Zöld Közlekedés
Két dunántúli vasútfejlesztés előkészítése kezdődhet meg
Két nagyszabású dunántúli vasútfejlesztés előkészítése kezdődhet meg – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium.
Azt írták, hogy a Borostyán vasúti árufuvarozási folyosó egyes szakaszainak korszerűsítését és tizenkét nyugat-magyarországi vasútállomás infrastruktúrafejlesztését megalapozó tervezés és engedélyeztetés összesen 5,7 milliárd forintból valósul meg. A TIM az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF2) pályázatain idén nyerte el a két projekt teljes költségvetéséből mintegy 4 milliárd forintot fedező uniós forrást. Az előkészítések megindításának utolsó feltétele teljesült azzal, hogy a kormány nemrégiben a hazai önrész biztosításáról is döntött – tették hozzá. Kifejtették, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a transzeurópai hálózatok kiépítésének és korszerűsítésének felgyorsítását szolgálja. A sikeres pályázatoknak köszönhetően már több mint 700 milliárd forint értékben valósulnak meg közlekedésfejlesztési projektek e pénzügyi alapból Magyarországon. A CEF forrásai hasznosultak a többi között a Kelenföld-Pusztaszabolcs vonalszakasz korszerűsítésében, a Déli vasúti összekötő híd felújításában, háromvágányosra bővítésében, a Monostori híd megépítésében Komáromnál.
Az idei támogatási döntések teszik lehetővé az elektromos autók hazai gyorstöltő hálózatának kiterjesztését is – jelezték. Úgy folytatták, hogy a Borostyán árufuvarozási folyosót magyar-lengyel-szlovák-szlovén közös kezdeményezésre vette fel az európai vasúti teherkorridorok sorába az Európai Unió. A Fehéroroszország határától a koperi kikötőig vezető vasútvonalak és szolgáltatásaik korszerűsítése tovább erősíti Magyarország pozícióját az észak-déli közlekedési tengelyen. A közép-európai folyosó fontos ipari központokat és intermodális terminálokat kapcsol össze az Adriai-tengerrel és a nyugat-balkáni államokkal. Kiterjedt hazai hálózatának része a felújítás alatt álló Budapest-Kelebia és Rákos-Hatvan szakasz is. A közlemény szerint a GYSEV gondozásában most a vasúttársaság által üzemeltetett Hegyeshalom-Zalaszentiván szakasz korszerűsítésére készül megvalósíthatósági tanulmány. Szombathelyig a tanulmánytervi szintű műszaki tartalmat dolgozzák ki, a vasi megyeszékhelytől délre az engedélyezési tervek készülnek el. A környezetvédelmi engedélyek megszerzésével záruló projekt 3,5 milliárd forintos összköltségének nagyjából hetedét biztosítja a magyar kormány.
Az útvonal fejlesztése hozzájárul a vasúti teherforgalom fellendítéséhez, a kötött pályás áruszállítás vonzóbbá tételéhez, a nagy távolságú közúti fuvarok vasútra tereléséhez – fűzték hozzá. A CEF2 új elemként támogatja a polgári hasznosításra is alkalmas katonai mobilitási projekteket. A tavasszal elnyert forrásból öt dunántúli vasútvonal tizenkét állomásának infrastruktúrafejlesztése startolhat el a MÁV vezényletével. A majdani beruházások a katonai egységek és eszközök hatékonyabb, gyorsabb mozgathatósága mellett a polgári személy- és áruforgalom színvonalának emelését is szolgálják. A 2,2 milliárdos összértékű előkészítés kiadásait közel felerészben az elnyert támogatás finanszírozza. A projekt eredményeként a megvalósíthatósági tanulmány, az építési és környezetvédelmi engedélyek, a kivitelezési tenderdokumentáció is rendelkezésre áll majd – írták. A CEF2 jelenleg nyitott kiírásában többek között e fejlesztés kelet-magyarországi párjához, újabb tizenkét helyszínen tervezett beruházások előkészítéséhez igényel forrást a TIM. A tagállamok szeptember végéig jelezhetik projektötleteiket, a beérkező javaslatok közül 2023 elején választják ki a támogatásra érdemeseket. Ha kedvező döntések születnek, egyebek mellett megépülhet a térségi vonatközlekedést felgyorsító zalaszentiváni deltavágány, és Budapesten megvalósulhat a Gubacsi vasúti híd fejlesztése – áll a tárca közleményében.
mti
Zöld Közlekedés
Mielőbb szabályoznák az elektromos rollerek közlekedését
Nem a közel 120 ezer elektromos rollerrel van gond, a szabályozásuk és felelősségteljes használatuk a kulcs.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Iparági becslések alapján 100-120 ezer elektromos roller van forgalomban Magyarországon, amelyek 10-15 százaléka applikációból bérelhető, megosztott roller, a többi viszont magántulajdonban van – írja az alternativenergia.hu. A rollerek számának növekedésével sajnos a baleseti statisztikákban is egyre gyakrabban jelennek meg a rolleres balesetek, holott – hivatalos szabályozás hiányában – legalább a közlekedési alapelvek és a kerékpárokra vonatkozó szabályok betartásával biztonságosan lehetne közlekedni az elektromos rollerekkel is. Magyarországon az elektromos rollerek használata 2018-tól egyre kiterjedtebb, vagyis már ott vannak a közúthálózaton is, ennek ellenére – a sajtóhírekkel és a közhiedelemmel ellentétben – máig sincs olyan hivatalos szabályozás, amely kifejezetten ezekre az eszközökre vonatkozna. Ugyanakkor általános a szakmai egyetértés abban, hogy az elektromos rollereket lehet biztonságosan használni a mindennapi közlekedésben, ehhez azonban szükséges az eszközökre vonatkozó (KRESZ) szabályozás mielőbbi elfogadása, s ezen felül edukációs programok elindítása is.
A Jövő Mobilitása Szövetség több körben, legelőször 2022-ben nyújtott be átfogó szabályozási javaslatot arra vonatkozóan, hogyan lehet megfelelően integrálni az e-rollereket a közlekedésbe, s az elmúlt években aktív szerepet vállalt a KRESZ megújítását célzó közlekedésszakmai fórumokon, ahogy a rollereket is magába foglaló új KRESZ-tervezet kialakításában is. A szövetség a tagjainál felhalmozott nem egy esetben évtizedes gyakorlati tapasztalaton alapuló szakértelemmel csatlakozott a Közlekedéstudományi Intézet mikromobilitási munkacsoportjához, amely – több, a mikromobilitási területen aktív kutató és iparági szakértő észrevételeit is tartalmazó javaslati csomagot készített a szabályozás mielőbbi bevezetése érdekében.
Kárpáti András a Jövő Mobilitása Szövetség elnöke elmondta, hogy „a konkrét (KRESZ) szabályozási javaslat lényegében kész, s ezt a legszélesebb szakértői egyetértés övezi. Nyilván szükséges a finomhangolás, de a közös cél nem lehet más, minthogy a szabályozás mielőbb érvénybe lépjen. Meggyőződésem, hogy ezáltal a közlekedők és a hatóságok számára is egyértelmű helyzet állna elő, ami a balesetek számának csökkenéséhez fog vezetni, már rövid távon is”. A szövetség elnöke üdvözölte Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter azon javaslatát, amely szerint a rollerekre vonatkozó szabályozást a teljes KRESZ-től külön, gyorsított ütemben kell tárgyalni és bevezetni. Bejelentette, hogy június 17-én az iparági párbeszédnek helyt adó, az elektromos rollerekre fókuszáló mikromobilitási konferenciát is rendeznek Budapesten, ahol bemutatják a szakmai körökben széles elfogadottságnak örvendő szabályozási javaslataikat is.
Kárpáti András hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szabályozás csak az alapfeltétel, aminek ki kell egészülnie a megfelelő edukációs és szemléletformáló programokkal. Már jelenleg is futnak e-rolleres edukációs programjaik, amelyeket iskolába kitelepülve, városi és kerületi nyílt napokon, illetve saját helyszínen, a Magyar Mobilitási és Autóklubbal közösen megalkotott WEMOVE mobilitási parkban is bemutatnak, készen állnak ezek kiterjesztésére. Már véglegesítés alatt áll a Közlekedés Tudományi intézet által is validált rolleres oktatási programjuk, amit a megyei balesetmegelőzési szervekkel közösen terveznek az ország minden pontjára eljuttatni az óvodás korú gyermekektől egészen az érettségizőkig.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaVeszélyes helyzet alakult ki a Szigetnél az alacsony Duna miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaAszály és rekordhőség: vízkorlátozásokat vezetnek be a Balkánon
