Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Jelentős beruházási támogatásokhoz jutott a PannErgy

Létrehozva:

|

A PannErgy Nyrt. a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv két pályázatában csaknem 2,6 milliárd forint beruházási támogatáshoz jutott – olvasható a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett kibocsátói tájékoztatásban.

A főváros közelében épülő geotermikus termelőkút lemélyítéséhez több mint 1,6 milliárd forintot, a Miskolci Geotermikus Projekt harmadik geotermikus termelő kútjának lemélyítéséhez pedig majdnem 995 millió forintot kaptak a Technológiai és Ipari Minisztériumtól (TIM). A borsodi megyeszékhelyen a 2023-2024-es fűtési szezonra érhet véget a fejlesztés, amely akár 20 százalékkal növelheti a kapacitást. Budapest mellett 2024-ben kezdődhetnek a munkálatok, az új termelőkút egy komplex geotermikus hőellátó rendszer részeként működhet majd – írták. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a támogatási szerződéseket még nem kötötték meg, a támogatások lehívásának feltételei szintén nem teljesültek, a nagyobbikhoz pedig egyelőre banki finanszírozás sincs. A projektek alakulása emiatt egyelőre bizonytalan, a folytatásról nyilvános tájékoztatásokban számolnak majd be.

A PannErgy Nyrt. idén 3,25-3,35 milliárd forint konszolidált EBITDA-t (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredményt) vár. Az első félévben javuló eredményekről számoltak be, egy év alatt a konszolidált nettó eredményük 664 millió forintról 732 millió forintra, árbevételük 3,444 milliárd forintról 3,686 milliárd forintra nőtt. Az elsődlegesen megújuló energiaforrások hasznosításával foglalkozó PannErgy a BÉT prémium kategóriás kibocsátója. Részvényei csütörtökön 1200 forinton zártak, árfolyamuk 1 éven belül 830 és 1240 forint között változott.

Advertisement

 

 

Advertisement

 

Kép: pannergy.com

Advertisement

Zöld Energia

2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon

Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.

Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.

A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.

Advertisement

A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák