Zöld Közlekedés
Két dunántúli vasútfejlesztés előkészítése kezdődhet meg
Két nagyszabású dunántúli vasútfejlesztés előkészítése kezdődhet meg – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium.
Azt írták, hogy a Borostyán vasúti árufuvarozási folyosó egyes szakaszainak korszerűsítését és tizenkét nyugat-magyarországi vasútállomás infrastruktúrafejlesztését megalapozó tervezés és engedélyeztetés összesen 5,7 milliárd forintból valósul meg. A TIM az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF2) pályázatain idén nyerte el a két projekt teljes költségvetéséből mintegy 4 milliárd forintot fedező uniós forrást. Az előkészítések megindításának utolsó feltétele teljesült azzal, hogy a kormány nemrégiben a hazai önrész biztosításáról is döntött – tették hozzá. Kifejtették, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a transzeurópai hálózatok kiépítésének és korszerűsítésének felgyorsítását szolgálja. A sikeres pályázatoknak köszönhetően már több mint 700 milliárd forint értékben valósulnak meg közlekedésfejlesztési projektek e pénzügyi alapból Magyarországon. A CEF forrásai hasznosultak a többi között a Kelenföld-Pusztaszabolcs vonalszakasz korszerűsítésében, a Déli vasúti összekötő híd felújításában, háromvágányosra bővítésében, a Monostori híd megépítésében Komáromnál.
Az idei támogatási döntések teszik lehetővé az elektromos autók hazai gyorstöltő hálózatának kiterjesztését is – jelezték. Úgy folytatták, hogy a Borostyán árufuvarozási folyosót magyar-lengyel-szlovák-szlovén közös kezdeményezésre vette fel az európai vasúti teherkorridorok sorába az Európai Unió. A Fehéroroszország határától a koperi kikötőig vezető vasútvonalak és szolgáltatásaik korszerűsítése tovább erősíti Magyarország pozícióját az észak-déli közlekedési tengelyen. A közép-európai folyosó fontos ipari központokat és intermodális terminálokat kapcsol össze az Adriai-tengerrel és a nyugat-balkáni államokkal. Kiterjedt hazai hálózatának része a felújítás alatt álló Budapest-Kelebia és Rákos-Hatvan szakasz is. A közlemény szerint a GYSEV gondozásában most a vasúttársaság által üzemeltetett Hegyeshalom-Zalaszentiván szakasz korszerűsítésére készül megvalósíthatósági tanulmány. Szombathelyig a tanulmánytervi szintű műszaki tartalmat dolgozzák ki, a vasi megyeszékhelytől délre az engedélyezési tervek készülnek el. A környezetvédelmi engedélyek megszerzésével záruló projekt 3,5 milliárd forintos összköltségének nagyjából hetedét biztosítja a magyar kormány.
Az útvonal fejlesztése hozzájárul a vasúti teherforgalom fellendítéséhez, a kötött pályás áruszállítás vonzóbbá tételéhez, a nagy távolságú közúti fuvarok vasútra tereléséhez – fűzték hozzá. A CEF2 új elemként támogatja a polgári hasznosításra is alkalmas katonai mobilitási projekteket. A tavasszal elnyert forrásból öt dunántúli vasútvonal tizenkét állomásának infrastruktúrafejlesztése startolhat el a MÁV vezényletével. A majdani beruházások a katonai egységek és eszközök hatékonyabb, gyorsabb mozgathatósága mellett a polgári személy- és áruforgalom színvonalának emelését is szolgálják. A 2,2 milliárdos összértékű előkészítés kiadásait közel felerészben az elnyert támogatás finanszírozza. A projekt eredményeként a megvalósíthatósági tanulmány, az építési és környezetvédelmi engedélyek, a kivitelezési tenderdokumentáció is rendelkezésre áll majd – írták. A CEF2 jelenleg nyitott kiírásában többek között e fejlesztés kelet-magyarországi párjához, újabb tizenkét helyszínen tervezett beruházások előkészítéséhez igényel forrást a TIM. A tagállamok szeptember végéig jelezhetik projektötleteiket, a beérkező javaslatok közül 2023 elején választják ki a támogatásra érdemeseket. Ha kedvező döntések születnek, egyebek mellett megépülhet a térségi vonatközlekedést felgyorsító zalaszentiváni deltavágány, és Budapesten megvalósulhat a Gubacsi vasúti híd fejlesztése – áll a tárca közleményében.
mti
Zöld Közlekedés
250 új elektromos busz válthatja a dízeljárműveket Budapest útjain
Budapest történetének legnagyobb elektromosbusz-fejlesztését készítik elő.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Budapest történetének legnagyobb elektromosbusz-fejlesztését készítjük elő: legalább 250 új elektromos buszt szeretnénk forgalomba állítani, a hozzájuk szükséges töltőinfrastruktúrával együtt – írta a főpolgármester a Facebook-oldalán. Karácsony Gergely hozzátette: ez tisztább levegőt, csendesebb utcákat, korszerűbb közösségi közlekedést és zöldebb Budapestet is jelent – írja az alternativenergia.hu. Tudatta azt is, a projekt előkészítése már zajlik a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a BKV Zrt. együttműködésében. A célunk az, hogy európai uniós forrásból valósuljon meg ez a beruházás, amely a buszokat, a garázsokat és a teljes töltőinfrastruktúrát is megújítja – tette hozzá a főpolgármester. A BKK és a BKV Zrt. az MTI-hez pénteken eljuttatott közös közleményükben a beszerzésről azt írták, a legalább 250 darab új e-busz beszerzését és a működtetésükhöz szükséges töltőinfrastruktúra kialakítását is magában foglaló fejlesztés Magyarország eddigi legnagyobb buszelektrifikációs projektje lehet.
Hozzátették: a BKK és a BKV március óta dolgozik a projekt előkészítésén. A tervek szerint a beszerzés több száz új, korszerű, alacsonypadlós elektromos buszra – köztük midi, szóló és csuklós járművekre – vonatkozik, az új buszok fokozatosan válthatják ki a főváros elöregedett dízelbuszait. Mint írták, jelenleg több mint 400 darab tíz évnél idősebb autóbusz közlekedik Budapesten, és ez a szám flottamegújítás hiányában 2029-re 600 fölé is nőhet. Budapesten jelenleg is közlekednek elektromos autóbuszok: a BKK szolgáltatója, az ArrivaBus Kft. 54 tisztán elektromos járművet üzemeltet, és 2027-ig további 28 érkezésével összesen 82 – 58 szóló és 24 csuklós – elektromos autóbusz szolgálja majd az utasokat. Ezen kívül a BKV flottájában közlekedik bő egy évtizede néhány első generációs elektromos midibusz, elsősorban a Budai Vár térségének kiszolgálására.
Mint írták, a járműpark további megújítása kiemelt jelentőségű a szolgáltatás színvonala és a fenntartható városi közlekedés szempontjából. Az új, károsanyag-kibocsátásmentes járművek elsősorban a nagy utasforgalmú belvárosi vonalakon és a főbb közlekedési tengelyeken, például a Rákóczi út–Thököly út tengelyen válthatják fel a dízelbuszokat. A beruházás a járművek beszerzése mellett jelentős infrastruktúra-fejlesztést is tartalmaz: a projekt keretében kiépül a buszok töltéséhez szükséges komplex energiaellátó rendszer, a töltőberendezések, valamint a töltések és energiagazdálkodás optimalizációjáért felelős energiamenedzsment-rendszer is. Emellett megvalósulhatnak a BKV autóbuszgarázsainak fejlesztései is, amelyek lehetővé teszik az elektromos buszflotta üzemeltetését.
Tudatták azt is, a BKK előzetes piaci konzultációt indított, hogy a piaci szereplők tapasztalatai alapján véglegesítse a közbeszerzés műszaki és szakmai feltételeit és ezek után indulhat a feltételes közbeszerzési eljárás. A közbeszerzési eljárás eredményes lezárása és a szükséges európai uniós forrás rendelkezésre állása esetén az első új elektromos autóbuszok várhatóan 2029 során állhatnak forgalomba Budapesten.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
