Zöld Közlekedés
Két dunántúli vasútfejlesztés előkészítése kezdődhet meg
Két nagyszabású dunántúli vasútfejlesztés előkészítése kezdődhet meg – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium.
Azt írták, hogy a Borostyán vasúti árufuvarozási folyosó egyes szakaszainak korszerűsítését és tizenkét nyugat-magyarországi vasútállomás infrastruktúrafejlesztését megalapozó tervezés és engedélyeztetés összesen 5,7 milliárd forintból valósul meg. A TIM az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF2) pályázatain idén nyerte el a két projekt teljes költségvetéséből mintegy 4 milliárd forintot fedező uniós forrást. Az előkészítések megindításának utolsó feltétele teljesült azzal, hogy a kormány nemrégiben a hazai önrész biztosításáról is döntött – tették hozzá. Kifejtették, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a transzeurópai hálózatok kiépítésének és korszerűsítésének felgyorsítását szolgálja. A sikeres pályázatoknak köszönhetően már több mint 700 milliárd forint értékben valósulnak meg közlekedésfejlesztési projektek e pénzügyi alapból Magyarországon. A CEF forrásai hasznosultak a többi között a Kelenföld-Pusztaszabolcs vonalszakasz korszerűsítésében, a Déli vasúti összekötő híd felújításában, háromvágányosra bővítésében, a Monostori híd megépítésében Komáromnál.
Az idei támogatási döntések teszik lehetővé az elektromos autók hazai gyorstöltő hálózatának kiterjesztését is – jelezték. Úgy folytatták, hogy a Borostyán árufuvarozási folyosót magyar-lengyel-szlovák-szlovén közös kezdeményezésre vette fel az európai vasúti teherkorridorok sorába az Európai Unió. A Fehéroroszország határától a koperi kikötőig vezető vasútvonalak és szolgáltatásaik korszerűsítése tovább erősíti Magyarország pozícióját az észak-déli közlekedési tengelyen. A közép-európai folyosó fontos ipari központokat és intermodális terminálokat kapcsol össze az Adriai-tengerrel és a nyugat-balkáni államokkal. Kiterjedt hazai hálózatának része a felújítás alatt álló Budapest-Kelebia és Rákos-Hatvan szakasz is. A közlemény szerint a GYSEV gondozásában most a vasúttársaság által üzemeltetett Hegyeshalom-Zalaszentiván szakasz korszerűsítésére készül megvalósíthatósági tanulmány. Szombathelyig a tanulmánytervi szintű műszaki tartalmat dolgozzák ki, a vasi megyeszékhelytől délre az engedélyezési tervek készülnek el. A környezetvédelmi engedélyek megszerzésével záruló projekt 3,5 milliárd forintos összköltségének nagyjából hetedét biztosítja a magyar kormány.
Az útvonal fejlesztése hozzájárul a vasúti teherforgalom fellendítéséhez, a kötött pályás áruszállítás vonzóbbá tételéhez, a nagy távolságú közúti fuvarok vasútra tereléséhez – fűzték hozzá. A CEF2 új elemként támogatja a polgári hasznosításra is alkalmas katonai mobilitási projekteket. A tavasszal elnyert forrásból öt dunántúli vasútvonal tizenkét állomásának infrastruktúrafejlesztése startolhat el a MÁV vezényletével. A majdani beruházások a katonai egységek és eszközök hatékonyabb, gyorsabb mozgathatósága mellett a polgári személy- és áruforgalom színvonalának emelését is szolgálják. A 2,2 milliárdos összértékű előkészítés kiadásait közel felerészben az elnyert támogatás finanszírozza. A projekt eredményeként a megvalósíthatósági tanulmány, az építési és környezetvédelmi engedélyek, a kivitelezési tenderdokumentáció is rendelkezésre áll majd – írták. A CEF2 jelenleg nyitott kiírásában többek között e fejlesztés kelet-magyarországi párjához, újabb tizenkét helyszínen tervezett beruházások előkészítéséhez igényel forrást a TIM. A tagállamok szeptember végéig jelezhetik projektötleteiket, a beérkező javaslatok közül 2023 elején választják ki a támogatásra érdemeseket. Ha kedvező döntések születnek, egyebek mellett megépülhet a térségi vonatközlekedést felgyorsító zalaszentiváni deltavágány, és Budapesten megvalósulhat a Gubacsi vasúti híd fejlesztése – áll a tárca közleményében.
mti
Zöld Közlekedés
Elektromos autókra állt rá a Mercedes új kecskeméti gyáregysége
Megkezdődött az új elektromos Mercedes-Benz C-osztály sorozatgyártása a kibővített kecskeméti gyárban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Átadták a Mercedes-Benz kibővített kecskeméti gyárát hétfőn, egyúttal megkezdődött az új elektromos C-osztály sorozatgyártása is; a megnyitón bejelentették, hogy a jövőben a G-osztály kompaktabb változata kizárólag a kecskeméti gyárban készül majd – írja az alternativenergia.hu. A gyárbővítés ünnepélyes megnyitóján Michael Schiebe, a Mercedes-Benz Group AG igazgatótanácsának gyártásért, minőségért és ellátásilánc-menedzsmentért felelős tagja arról beszélt, hogy a kecskeméti gyár az elmúlt 14 év alatt Magyarország legnagyobb autógyárává, egyúttal a konszern globális gyártási hálózatának második legnagyobb egységévé nőtte ki magát.
Emlékeztetett, hogy a 2022 óta tartó, egymilliárd eurós beruházással az üzem területét több mint a kétszeresére – 200-ról 440 hektárra – növelték. Öt új, csúcstechnológiás gyártócsarnokot hoztak létre, amelyek elsősorban megújuló energiával, szén-dioxid-kibocsátás nélkül működnek – tette hozzá. Kiemelte, hogy a jövőben további rugalmas gyártási együttműködéseket alakítanak ki más németországi Mercedes-Benz gyárakkal, felkészülve az elektromos GLC modell kecskeméti gyártására.
Michael Schiebe bejelentette azt is, hogy a márka hamarosan megjelenő új, kis G-osztályú modellje kizárólag a kecskeméti gyárban fog készülni. Ola Källenius, a Mercedes-Benz Group AG elnök-vezérigazgatója felidézte, hogy vállalatuk szempontjából 2026 különleges év, hiszen az autó 140. évfordulója és a Mercedes-Benz 100 éves évfordulója mellett mérföldkő a kecskeméti gyár bővítése is.
Emlékeztetett, hogy Carl Benz és Gottlieb Daimler 140 évvel ezelőtt egymástól függetlenül találta fel az autót, majd 1926-ban cégeik egyesültek, így született meg a Mercedes-Benz. Ez a márka ma világszerte a műszaki kiválóságot, a minőséget és az innovációt jelképezi – mutatott rá. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy a társaság az élen járjon, ügyfélközpontúságra, innovációra, illetve versenyképességre van szükség, és Kecskemét mindhárom értéket képviseli. Az elnök-vezérigazgató hozzátette: az új gyáregység átadásával Kecskemét megerősíti a vállalat pozícióját az átalakulásban, és egyúttal megmutatja, mire képes Európa, ha közösen dolgozik a jövőért.
Christian Dickert, a kecskeméti gyár igazgatója – utalva arra, hogy alig száz napja vette át az üzem vezetését – kiemelte: a munkatársak teljesítményének köszönhetően az új elektromos C-osztály sorozatgyártásának elindítása mérföldkő a telephely életében. A rendezvény résztvevői a vadonatúj összeszerelő csarnokban működés közben is megnézhetik a gyártási folyamatot – tette hozzá.
Az esemény alkalmából kiadott sajtóanyag szerint a kecskeméti Mercedes-gyár bővítése során két új karosszéria- és összeszerelő csarnok, egy második présüzem, egy új, csúcstechnológiás felületkezelő üzem, valamint egy akkumulátorösszeszerelő üzem is létesült. Az új elektromos Mercedes-Benz C-osztály sorozatgyártásának elindításával a kecskeméti üzem első alkalommal készít tisztán elektromos Core modellt. Az elektromos GLB és az új elektromos C-osztály gyártásához szükséges legfontosabb alkatrészek – köztük a karosszériaelemek és a nagyfeszültségű hajtóakkumulátorok – közvetlenül a kecskeméti telephelyen készülnek. A Mercedes-Benz kecskeméti gyára 2012-ben kezdte meg működését, és ma már több mint 5000 munkatársat foglalkoztat. A már meglévő üzemben a különböző hajtásláncú modellek rugalmasan, ugyanazon a gyártósoron készülnek, míg az új, most átadott gyáregység kifejezetten a tisztán elektromos járművek hatékony gyártására épült.
A tájékoztatás szerint a mesterséges intelligenciára épülő alkalmazások a gyártási folyamat minőségét és hatékonyságát is tovább növelik. A Mercedes-Benz MB.OS operációs rendszere emellett megteremti annak technológiai alapjait, hogy a gyártási rendszerek, a járműszoftverek és a digitális alkalmazások még szorosabban kapcsolódjanak egymáshoz.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
