Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Jelentős beruházási támogatásokhoz jutott a PannErgy

Létrehozva:

|

A PannErgy Nyrt. a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv két pályázatában csaknem 2,6 milliárd forint beruházási támogatáshoz jutott – olvasható a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett kibocsátói tájékoztatásban.

A főváros közelében épülő geotermikus termelőkút lemélyítéséhez több mint 1,6 milliárd forintot, a Miskolci Geotermikus Projekt harmadik geotermikus termelő kútjának lemélyítéséhez pedig majdnem 995 millió forintot kaptak a Technológiai és Ipari Minisztériumtól (TIM). A borsodi megyeszékhelyen a 2023-2024-es fűtési szezonra érhet véget a fejlesztés, amely akár 20 százalékkal növelheti a kapacitást. Budapest mellett 2024-ben kezdődhetnek a munkálatok, az új termelőkút egy komplex geotermikus hőellátó rendszer részeként működhet majd – írták. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a támogatási szerződéseket még nem kötötték meg, a támogatások lehívásának feltételei szintén nem teljesültek, a nagyobbikhoz pedig egyelőre banki finanszírozás sincs. A projektek alakulása emiatt egyelőre bizonytalan, a folytatásról nyilvános tájékoztatásokban számolnak majd be.

A PannErgy Nyrt. idén 3,25-3,35 milliárd forint konszolidált EBITDA-t (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredményt) vár. Az első félévben javuló eredményekről számoltak be, egy év alatt a konszolidált nettó eredményük 664 millió forintról 732 millió forintra, árbevételük 3,444 milliárd forintról 3,686 milliárd forintra nőtt. Az elsődlegesen megújuló energiaforrások hasznosításával foglalkozó PannErgy a BÉT prémium kategóriás kibocsátója. Részvényei csütörtökön 1200 forinton zártak, árfolyamuk 1 éven belül 830 és 1240 forint között változott.

Advertisement

 

 

Advertisement

 

Kép: pannergy.com

Advertisement

Zöld Energia

Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer

Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.

A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.

Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.

Advertisement

Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák