Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Két klímaaktivista Varsóban leöntötte festékkel a hableányszobrot

Egy nemzetközi radikális klímaaktivista csoport két tagja leöntötte narancssárga festékkel a lengyel főváros jelképét, a Visztula partján 1939 óta álló hableányszobrot – közölte pénteken a helyi média.

Létrehozva:

|

Az Utolsó Nemzedék videofelvételt is készített két lengyel női tagjának tettéről, és feltették azt az X-re. “Így ünneplem a Nők napját” – olvasható a videót kísérő bejegyzésben. A fényvisszaverő mellényt viselő aktivisták a felvételen klímavédelmi és feminista jelszavakat kiabálnak. “Továbbra is megsértik a jogainkat, amelyekért keményen küzdöttünk” – jelentette ki a felvételen az egyik nő. Hozzátette, hogy “a helyzet csak súlyosbodni fog”. “A klímakatasztrófa háborúkat jelent, a háborúk pedig fizikai és nemi erőszakot” – folytatta. “Az utolsó nemzedék vagyunk, és harcolunk magunkért” – tette hozzá. A két aktivistát őrizetbe vették – közölte Barbara Szczerba, a varsói rendőrfőkapitányság munkatársa a Wirtualna Polska hírportállal.

Előzőleg, vasárnap az Utolsó Nemzedék két másik női aktivistája a varsói Nemzeti Filharmónia hangversenyét zavarta meg. Az emelvényre ugrottak, kibontottak egy transzparenst, és klímavédelmi jelszavakat kiabáltak. A transzparenst maga a karmester, a neves lengyel Antoni Wit tépte ki a kezükből úgy, hogy közben a zenekar játszotta tovább Wolfgang Amadeus Mozart Koronázási miséjét. A biztonsági őrök berohantak, és kikísérték az aktivistákat a teremből.

Advertisement

Zöldinfó

Az ökogazdálkodás lehet a mezőgazdaság egyik válasza az egyre gyakoribb aszályokra

Az ökogazdálkodásban termesztett növények ellenállóbbak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ökogazdálkodásban termesztett növények ellenállóbbak az egyre gyakori aszályokkal szemben, a talaj vízháztartása is sokkal jobb, mint a hagyományosnak tekintett gazdálkodásnál – mondta Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának megjelent adásában, amely a Youtube-on is megtekinthető. Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Drexler Dórával, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet alapítójával és ügyvezetőjével beszélgetett az adásban. A műsorból kiderült, hogy az ökogazdálkodásban 15-20 százalékkal alacsonyabb egy vetésforgóra vetítve a terméshozam, de épp a legnagyobb hozzáadott értékkel rendelkező terményeknél, mint a csemegekukorica vagy zöldborsó, minimális, 10 százalékos a különbség – idézi az alternativenergia.hu. Nincs ugyanakkor műtrágyaköltség, és 10-15 százalékkal több vizet tud megtartani egy ökológiailag művelt talaj. Drexler Dóra ugyanakkor rámutatott, hogy jó lenne jobban megszervezni a hazai értékesítést, mert a gazdák nem tudják érvényesíteni az árban a bio minősítést.

Ismertette, az intézet együtt dolgozik a gazdálkodókkal, már az induláskor bevonták a termelőket a kutatási programok kialakításába, a gyakorlati hasznosításra fókuszálva. Kifejtette, az érdeklődő gazdálkodók vetőmagokat kapnak, és megnézik, hogy az ő körülményei között ezek a fajták, fajok, kultúrák hogyan teljesítenek öko vagy extenzív művelési módon, majd ebből ajánlást is készítenek az ország különböző térségeire. Technológiákon is dolgoznak, ezek között említette, hogyan lehet ellenállóbbá tenni a szőlőművelést a hősokkoknak, de az öt éve zajló kutatás eredménye az is, hogy rengeteg adatuk van az amerikai szőlőkabócáról, ami most az egyik legnagyobb veszély. Együttműködnek az érdemi előzményekkel rendelkező hazai szervezetekkel, így a martonvásári és tápiószelei génbankkal.

Áder János finanszírozásra és együttműködésre vonatkozó kérdéseire kiderült, a projektfinanszírozások 50 százalékát az Agrárminisztérium tette lehetővé, másik felét az Európai Unió pályázatai, jelenleg 17 elnyert uniós kutatási pályázata van az intézetnek, ez az egyik legtöbb az országban agrárterületen. Áder János megfogalmazta, az ökogazdálkodás négy alapelve az egészség, az ökológia, a méltányosság és a törődés, és ezen elmélet kifejtésére kérte vendégét, aki azt mondta, az ökogazdálkodás értékrendet tükröz.

Advertisement

Ennek része, hogy nem használnak szintetikus kémiai szereket, GMO-mentesen kell gazdálkodni, az állattartás terén jelentős különbség, hogy meg kell adni az állatnak a természetes viselkedéshez való hozzáférési lehetőséget, és nem szabad csonkítani az állatokat, például nem szabad lecsípni a csirke csőrét. A műsor vendége – mint Áder János elmondta – két kerekasztalbeszélgetésen is részt vett a Kék Bolygó Alapítvány által szervezett Budapest Planeten, és meghatározó élménynek nevezte, hogy sok fiatal volt a közönség soraiban, ismertetése szerint az ökológiai gazdálkodók életkora 10 évvel fiatalabb a teljes országos átlagnál, a szakirányú végzettséggel rendelkezők száma pedig duplája ezen a területen.

A beszélgetésben elhangzott, hogy az ország egyedüli ökogazdálkodásra specializálódott kutatóintézetét 2010-ben alapították, az Esterházy Melinda által létrehozott alapítványok kezdeményezésére, közhasznú társaságként működik 48 munkatárssal. Évente több mint 30 rendezvényt tartanak műhelymunkákkal, kétévente 500 fős nagyrendezvényt tartanak, több százezer emberrel vannak kapcsolatban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák