Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Izzadással hűti magát a vizespalack

Létrehozva:

|

A párolgás hőelvonással jár – ezt az alapelvet alkalmazza egy új kerékpáros ivópalack, amely a kerékpár menetszelével hűti a benne lévő vizet.

Kánikulában megfigyelhető, hogy a levegő hőmérsékleténél hűvösebb ital hatására gyöngyözni kezd a pohár vagy palack felülete, írja a 365.postr.hu. Amennyiben ezt az „izzadást” a kerékpáros a menetszéllel gyors ütemben elpárologtatja, a hőelvonás alapján még nagyobb lesz a külső és belső hőmérséklet közötti különbség, magyarán lehűl az ital. A francia-indiai DSK ipari formatervezési főiskola végzős hallgatója, Benjamin Helle tervezte a Botl fantázianevű palackot, amelyet gyöngyvászon-szerű textil borít. Ez felszívja a kicsapódó vízcseppeket, amivel csökkenti a párologtatási veszteséget. Mivel egyelőre kísérleti szakaszban van a projekt, és rengeteg változó (sebesség, levegő hőmérséklete, víz hőmérséklete stb.) befolyásolja a hűtést, nem lehet pontos számokkal alátámasztani a Botl hatékonyságát. Feltételezések szerint, ha nem is hűti le több fokkal a benne lévő vizet, nagy valószínűséggel képes legalább az eredeti hőmérsékletét megtartani. Bárki utánozhatja a Botl működési elvét: kérjen a nagymamájától egy textilzsebkendőt és két befőzőgumit. A vizespalackját tekerje bele a megnedvesített zsebkendőbe, rögzítse két gumigyűrűvel, tegye be a palacktartóba, és induljon el. Amíg odaér, ivóvize nem fog fölmelegedni.

forrás: 365.postr.hu 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák