Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Jöhet az energizáló töltő

Létrehozva:

|

A vezeték nélküli töltés nem újdonság, a mai telefonok közül is több képes már rá. A jelenleg használt sztenderd, a Qi ugyanakkor maximum pár centiméteres távolságot lesz tehetővé a töltőállomás és az eszközünk között, a hamarosan érkező Qi 1.2 maximális hatótávja pedig 4,5 centi lesz.

Az MIT tudósai által bemutatott MagMIMO nevű technológia már most is 30 centiméteres távtöltésre képes. Ez egyelőre azt jelenti, hogy a most kapható megoldásokkal ellentétben nem kell olyan pontosan elhelyezni a telefont, de a technológia tökéletesítésétől azt várják, hogy elő se kelljen venni a zsebünkből. Hatótávolságon belül bárhol működni fog, akár a wifi.

A párhuzam már csak azért is találó, mert a kutatók éppen a vezeték nélküli internettől vették az ötletet. A fejlettebb mai routerek ugyanis képesek érzékelni, ha egy eszköz csatlakozni próbál hozzájuk. Ilyenkor fel tudják erősíteni a jelet, és célzottan az azt kereső eszköz felé irányítani. Ezt a beamformingnak nevezett technológiát veszi kölcsön a MagMIMO is, csak az elektromágneses hullám helyett a mágneses mezőt irányítja a megfelelő helyre. Vagyis nem a telefon megy a töltőhöz, hanem az energia lövell egyenesen bele a telefonunkba.

A rendszer jelenlegi állapota még elég kezdetleges. A kísérletekben egy Iphone 4S-t használtak, erre kívülre erősítették rá a jelek fogadásához és árammá alakításához szükséges tekercset. A teljesen lemerült Iphone öt óra alatt teljesen feltöltődött, ami jóval lassabb, mint más megoldások. Ugyanakkor a tudósok célja egy egész szoba lefedése, ebben az esetben pedig nem is probléma, ha lassabban töltődik a telefon, hiszen már eleve nem fog veszélyes mértékben lemerülni, ha folyamatosan kapja az utánpótlást. Erre a megoldásra pedig még az energiaküldés hazai szakértője is elismeréssel tekinthet.

Advertisement

forrás: index.hu

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Támogatással segítik az erdők klímaalkalmazkodását Magyarországon

Új pályázati felhívás jelent meg 29 milliárd forintos keretösszeggel az erdőgazdálkodók számára – mondta Mocz András.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A helyettes államtitkár kiemelte, a KAP keretében megjelent, “Versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások támogatása” című felhívásban négy célterületre pályázhatnak a magán erdőgazdálkodók és az állami erdészeti társaságok – ismertette az alternativenergia.hu. Az erdőgazdálkodási alaptevékenységből és az erdőgazdálkodásból származó termékek hozzáadott értékének fejlesztése, a hatékonyság javításához szükséges digitalizációs beruházások mellett az erdészeti szaporítóanyag-előállítás fejlesztése is elszámolható. A kérelmeket május 7-től lehet benyújtani – tette hozzá. Zöldvagyonunk legjelentősebb eleme, a több mint 2 millió hektár magyar erdő érintett a klímaváltozásban. Az erdészeti ágazat egyik legfontosabb feladata, hogy a modern technológia és az erdészeti tudomány eredményeinek felhasználásával operatív klímaadaptációs megoldásokat dolgozzon ki – húzta alá.

A tavalyi évben megalakult Erdészeti Klímaadaptációs Fórum is ezt hivatott szolgálni. Nyolc szakmai munkacsoportjának egyike az erdészeti szaporítóanyagokkal foglalkozik, és a folyamatos kutatások mentén irányt mutat a termelőknek – írták. Mocz András hangsúlyozta, fontos, hogy olyan őshonos szaporítóanyagokat termeljünk, amelyek a klímaváltozáshoz alkalmazkodva a magyar erdőkben felhasználhatók és a jövő erdeit biztosítják a következő generációk számára. Erre már számos, határokon átnyúló együttműködés és kísérlet is zajlik, például déli származású, nem invazív szaporítóanyagokkal.

A legtöbb esetben van lehetőség az erdők alkalmazkodóképességének javítására. Kulcsfontosságú lehet az erdők természetességi állapotának helyreállítása, vagy olyan faállományok kialakítása, amelyek a megváltozott klimatikus viszonyok mellett várhatóan nem pusztulnak ki és képesek az erdei életközösségek életfeltételeit fenntartani – tette hozzá a helyettes államtitkár. Az Interreg Magyarország-Szlovákia Programban megvalósuló projekt keretében a projektpartnerek a klímához már adaptálódott őshonos fafajok magjából, modern technológiával burkolt gyökérzetű facsemetéket nevelnek, és országszerte több helyszínen kísérletet indítanak növekedésük nyomon követésére – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák