Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kiderült mikorra érkezhet meg a napelemes pályázati pénz

Durván csúszik a kifizetés, ami nemcsak bosszantó, hanem az elmúlt időszak drágulása miatt kifejezetten problémás is.

Létrehozva:

|

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

2021 év végén indult el az a napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat, amelyben 100 százalékos támogatás érhető el az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára a beruházáshoz. A program egyáltalán nem zökkenőmentes, a kiírást többször módosították, az elbírálás és a kifizetés pedig igen lassúnak bizonyult. Hiába zárult le már tavaly év elején a pályázat első köre, közel egy évvel később a 43 ezer igénylőnek csak a töredéke kapta meg a beígért pénzt. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a közelmúltban egy kormányinfón ismerte el, hogy az adminisztráció a szükségesnél lényegesen lassabb volt, amiért elnézést is kért – számol be a Világgazdaság. Azt is bejelentette, hogy január végéig a nyertes pályázatok támogatásnak várhatóan az ötödét vagy hatodát fizetnék ki. Az Index és az ATV kérdésére Gulyás Gergely elmondta, a pályázatokkal kapcsolatban semmilyen jó hírt nem tud mondani a múltat illetően, csak a jövőre vonatkozóan: a cél most 1,2 milliárd forint kifizetése. „A beérkezett 7 milliárd forintnál több igény egy részét így elégíthetjük ki” – tette hozzá.

A kancelláriaminiszter szeptember végén még azt ígérte, hogy 2022 végéig folyósítják a teljes összeget, amely 153 milliárd forintot tenne ki. Január közepéig viszont mindössze 41 igénylő kapta meg a pénzt, összesen 78 millió forintot. 43 379 pályázatból 35 103-at támogatott az Irányító Hatóság, a támogatási szerződést pedig 34 816 esetben kötötték meg.

A csúszás amellett, hogy bosszantó, anyagi szempontból is igen problémás. A program kiírása óta a napelemes piacon, a szállítmányozásban és a bérköltségekben is drágulás zajlott, ráadásul a forint is sokat vesztett értékéből. Emiatt a napelemes beruházások összköltsége drámaian megugrott, az eredeti támogatás pedig sok esetben már nem számít 100 százalékosnak: keretemelés nélkül a háztartásoknak önerőre is szüksége lesz. A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség és a Manap Iparági Egyesület szerint a támogatások maximumösszegét az eredeti bruttó 485 645 forint per kilowattpeakről bruttó 600 ezerre kellene növelni.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák