Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Két dunántúli vasútfejlesztés előkészítése kezdődhet meg

Két nagyszabású dunántúli vasútfejlesztés előkészítése kezdődhet meg – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium.

Létrehozva:

|

Azt írták, hogy a Borostyán vasúti árufuvarozási folyosó egyes szakaszainak korszerűsítését és tizenkét nyugat-magyarországi vasútállomás infrastruktúrafejlesztését megalapozó tervezés és engedélyeztetés összesen 5,7 milliárd forintból valósul meg. A TIM az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF2) pályázatain idén nyerte el a két projekt teljes költségvetéséből mintegy 4 milliárd forintot fedező uniós forrást. Az előkészítések megindításának utolsó feltétele teljesült azzal, hogy a kormány nemrégiben a hazai önrész biztosításáról is döntött – tették hozzá. Kifejtették, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a transzeurópai hálózatok kiépítésének és korszerűsítésének felgyorsítását szolgálja. A sikeres pályázatoknak köszönhetően már több mint 700 milliárd forint értékben valósulnak meg közlekedésfejlesztési projektek e pénzügyi alapból Magyarországon. A CEF forrásai hasznosultak a többi között a Kelenföld-Pusztaszabolcs vonalszakasz korszerűsítésében, a Déli vasúti összekötő híd felújításában, háromvágányosra bővítésében, a Monostori híd megépítésében Komáromnál.

Az idei támogatási döntések teszik lehetővé az elektromos autók hazai gyorstöltő hálózatának kiterjesztését is – jelezték. Úgy folytatták, hogy a Borostyán árufuvarozási folyosót magyar-lengyel-szlovák-szlovén közös kezdeményezésre vette fel az európai vasúti teherkorridorok sorába az Európai Unió. A Fehéroroszország határától a koperi kikötőig vezető vasútvonalak és szolgáltatásaik korszerűsítése tovább erősíti Magyarország pozícióját az észak-déli közlekedési tengelyen. A közép-európai folyosó fontos ipari központokat és intermodális terminálokat kapcsol össze az Adriai-tengerrel és a nyugat-balkáni államokkal. Kiterjedt hazai hálózatának része a felújítás alatt álló Budapest-Kelebia és Rákos-Hatvan szakasz is. A közlemény szerint a GYSEV gondozásában most a vasúttársaság által üzemeltetett Hegyeshalom-Zalaszentiván szakasz korszerűsítésére készül megvalósíthatósági tanulmány. Szombathelyig a tanulmánytervi szintű műszaki tartalmat dolgozzák ki, a vasi megyeszékhelytől délre az engedélyezési tervek készülnek el. A környezetvédelmi engedélyek megszerzésével záruló projekt 3,5 milliárd forintos összköltségének nagyjából hetedét biztosítja a magyar kormány.

Az útvonal fejlesztése hozzájárul a vasúti teherforgalom fellendítéséhez, a kötött pályás áruszállítás vonzóbbá tételéhez, a nagy távolságú közúti fuvarok vasútra tereléséhez – fűzték hozzá. A CEF2 új elemként támogatja a polgári hasznosításra is alkalmas katonai mobilitási projekteket. A tavasszal elnyert forrásból öt dunántúli vasútvonal tizenkét állomásának infrastruktúrafejlesztése startolhat el a MÁV vezényletével. A majdani beruházások a katonai egységek és eszközök hatékonyabb, gyorsabb mozgathatósága mellett a polgári személy- és áruforgalom színvonalának emelését is szolgálják. A 2,2 milliárdos összértékű előkészítés kiadásait közel felerészben az elnyert támogatás finanszírozza. A projekt eredményeként a megvalósíthatósági tanulmány, az építési és környezetvédelmi engedélyek, a kivitelezési tenderdokumentáció is rendelkezésre áll majd – írták. A CEF2 jelenleg nyitott kiírásában többek között e fejlesztés kelet-magyarországi párjához, újabb tizenkét helyszínen tervezett beruházások előkészítéséhez igényel forrást a TIM. A tagállamok szeptember végéig jelezhetik projektötleteiket, a beérkező javaslatok közül 2023 elején választják ki a támogatásra érdemeseket. Ha kedvező döntések születnek, egyebek mellett megépülhet a térségi vonatközlekedést felgyorsító zalaszentiváni deltavágány, és Budapesten megvalósulhat a Gubacsi vasúti híd fejlesztése – áll a tárca közleményében.

Advertisement

 

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöld Közlekedés

Egyre több elektromos autó kerül az utakra Európában

Rekordszintre nőtt az elektromos autók részaránya az uniós újautó-eladásokban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rekordszintre emelkedett az elektromos meghajtású személygépkocsik aránya az Európai Unióban az új autók forgalomba helyezései között 2025-ben a német statisztikai hivatal (Destatis) által ismertetett Eurostat-adatok szerint – írja az alternativenergia.hu. Az EU-ban minden hatodik újonnan nyilvántartásba vett személyautó tisztán elektromos hajtású volt. A tisztán elektromos autók az összes új személyautó-regisztráció 17,3 százalékát tették ki tavaly, ami új csúcsnak számít. A hibridek részesedése 42,4 százalék volt, míg a benzinüzemű autóké 27,3, a dízelüzeműeké pedig 9,8 százalék. Az alternatív hajtások, például a cseppfolyósított vagy földgázüzemű járművek részesedése ennél jóval alacsonyabb maradt. Az elektromos autók részesedése tíz év alatt jelentősen nőtt az EU-ban: 2015-ben még csupán 0,4 százalékot tett ki az új forgalomba helyezések között.

Az uniós tagállamok közül Dániában volt a legmagasabb az elektromos autók aránya az új regisztrációkban, 67,8 százalékkal. Ezt Hollandia követte 40,2, illetve Málta 37,6 százalékkal. Németország 19,1 százalékos aránnyal valamivel az uniós átlag felett teljesített. A legalacsonyabb értéket Horvátországban, Szlovákiában és Bulgáriában mérték. Európai összevetésben ugyanakkor továbbra is Norvégia vezet, ahol az újonnan forgalomba helyezett személyautók 95,1 százaléka tisztán elektromos hajtású volt. A különbségek hátterében egyebek mellett a töltőinfrastruktúrába irányuló beruházások és az állami ösztönzők eltérő szintje áll.

Az elektromos közlekedésre való átállásban Németország meghatározó szerepet játszik az EU legnagyobb autópiacaként. Az országban mintegy 545 ezer elektromos autót helyeztek forgalomba 2025-ben, ami az EU-ban regisztrált 1,89 millió új elektromos autó csaknem 29 százaléka. A második helyen Franciaország állt mintegy 331 ezer új elektromos autóval.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák