Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Két dunántúli vasútfejlesztés előkészítése kezdődhet meg

Két nagyszabású dunántúli vasútfejlesztés előkészítése kezdődhet meg – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium.

Létrehozva:

|

Azt írták, hogy a Borostyán vasúti árufuvarozási folyosó egyes szakaszainak korszerűsítését és tizenkét nyugat-magyarországi vasútállomás infrastruktúrafejlesztését megalapozó tervezés és engedélyeztetés összesen 5,7 milliárd forintból valósul meg. A TIM az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF2) pályázatain idén nyerte el a két projekt teljes költségvetéséből mintegy 4 milliárd forintot fedező uniós forrást. Az előkészítések megindításának utolsó feltétele teljesült azzal, hogy a kormány nemrégiben a hazai önrész biztosításáról is döntött – tették hozzá. Kifejtették, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a transzeurópai hálózatok kiépítésének és korszerűsítésének felgyorsítását szolgálja. A sikeres pályázatoknak köszönhetően már több mint 700 milliárd forint értékben valósulnak meg közlekedésfejlesztési projektek e pénzügyi alapból Magyarországon. A CEF forrásai hasznosultak a többi között a Kelenföld-Pusztaszabolcs vonalszakasz korszerűsítésében, a Déli vasúti összekötő híd felújításában, háromvágányosra bővítésében, a Monostori híd megépítésében Komáromnál.

Az idei támogatási döntések teszik lehetővé az elektromos autók hazai gyorstöltő hálózatának kiterjesztését is – jelezték. Úgy folytatták, hogy a Borostyán árufuvarozási folyosót magyar-lengyel-szlovák-szlovén közös kezdeményezésre vette fel az európai vasúti teherkorridorok sorába az Európai Unió. A Fehéroroszország határától a koperi kikötőig vezető vasútvonalak és szolgáltatásaik korszerűsítése tovább erősíti Magyarország pozícióját az észak-déli közlekedési tengelyen. A közép-európai folyosó fontos ipari központokat és intermodális terminálokat kapcsol össze az Adriai-tengerrel és a nyugat-balkáni államokkal. Kiterjedt hazai hálózatának része a felújítás alatt álló Budapest-Kelebia és Rákos-Hatvan szakasz is. A közlemény szerint a GYSEV gondozásában most a vasúttársaság által üzemeltetett Hegyeshalom-Zalaszentiván szakasz korszerűsítésére készül megvalósíthatósági tanulmány. Szombathelyig a tanulmánytervi szintű műszaki tartalmat dolgozzák ki, a vasi megyeszékhelytől délre az engedélyezési tervek készülnek el. A környezetvédelmi engedélyek megszerzésével záruló projekt 3,5 milliárd forintos összköltségének nagyjából hetedét biztosítja a magyar kormány.

Az útvonal fejlesztése hozzájárul a vasúti teherforgalom fellendítéséhez, a kötött pályás áruszállítás vonzóbbá tételéhez, a nagy távolságú közúti fuvarok vasútra tereléséhez – fűzték hozzá. A CEF2 új elemként támogatja a polgári hasznosításra is alkalmas katonai mobilitási projekteket. A tavasszal elnyert forrásból öt dunántúli vasútvonal tizenkét állomásának infrastruktúrafejlesztése startolhat el a MÁV vezényletével. A majdani beruházások a katonai egységek és eszközök hatékonyabb, gyorsabb mozgathatósága mellett a polgári személy- és áruforgalom színvonalának emelését is szolgálják. A 2,2 milliárdos összértékű előkészítés kiadásait közel felerészben az elnyert támogatás finanszírozza. A projekt eredményeként a megvalósíthatósági tanulmány, az építési és környezetvédelmi engedélyek, a kivitelezési tenderdokumentáció is rendelkezésre áll majd – írták. A CEF2 jelenleg nyitott kiírásában többek között e fejlesztés kelet-magyarországi párjához, újabb tizenkét helyszínen tervezett beruházások előkészítéséhez igényel forrást a TIM. A tagállamok szeptember végéig jelezhetik projektötleteiket, a beérkező javaslatok közül 2023 elején választják ki a támogatásra érdemeseket. Ha kedvező döntések születnek, egyebek mellett megépülhet a térségi vonatközlekedést felgyorsító zalaszentiváni deltavágány, és Budapesten megvalósulhat a Gubacsi vasúti híd fejlesztése – áll a tárca közleményében.

Advertisement

 

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöld Közlekedés

85%-os kibocsátáscsökkentést ígér a BDN új H2-dízel fejlesztése

Magyar együttműködésben indul hidrogénmotor fejlesztés.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Japán–Magyar technológiai együttműködés a hidrogénhajtás fejlesztésében: a BDN Automotive, az iLabo Corporation és a Magyar Hidrogéntechnológia Szövetség partnerségi megállapodást írt alá – írja az alternativenergia.hu. A most aláírt megállapodás nemcsak egy technológiai partnerség kezdete, hanem egy közös jövőkép megvalósításának első lépése is, amelyben a japán precizitás, a magyar mérnöki tudás és a fenntartható mobilitás iránti elkötelezettség találkozik – hangsúlyozták az aláíró felek. Ünnepélyes keretek között együttműködési megállapodást írt alá a japán iLabo Corporation, a BDN Automotive Kft. (BDN) és a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség (MHTSZ), amely a hidrogén belső égésű motorok (H2 ICE) fejlesztését és kísérleti alkalmazását célozza.

Az aláírás egyben a BDN legújabb hidrogén-dízel, kettős üzemű fejlesztésének hivatalos nyitóeseménye volt, amely a dízelmotorok utólagos átalakításával akár 85%-os CO2-kibocsátás-csökkentést tesz lehetővé a meglévő járműflotta cseréje nélkül. Az eseményt Hikariko Ono, Magyarországi Japán Nagykövet és Lepsényi István, az MHTSZ elnöke nyitották meg, akik hangsúlyozták, hogy a kezdeményezés nemcsak fontos mérföldkő a hidrogénalapú közlekedés hazai és nemzetközi elterjedésében, hanem jól példázza, hogy a hidrogén a nemzetközi innováció és gazdasági együttműködés új motorja is.

Az MHTSZ koordinációs szerepet vállal a kommunikációban, a szabályozói párbeszédben és az ökoszisztéma-építésben, ezzel elősegítve a technológia társadalmi elfogadását és a hidrogén, mint energiahordozó integrációját a gazdaságba. Lepsényi István beszédében kiemelte, hogy ezek az együttműködések és sikerek bizonyítják, hogy mennyire fontosok azok a hazai vállalatok fejlesztéseit támogató programok és rendezvények, amelyeket évről évre megrendez a Szövetség. Hozzátette, újabb hazai vállalatok előtt nyithat teret a Hydrogen Open Budapest esemény januárban, amelyre 14 országból több száz nemzetközi szakember és vállalatvezető érkezik, hogy a hidrogéntechnológia lehetőségeit, az előttünk álló szabályozási feladatokat, fejlesztési irányokat és támogatási lehetőségeket egyeztesse nemzetközi szinten.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák