Zöld Közlekedés
Két dunántúli vasútfejlesztés előkészítése kezdődhet meg
Két nagyszabású dunántúli vasútfejlesztés előkészítése kezdődhet meg – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium.
Azt írták, hogy a Borostyán vasúti árufuvarozási folyosó egyes szakaszainak korszerűsítését és tizenkét nyugat-magyarországi vasútállomás infrastruktúrafejlesztését megalapozó tervezés és engedélyeztetés összesen 5,7 milliárd forintból valósul meg. A TIM az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF2) pályázatain idén nyerte el a két projekt teljes költségvetéséből mintegy 4 milliárd forintot fedező uniós forrást. Az előkészítések megindításának utolsó feltétele teljesült azzal, hogy a kormány nemrégiben a hazai önrész biztosításáról is döntött – tették hozzá. Kifejtették, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a transzeurópai hálózatok kiépítésének és korszerűsítésének felgyorsítását szolgálja. A sikeres pályázatoknak köszönhetően már több mint 700 milliárd forint értékben valósulnak meg közlekedésfejlesztési projektek e pénzügyi alapból Magyarországon. A CEF forrásai hasznosultak a többi között a Kelenföld-Pusztaszabolcs vonalszakasz korszerűsítésében, a Déli vasúti összekötő híd felújításában, háromvágányosra bővítésében, a Monostori híd megépítésében Komáromnál.
Az idei támogatási döntések teszik lehetővé az elektromos autók hazai gyorstöltő hálózatának kiterjesztését is – jelezték. Úgy folytatták, hogy a Borostyán árufuvarozási folyosót magyar-lengyel-szlovák-szlovén közös kezdeményezésre vette fel az európai vasúti teherkorridorok sorába az Európai Unió. A Fehéroroszország határától a koperi kikötőig vezető vasútvonalak és szolgáltatásaik korszerűsítése tovább erősíti Magyarország pozícióját az észak-déli közlekedési tengelyen. A közép-európai folyosó fontos ipari központokat és intermodális terminálokat kapcsol össze az Adriai-tengerrel és a nyugat-balkáni államokkal. Kiterjedt hazai hálózatának része a felújítás alatt álló Budapest-Kelebia és Rákos-Hatvan szakasz is. A közlemény szerint a GYSEV gondozásában most a vasúttársaság által üzemeltetett Hegyeshalom-Zalaszentiván szakasz korszerűsítésére készül megvalósíthatósági tanulmány. Szombathelyig a tanulmánytervi szintű műszaki tartalmat dolgozzák ki, a vasi megyeszékhelytől délre az engedélyezési tervek készülnek el. A környezetvédelmi engedélyek megszerzésével záruló projekt 3,5 milliárd forintos összköltségének nagyjából hetedét biztosítja a magyar kormány.
Az útvonal fejlesztése hozzájárul a vasúti teherforgalom fellendítéséhez, a kötött pályás áruszállítás vonzóbbá tételéhez, a nagy távolságú közúti fuvarok vasútra tereléséhez – fűzték hozzá. A CEF2 új elemként támogatja a polgári hasznosításra is alkalmas katonai mobilitási projekteket. A tavasszal elnyert forrásból öt dunántúli vasútvonal tizenkét állomásának infrastruktúrafejlesztése startolhat el a MÁV vezényletével. A majdani beruházások a katonai egységek és eszközök hatékonyabb, gyorsabb mozgathatósága mellett a polgári személy- és áruforgalom színvonalának emelését is szolgálják. A 2,2 milliárdos összértékű előkészítés kiadásait közel felerészben az elnyert támogatás finanszírozza. A projekt eredményeként a megvalósíthatósági tanulmány, az építési és környezetvédelmi engedélyek, a kivitelezési tenderdokumentáció is rendelkezésre áll majd – írták. A CEF2 jelenleg nyitott kiírásában többek között e fejlesztés kelet-magyarországi párjához, újabb tizenkét helyszínen tervezett beruházások előkészítéséhez igényel forrást a TIM. A tagállamok szeptember végéig jelezhetik projektötleteiket, a beérkező javaslatok közül 2023 elején választják ki a támogatásra érdemeseket. Ha kedvező döntések születnek, egyebek mellett megépülhet a térségi vonatközlekedést felgyorsító zalaszentiváni deltavágány, és Budapesten megvalósulhat a Gubacsi vasúti híd fejlesztése – áll a tárca közleményében.
mti
Zöld Közlekedés
Hatótáv, ár, töltés: ezek döntik el az elektromos autók jövőjét a fiataloknál
Sok a korlátozó tényező, de vennének elektromos autót a magyar fiatalok.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Magyar Elektromobilitási és Technológai Egyesület saját közvéleménykutatást végzett a 18-35 éves lakosság körében az elektromos autózással kapcsolatos általános vélekedésre vonatkozóan – ismertette az alternativenergia.hu. Az online kérdőív egyértelmű eredményeket mutat. Továbbra is sok a korlátozó tényező, de vennének elektromos autót a magyar fiatalok.
A válaszadók 80 százalékának van jogosítványa, illetve a jogosítvánnyal rendelkezők 90 százaléka jelenleg használ valamilyen autót a családon belül. A mindennapi ingázásban az autó kiemelt szerepet játszik, gyakran más közlekedési módokkal (tömegközlekedés, e-roller, kerékpár) kombinálva. Az éves futásteljesítmény jelentős részben 10. 000 km alatt realizálódik a hétköznapi átlagos napi távolság pedig leggyakrabban 25-50 km közé esik. A válaszadók szerint közel 90 százaléka tudja, mi a különbség a meghajtásmódok között (tisztán elektromos, plug-in hibrid, hibrid). A válaszadók 70 százaléka tájékozottnak érzi magát az elektromos autókat illetően, közel 20% rendszeresen követi az elektromos autózással kapcsolatos híreket. Az elektromos autók előnyei között a válaszadók jellemzően a környezetbarát működést, az alacsonyabb fenntartási költségeket, a csendes működését, az innovatív technológiai megoldásokat, adókedvezményeket, ingyenes parkolást, otthoni töltés kényelmét emelték ki. Sokak számára vonzó, hogy az elektromos autók lokálisan nem bocsátanak ki káros anyagokat, illetve a jövő közlekedésének kulcselemeként tekintenek rájuk.
A hátrányok oldalán ugyanakkor markánsan jelenik meg néhány korlátozó tényező. A legfontosabb a magas beszerzési ár, amelyet szinte minden válaszadó problémaként jelölt meg. Emellett gyakoriak a korlátozott hatótávval, a kevés töltőállomással, a hosszú töltési idővel és az akkumulátor élettartamával kapcsolatos aggályok. Továbbá olyan tévhitek is tartják még mindig magukat, mint a néhány évenkénti meghajtó akkumulátorcsere, az e-autók gyakori kigyulladása vagy az elektromágneses sugárzásveszély. A kitöltők 36%-a 301-400 km, 27%-a 401-600 km, további 37%-a pedig 600 km feletti hatótávot tartaná ideálisnak. A válaszadók 80 százaléka 5 éven belül szeretne elektromos autót vásárolni. 73% az árhoz köti a vásárlást (“olcsóbb lenne”, “lejjebb mennének az árak”, “ha lenne rá pénzem”), de jelentős részük a hatótáv növekedését, a töltőinfrastruktúra javulását, az állami támogatások elérhetőségét és a használtpiaci kínálat javulását is feltételként jelölte meg. A válaszadók 60 százaléka az európai és a kínai autók között nem lát egyértelmű, markáns minőségi különbséget. A következő vásárlásnál már 80% fontolóra venné a kínai e-autók vásárlását. A hagyományos belsőégésű motorral szerelt új autók 2035 utáni EU-s értékesítési tilalma tekintetében elmondható, hogy a válaszadók fele nem ért egyet a szabályozással, 30% támogatja azt, míg 20% nem tudja megítélni.
A kutatási eredmények alapján a képlet egyértelmű, az elektromos autókkal kapcsolatos korlátok és a tévhitek lebontása kizárólag edukáción keresztül valósulhat. Ennek érdekében a vállalati, állami és a civil szerepvállalás nélkülözhetetlen, az érintettek hatékony és eredményes együttműködése a kulcstényező. Civil szervezetünk egyik fő küldetése ezen tévhitek lebontása, illetve ezen keresztül a hazai elektromobilitás térnyerésének elősegítése. További részletek a civil szerveztünk honlapján elérhetőek.
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaElektromos járművek: most éri meg igazán váltani
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIngyenes hőszigetelés és bónuszrendszer: új lendületben a hazai épületfelújítás
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaEnergiatárolás: ki pályázhat a 2,5 milliós állami támogatásra?
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaFöld alá kerültek a kábelek: időjárásállóbbá vált a helyi villamosenergia-hálózat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízre hangolt jövő: Debrecen átfogó fejlesztésekkel válaszol a klímaváltozás kihívásaira
