Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Két klímaaktivista Varsóban leöntötte festékkel a hableányszobrot

Egy nemzetközi radikális klímaaktivista csoport két tagja leöntötte narancssárga festékkel a lengyel főváros jelképét, a Visztula partján 1939 óta álló hableányszobrot – közölte pénteken a helyi média.

Létrehozva:

|

Az Utolsó Nemzedék videofelvételt is készített két lengyel női tagjának tettéről, és feltették azt az X-re. “Így ünneplem a Nők napját” – olvasható a videót kísérő bejegyzésben. A fényvisszaverő mellényt viselő aktivisták a felvételen klímavédelmi és feminista jelszavakat kiabálnak. “Továbbra is megsértik a jogainkat, amelyekért keményen küzdöttünk” – jelentette ki a felvételen az egyik nő. Hozzátette, hogy “a helyzet csak súlyosbodni fog”. “A klímakatasztrófa háborúkat jelent, a háborúk pedig fizikai és nemi erőszakot” – folytatta. “Az utolsó nemzedék vagyunk, és harcolunk magunkért” – tette hozzá. A két aktivistát őrizetbe vették – közölte Barbara Szczerba, a varsói rendőrfőkapitányság munkatársa a Wirtualna Polska hírportállal.

Előzőleg, vasárnap az Utolsó Nemzedék két másik női aktivistája a varsói Nemzeti Filharmónia hangversenyét zavarta meg. Az emelvényre ugrottak, kibontottak egy transzparenst, és klímavédelmi jelszavakat kiabáltak. A transzparenst maga a karmester, a neves lengyel Antoni Wit tépte ki a kezükből úgy, hogy közben a zenekar játszotta tovább Wolfgang Amadeus Mozart Koronázási miséjét. A biztonsági őrök berohantak, és kikísérték az aktivistákat a teremből.

Advertisement

Zöldinfó

Emberi beavatkozás nyomai és végzetes következmények egy elszigetelt teknősszigeten

A túlzottan eltolódott ivararány miatt tömeges pusztulás fenyegeti a teknősöket a Preszpa-tóban található Golem Grad szigetén.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Dragan Arszovszki kutatása szerint a szigeten minden ivarérett nőstényre átlagosan 19 hím jut, ami rendkívül erős szexuális agresszióhoz vezet – írja az alternativenergia.hu. A nőstények folyamatos üldöztetésnek, stressznek és fizikai sérüléseknek vannak kitéve, és menekülés közben gyakran a meredek sziklafalakról zuhannak a mélybe. A kutatás eredményeit a közelmúltban közölte az Ecology Letters című tudományos folyóirat, ami a nemzetközi tudományos érdeklődés középpontjába helyezte az északmacedón teknősöket – közölte a Meta.mk északmacedón hírportál. A beszámoló szerint a szigeten mintegy ezer szárazföldi teknős él, ami első látásra stabil és sűrű populációnak tűnik, azonban a kutatók szerint a nemek arányának szélsőséges felborulása hosszú távon a faj helyi összeomlásához vezethet. Az adatok alapján a nőstények éves túlélési aránya mindössze 84 százalék, míg a hímeké eléri a 98 százalékot. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, számítások szerint 2083-ra eltűnhet az utolsó nőstény teknős is a szigetről.

Dragan Arszovszki közölte: a kutatók ösztönösen beavatkoznának, ugyanakkor egy ilyen döntést nem lehet előzetes megfontolás nélkül meghozni, ezért szakértők bevonásával tanácskoznak majd arról, hogy szükséges-e beavatkozás, vagy a természetes folyamatokat kell érvényesülni hagyni. A kutató rámutatott: a természetben gyakran uralkodnak kegyetlen túlélési feltételek, és más fajok is hasonló problémákkal nézhetnek szembe, ám ezek sokszor rejtve maradnak. A tudományos közösség számára továbbra is rejtély, miként kerültek a teknősök a szigetre, mivel nem képesek átúszni a tavat. Az egyik feltételezés szerint emberek telepítették be őket, ráadásul egyenlőtlen ivararányban. A legidősebb hímek páncélján látható bevésett számok is emberi beavatkozásra utalhatnak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák