Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Két dunántúli vasútfejlesztés előkészítése kezdődhet meg

Két nagyszabású dunántúli vasútfejlesztés előkészítése kezdődhet meg – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium.

Létrehozva:

|

Azt írták, hogy a Borostyán vasúti árufuvarozási folyosó egyes szakaszainak korszerűsítését és tizenkét nyugat-magyarországi vasútállomás infrastruktúrafejlesztését megalapozó tervezés és engedélyeztetés összesen 5,7 milliárd forintból valósul meg. A TIM az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF2) pályázatain idén nyerte el a két projekt teljes költségvetéséből mintegy 4 milliárd forintot fedező uniós forrást. Az előkészítések megindításának utolsó feltétele teljesült azzal, hogy a kormány nemrégiben a hazai önrész biztosításáról is döntött – tették hozzá. Kifejtették, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a transzeurópai hálózatok kiépítésének és korszerűsítésének felgyorsítását szolgálja. A sikeres pályázatoknak köszönhetően már több mint 700 milliárd forint értékben valósulnak meg közlekedésfejlesztési projektek e pénzügyi alapból Magyarországon. A CEF forrásai hasznosultak a többi között a Kelenföld-Pusztaszabolcs vonalszakasz korszerűsítésében, a Déli vasúti összekötő híd felújításában, háromvágányosra bővítésében, a Monostori híd megépítésében Komáromnál.

Az idei támogatási döntések teszik lehetővé az elektromos autók hazai gyorstöltő hálózatának kiterjesztését is – jelezték. Úgy folytatták, hogy a Borostyán árufuvarozási folyosót magyar-lengyel-szlovák-szlovén közös kezdeményezésre vette fel az európai vasúti teherkorridorok sorába az Európai Unió. A Fehéroroszország határától a koperi kikötőig vezető vasútvonalak és szolgáltatásaik korszerűsítése tovább erősíti Magyarország pozícióját az észak-déli közlekedési tengelyen. A közép-európai folyosó fontos ipari központokat és intermodális terminálokat kapcsol össze az Adriai-tengerrel és a nyugat-balkáni államokkal. Kiterjedt hazai hálózatának része a felújítás alatt álló Budapest-Kelebia és Rákos-Hatvan szakasz is. A közlemény szerint a GYSEV gondozásában most a vasúttársaság által üzemeltetett Hegyeshalom-Zalaszentiván szakasz korszerűsítésére készül megvalósíthatósági tanulmány. Szombathelyig a tanulmánytervi szintű műszaki tartalmat dolgozzák ki, a vasi megyeszékhelytől délre az engedélyezési tervek készülnek el. A környezetvédelmi engedélyek megszerzésével záruló projekt 3,5 milliárd forintos összköltségének nagyjából hetedét biztosítja a magyar kormány.

Az útvonal fejlesztése hozzájárul a vasúti teherforgalom fellendítéséhez, a kötött pályás áruszállítás vonzóbbá tételéhez, a nagy távolságú közúti fuvarok vasútra tereléséhez – fűzték hozzá. A CEF2 új elemként támogatja a polgári hasznosításra is alkalmas katonai mobilitási projekteket. A tavasszal elnyert forrásból öt dunántúli vasútvonal tizenkét állomásának infrastruktúrafejlesztése startolhat el a MÁV vezényletével. A majdani beruházások a katonai egységek és eszközök hatékonyabb, gyorsabb mozgathatósága mellett a polgári személy- és áruforgalom színvonalának emelését is szolgálják. A 2,2 milliárdos összértékű előkészítés kiadásait közel felerészben az elnyert támogatás finanszírozza. A projekt eredményeként a megvalósíthatósági tanulmány, az építési és környezetvédelmi engedélyek, a kivitelezési tenderdokumentáció is rendelkezésre áll majd – írták. A CEF2 jelenleg nyitott kiírásában többek között e fejlesztés kelet-magyarországi párjához, újabb tizenkét helyszínen tervezett beruházások előkészítéséhez igényel forrást a TIM. A tagállamok szeptember végéig jelezhetik projektötleteiket, a beérkező javaslatok közül 2023 elején választják ki a támogatásra érdemeseket. Ha kedvező döntések születnek, egyebek mellett megépülhet a térségi vonatközlekedést felgyorsító zalaszentiváni deltavágány, és Budapesten megvalósulhat a Gubacsi vasúti híd fejlesztése – áll a tárca közleményében.

Advertisement

 

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöld Közlekedés

Fellendülőben az újautó-piac, egyre több hibrid kerül az utakra

Meghaladta a közép-kelet-európai autópiac a koronavírus-járvány előtti szintet az idei első fél évben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A közép-kelet-európai autópiacon az új autók értékesítése csaknem egy százalékkal haladta meg a koronavírus-járvány előtti, 2019 első félévi volument az idei első fél évben, míg az Európai Unió egésze továbbra sem tért vissza a járvány előtti szintre – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az EU országaiban az újautó-regisztrációk 5,7 százalékkal emelkedtek 2026 első felében az előző év azonos időszakához képest, a közép-kelet-európai régió országaiban ugyanakkor 8,9 százalékos volt a növekedés – ismertette Ormosy Gábor, az AutoWallis vezérigazgatója a fél évente megjelenő CEE Automotive Report adatait. A régió autópiaca gyorsabban áll helyre, mint az EU egésze, de egyre nagyobbak az országonkénti különbségek. Lengyelország és Horvátország már egyértelműen a járvány előtti szint felett teljesít, Csehország és Magyarország lényegében visszatért arra a szintre, míg Ausztria, Románia, Szlovákia és Szlovénia még elmarad a 2019-es volumentől az elemzés szerint.

A személyautók forgalomba helyezését országonként vizsgálva 2025 első hat hónapjához képest pozitív volt a tendencia a közép-kelet-európai régióban. A legnagyobb, 21,9 százalékos növekedést Szlovénia érte el, de kiemelkedőnek számít az osztrák piac 15, és a magyar 13,3 százalékos teljesítménye is. A térségben csak a szlovák piac mutatott csökkenést, 3,6 százalékkal esett vissza. Bihari Pál, az AutoWallis nagykereskedelmi üzletágának igazgatója egyebek mellett elmondta: a kishaszonjárművek piaca az Európai Unióban összességében jóval visszafogottabb képet mutatott, az új kishaszongépjármű-regisztrációk 2026 első fél évében csak 1,9 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest.

A közép-kelet-európai régió vizsgált nyolc országában ugyanakkor a kishaszonjármű-regisztrációk átlagosan 14,4 százalékkal emelkedtek. A legnagyobb, 5 százalékos visszaesés Romániában történt, a legnagyobb mértékű, 46,4 százalékos növekedést Ausztia érte el. Magyarországon 0,1 százalékkal csökkentek a kishaszongépjármű-eladások. Antal Péter, az AutoWallis kiskereskedelmi üzletágának igazgatója ismertette: a jelentés szerint az elektrifikációt nem a tisztán elektromos autók, hanem a hibridek húzzák. Az EU-ban 2026 első felében az új személyautók 37,3 százaléka, a közép-kelet-európai régióban pedig 40,7 százaléka hibrid-elektromos volt. Ezzel szemben a tisztán elektromos személyautók részesedése az EU-ban 20,7 százalékot, a régióban 10,2 százalékot ért el. A következő időszak egyik kulcskérdése az lesz, hogy az elektromos járművek terjedését képes-e követni az infrastruktúra – hívta fel a figyelmet.

Advertisement

A közép-kelet-európai régió országaiban az EU legkorosabb járművei futnak, és az állomány egyre öregszik. Az AutoWallis várakozásai szerint a régió növekedési előnye továbbra is fennmarad, de az egyes országok, piacok közötti eltérések is erősödni fognak. Az elektromos járművek térnyerése felgyorsul, de a fejlődés továbbra is a hibrid járművekre koncentrálódik, és az ösztönzőktől függ majd. Az ázsiai, főként a kínai márkák egyre fontosabb európai növekedési lehetőségként tekintenek a közép-kelet-európai régióra, ami fokozza majd a versenyt a régóta jelen lévő és az új piaci szereplők között.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák