Zöldinfó
Irdatlan mennyiségű energia megy el telefontöltésre
A környezetvédők most vigyázó szemeiket az okostelefonokra vethetik. A legfrissebb számítások szerint ugyanis az ezek miatt kibocsátott széndioxid mennyisége több mint kétszeresére nő 2019-ig.
A környezetvédők, akik eddig főleg az energiafaló adatközpontok miatt aggódtak, most vigyázó szemeiket az okostelefonokra vethetik. A legfrissebb számítások szerint ugyanis azok széndioxid-kibocsátása több mint kétszeresére nő 2019-ig. Az angol Juniper Research számolta ki, hogy az okostelefonok akkumulátorainak rendszeres töltése öt év múlva világméretekben már közel 14 ezer gigawattóra, zömében nem környezetbarát energiát emészt fel évente, ami 13 megatonna széndioxid kibocsátást eredményez. Ez jelenleg évi 6,4 megatonna. Összehasonlításképpen: Magyarország naponta átlagosan ennek egy százalékát használja el: mintegy 130-140 gigawattórát fogyaszt. Ennyi energiából közel 120 nagyobb város (nagyságrendileg 30-40 ezer háztartás) éves ellátását lehet biztosítani.
Mutassanak jó példát az infokom cégek
A 2019-es kibocsátás felét ázsiai széntüzelésű erőművek adják majd, ugyanis a térségben különösen gyorsan terjednek az okostelefonok. Az ázsiai országokban ma még a fogyasztók körében kevésbé elvárás, hogy az energiatermelést megújuló forrásokból biztosítsák, így voltaképpen maguknak az okostelefon-szállítóknak kellene rávenniük az energetikai cégeket, hogy minél több zöldenergiával lássák el az ipart és a fogyasztókat.
A Juniper Research szerint egyébként az infokommunikációs cégek is sokat tehetnek a környzeti terhelés csökkentéséért. Ahol ugyanis az infokommunikációs vállalatok hálózatuk áramellátásánál is ragaszkodtak a megújuló energiákhoz, az energetikai cégek más felhasználóikat is erőteljesebben terelik a zöld energia nagyobb mértékű felhasználása felé.
Új szabványok kellenek a komponensekre és az alkalmazásokra
A gyártók közvetlenül is hatást gyakorolhatnak a felhasználókra, hogy csökkentsék a mobiltöltésből eredő környezetszennyezésükre, például azzal, hogy energiahatékony komponens- és alkalmazásszabványokat vezetnek be a termékeikre. Ennek lehet olyan hozadéka is, hogy nő az akkumulátorok üzemidejére, ami régóta kritikus pontja a mobil készülékeknek.
A szakértők szerint készüléktervezést is újra kellene gondolni, ugyanis egyes dizájnelemek sokszor gazdaságtalanná teszik az elavult készülékek újrahasznosítását. Ugyanakkor a kereskedőknek is léenne teendőjük: a termékek életciklusának végét is meg kellene tervezniük – például készülékcserével, szervezett hulladékvisszavétellel számolni –, hogy ne növekedjen az e-hulladékok okozta világméretű probléma.
Az ellátási láncból származó környezetszennyezés is nagy gondot okoz az iparnak. Ha a szállítók kellő ösztönzést kapnak a megfelelő változtatások végrehajtásához az a következő öt év során közel 58 megatonna károsanyag-kibocsátástól védheti meg a környezetet – vélik a kutatócég szakértői.
forrás: bitport.hu
Zöld Energia
Túl a boomon: merre tart a magyar napenergia 2025 után?
Soha nem termelt még ennyi áramot a nap Magyarországon, mint 2025-ben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
2025-ben a napenergia szerepe Magyarországon egyszerre vált meghatározóvá az energiatermelésben és központi kérdéssé az energiapolitikában – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt évek robbanásszerű bővülése után a hazai napelemes piac éretté vált, miközben új kihívások is megjelentek a támogatások, hálózati csatlakozás és piaci szerkezet tekintetében. Az évet Magyarország körülbelül 7 gigawattot meghaladó beépített napelemes kapacitással kezdte. Ez az érték néhány évvel korábban még elképzelhetetlennek tűnt, 2025-re azonban természetes kiindulóponttá vált. Az év során tovább folytatódott a bővülés, így az összesített kapacitás az év második felére megközelítette, egyes becslések szerint el is érte a 8 gigawattos szintet. A növekedés nemcsak nagy naperőművekhez kötődött, hanem döntően a lakossági és kisebb vállalati rendszerekhez is, amelyek száma országosan már meghaladta a háromszázezret.
A bővülés egyik legfontosabb hajtóereje továbbra is az állami támogatási rendszer volt. A korábban elindított Napenergia Plusz Program 2025-ben is éreztette hatását, mivel a pályázatok jelentős része ekkorra valósult meg fizikailag. Sok háztartás ebben az évben jutott el oda, hogy a támogatási döntést valódi, működő napelemes rendszer kövesse. A támogatások elsősorban a lakossági szektort célozták, de közvetve az egész piacra élénkítő hatással voltak, stabil megrendelésállományt biztosítva a kivitelezőknek és gyártóknak.
A hálózat kérdése
Ugyanakkor 2025 már nem kizárólag a támogatások sikeréről szólt. Egyre hangsúlyosabbá vált a kérdés, hogy a villamosenergia-hálózat mennyire képes kezelni a gyorsan növekvő napenergia-termelést. A korábbi évek csatlakozási korlátozásai ugyan fokozatosan enyhültek, de sok térségben továbbra is szűk keresztmetszetet jelentett a hálózati kapacitás. Ez különösen a nagyobb, ipari méretű beruházásoknál okozott késedelmeket, miközben a lakossági rendszerek esetében is egyre nagyobb figyelmet kaptak az inverterek szabályozhatóságára és az adatszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó előírások.
A termelési adatok alapján 2025-ben egyértelműen látszott, hogy a napenergia már nem kiegészítő szereplő a magyar energiatermelésben. A nyári hónapokban rendszeressé váltak azok a napok, amikor a napelemes termelés a teljes országos villamosenergia-igény jelentős részét fedezte, csúcsidei időszakokban több ezer megawattos teljesítménnyel. Ezek a rekordok egyszerre jelentettek sikert és kihívást. Siker volt abból a szempontból, hogy Magyarország európai összevetésben is az élmezőnybe került a napenergia arányát tekintve, kihívás pedig azért, mert a rendszerirányítás számára egyre fontosabbá vált a termelés és a fogyasztás finomhangolása.
Az elszámolási rendszer jövője
2025-ben viták középpontjába került az elszámolási rendszer jövője is. A korábbi nettó elszámolás fokozatos kivezetése után sok háztartás számára vált világossá, hogy a napelem önmagában már nem feltétlenül jelent azonnali megtérülést, ha nincs mellette tudatos fogyasztásszervezés vagy energiatárolás. Ennek hatására egyre többen kezdtek érdeklődni akkumulátoros rendszerek, okos vezérlés és energiaközösségi megoldások iránt, amelyek 2025-ben még inkább a jövő ígéretét, mintsem a tömeges valóságot jelentették.
Összességében 2025 a magyar napelemes szektor számára egy átmeneti év volt. Az időszak már messze nem a kezdeti fellendülésről szólt, de még nem is egy teljesen kiforrott, stabil rendszer működéséről. A napenergia vitathatatlanul az energiamix egyik alappillérévé vált, miközben világossá lett az is, hogy a további növekedés kulcsa nem pusztán az új panelek telepítésében, hanem a hálózat fejlesztésében, az energiatárolásban és a szabályozási környezet finomhangolásában rejlik. 2025 így nemcsak egy erős év volt a számok szintjén, hanem egy olyan fordulópont is, amely meghatározza a hazai napenergia jövőbeli irányát a következő évtizedben.
Napelem forradalom után tárolói forradalom jön!
A kormány február elején 100 milliárd forintos lakossági energiatárolói programot indít, amelyben háztartásonként akár 2,5 millió forint támogatás igényelhető egy mindössze 2,5 oldalas pályázati űrlap kitöltésével. A program célja, hogy a már megtermelt, de jelenleg elvesző napenergiát a háztartások akkumulátorok segítségével eltárolhassák, csökkentve ezzel a villamosenergia-hálózat terhelését és a fogyasztók kiszolgáltatottságát. A támogatás nemcsak az energiatárolóra, hanem az inverterre is vonatkozik, és különösen előnyös azok számára, akik már bruttó elszámolásban vannak, vagy 2030-ig abba kerülnek át.
A kormány párhuzamosan egy 50 milliárd forintos vállalati programot is indít, így a jelenlegi mintegy 220 megawattnyi hazai tárolókapacitás másfél éven belül akár 1000 megawattra nőhet. A számítások szerint a lakossági program önmagában is legalább 200 megawattnyi új energiatároló kapacitást hozhat létre, ami kulcsszerepet játszik a napelemes rendszerek hatékonyabb kihasználásában és az ellátásbiztonság erősítésében.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaMagyar megoldás hozhatja el az energiatárolás jövőjét?
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaModern energiatárolóval támogatja a zöld átállást az MVM
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb milliárd tonnával csökkent a CO₂-kibocsátás a kínai zöldtechnológiai exportnak köszönhetően
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöldinfó14 óra telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés