Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Jöhet az energizáló töltő

Létrehozva:

|

A vezeték nélküli töltés nem újdonság, a mai telefonok közül is több képes már rá. A jelenleg használt sztenderd, a Qi ugyanakkor maximum pár centiméteres távolságot lesz tehetővé a töltőállomás és az eszközünk között, a hamarosan érkező Qi 1.2 maximális hatótávja pedig 4,5 centi lesz.

Az MIT tudósai által bemutatott MagMIMO nevű technológia már most is 30 centiméteres távtöltésre képes. Ez egyelőre azt jelenti, hogy a most kapható megoldásokkal ellentétben nem kell olyan pontosan elhelyezni a telefont, de a technológia tökéletesítésétől azt várják, hogy elő se kelljen venni a zsebünkből. Hatótávolságon belül bárhol működni fog, akár a wifi.

A párhuzam már csak azért is találó, mert a kutatók éppen a vezeték nélküli internettől vették az ötletet. A fejlettebb mai routerek ugyanis képesek érzékelni, ha egy eszköz csatlakozni próbál hozzájuk. Ilyenkor fel tudják erősíteni a jelet, és célzottan az azt kereső eszköz felé irányítani. Ezt a beamformingnak nevezett technológiát veszi kölcsön a MagMIMO is, csak az elektromágneses hullám helyett a mágneses mezőt irányítja a megfelelő helyre. Vagyis nem a telefon megy a töltőhöz, hanem az energia lövell egyenesen bele a telefonunkba.

A rendszer jelenlegi állapota még elég kezdetleges. A kísérletekben egy Iphone 4S-t használtak, erre kívülre erősítették rá a jelek fogadásához és árammá alakításához szükséges tekercset. A teljesen lemerült Iphone öt óra alatt teljesen feltöltődött, ami jóval lassabb, mint más megoldások. Ugyanakkor a tudósok célja egy egész szoba lefedése, ebben az esetben pedig nem is probléma, ha lassabban töltődik a telefon, hiszen már eleve nem fog veszélyes mértékben lemerülni, ha folyamatosan kapja az utánpótlást. Erre a megoldásra pedig még az energiaküldés hazai szakértője is elismeréssel tekinthet.

Advertisement

forrás: index.hu

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák