Zöld Energia
Itt a napelem, amely esőben is termel
Német szakértők speciális, triboelec nanogenerátoros bevonatú napelemeket hoztak létre, a tömegtermeléshez viszont további vizsgálatok szükségesek.
A napelemek az elmúlt években elképesztő fejlődésen estek át, nem csoda, hogy világszerte folyamatosan terjednek. Használhatóságuk egyik komoly gátja ugyanakkor, hogy rossz időben visszaesik a termelésük, télen akár hónapokra drámaian csökkenhet az előállított energia mennyisége. Sok mérnökcsapat jelenleg is azon dolgozik, hogy orvosolja ezt a problémát.
Német kutatók most olyan napelemet fejlesztettek ki, amely esőben is képes energiát termelni – számol be az Agroinform. A szakértők triboelec nanogenerátorokkal (TENG) vonták be az eszközöket, ezek képesek a külső mechanikai energiát árammá alakítani. A megközelítésnek köszönhetően a napelemek az esőcseppeket is hasznosítani tudják.
A német kutatóknak a technológiával laboratóriumi körülmények között 50-100 watt villamos energiát sikerült előállítaniuk, ez a napelem optimális teljesítményének körülbelül 20-30 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a speciális bevonatú napelemes rendszer még rossz időjárás esetén is jelentős mennyiségű áramot tudna biztosítani.
Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a laboratóriumi körülmények gyakran eltérő eredményt hoznak, mint ami a valóságban várható. Kínai szakemberek gyakorlati kísérleteik során arra jutottak, hogy a triboelec nanogenerátoros napelemekkel elért villamosenergia-nyereség sokkal gyengébb, mint amit a német vizsgálatok mutattak. Mindez azt jelenti, hogy további kutatások, kísérletek szükségesek ahhoz, hogy hatékony, tömegtermelésre alkalmas eszközöket hozzanak létre.
Ennek ellenére a németországi csapat szerint a közeljövőben megkezdődhet a TENG cellák sorozatgyártása, igaz, azokat nem napelemekben, hanem a textiliparban hasznosítanák. Az ötlet lényege az, hogy bizonyos ruházatok a technológia révén hamarosan áramot generálhatnak pusztán azáltal, hogy viselőjük mozog. A kutatók abban reménykednek, hogy az új termék iránt a mezőgazdasági termelők és más szakemberek is érdeklődést mutatnak majd.
Zöld Energia
Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer
Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.
A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.
Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.
Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek
