Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Izzadással hűti magát a vizespalack

Létrehozva:

|

A párolgás hőelvonással jár – ezt az alapelvet alkalmazza egy új kerékpáros ivópalack, amely a kerékpár menetszelével hűti a benne lévő vizet.

Kánikulában megfigyelhető, hogy a levegő hőmérsékleténél hűvösebb ital hatására gyöngyözni kezd a pohár vagy palack felülete, írja a 365.postr.hu. Amennyiben ezt az „izzadást” a kerékpáros a menetszéllel gyors ütemben elpárologtatja, a hőelvonás alapján még nagyobb lesz a külső és belső hőmérséklet közötti különbség, magyarán lehűl az ital. A francia-indiai DSK ipari formatervezési főiskola végzős hallgatója, Benjamin Helle tervezte a Botl fantázianevű palackot, amelyet gyöngyvászon-szerű textil borít. Ez felszívja a kicsapódó vízcseppeket, amivel csökkenti a párologtatási veszteséget. Mivel egyelőre kísérleti szakaszban van a projekt, és rengeteg változó (sebesség, levegő hőmérséklete, víz hőmérséklete stb.) befolyásolja a hűtést, nem lehet pontos számokkal alátámasztani a Botl hatékonyságát. Feltételezések szerint, ha nem is hűti le több fokkal a benne lévő vizet, nagy valószínűséggel képes legalább az eredeti hőmérsékletét megtartani. Bárki utánozhatja a Botl működési elvét: kérjen a nagymamájától egy textilzsebkendőt és két befőzőgumit. A vizespalackját tekerje bele a megnedvesített zsebkendőbe, rögzítse két gumigyűrűvel, tegye be a palacktartóba, és induljon el. Amíg odaér, ivóvize nem fog fölmelegedni.

forrás: 365.postr.hu 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák