Zöldinfó
Kiderült mikorra érkezhet meg a napelemes pályázati pénz
Durván csúszik a kifizetés, ami nemcsak bosszantó, hanem az elmúlt időszak drágulása miatt kifejezetten problémás is.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
2021 év végén indult el az a napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat, amelyben 100 százalékos támogatás érhető el az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára a beruházáshoz. A program egyáltalán nem zökkenőmentes, a kiírást többször módosították, az elbírálás és a kifizetés pedig igen lassúnak bizonyult. Hiába zárult le már tavaly év elején a pályázat első köre, közel egy évvel később a 43 ezer igénylőnek csak a töredéke kapta meg a beígért pénzt. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a közelmúltban egy kormányinfón ismerte el, hogy az adminisztráció a szükségesnél lényegesen lassabb volt, amiért elnézést is kért – számol be a Világgazdaság. Azt is bejelentette, hogy január végéig a nyertes pályázatok támogatásnak várhatóan az ötödét vagy hatodát fizetnék ki. Az Index és az ATV kérdésére Gulyás Gergely elmondta, a pályázatokkal kapcsolatban semmilyen jó hírt nem tud mondani a múltat illetően, csak a jövőre vonatkozóan: a cél most 1,2 milliárd forint kifizetése. „A beérkezett 7 milliárd forintnál több igény egy részét így elégíthetjük ki” – tette hozzá.
A kancelláriaminiszter szeptember végén még azt ígérte, hogy 2022 végéig folyósítják a teljes összeget, amely 153 milliárd forintot tenne ki. Január közepéig viszont mindössze 41 igénylő kapta meg a pénzt, összesen 78 millió forintot. 43 379 pályázatból 35 103-at támogatott az Irányító Hatóság, a támogatási szerződést pedig 34 816 esetben kötötték meg.
A csúszás amellett, hogy bosszantó, anyagi szempontból is igen problémás. A program kiírása óta a napelemes piacon, a szállítmányozásban és a bérköltségekben is drágulás zajlott, ráadásul a forint is sokat vesztett értékéből. Emiatt a napelemes beruházások összköltsége drámaian megugrott, az eredeti támogatás pedig sok esetben már nem számít 100 százalékosnak: keretemelés nélkül a háztartásoknak önerőre is szüksége lesz. A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség és a Manap Iparági Egyesület szerint a támogatások maximumösszegét az eredeti bruttó 485 645 forint per kilowattpeakről bruttó 600 ezerre kellene növelni.
Zöldinfó
Szénhidrogén-készletek feltárására fókuszál az új Mol–SOCAR megállapodás
Átfogó szénhidrogén kutatási, fejlesztési és termelésmegosztási megállapodást írtak alá.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Mol-csoport és a azerbajdzsáni állami olajtársaság, a SOCAR átfogó szénhidrogén kutatási, fejlesztési és termelésmegosztási megállapodást írt alá, amely Azerbajdzsán Shamakhi-Gobustan régiójának egy szárazföldi területére vonatkozik, a közös kutatási projektben a Mol-csoport operátorként 65 százalékos, a SOCAR pedig 35 százalékos részesedéssel rendelkezik – írja az alternativenergia.hu. A megállapodást Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója, valamint Rovshan Najaf, a SOCAR elnöke írta alá. Kiemelték, a 2025. júniusi megállapodásra alapozva, amely a Shamakhi-Gobustan régióban tervezett szénhidrogén-kutatás legfontosabb feltételeiről szólt, a mostani teljes körű megállapodás jelentős mérföldkövet jelent a Mol és a SOCAR stratégiai partnerségében, amely a korábbi sikeres együttműködésekre épül.
A közleményben Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy “a SOCAR-ral folytatott legújabb együttműködésünk végleges megállapodása újabb jelentős lépést jelent közös cél felé, hogy új lehetőségeket tárjanak fel és bővítsék partnerségünket Azerbajdzsán kutatás-termelés szektorában. A projekt révén erős alapokat fektettek le Azerbajdzsánban, amely nemzetközi tevékenységük egyik fontos pillére, és jelentős szerepet játszik Közép-Európa energiabiztonságában, rugalmasságot biztosít számukra a nyersolaj beszerzésében, finomításában”. A közleményben kitértek arra is, hogy a megállapodás megerősíti a Mol-csoport hosszú távú stratégiai jelenlétét a Kaszpi-térségben, valamint partnerségét a SOCAR-ral Azerbajdzsán szénhidrogén-készleteinek fejlesztésében. Emellett tovább erősíti az Azerbajdzsán és Magyarország között régóta fennálló gazdasági és energetikai együttműködést. A kutatási projekt következő lépéseként szeizmikus mérés kezdődik 2026 elején, amelyet később kutatófúrások követnek – írták a közleményben.
Ismertették, hogy a Mol-csoport 2020-ban jelent meg Azerbajdzsánban, amikor 9,57 százalékos részesedést szerzett a világ egyik legnagyobb olajmezőjében, az Azeri-Chirag-Gunashli (ACG) mezőben, valamint 8,9 százalékos tulajdonrészt a Baku-Tbiliszi-Ceyhan (BTC) olajvezetékben, amely nyersolajat szállít a Földközi-tenger partján fekvő Ceyhan kikötőjébe. Az azerbajdzsáni termelés 2024-ben a Mol szénhidrogén-termelésének 14 százalékát, és készleteinek 25 százalékát adta. A BTC vezeték pedig kiemelkedően fontos szerepet tölt be a Mol régiós finomítóinak – például a pozsonyi Slovnaft és a rijekai INA finomítók – ellátásában. Eddig összesen 18 millió hordónyi Mol-kőolajat szállítottak az ACG mezőről a BTC vezetéken és tengeri szállítással ezekbe a finomítókba – tájékoztatott a Mol.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaElektromos járművek: most éri meg igazán váltani
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaEnergiatárolás: ki pályázhat a 2,5 milliós állami támogatásra?
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaFöld alá kerültek a kábelek: időjárásállóbbá vált a helyi villamosenergia-hálózat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízre hangolt jövő: Debrecen átfogó fejlesztésekkel válaszol a klímaváltozás kihívásaira
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIngyenesen hozzáférhető klímaelőrejelzések: elkészült a FORESEE továbbfejlesztett verziója
