Zöld Energia
Jelentős beruházási támogatásokhoz jutott a PannErgy
A PannErgy Nyrt. a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv két pályázatában csaknem 2,6 milliárd forint beruházási támogatáshoz jutott – olvasható a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett kibocsátói tájékoztatásban.
A főváros közelében épülő geotermikus termelőkút lemélyítéséhez több mint 1,6 milliárd forintot, a Miskolci Geotermikus Projekt harmadik geotermikus termelő kútjának lemélyítéséhez pedig majdnem 995 millió forintot kaptak a Technológiai és Ipari Minisztériumtól (TIM). A borsodi megyeszékhelyen a 2023-2024-es fűtési szezonra érhet véget a fejlesztés, amely akár 20 százalékkal növelheti a kapacitást. Budapest mellett 2024-ben kezdődhetnek a munkálatok, az új termelőkút egy komplex geotermikus hőellátó rendszer részeként működhet majd – írták. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a támogatási szerződéseket még nem kötötték meg, a támogatások lehívásának feltételei szintén nem teljesültek, a nagyobbikhoz pedig egyelőre banki finanszírozás sincs. A projektek alakulása emiatt egyelőre bizonytalan, a folytatásról nyilvános tájékoztatásokban számolnak majd be.
A PannErgy Nyrt. idén 3,25-3,35 milliárd forint konszolidált EBITDA-t (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredményt) vár. Az első félévben javuló eredményekről számoltak be, egy év alatt a konszolidált nettó eredményük 664 millió forintról 732 millió forintra, árbevételük 3,444 milliárd forintról 3,686 milliárd forintra nőtt. Az elsődlegesen megújuló energiaforrások hasznosításával foglalkozó PannErgy a BÉT prémium kategóriás kibocsátója. Részvényei csütörtökön 1200 forinton zártak, árfolyamuk 1 éven belül 830 és 1240 forint között változott.
Kép: pannergy.com
Zöld Energia
Szélerőművek, energiatárolók és hálózatfejlesztés: nagyszabású energetikai program indul
4000 megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztést tervez a kormány.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Évtizedek óta nem látott mértékű beruházások indulnak a megújuló energia területén, köztük négyezer megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztés fog megvalósulni 2030-ig Magyarországon a kormány szerdai ülésén hozott döntése értelmében – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Magyar Péter azt mondta: a következő években új szélerőművek sora épülhet Magyarországon. Először egy 868 milliárd forintnyi energetikai fejlesztést valósítanak meg, de összességében mintegy 4000 megawatt, vagyis a paksi atomerőmű kapacitásának a dupláját kitevő szélerőműfejlesztés lesz.
A négy gigawattnyi, magántőke bevonásával megvalósuló szélenergia-kapacitás-fejlesztésről szólva jelezte: hamarosan társadalmi vitára bocsátják a létesítési helyszíneket is tartalmazó dokumentumot. Azt is mondta: a jövő hónap végén zárul a helyreállítási alapból hazahozott másfél milliárd eurós kerettel elektromos hálózatok fejlesztésére kiírt pályázat, amelyek célja az, hogy a hálózat extrém körülmények között is hibamentesen tudjon működni. Emellett 2030-ig a kormány három gigawattnyi áramtároló kapacitást kíván kiépíteni. Gondoskodnunk kell arról, hogy az oroszoktól és a magyar dunai vízszinttől is minél inkább függetlenül tudjuk biztosítani az energiaellátást és hazánk energiabiztonságát – jelentette ki.
A szélerőmű pályázatokról szólva a kormányfő megjegyezte: sokhelyütt látták már meg ebben a lehetőséget, különösen, hogy ezek a létesítmények telephelynek minősülnek és iparűzésiadó-bevételt jelentenek az adott településnek, miközben munkahelyeket is teremtenek.
Magyar Péter hangsúlyozta: minél többféle hazai energiaforrás áll a rendelkezésre, minél több tárolókapacitás van, annál kevésbé válik az ország kiszolgáltatottá akár időjárási körülményeknek, akár más országoknak. Kitért rá: Pakson a szivattyúfejlesztés nem valósult meg időben, csak a biztonsági szivattyúk tervezése készült el. Várhatóan 2030 előtt nincs esély arra, hogy ezek rendelkezésre álljanak. Ha a fejlesztés már 2018-ban vagy korábban elkezdődött volna, akkor a szivattyúk már rendelkezésre állhatnának.
Kiemelte: már több tucat településen kellett korlátozni a vízhasználatot. Nógrád megye 54, Zala 29, Hajdú-Bihar számos településén léptettek életbe korlátozást, Szentendre egyik részén 1500 ingatlan maradt víz nélkül, több helyen a honvédség biztosított vizet.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén
