Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kadarkaültetvény és ökoturizmus: Jókai öröksége tovább él a Sváb-hegyen

Természeti értékeinket óvják, hagyományainkat pedig őrzik nemzeti parkjaink.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu szerint jelenleg a 700 ökoturisztikai létesítményből 350-et nemzetipark-igazgatóságok tartanak fenn, így mára a fenntartható turizmus legnagyobb letéteményeseivé váltak – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára, a Kadarka-kör által szervezett 12. szüreti vigadalmon, a Jókai-kertben a tárca MTI-nek küldött közleménye szerint. Hozzátette, idén a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság megnyitotta 34. ökoturisztikai bemutatóközpontját Madárország látogatóközpont néven a Sváb-hegyen, a létesítmény csaknem 600 millió forint főleg magyar, részben uniós forrásból valósult meg.

A rendezvényen az államtitkár arra emlékeztetett, hogy amikor Jókai Mór 1853-ban megvette a sváb-hegyi szőlőskertet Schweitzer hegedűgyárostól házzal együtt 2200 forintért, abban még nem volt egyetlen gyümölcsfa sem. Az író fáradságos munkája eredményeként rekultiválta az egykor ott álló elhagyott kőbányát, őshonos gyümölcsfákat telepített, illetve egy kadarkaültetvényt hozott létre teraszos elrendezéssel. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Jókai emlékét megőrizve azóta is vigyáz a tájra, az országban egyedülálló, közel 900 szőlőtőkéből álló kadarkagyűjteményt is gondozza – fűzte hozzá az államtitkár.

Kifejtette, Magyarország nemzetipark-igazgatóságai évente 1,6 millió regisztrált vendéget fogadnak, 1000 fős szálláshelyhálózatot üzemeltetnek, valamint 1000 kilométer hosszú tanösvényrendszer áll a természetbarátok rendelkezésére, az infrastruktúra pedig folyamatosan fejlődik a közösségi igényekhez igazodva. A természet védelme nemcsak a múltról, a jelenről, hanem a jövő generációiról is szól, amelyekért a kormány elkötelezetten dolgozik. Ezért folytatódik a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program, a KEHOP Plusz, amelynek keretében országszerte 60 projekt fog megvalósulni 42 milliárd forint értékben, közel 100 ezer hektáron javítva a természeti környezet állapotát, valamint az ország ökoturisztikai kínálatát is bővíti – zárta beszédét Rácz András a tárca közleménye szerint.

Advertisement

Zöldinfó

Turistalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől

A velencei delfint megpróbálták máshova költöztetni, de visszatért a Canal Grandéra.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A több mint egy hónapja a velencei lagunában úszkáló delfint megpróbálták a nyílt tengerre terelni, de néhány óra múlva visszatért a Canal Grandéra – írja az alternativenergia.hu. A következő napokban ismét megkísérlik biztonságosabb vizekre vinni. A lagúnák városába költözött delfin híre bejárta a világot, és az is elterjedt, hogy a helyiek Mimmo névre keresztelték el. A velencei kikötőkapitányság koordinálásával a helyi parti őrség, tűzoltóság, pénzügyőrség, rendőrség és polgári védelem vízi járművei vasárnap együttes akcióval megpróbálták Mimmót kiterelni a Canal Grande csatornájáról: hajókra felszerelt szonárral, vagyis hanghullámokat alkalmazó berendezéssel először a Biennaléról ismert sziget előtti mélyebb vizekre csalogatták, és azt remélték, hogy onnan továbbúszik a nyílt tengerre. Mimmo a Biennale magasságában néhányszor kiugrott a vízből, majd nyoma veszett, úgy tűnt, hogy távozott a városból. Hat óra elteltével azonban ismét megjelent a szigetek között.

A padovai egyetemen működő, a vészhelyzetbe került cetfajtákat segítő gyorsbeavatkozási csapat (Cert) szerint Mimmónak minél előbb el kell hagynia a városi vizeket. A legutolsó felvételek azt mutatják, hogy az állat felső uszonya sérült. A következő napokban ismét megpróbálják elcsalogatni. Mimmo júniusban érkezett meg Chioggiába, utána pedig továbbúszott egészen Velencéig, ahol október első hetében jelent meg, és azóta Mimmo a velencei városi csatornákban él. A hím delfin jó egészségnek örvend, közel 200 kilogramm súlyú, és 180 centiméter hosszú. Guido Pietrolungo, a Cert kutatója szerint Mimmo azért választotta a Canal Grandét, mivel az utóbbi időben a velencei csatorna hőmérséklete és sótartalma ugyanakkora, mint az Adriai-tengeré, ráadásul a velencei vizek tele vannak hallal, tehát a kellemes vizekben bőven akad tápláléka.

Mimmo szemmel láthatóan nem fél a körülötte zajló hajóforgalomtól: a velencei taxisok jelzik mindenkinek, hogy éppen hol tartózkodik, nehogy valamelyik hajó túl közel haladjon el mellette. Mindenkit arra kértek, ne hajtson túl gyorsan a csatornákon, és ha Mimmo kiugrik a vízből, legalább ötvenméteres távolságot hagyjanak neki, hogy biztonságban lehessen. A város betiltotta a “delfinturizmust”: Mimmót nem szabad megközelíteni szelfikért, nem szabad dudálni, kiabálni neki, és tilos ételt dobni is neki, ahogy labdázni sem szabad vele. Az állatvédők szerint a delfint el kell költöztetni, nem maradhat városi, forgalmas környezetben, ahol folyamatosan veszélynek van kitéve. Az Euronews olasz nyelvű hírportáljának Laura Pintora etológus, a WWF tengerifauna-szakértője hétfőn hangoztatta: nem elegendő, hogy a hajók biztonsági távolságot tartanak be. Pintora szerint ennél sokkal többre van szükség, egyértelmű szabályokra, állandó ellenőrzésre, mivel a delfin nem háziállat, és nem állatkerttől van szó. “Mimmo mint élőlény tiszteletet és védelmet érdemel” – jelentette ki.

Advertisement

Olaszországban nem ritka, hogy delfinek költöznek be kikötőkbe, csatornákba, városi tengeri környezetekbe. Idén májusban a római Tevere-folyó torkolatához szokott oda delfin, egy másik pedig szeptemberben a trieszti kikötő hajói között telepedett le.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák