Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Két dunántúli vasútfejlesztés előkészítése kezdődhet meg

Két nagyszabású dunántúli vasútfejlesztés előkészítése kezdődhet meg – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium.

Létrehozva:

|

Azt írták, hogy a Borostyán vasúti árufuvarozási folyosó egyes szakaszainak korszerűsítését és tizenkét nyugat-magyarországi vasútállomás infrastruktúrafejlesztését megalapozó tervezés és engedélyeztetés összesen 5,7 milliárd forintból valósul meg. A TIM az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF2) pályázatain idén nyerte el a két projekt teljes költségvetéséből mintegy 4 milliárd forintot fedező uniós forrást. Az előkészítések megindításának utolsó feltétele teljesült azzal, hogy a kormány nemrégiben a hazai önrész biztosításáról is döntött – tették hozzá. Kifejtették, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a transzeurópai hálózatok kiépítésének és korszerűsítésének felgyorsítását szolgálja. A sikeres pályázatoknak köszönhetően már több mint 700 milliárd forint értékben valósulnak meg közlekedésfejlesztési projektek e pénzügyi alapból Magyarországon. A CEF forrásai hasznosultak a többi között a Kelenföld-Pusztaszabolcs vonalszakasz korszerűsítésében, a Déli vasúti összekötő híd felújításában, háromvágányosra bővítésében, a Monostori híd megépítésében Komáromnál.

Az idei támogatási döntések teszik lehetővé az elektromos autók hazai gyorstöltő hálózatának kiterjesztését is – jelezték. Úgy folytatták, hogy a Borostyán árufuvarozási folyosót magyar-lengyel-szlovák-szlovén közös kezdeményezésre vette fel az európai vasúti teherkorridorok sorába az Európai Unió. A Fehéroroszország határától a koperi kikötőig vezető vasútvonalak és szolgáltatásaik korszerűsítése tovább erősíti Magyarország pozícióját az észak-déli közlekedési tengelyen. A közép-európai folyosó fontos ipari központokat és intermodális terminálokat kapcsol össze az Adriai-tengerrel és a nyugat-balkáni államokkal. Kiterjedt hazai hálózatának része a felújítás alatt álló Budapest-Kelebia és Rákos-Hatvan szakasz is. A közlemény szerint a GYSEV gondozásában most a vasúttársaság által üzemeltetett Hegyeshalom-Zalaszentiván szakasz korszerűsítésére készül megvalósíthatósági tanulmány. Szombathelyig a tanulmánytervi szintű műszaki tartalmat dolgozzák ki, a vasi megyeszékhelytől délre az engedélyezési tervek készülnek el. A környezetvédelmi engedélyek megszerzésével záruló projekt 3,5 milliárd forintos összköltségének nagyjából hetedét biztosítja a magyar kormány.

Az útvonal fejlesztése hozzájárul a vasúti teherforgalom fellendítéséhez, a kötött pályás áruszállítás vonzóbbá tételéhez, a nagy távolságú közúti fuvarok vasútra tereléséhez – fűzték hozzá. A CEF2 új elemként támogatja a polgári hasznosításra is alkalmas katonai mobilitási projekteket. A tavasszal elnyert forrásból öt dunántúli vasútvonal tizenkét állomásának infrastruktúrafejlesztése startolhat el a MÁV vezényletével. A majdani beruházások a katonai egységek és eszközök hatékonyabb, gyorsabb mozgathatósága mellett a polgári személy- és áruforgalom színvonalának emelését is szolgálják. A 2,2 milliárdos összértékű előkészítés kiadásait közel felerészben az elnyert támogatás finanszírozza. A projekt eredményeként a megvalósíthatósági tanulmány, az építési és környezetvédelmi engedélyek, a kivitelezési tenderdokumentáció is rendelkezésre áll majd – írták. A CEF2 jelenleg nyitott kiírásában többek között e fejlesztés kelet-magyarországi párjához, újabb tizenkét helyszínen tervezett beruházások előkészítéséhez igényel forrást a TIM. A tagállamok szeptember végéig jelezhetik projektötleteiket, a beérkező javaslatok közül 2023 elején választják ki a támogatásra érdemeseket. Ha kedvező döntések születnek, egyebek mellett megépülhet a térségi vonatközlekedést felgyorsító zalaszentiváni deltavágány, és Budapesten megvalósulhat a Gubacsi vasúti híd fejlesztése – áll a tárca közleményében.

Advertisement

 

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöld Közlekedés

Már Magyarországon is érezhető az elektromos autók térnyerése

Az Európai Unióban éves összevetésben 4,2 százalékkal, 3,794 millióra nőtt az új autók eladása az idei első négy hónapban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A négy hónapban 746 899 új akkumulátoros elektromos autót (BEV) regisztráltak, ezzel az EU teljes autópiacán a részesedésük 19,7 százalék volt, nagyobb az egy évvel korábbi 15,3 százaléknál – írja az alternativenergia.hu. Az EU négy legnagyobb piaca közül háromban erősen nőtt a BEV-autók regisztrációja: Olaszországban 73,1 százalékos, Franciaországban 48,2 százalékos, Németországban pedig 41,3 százalékos emelkedést jegyeztek föl. Ezzel szemben Belgiumban csak szerény, 1,1 százalékos növekedést mértek. A hibrid-elektromos (HEV) autók részesedése 35,3 százalékról 38,2 százalékra emelkedett. Eközben a benzinüzemű autók piaci részesedése az egy évvel korábbi 28,5 százalékról 22,5 százalékra esett vissza idén áprilisban, a dízelüzemű járműveké pedig 9,6 százalékról 7,7 százalékra zsugorodott.

Az ACEA adatai szerint Magyarországon az idei első négy hónapban 48 ezer 291 új autót hoztak forgalomba, 10,5 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A BEV-autók eladása 48,4 százalékkal 4617-re nőtt. A benzinüzeműekből 9,1 százalékkal kevesebbet, 9652-öt, a dízelüzemű autókból 15,9 százalékkal kevesebbet, 4538-at regisztráltak. A hálózatról is tölthető, plug-in hibrid (PHEV) autók eladása 112,8 százalékkal 3703-ra ugrott, míg a hibrid-elektromos (HEV) autóké 13,3 százalékkal, 25 ezer 618-ra emelkedett. A Volkswagen csoport (beleértve egyebek között a Skodát, Audit, Seatot, Porschét) eladásai az idei első négy hónapban az EU-ban 2,9 százalékkal nőttek, a Renault-é 7,4 százalékkal estek, a Stellantisé pedig 7,8 százalékkal emelkedtek.

A német luxusautó-gyártó, a BMW Csoport idei első négyhavi értékesítése 3,9 százalékkal nőtt, míg fő riválisa, a Mercedes-Benzé 3,8 százalékkal emelkedett. A dél-koreai Hyundai Csoport autóeladásai 3,1 százalékkal, a japán Toyota Csoporté 2,5 százalékkal, az amerikai Ford Motoré pedig 18,4 százalékkal estek vissza a tavalyi első négy hónappal összevetve. Az amerikai elektromosautó-gyártó Tesla autóeladásai az Európai Unióban január-áprilisban 61,7 százalékkal, 67 ezer 389-re emelkedett éves szinten. Eközben a kínai BYD eladásai 152,9 százalékkal, 71 ezer 863-ra nőttek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák