Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Két dunántúli vasútfejlesztés előkészítése kezdődhet meg

Két nagyszabású dunántúli vasútfejlesztés előkészítése kezdődhet meg – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium.

Létrehozva:

|

Azt írták, hogy a Borostyán vasúti árufuvarozási folyosó egyes szakaszainak korszerűsítését és tizenkét nyugat-magyarországi vasútállomás infrastruktúrafejlesztését megalapozó tervezés és engedélyeztetés összesen 5,7 milliárd forintból valósul meg. A TIM az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF2) pályázatain idén nyerte el a két projekt teljes költségvetéséből mintegy 4 milliárd forintot fedező uniós forrást. Az előkészítések megindításának utolsó feltétele teljesült azzal, hogy a kormány nemrégiben a hazai önrész biztosításáról is döntött – tették hozzá. Kifejtették, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a transzeurópai hálózatok kiépítésének és korszerűsítésének felgyorsítását szolgálja. A sikeres pályázatoknak köszönhetően már több mint 700 milliárd forint értékben valósulnak meg közlekedésfejlesztési projektek e pénzügyi alapból Magyarországon. A CEF forrásai hasznosultak a többi között a Kelenföld-Pusztaszabolcs vonalszakasz korszerűsítésében, a Déli vasúti összekötő híd felújításában, háromvágányosra bővítésében, a Monostori híd megépítésében Komáromnál.

Az idei támogatási döntések teszik lehetővé az elektromos autók hazai gyorstöltő hálózatának kiterjesztését is – jelezték. Úgy folytatták, hogy a Borostyán árufuvarozási folyosót magyar-lengyel-szlovák-szlovén közös kezdeményezésre vette fel az európai vasúti teherkorridorok sorába az Európai Unió. A Fehéroroszország határától a koperi kikötőig vezető vasútvonalak és szolgáltatásaik korszerűsítése tovább erősíti Magyarország pozícióját az észak-déli közlekedési tengelyen. A közép-európai folyosó fontos ipari központokat és intermodális terminálokat kapcsol össze az Adriai-tengerrel és a nyugat-balkáni államokkal. Kiterjedt hazai hálózatának része a felújítás alatt álló Budapest-Kelebia és Rákos-Hatvan szakasz is. A közlemény szerint a GYSEV gondozásában most a vasúttársaság által üzemeltetett Hegyeshalom-Zalaszentiván szakasz korszerűsítésére készül megvalósíthatósági tanulmány. Szombathelyig a tanulmánytervi szintű műszaki tartalmat dolgozzák ki, a vasi megyeszékhelytől délre az engedélyezési tervek készülnek el. A környezetvédelmi engedélyek megszerzésével záruló projekt 3,5 milliárd forintos összköltségének nagyjából hetedét biztosítja a magyar kormány.

Az útvonal fejlesztése hozzájárul a vasúti teherforgalom fellendítéséhez, a kötött pályás áruszállítás vonzóbbá tételéhez, a nagy távolságú közúti fuvarok vasútra tereléséhez – fűzték hozzá. A CEF2 új elemként támogatja a polgári hasznosításra is alkalmas katonai mobilitási projekteket. A tavasszal elnyert forrásból öt dunántúli vasútvonal tizenkét állomásának infrastruktúrafejlesztése startolhat el a MÁV vezényletével. A majdani beruházások a katonai egységek és eszközök hatékonyabb, gyorsabb mozgathatósága mellett a polgári személy- és áruforgalom színvonalának emelését is szolgálják. A 2,2 milliárdos összértékű előkészítés kiadásait közel felerészben az elnyert támogatás finanszírozza. A projekt eredményeként a megvalósíthatósági tanulmány, az építési és környezetvédelmi engedélyek, a kivitelezési tenderdokumentáció is rendelkezésre áll majd – írták. A CEF2 jelenleg nyitott kiírásában többek között e fejlesztés kelet-magyarországi párjához, újabb tizenkét helyszínen tervezett beruházások előkészítéséhez igényel forrást a TIM. A tagállamok szeptember végéig jelezhetik projektötleteiket, a beérkező javaslatok közül 2023 elején választják ki a támogatásra érdemeseket. Ha kedvező döntések születnek, egyebek mellett megépülhet a térségi vonatközlekedést felgyorsító zalaszentiváni deltavágány, és Budapesten megvalósulhat a Gubacsi vasúti híd fejlesztése – áll a tárca közleményében.

Advertisement

 

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöld Közlekedés

Egyre több elektrifikált Toyota fogy Magyarországon

A Toyota a piac bővülését jóval meghaladóan erősödött a magyarországi újautó-piacon az idén.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A japán márka magyarországi eladásai az előző év hasonló időszakával összevetve 16,2 százalékkal bővültek az idei első négy hónapban, ami 6603 személy- és kishaszonjármű eladását jelenti. Eközben a teljes piac 7,8 százalékos növekedést mutatott fel, amely mögött 55 575 jármű regisztrációja áll – emelte ki az alternativenergia.hu. Különösen az első negyedév volt erős, amikor az 5190 jármű forgalomba helyezése 23 százalékos növekedést takart, és amellyel a márka piaci részesedése 12 százalék fölé jutott. A személygépjármű szegmens önmagában közel 20 százalékos bővülést hozott a Toyotának január-áprilisban 2025 hasonló időszakához mérten – hívták fel a figyelmet, kiemelve, hogy a dinamikus növekedés mellett sikerült megőrizni a 40 százalékos magánszemély-vásárlói arányt, amely az egyik legmagasabb a piacon. Emlékeztettek, hogy a teljes piacon a kishaszonjármű szegmensben összességében 7,5 százalékos csökkenés volt az első négy hónapban, azonban a Toyota azon gyártók közé tartozott, amely ha kisebb mértékben is (1,5 százalékkal), de növelni tudta eladásait.

Az importőr az erőteljes növekedést az optimista piaci környezet mellett a Toyota példátlan modellinváziójával magyarázza, amelynek keretében az év során nyolc új vagy frissített verziójú szabadidőautó érkezik a magyar piacra, bővítve az elektromos, hibrid és plug-in hibrid meghajtású modellek kínálatát, elsősorban a rendkívül népszerű SUV szegmensben. Példaként említették az új generációs RAV4, CH-R+, bz4x, Urban Cruiser és Yaris Cross modellt.

A TCE szerint a Toyota forgalomgeneráló hatása kimutatható a konkrét szegmenseken is a teljes piacot tekintve, ahol a SUV kategória minden eddiginél jobban előre tört az idén. Magyarországon a C-SUV szegmens 36,1 százalékkal, a D-SUV 46,8 százalékkal gyarapodott 2026 első négy hónapjában a tavalyi évhez képest, és számottevő, 9,9 százalékos volt a B-SUV növekedése is. Az importőr rámutat: a Toyota piaci szereplése nagyban támogatta azt is, hogy a magyarországi újautó-piacon lendületet kapott az elektrifikáció: a teljesen elektromos meghajtású modellek értékesítési aránya megközelítette a 10 százalékot, a hibrid (full, mild vagy plug-in) modellek aránya pedig meghaladta a 60 százalékot.

Advertisement

Magyarországon az idén az áprilisig eladott új autóknak már kevesebb mint a harmada volt belsőégésű motorral szerelt. A Toyota Central Europe Kft. a Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország alkotta régióban végzi az importőri feladatokat a japán gyártó számára. Tavaly 154 ezer Toyotát és 19 ezer Lexust értékesítettek a hozzá tartozó kereskedések.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák