Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kiderült mikorra érkezhet meg a napelemes pályázati pénz

Durván csúszik a kifizetés, ami nemcsak bosszantó, hanem az elmúlt időszak drágulása miatt kifejezetten problémás is.

Létrehozva:

|

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

2021 év végén indult el az a napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat, amelyben 100 százalékos támogatás érhető el az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára a beruházáshoz. A program egyáltalán nem zökkenőmentes, a kiírást többször módosították, az elbírálás és a kifizetés pedig igen lassúnak bizonyult. Hiába zárult le már tavaly év elején a pályázat első köre, közel egy évvel később a 43 ezer igénylőnek csak a töredéke kapta meg a beígért pénzt. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a közelmúltban egy kormányinfón ismerte el, hogy az adminisztráció a szükségesnél lényegesen lassabb volt, amiért elnézést is kért – számol be a Világgazdaság. Azt is bejelentette, hogy január végéig a nyertes pályázatok támogatásnak várhatóan az ötödét vagy hatodát fizetnék ki. Az Index és az ATV kérdésére Gulyás Gergely elmondta, a pályázatokkal kapcsolatban semmilyen jó hírt nem tud mondani a múltat illetően, csak a jövőre vonatkozóan: a cél most 1,2 milliárd forint kifizetése. „A beérkezett 7 milliárd forintnál több igény egy részét így elégíthetjük ki” – tette hozzá.

A kancelláriaminiszter szeptember végén még azt ígérte, hogy 2022 végéig folyósítják a teljes összeget, amely 153 milliárd forintot tenne ki. Január közepéig viszont mindössze 41 igénylő kapta meg a pénzt, összesen 78 millió forintot. 43 379 pályázatból 35 103-at támogatott az Irányító Hatóság, a támogatási szerződést pedig 34 816 esetben kötötték meg.

A csúszás amellett, hogy bosszantó, anyagi szempontból is igen problémás. A program kiírása óta a napelemes piacon, a szállítmányozásban és a bérköltségekben is drágulás zajlott, ráadásul a forint is sokat vesztett értékéből. Emiatt a napelemes beruházások összköltsége drámaian megugrott, az eredeti támogatás pedig sok esetben már nem számít 100 százalékosnak: keretemelés nélkül a háztartásoknak önerőre is szüksége lesz. A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség és a Manap Iparági Egyesület szerint a támogatások maximumösszegét az eredeti bruttó 485 645 forint per kilowattpeakről bruttó 600 ezerre kellene növelni.

Advertisement

Zöldinfó

A Balaton is érintett: egyre sürgetőbb a tavak védelme

A tavak védelmében ma kell cselekedni a jövő érdekében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tavak világnapjának legfontosabb üzente, hogy ma kell cselekedni a jövő érdekében – mondta az Országgyűlés elnöke a világnap alkalmából rendezett szakmai konferencián Balatonfüreden – olvasható az alternativenergia.hu. Forsthoffer Ágnes felhívta a figyelmet az Európai Bizottság környezetvédelemért, vízminőségért és versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztosa, Jessika Roswall részvételére a balatoni rendezvényen, hangsúlyozva: ennek üzenete, hogy a tavak problémái, a klímaváltozás, az aszályok, a szélsőséges időjárás, a vízszintváltozás, a szennyezések, a biodiverzitás csökkenése közös európai kihívás. Ezekre közösen, európai és nemzetközi szinten, egymással együttműködve lehet csak válaszolni – tette hozzá. A házelnök a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség rendezvényén kitért arra is, egy ország hozzáállását megmutatja, milyen szinten foglalkozik a környezetvédelemmel. Megjegyezte, büszke arra, hogy május óta önálló minisztérium felelős az élő környezetért.

Rámutatott, hogy az unió tavakat is érintő stratégiája fontos irányt jelöl ki a vízi ökoszisztémák védelmében, a víz hatékonyabb használatában és a fenntartható vízgazdálkodásba történő beruházásoknál. Hangsúlyozta: a Balaton egyszerre ökoszisztéma, ivóvízbázis, gazdasági erőforrás, turisztikai célpont, élőhely és közösségi tér. “Ezért is nagy szorongással tölt el bennünket, amikor azt látjuk, hogy a tó esetleg nincs jól, amikor azzal szembesülünk, hogy a víz mennyire érzékeny rendszer” – fogalmazott. Forsthoffer Ágnes hangsúlyozta, nem akkor kell foglalkozni a tóval, amikor megtörtént a baj, védelme mindennapos feladat a költségvetésben, a környezetvédelmi intézkedésekben, a településvédelmi döntésekben.

Rámutatott arra is, hogy komoly kihívás ezekhez kellő forrást rendelni, és olyan hosszútávú döntéseket hozni, amelyek ma kerülnek pénzbe, de a gyerekeink jövőjét biztosítják. “Ebben szükségünk van az európai unióra, a nemzeti kormányunkra, az önkormányzatokra, a tudományra, a gazdasági szereplőkre, a civil szervezetekre, tehát mindannyiunk együttműködésére” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke. A konferencián bemutatták Kazuhiko Takemoto, a Nemzetközi Tóvédelmi Bizottság (ILEC) elnökének videóüzenetét is. A japán vezető kifejtette, hogy a tavak egyre összetettebb és egymással szorosan összefüggő kihívásokkal néznek szembe.

Advertisement

Ebben a helyzetben a tudósok, döntéshozók, szakemberek és civil társadalmi szervezetek számára globális fórumot biztosító tavak világnapja is hozzájárulhat ahhoz, hogy világszerte nagyobb figyelmet kapjon a fenntartható tógazdálkodás, és erősödjenek a kihívások kezelésére irányuló nemzetközi erőfeszítések – fogalmazott. A világ egyik legfontosabb tavának nevezte a Balatont, amelynek tudományos kutatása és fenntartó kezelését célzó gyakorlati intézkedései hosszú múltra tekintenek vissza.

Jessika Roswall kiemelte: a tavak az egyik legfontosabb erőforrásnak számítanak a Földön. Az unióban eközben minden tíz tó közül csak négynek megfelelő az ökológiai állapota, az utóbbiak közé sorolta a Balatont is. A tavak állapotában a nem fenntartható vízgazdálkodás okozza a problémát, és az, hogy végtelen erőforrásnak tekintik ezeket a vizeket – mondta. Az aszályokra is tekintettel különösen sürgősnek nevezte a tavak megvédését, amit szolgál az Európai Vízreziliencia Stratégia is – hangsúlyozta. Ismertetése szerint az unió fontos célja a vízkörforgás helyreállítása, amihez intézkedéseket dolgoztak ki. Első lépésnek a hatékony vízfelhasználás elérését nevezte, amelynek részeként 2030-ig 10 százalékkal kell csökkenteni a vízfelhasználást. Mint mondta, fontos az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás is, ezért a tagálamokkal aszálykezelési terveket dolgoznak ki.

Advertisement

Második lépésnek nevezte a vízinfrastruktúrák javítását. Az Európai Befektetési Bank 2027 végén 15 milliárd eurót kíván biztosítani ezekre a célokra, a vízreziliencia projektekre pedig a bizottság nyújt további 3 milliárd eurós forrást – ismertette. A harmadik lépés a digitális eszközök használatának ösztönzése a kutatásban, innovációkban – tette hozzá. Megszülettek a megfelelő jogszabályok, de kellő elszántság kell a vizek ellenállóképességének javításához. Magyarország számára ez azért is fontos, mert vízkészletének 97 százaléka külföldről érkezik – jegyezte meg. Végül szót ejtett arról is, hogy egyre nagyobb a figyelem és a tudatosság a vizek védelmének ügyében, amelynek fontos állomása lesz az ENSZ decemberi konferenciája Abu Dhabiban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák