Zöldinfó

Jöhet az energizáló töltő

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-09-30

Szerző:

Hell

A vezeték nélküli töltés nem újdonság, a mai telefonok közül is több képes már rá. A jelenleg használt sztenderd, a Qi ugyanakkor maximum pár centiméteres távolságot lesz tehetővé a töltőállomás és az eszközünk között, a hamarosan érkező Qi 1.2 maximális hatótávja pedig 4,5 centi lesz.

Az MIT tudósai által bemutatott MagMIMO nevű technológia már most is 30 centiméteres távtöltésre képes. Ez egyelőre azt jelenti, hogy a most kapható megoldásokkal ellentétben nem kell olyan pontosan elhelyezni a telefont, de a technológia tökéletesítésétől azt várják, hogy elő se kelljen venni a zsebünkből. Hatótávolságon belül bárhol működni fog, akár a wifi.

A párhuzam már csak azért is találó, mert a kutatók éppen a vezeték nélküli internettől vették az ötletet. A fejlettebb mai routerek ugyanis képesek érzékelni, ha egy eszköz csatlakozni próbál hozzájuk. Ilyenkor fel tudják erősíteni a jelet, és célzottan az azt kereső eszköz felé irányítani. Ezt a beamformingnak nevezett technológiát veszi kölcsön a MagMIMO is, csak az elektromágneses hullám helyett a mágneses mezőt irányítja a megfelelő helyre. Vagyis nem a telefon megy a töltőhöz, hanem az energia lövell egyenesen bele a telefonunkba.

A rendszer jelenlegi állapota még elég kezdetleges. A kísérletekben egy Iphone 4S-t használtak, erre kívülre erősítették rá a jelek fogadásához és árammá alakításához szükséges tekercset. A teljesen lemerült Iphone öt óra alatt teljesen feltöltődött, ami jóval lassabb, mint más megoldások. Ugyanakkor a tudósok célja egy egész szoba lefedése, ebben az esetben pedig nem is probléma, ha lassabban töltődik a telefon, hiszen már eleve nem fog veszélyes mértékben lemerülni, ha folyamatosan kapja az utánpótlást. Erre a megoldásra pedig még az energiaküldés hazai szakértője is elismeréssel tekinthet.

forrás: index.hu

Kapcsolódó tartalom:MagMIMO

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Klímatűrő fafajokkal készülhetnek a magyar települések a forróbb és szárazabb évekre

A szakértő szerint alkalmazkodni kell a környezeti tényezők változásaihoz a fásítási programokban.

Létrehozva:

14 perc telt el a létrehozás óta

2026-11-11

Szerző:

Vanessza

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Alkalmazkodni kell a fásítási programok faj- és fajtaválasztásánál ahhoz, hogy több környezeti tényező is jelentősen megváltozott az elmúlt években – közölte Makrai László biológus, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője az MTI-vel. A szakember példaként említette, hogy Szegeden az éves csapadékmennyiség 550-ről 350 milliméterre csökkent, egyre gyakrabban jelentkezik a légköri aszály, ugyanakkor előfordulnak még fagyok, különösen a városközpontokban egyre rosszabb minőségű a talaj, a rendkívül erős napsugárzás pedig szinte elégeti a facsemeték kérgét a déli oldalon – írja az alternativenergia.hu.

Az ügyvezető hangsúlyozta, komoly problémát jelent, hogy a kertészeti szaporítóanyag-termelés szortimentje az utóbbi években lecsökkent, országosan csupán három-négy olyan faiskola maradt, ahol rendelkezésre áll a szaktudás az egyre szélsőségesebbé váló körülményekhez alkalmazkodni képes fajták és típusok szelekciójához. Szegeden a 2010-es évek elején kezdődött el a megfelelő fajok és fajták válogatása együttműködve az Alsótekeresi Faiskolával. A tapasztalatok azt mutatják, a mezei juhar, a tatár juhar, a pannon kőris, a virágos kőris, egyes ezüst hárs típusok lehetnek alkalmasak az ültetésre, emellett vizsgálják az olyan szil szelekciókat is, melyek rezisztensek a szilfavész néven ismert gombás fertőzésre. Szintén telepítenek magnélküli fehér eper változatot is – tudatta a szakember. Hozzátette: érdemes kísérletezni más éghajlatú területről származó egzóta fajokkal is, ezek azonban drágák.

A tapasztalatok azt mutatják, sorfaként úgynevezett háromszor iskolázott csemeték telepíthetők, a megfelelő fatükör kialakítása mellett, amely megakadályozza a víz elfutását. A csemetéket 3-4 éves korukig márciustól novemberig locsolni kell, ez pedig rendkívüli forrást és kapacitást igényel – mondta Makrai László. Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalára vasárnap feltöltött videóban bejelentette, négyféle önkormányzati pályázat indul az Országfásítási és Települészöldítési Programban, ezekre valamennyi magyar település pályázhat.

Tovább olvasom