Zöld Közlekedés
Két dunántúli vasútfejlesztés előkészítése kezdődhet meg
Két nagyszabású dunántúli vasútfejlesztés előkészítése kezdődhet meg – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium.
Azt írták, hogy a Borostyán vasúti árufuvarozási folyosó egyes szakaszainak korszerűsítését és tizenkét nyugat-magyarországi vasútállomás infrastruktúrafejlesztését megalapozó tervezés és engedélyeztetés összesen 5,7 milliárd forintból valósul meg. A TIM az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF2) pályázatain idén nyerte el a két projekt teljes költségvetéséből mintegy 4 milliárd forintot fedező uniós forrást. Az előkészítések megindításának utolsó feltétele teljesült azzal, hogy a kormány nemrégiben a hazai önrész biztosításáról is döntött – tették hozzá. Kifejtették, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a transzeurópai hálózatok kiépítésének és korszerűsítésének felgyorsítását szolgálja. A sikeres pályázatoknak köszönhetően már több mint 700 milliárd forint értékben valósulnak meg közlekedésfejlesztési projektek e pénzügyi alapból Magyarországon. A CEF forrásai hasznosultak a többi között a Kelenföld-Pusztaszabolcs vonalszakasz korszerűsítésében, a Déli vasúti összekötő híd felújításában, háromvágányosra bővítésében, a Monostori híd megépítésében Komáromnál.
Az idei támogatási döntések teszik lehetővé az elektromos autók hazai gyorstöltő hálózatának kiterjesztését is – jelezték. Úgy folytatták, hogy a Borostyán árufuvarozási folyosót magyar-lengyel-szlovák-szlovén közös kezdeményezésre vette fel az európai vasúti teherkorridorok sorába az Európai Unió. A Fehéroroszország határától a koperi kikötőig vezető vasútvonalak és szolgáltatásaik korszerűsítése tovább erősíti Magyarország pozícióját az észak-déli közlekedési tengelyen. A közép-európai folyosó fontos ipari központokat és intermodális terminálokat kapcsol össze az Adriai-tengerrel és a nyugat-balkáni államokkal. Kiterjedt hazai hálózatának része a felújítás alatt álló Budapest-Kelebia és Rákos-Hatvan szakasz is. A közlemény szerint a GYSEV gondozásában most a vasúttársaság által üzemeltetett Hegyeshalom-Zalaszentiván szakasz korszerűsítésére készül megvalósíthatósági tanulmány. Szombathelyig a tanulmánytervi szintű műszaki tartalmat dolgozzák ki, a vasi megyeszékhelytől délre az engedélyezési tervek készülnek el. A környezetvédelmi engedélyek megszerzésével záruló projekt 3,5 milliárd forintos összköltségének nagyjából hetedét biztosítja a magyar kormány.
Az útvonal fejlesztése hozzájárul a vasúti teherforgalom fellendítéséhez, a kötött pályás áruszállítás vonzóbbá tételéhez, a nagy távolságú közúti fuvarok vasútra tereléséhez – fűzték hozzá. A CEF2 új elemként támogatja a polgári hasznosításra is alkalmas katonai mobilitási projekteket. A tavasszal elnyert forrásból öt dunántúli vasútvonal tizenkét állomásának infrastruktúrafejlesztése startolhat el a MÁV vezényletével. A majdani beruházások a katonai egységek és eszközök hatékonyabb, gyorsabb mozgathatósága mellett a polgári személy- és áruforgalom színvonalának emelését is szolgálják. A 2,2 milliárdos összértékű előkészítés kiadásait közel felerészben az elnyert támogatás finanszírozza. A projekt eredményeként a megvalósíthatósági tanulmány, az építési és környezetvédelmi engedélyek, a kivitelezési tenderdokumentáció is rendelkezésre áll majd – írták. A CEF2 jelenleg nyitott kiírásában többek között e fejlesztés kelet-magyarországi párjához, újabb tizenkét helyszínen tervezett beruházások előkészítéséhez igényel forrást a TIM. A tagállamok szeptember végéig jelezhetik projektötleteiket, a beérkező javaslatok közül 2023 elején választják ki a támogatásra érdemeseket. Ha kedvező döntések születnek, egyebek mellett megépülhet a térségi vonatközlekedést felgyorsító zalaszentiváni deltavágány, és Budapesten megvalósulhat a Gubacsi vasúti híd fejlesztése – áll a tárca közleményében.
mti
Zöld Közlekedés
Az elektromos és hibrid autók húzzák az európai autópiac bővülését
Nőtt a forgalomba helyezett új autók száma az EU-ban, emelkedett az elektromos autók piaci részesedése.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Unióban idén novemberben összességében és az év eleje óta is nőtt az új személygépkocsik forgalomba helyezése az egy évvel korábbihoz képest, miközben emelkedett az elektromos járművek piaci részesedése az Európai Autógyártók Szövetsége, az ACEA közzétett jelentése szerint – írja az alternativenergia.hu. Az ACEA összesített adatai szerint novemberben az Európai Unióban összesen 887 491 új személyautót helyeztek forgalomba, ami éves összevetésben 2,1 százalékos növekedést jelent. Az év első tizenegy hónapjában az új autók regisztrációja 9 860 092 darabot tett ki, ami 1,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának volumenét. A szövetség ugyanakkor jelezte, hogy a forgalomba helyezések száma továbbra is elmarad a koronavírus-járvány előtti szintektől. Az akkumulátoros elektromos autók piaci részesedése 16,9 százalékot tett ki az év első tizenegy hónapjában, ami összhangban van az idei évre vonatkozó előrejelzésekkel, de további növekedésre van szükség a fenntartható átmenet fenntartásához.
A hibrid-elektromos járművek bizonyultak a vásárlók legkedveltebb választásának, miközben a plug-in hibridek is folyamatosan erősödnek. Az év első tizenegy hónapjában az akkumulátoros elektromos autók forgalomba helyezése 1 662 399 darabot ért el az Európai Unióban, ami 16,9 százalékos piaci részesedést jelent. A forgalomba helyezett akkumulátoros elektromos autók száma az előző év azonos időszakához képest 27,6 százalékkal emelkedett, és a növekedést elsősorban a négy legnagyobb piac hajtotta: Németországban 41,3 százalékkal, Belgiumban 10,2 százalékkal, Hollandiában 8,8 százalékkal, valamint Franciaországban 9,1 százalékkal több ilyen járművet helyeztek forgalomba. Novemberben egyedül az akkumulátoros elektromos autók száma 188 730 darabra nőtt, ami 44,1 százalékos bővülést mutat az előző év novemberéhez viszonyítva.
A hibrid-elektromos autók regisztrációja 3 408 907 darabot tett ki január és november között, ami 34,6 százalékos piaci részesedést eredményezett. Ez a kategória az előző év azonos időszakához képest 14,5 százalékkal bővült, köszönhetően a kulcspiacokon tapasztalt növekedésnek: Spanyolországban 26 százalékkal, Franciaországban 24,2 százalékkal, Németországban 8,7 százalékkal, valamint Olaszországban 7,9 százalékkal többet regisztráltak. Novemberben a hibrid-elektromos autók száma 301 819 darabra emelkedett, ami 4,2 százalékos növekedést jelent az előző év novemberéhez képest. A plug-in hibrid elektromos autók forgalomba helyezése 912 723 darabot ért el az év első tizenegy hónapjában, ami 9,3 százalékos piaci részesedést képvisel, szemben az előző évi 7,1 százalékkal. Ez a kategória 33,1 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, elsősorban Spanyolországban 113 százalékos, Olaszországban 80,6 százalékos, valamint Németországban 62,7 százalékos növekedésnek köszönhetően. Novemberben a plug-in hibridek száma 91 699 darabra nőtt, ami 38,4 százalékos emelkedést mutat az előző év novemberéhez viszonyítva.
A benzin- és dízelüzemű autók együttes piaci részesedése 36,1 százalékra csökkent az év első tizenegy hónapjában, szemben az előző évi 45,8 százalékkal. A benzines autók regisztrációja 2 665 739 darabra esett vissza, ami 18,6 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest, miközben piaci részesedésük 27 százalékra zsugorodott a korábbi 33,7 százalékról. A dízelautók száma 890 022 darabra mérséklődött, ami 24,4 százalékos visszaesést mutat, és piaci részesedésük 9 százalékra csökkent. Novemberben a benzines autók száma 206 448 darabra, a dízelautóké 70 120 darabra csökkent, ami rendre 21,9 százalékos és 23,2 százalékos csökkenést jelent az előző év novemberéhez képest. Magyarországon az ACEA adatai szerint az új személygépkocsik forgalomba helyezése novemberben 10 754 darabot tett ki, ami 1 százalékkal haladta meg az előző év novemberi szintjét. Az akkumulátoros elektromos autók száma 852 darabra nőtt, ami 31,5 százalékos növekedést jelent az előző év novemberéhez képest, míg a plug-in hibrideké 756 darabra emelkedett, 76,2 százalékos bővüléssel. A hibrid-elektromos autók regisztrációja 5 554 darabot ért el, 13,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A benzines autók száma 2 549 darabra csökkent, 21,4 százalékos visszaeséssel, a dízelautóké pedig 1015 darabra mérséklődött, 25,6 százalékos csökkenéssel. Az év első tizenegy hónapjában a teljes forgalomba helyezés 117 510 darabra nőtt, 7,1 százalékkal meghaladva az előző év azonos időszakát.
Ebben az időszakban az akkumulátoros elektromos autók száma 9820 darabra bővült, 25,7 százalékos növekedéssel, a plug-in hibrideké 6064 darabra emelkedett, 18,1 százalékos bővüléssel, míg a hibrid-elektromosoké 59 550 darabra nőtt, 19,5 százalékkal többel. A benzines autók regisztrációja 28 159 darabra csökkent, 15,1 százalékos visszaeséssel, a dízelautóké pedig 13 319 darabra mérséklődött, 1,5 százalékos csökkenéssel.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaOlcsó és hatékony megoldás a homokkal tárolt napenergia a főzésben?
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaZöldebb közvilágítás vidéken: megszülettek az első döntések a Jedlik Ányos Programban
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaLehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFosszilis hőtermelést vált ki új elektromos fejlesztés a székesfehérvári távhőben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÉvente több ezer háztartás fogyasztását váltja ki egy fejlesztési program
