Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Két dunántúli vasútfejlesztés előkészítése kezdődhet meg

Két nagyszabású dunántúli vasútfejlesztés előkészítése kezdődhet meg – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium.

Létrehozva:

|

Azt írták, hogy a Borostyán vasúti árufuvarozási folyosó egyes szakaszainak korszerűsítését és tizenkét nyugat-magyarországi vasútállomás infrastruktúrafejlesztését megalapozó tervezés és engedélyeztetés összesen 5,7 milliárd forintból valósul meg. A TIM az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF2) pályázatain idén nyerte el a két projekt teljes költségvetéséből mintegy 4 milliárd forintot fedező uniós forrást. Az előkészítések megindításának utolsó feltétele teljesült azzal, hogy a kormány nemrégiben a hazai önrész biztosításáról is döntött – tették hozzá. Kifejtették, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a transzeurópai hálózatok kiépítésének és korszerűsítésének felgyorsítását szolgálja. A sikeres pályázatoknak köszönhetően már több mint 700 milliárd forint értékben valósulnak meg közlekedésfejlesztési projektek e pénzügyi alapból Magyarországon. A CEF forrásai hasznosultak a többi között a Kelenföld-Pusztaszabolcs vonalszakasz korszerűsítésében, a Déli vasúti összekötő híd felújításában, háromvágányosra bővítésében, a Monostori híd megépítésében Komáromnál.

Az idei támogatási döntések teszik lehetővé az elektromos autók hazai gyorstöltő hálózatának kiterjesztését is – jelezték. Úgy folytatták, hogy a Borostyán árufuvarozási folyosót magyar-lengyel-szlovák-szlovén közös kezdeményezésre vette fel az európai vasúti teherkorridorok sorába az Európai Unió. A Fehéroroszország határától a koperi kikötőig vezető vasútvonalak és szolgáltatásaik korszerűsítése tovább erősíti Magyarország pozícióját az észak-déli közlekedési tengelyen. A közép-európai folyosó fontos ipari központokat és intermodális terminálokat kapcsol össze az Adriai-tengerrel és a nyugat-balkáni államokkal. Kiterjedt hazai hálózatának része a felújítás alatt álló Budapest-Kelebia és Rákos-Hatvan szakasz is. A közlemény szerint a GYSEV gondozásában most a vasúttársaság által üzemeltetett Hegyeshalom-Zalaszentiván szakasz korszerűsítésére készül megvalósíthatósági tanulmány. Szombathelyig a tanulmánytervi szintű műszaki tartalmat dolgozzák ki, a vasi megyeszékhelytől délre az engedélyezési tervek készülnek el. A környezetvédelmi engedélyek megszerzésével záruló projekt 3,5 milliárd forintos összköltségének nagyjából hetedét biztosítja a magyar kormány.

Az útvonal fejlesztése hozzájárul a vasúti teherforgalom fellendítéséhez, a kötött pályás áruszállítás vonzóbbá tételéhez, a nagy távolságú közúti fuvarok vasútra tereléséhez – fűzték hozzá. A CEF2 új elemként támogatja a polgári hasznosításra is alkalmas katonai mobilitási projekteket. A tavasszal elnyert forrásból öt dunántúli vasútvonal tizenkét állomásának infrastruktúrafejlesztése startolhat el a MÁV vezényletével. A majdani beruházások a katonai egységek és eszközök hatékonyabb, gyorsabb mozgathatósága mellett a polgári személy- és áruforgalom színvonalának emelését is szolgálják. A 2,2 milliárdos összértékű előkészítés kiadásait közel felerészben az elnyert támogatás finanszírozza. A projekt eredményeként a megvalósíthatósági tanulmány, az építési és környezetvédelmi engedélyek, a kivitelezési tenderdokumentáció is rendelkezésre áll majd – írták. A CEF2 jelenleg nyitott kiírásában többek között e fejlesztés kelet-magyarországi párjához, újabb tizenkét helyszínen tervezett beruházások előkészítéséhez igényel forrást a TIM. A tagállamok szeptember végéig jelezhetik projektötleteiket, a beérkező javaslatok közül 2023 elején választják ki a támogatásra érdemeseket. Ha kedvező döntések születnek, egyebek mellett megépülhet a térségi vonatközlekedést felgyorsító zalaszentiváni deltavágány, és Budapesten megvalósulhat a Gubacsi vasúti híd fejlesztése – áll a tárca közleményében.

Advertisement

 

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöld Közlekedés

Új korszak kezdődött a flottakezelésben a költségek tartós emelkedése miatt

Néhány év alatt mintegy 30 százalékkal nőtt a vállalati járműflották költsége Európában.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt öt évben akár 30 százalékkal is nőhetett Európában a vállalati járműflották teljes tulajdonlási költsége (Total Cost of Ownership – TCO) derül ki az Arval Mobility Observatory legújabb iparági jelentéséből, a tanulmány szerint az emelkedés alapjaiban változtatta meg a flottakezelés és költségtervezés logikáját Európa-szerte, mivel a korábban kiszámíthatónak tartott költségtételek ma már folyamatos és aktív menedzsmentet igényelnek – írja az alternativenergia.hu. Kiemelték, a növekedés hátterében több, egymást erősítő piaci tényező áll. Az új járművek beszerzési ára 2020 óta átlagosan 15-25 szálékkal emelkedett, ami már önmagában megemelte a flották induló költségszintjét. Ezzel párhuzamosan a finanszírozási és lízingdíjak a kamatok változásával 2-4 százalékponttal nőttek, érezhetően megterhelve a havi kiadásokat.

Az energiapiac volatilitása tovább fokozta a költségnyomást, az üzemanyagárak 2020-hoz képest 20-35 százalékkal magasabb szinten stabilizálódtak, míg az üzleti áramtarifák időszakonként 30-60 százalékos emelkedést mutattak. A használtautó-piac ingadozó maradványértékei további kockázatot jelentenek, akár 10-15 százalék eltérés is előfordulhat a szerződéses ciklus végén, ami jelentősen befolyásolhatja a teljes életciklusra vetített költségeket. Agárdi Marianna, az Arval Magyarország ügyvezető igazgatója a közleményben arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábban stabilnak és kiszámíthatónak tartott költségtételek ma már folyamatos változást mutatnak, ezért nagyobb hangsúlyt kell fektetni a költségszerkezet átláthatóságára és a valós idejű adatelemzésre. Ez nem csupán operatív flottakezelési kérdés: a mobilitás mára stratégiai pénzügyi tényezővé vált, amely közvetlenül befolyásolja a vállalati döntéshozatalt és a hosszú távú üzleti tervezést is.

A közleményben részletezték, hogy a TCO-növekedés különösen erősen érinti azokat a szervezeteket, amelyek nagy futásteljesítményű vagy regionális, logisztikai feladatokra használt flottát üzemeltetnek. A jelentés arra is rámutat, hogy míg az autófenntartás költségei a magántulajdonú járművek esetében is érezhetően emelkedtek, a TCO emelkedés mértéke és hatása elsősorban a vállalati flottáknál mérhető pontosan, ahol a finanszírozási modellek, a maradványérték-kockázat és az energiaárak közvetlenül beépülnek az üzemeltetési szerződésekbe.

Advertisement

Az Arval Mobility Observatory tanulmánya 2020 és 2025 közötti flottaköltség-adatok, piaci mutatók és makrogazdasági trendek elemzésén alapul, az Európai Unió és az eurózóna országaiból származó statisztikákra és piaci mutatókra épülnek. A TCO modellek számítása a Eurostat, az Európai Bizottság Energetikai Főigazgatósága, valamint európai autópiaci indexek adatait használja. Az Arval a teljes körű gépjárműlízing egyik vezető nemzetközi szereplője és a mobilitási megoldások szakértője. A vállalat 1989-es alapítása óta a BNP Paribas csoport tagja, és annak Commercial, Personal Banking & Services divíziójába tartozik. 2024 végén az Arval közel 1,8 millió járművet kezelt, és 8600 munkatársa 29 országban kínál rugalmas, személyre szabott megoldásokat nagyvállalatoknak, kis- és középvállalkozásoknak, valamint magánügyfeleknek. Az Arval alapító tagja az Element-Arval Global Alliance-nak, amelynek flottája 55 országban több mint 4,5 millió járművet foglal magában – ismertették a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák