Zöld Közlekedés
Két dunántúli vasútfejlesztés előkészítése kezdődhet meg
Két nagyszabású dunántúli vasútfejlesztés előkészítése kezdődhet meg – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium.
Azt írták, hogy a Borostyán vasúti árufuvarozási folyosó egyes szakaszainak korszerűsítését és tizenkét nyugat-magyarországi vasútállomás infrastruktúrafejlesztését megalapozó tervezés és engedélyeztetés összesen 5,7 milliárd forintból valósul meg. A TIM az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF2) pályázatain idén nyerte el a két projekt teljes költségvetéséből mintegy 4 milliárd forintot fedező uniós forrást. Az előkészítések megindításának utolsó feltétele teljesült azzal, hogy a kormány nemrégiben a hazai önrész biztosításáról is döntött – tették hozzá. Kifejtették, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a transzeurópai hálózatok kiépítésének és korszerűsítésének felgyorsítását szolgálja. A sikeres pályázatoknak köszönhetően már több mint 700 milliárd forint értékben valósulnak meg közlekedésfejlesztési projektek e pénzügyi alapból Magyarországon. A CEF forrásai hasznosultak a többi között a Kelenföld-Pusztaszabolcs vonalszakasz korszerűsítésében, a Déli vasúti összekötő híd felújításában, háromvágányosra bővítésében, a Monostori híd megépítésében Komáromnál.
Az idei támogatási döntések teszik lehetővé az elektromos autók hazai gyorstöltő hálózatának kiterjesztését is – jelezték. Úgy folytatták, hogy a Borostyán árufuvarozási folyosót magyar-lengyel-szlovák-szlovén közös kezdeményezésre vette fel az európai vasúti teherkorridorok sorába az Európai Unió. A Fehéroroszország határától a koperi kikötőig vezető vasútvonalak és szolgáltatásaik korszerűsítése tovább erősíti Magyarország pozícióját az észak-déli közlekedési tengelyen. A közép-európai folyosó fontos ipari központokat és intermodális terminálokat kapcsol össze az Adriai-tengerrel és a nyugat-balkáni államokkal. Kiterjedt hazai hálózatának része a felújítás alatt álló Budapest-Kelebia és Rákos-Hatvan szakasz is. A közlemény szerint a GYSEV gondozásában most a vasúttársaság által üzemeltetett Hegyeshalom-Zalaszentiván szakasz korszerűsítésére készül megvalósíthatósági tanulmány. Szombathelyig a tanulmánytervi szintű műszaki tartalmat dolgozzák ki, a vasi megyeszékhelytől délre az engedélyezési tervek készülnek el. A környezetvédelmi engedélyek megszerzésével záruló projekt 3,5 milliárd forintos összköltségének nagyjából hetedét biztosítja a magyar kormány.
Az útvonal fejlesztése hozzájárul a vasúti teherforgalom fellendítéséhez, a kötött pályás áruszállítás vonzóbbá tételéhez, a nagy távolságú közúti fuvarok vasútra tereléséhez – fűzték hozzá. A CEF2 új elemként támogatja a polgári hasznosításra is alkalmas katonai mobilitási projekteket. A tavasszal elnyert forrásból öt dunántúli vasútvonal tizenkét állomásának infrastruktúrafejlesztése startolhat el a MÁV vezényletével. A majdani beruházások a katonai egységek és eszközök hatékonyabb, gyorsabb mozgathatósága mellett a polgári személy- és áruforgalom színvonalának emelését is szolgálják. A 2,2 milliárdos összértékű előkészítés kiadásait közel felerészben az elnyert támogatás finanszírozza. A projekt eredményeként a megvalósíthatósági tanulmány, az építési és környezetvédelmi engedélyek, a kivitelezési tenderdokumentáció is rendelkezésre áll majd – írták. A CEF2 jelenleg nyitott kiírásában többek között e fejlesztés kelet-magyarországi párjához, újabb tizenkét helyszínen tervezett beruházások előkészítéséhez igényel forrást a TIM. A tagállamok szeptember végéig jelezhetik projektötleteiket, a beérkező javaslatok közül 2023 elején választják ki a támogatásra érdemeseket. Ha kedvező döntések születnek, egyebek mellett megépülhet a térségi vonatközlekedést felgyorsító zalaszentiváni deltavágány, és Budapesten megvalósulhat a Gubacsi vasúti híd fejlesztése – áll a tárca közleményében.
mti
Zöld Közlekedés
Visszaszorul a benzin és a dízel, előretörnek az elektromos autók Európában
Tovább bővült az európai újautó-piac 2026 első kilenc hónapjában: az Európai Unióban 5,7 százalékkal több új személyautót helyeztek forgalomba, mint egy évvel korábban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az év első kilenc hónapjában 5,7 százalékkal nőtt az új személyautók forgalomba helyezése az Európai Unióban, miközben jelentősen emelkedett az akkumulátoros elektromos járművek piaci részesedése – írja az alternativenergia.hu. Január és szeptember között 8,52 millió új személyautót helyeztek forgalomba az EU-ban, szemben az egy évvel korábbi 8,06 millióval. Szeptemberben 971 ezer új autó kapott rendszámot, ami 9,3 százalékos növekedés éves összevetésben. Az akkumulátoros elektromos autók (BEV) forgalomba helyezése 48,5 százalékkal, 1,93 millióra emelkedett, piaci részesedésük pedig 22,7 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 16,1 százalékról. A hibridek maradtak a legnépszerűbb hajtásláncok 36,3 százalékos részesedéssel és 3,09 millió eladott járművel. A tölthető hibridek (PHEV) forgalomba helyezése 18,6 százalékkal, 860 ezerre bővült, részesedésük 10,1 százalékra emelkedett. Ezzel szemben a benzinüzemű autók eladása 19,1 százalékkal, a dízeleké 19,5 százalékkal csökkent; együttes piaci részesedésük 28,2 százalékra mérséklődött a tavalyi 36,9 százalékról.
A négy legnagyobb uniós piac közül Németországban 5,3 százalékkal, Spanyolországban 6,7 százalékkal, Olaszországban 8,6 százalékkal nőtt az új autók forgalomba helyezése az első kilenc hónapban, Franciaországban pedig 4,1 százalékos bővülést regisztráltak. A tisztán elektromos autók értékesítése Franciaországban 79,1 százalékkal, Németországban 58,1 százalékkal, Spanyolországban 39,5 százalékkal, Olaszországban pedig 66,7 százalékkal emelkedett. A hibrid járművek iránti kereslet Olaszországban 20,8 százalékkal, Spanyolországban 20,5 százalékkal nőtt, míg Németországban 4,9 százalékos, Franciaországban pedig 0,6 százalékos bővülést mértek.
Magyarországon január és szeptember között 108 422 új személyautót helyeztek forgalomba, ami 13,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az akkumulátoros elektromos autók eladása 30,1 százalékkal, 10 443-ra nőtt, a tölthető hibrideké 111,8 százalékkal, 9834-re emelkedett, a hibrideké pedig 12,7 százalékkal, 54 774-re bővült. A benzinüzemű autók forgalomba helyezése 2,5 százalékkal csökkent, a dízeleké pedig 8,5 százalékkal mérséklődött.
Gyártói bontásban a Volkswagen-csoport maradt a legnagyobb szereplő az EU-ban 2,23 millió eladott autóval, ami 0,7 százalékos növekedés éves összevetésben. A Stellantis 5,1 százalékkal, 1,34 millióra bővítette értékesítését. A BMW-csoport eladásai 4,6 százalékkal, a Mercedes-Benzé 3,6 százalékkal emelkedtek. A gyorsan növekvő márkák közül a kínai BYD 154,4 százalékkal, 206 ezer járműre növelte uniós eladásait, míg az amerikai Tesla 68,9 százalékos bővüléssel 188 ezer autót értékesített az év első kilenc hónapjában.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaElkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTovábbra is Magyarország az orosz vezetékes földgáz legnagyobb uniós importőre
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaMegéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA szennyezés már nem érheti meg: emelkednek a környezetvédelmi bírságok
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaAkár 1,6 millió forint támogatás jár az otthoni akkumulátorokra Lengyelországban
