeztettek a közleményben. A kedvező tapasztalatok birtokában a tárca további helyszíneken teremt lehetőséget az ország önellátási képességeit fokozó kitermeléshez. A 2019 előtti hét hasonló eljárás nyomán több mint 30 területre kötöttek szénhidrogén és geotermikus energia szerződéseket. A koncessziós díjakból és bányajáradékokból több tízmilliárd forint bevétele származott a költségvetésnek- jelezte a tárca.
A pályázati lehetőség az iparági beruházások élénkítésével növeli a belföldi kitermelést. 2025-ben mintegy 1,17 millió tonna kőolajat hoztak felszínre a hazai mezőkből, ezzel a tavalyi az évszázad legerősebb éve volt. A múlt évben 2 milliárd köbmétert közelítő hazai földgáz-kitermelés pedig legutóbb 2013-ban alakult kedvezőbben. A koncessziós eljárások az elért eredmények megtartását, a további előrehaladást szolgálják – írta közleményében az EM.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás óta29 vonalon járnak az új maximidi buszok a fővárosban
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKlímavédelem jogi úton: Hollandia új kibocsátáscsökkentési célokra kényszerül
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaLegeltetéssel a természetvédelemért: nagyszabású fejlesztés indul a Hortobágyon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Velencei-tó jövője a tét: sürgetik a Pátkai-víztározó ökológiai rehabilitációját

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés