Zöld Közlekedés
Két dunántúli vasútfejlesztés előkészítése kezdődhet meg
Két nagyszabású dunántúli vasútfejlesztés előkészítése kezdődhet meg – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium.
Azt írták, hogy a Borostyán vasúti árufuvarozási folyosó egyes szakaszainak korszerűsítését és tizenkét nyugat-magyarországi vasútállomás infrastruktúrafejlesztését megalapozó tervezés és engedélyeztetés összesen 5,7 milliárd forintból valósul meg. A TIM az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF2) pályázatain idén nyerte el a két projekt teljes költségvetéséből mintegy 4 milliárd forintot fedező uniós forrást. Az előkészítések megindításának utolsó feltétele teljesült azzal, hogy a kormány nemrégiben a hazai önrész biztosításáról is döntött – tették hozzá. Kifejtették, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a transzeurópai hálózatok kiépítésének és korszerűsítésének felgyorsítását szolgálja. A sikeres pályázatoknak köszönhetően már több mint 700 milliárd forint értékben valósulnak meg közlekedésfejlesztési projektek e pénzügyi alapból Magyarországon. A CEF forrásai hasznosultak a többi között a Kelenföld-Pusztaszabolcs vonalszakasz korszerűsítésében, a Déli vasúti összekötő híd felújításában, háromvágányosra bővítésében, a Monostori híd megépítésében Komáromnál.
Az idei támogatási döntések teszik lehetővé az elektromos autók hazai gyorstöltő hálózatának kiterjesztését is – jelezték. Úgy folytatták, hogy a Borostyán árufuvarozási folyosót magyar-lengyel-szlovák-szlovén közös kezdeményezésre vette fel az európai vasúti teherkorridorok sorába az Európai Unió. A Fehéroroszország határától a koperi kikötőig vezető vasútvonalak és szolgáltatásaik korszerűsítése tovább erősíti Magyarország pozícióját az észak-déli közlekedési tengelyen. A közép-európai folyosó fontos ipari központokat és intermodális terminálokat kapcsol össze az Adriai-tengerrel és a nyugat-balkáni államokkal. Kiterjedt hazai hálózatának része a felújítás alatt álló Budapest-Kelebia és Rákos-Hatvan szakasz is. A közlemény szerint a GYSEV gondozásában most a vasúttársaság által üzemeltetett Hegyeshalom-Zalaszentiván szakasz korszerűsítésére készül megvalósíthatósági tanulmány. Szombathelyig a tanulmánytervi szintű műszaki tartalmat dolgozzák ki, a vasi megyeszékhelytől délre az engedélyezési tervek készülnek el. A környezetvédelmi engedélyek megszerzésével záruló projekt 3,5 milliárd forintos összköltségének nagyjából hetedét biztosítja a magyar kormány.
Az útvonal fejlesztése hozzájárul a vasúti teherforgalom fellendítéséhez, a kötött pályás áruszállítás vonzóbbá tételéhez, a nagy távolságú közúti fuvarok vasútra tereléséhez – fűzték hozzá. A CEF2 új elemként támogatja a polgári hasznosításra is alkalmas katonai mobilitási projekteket. A tavasszal elnyert forrásból öt dunántúli vasútvonal tizenkét állomásának infrastruktúrafejlesztése startolhat el a MÁV vezényletével. A majdani beruházások a katonai egységek és eszközök hatékonyabb, gyorsabb mozgathatósága mellett a polgári személy- és áruforgalom színvonalának emelését is szolgálják. A 2,2 milliárdos összértékű előkészítés kiadásait közel felerészben az elnyert támogatás finanszírozza. A projekt eredményeként a megvalósíthatósági tanulmány, az építési és környezetvédelmi engedélyek, a kivitelezési tenderdokumentáció is rendelkezésre áll majd – írták. A CEF2 jelenleg nyitott kiírásában többek között e fejlesztés kelet-magyarországi párjához, újabb tizenkét helyszínen tervezett beruházások előkészítéséhez igényel forrást a TIM. A tagállamok szeptember végéig jelezhetik projektötleteiket, a beérkező javaslatok közül 2023 elején választják ki a támogatásra érdemeseket. Ha kedvező döntések születnek, egyebek mellett megépülhet a térségi vonatközlekedést felgyorsító zalaszentiváni deltavágány, és Budapesten megvalósulhat a Gubacsi vasúti híd fejlesztése – áll a tárca közleményében.
mti
Zöld Közlekedés
Fordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
Az elektromos autók kerülhetnek többségbe az európai újautó-piacon 2031-re.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az akkumulátoros elektromos járművek (BEV) válhatnak az európai személyautó-piac meghatározó szegmensévé a következő évtized elejére: a Dataforce piackutató intézet előrejelzése szerint 2031-re az új személyautó-regisztrációk több mint fele már tisztán elektromos lehet. A közzétett Dataforce EU Vehicle Market Insights Report 2026 szerint az európai közlekedés elektrifikációját elsősorban az Európai Unió szén-dioxid-kibocsátási előírásainak szigorítása, az elektromos járművek teljes életciklusra vetített költségeinek javulása, valamint a töltőinfrastruktúra bővülése ösztönzi – írja az alternativenergia.hu. A jelentés rámutat, hogy 2025-ben még a benzinüzemű járművek rendelkeztek a legnagyobb piaci részesedéssel, ám arányuk folyamatosan csökken. A Dataforce várakozásai szerint az elektromos autók még 2030 előtt megelőzhetik a benzines modelleket az új értékesítésekben.
Gazdasági szempontból az átállást tovább gyorsíthatja az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének közlekedésre és épületekre kiterjesztett, ETS2 néven ismert szakasza, amely várhatóan 2028-tól növeli a fosszilis üzemanyagok költségeit. Ez javíthatja az elektromos járművek versenyképességét a fogyasztók és a vállalati flották számára egyaránt. A nyilvános töltőpontok száma Európában 2025-re meghaladta az egymilliót, ugyanakkor a töltőhálózat területi egyenlőtlenségei és a lakossági töltési lehetőségek korlátozott elérhetősége továbbra is akadályozzák a gyorsabb terjedést. A hibrid és plug-in hibrid járművek átmeneti szerepet tölthetnek be a következő években, segítve a gyártókat a kibocsátási célok teljesítésében, de a Dataforce szerint hosszabb távon piaci részesedésük stabilizálódhat, miközben a tisztán elektromos modellek válnak alapértelmezett választássá.
A haszongépjárművek piacán az elektrifikáció elsősorban a könnyű teherautók és furgonok szegmensében halad előre. Az elektromos járművek aránya a vállalati flottákban 2022 és 2025 között 6 százalékról több mint 11 százalékra emelkedett. A növekedést a városi környezetvédelmi szabályozás, az utolsó kilométeres kiszállítás iránti kereslet és az elektromos furgonkínálat bővülése támogatja. A nehéz-tehergépjárművek piacán ugyanakkor az átállás még kezdeti szakaszban jár. Az elektromos járművek részesedése 2025-ben továbbra is 2 százalék alatt maradt, miközben a dízelüzemű modellek több mint 95 százalékos arányt képviseltek. A szegmens fejlődését elsősorban a töltőinfrastruktúra hiányosságai, a hosszú töltési idő és a nagy energiaigény korlátozza. A Dataforce elemzése 30 európai ország – az EU 27 tagállama, valamint Norvégia, Izland és Svájc – járműpiaci adataira épül.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaSzakértő: a Velencei-tó válsága túlmutat a vízhiányon
-
Zöld Közlekedés21 óra telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kap a napenergia: több mint 1000 MW-tal bővült a hálózati kapacitás
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaA nagy SUV-k miatt fogyhatnak el a parkolóhelyek Európában
