Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Itt a napelem, amely esőben is termel

Német szakértők speciális, triboelec nanogenerátoros bevonatú napelemeket hoztak létre, a tömegtermeléshez viszont további vizsgálatok szükségesek.

Létrehozva:

|

A napelemek az elmúlt években elképesztő fejlődésen estek át, nem csoda, hogy világszerte folyamatosan terjednek. Használhatóságuk egyik komoly gátja ugyanakkor, hogy rossz időben visszaesik a termelésük, télen akár hónapokra drámaian csökkenhet az előállított energia mennyisége. Sok mérnökcsapat jelenleg is azon dolgozik, hogy orvosolja ezt a problémát.

Német kutatók most olyan napelemet fejlesztettek ki, amely esőben is képes energiát termelni – számol be az Agroinform. A szakértők triboelec nanogenerátorokkal (TENG) vonták be az eszközöket, ezek képesek a külső mechanikai energiát árammá alakítani. A megközelítésnek köszönhetően a napelemek az esőcseppeket is hasznosítani tudják.

A német kutatóknak a technológiával laboratóriumi körülmények között 50-100 watt villamos energiát sikerült előállítaniuk, ez a napelem optimális teljesítményének körülbelül 20-30 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a speciális bevonatú napelemes rendszer még rossz időjárás esetén is jelentős mennyiségű áramot tudna biztosítani.

Advertisement

Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a laboratóriumi körülmények gyakran eltérő eredményt hoznak, mint ami a valóságban várható. Kínai szakemberek gyakorlati kísérleteik során arra jutottak, hogy a triboelec nanogenerátoros napelemekkel elért villamosenergia-nyereség sokkal gyengébb, mint amit a német vizsgálatok mutattak. Mindez azt jelenti, hogy további kutatások, kísérletek szükségesek ahhoz, hogy hatékony, tömegtermelésre alkalmas eszközöket hozzanak létre.

Ennek ellenére a németországi csapat szerint a közeljövőben megkezdődhet a TENG cellák sorozatgyártása, igaz, azokat nem napelemekben, hanem a textiliparban hasznosítanák. Az ötlet lényege az, hogy bizonyos ruházatok a technológia révén hamarosan áramot generálhatnak pusztán azáltal, hogy viselőjük mozog. A kutatók abban reménykednek, hogy az új termék iránt a mezőgazdasági termelők és más szakemberek is érdeklődést mutatnak majd.

Advertisement

Zöld Energia

Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re

Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.

A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.

Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák