Zöldinfó
Kihalt a norvég farkas
Már az 1970-es években kihalt a norvég farkas, a ma Norvégiában és Svédországban található ragadozók valójában Finnországból származnak – állapította meg egy, a genetikai állományt vizsgáló kiterjedt kutatás.
Az emberek valószínűleg 1970 körül eltüntették Norvégia eredeti farkaspopulációját a vadonból – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. “Elkészítettük a világ legnagyobb, a farkasok genetikai állományát vizsgáló kutatását” – mondta Hans Stenoien, a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem (NTNU) Egyetemi Múzeumának igazgatója, a tanulmány vezető szerzője. Az eredmények szerint az eredeti norvég-svéd farkasok genetikai állománya már hiányzik a ma Norvégiában és Svédországban élő állatokból. Néhány Norvégián kívüli állatkertben él még pár eredeti norvég-svéd farkas, de azok már nem állnak szoros rokonságban a ma vadon élő itteni farkasokkal – emelte ki Stenoien. A farkasok mintegy 12 ezer éve érkeztek Norvégiába, amikor a jég elkezdett visszahúzódni. 1970 körül azonban eltűntek a norvég és valószínűleg a svéd tájakról is a vadászat és a mezőgazdaság térnyerése miatt. A következő évtizedben látszólag ismét megerősödött a populáció és ma már több mint 400 farkas él a két ország határvidékén. Ezek az állatok azonban nagy valószínűséggel a Finnországból érkezett egyedek leszármazottai.
A populáció kis mérete miatt a genetikai sokszínűség meglehetősen limitált, emiatt a genetikai problémák könnyebben öröklődnek, a nem kedvező géneket a természetes szelekció nem iktatja ki eredményesen. Mindezek miatt a farkasok sokkal sebezhetőbbek a különböző betegségekkel és örökletes kórokkal szemben – mondta Stenoien. A szakemberek összesen mintegy 1300 genetikai minta alapján vonták le következtetéseiket. A farkasok teljes genetikai anyagát hasonlították össze, nem csak egyes részeit. Az adatok a farkasok és kutyák globális genetikai összetételét mutatják be. A kutyák és a farkasok közeli rokonságban állnak egymással, keveredhetnek és közös utódokat nemzhetnek. A tudósok ezért 56 különböző kutyafajta genetikai mintáját is elemezték és arra jutottak, hogy alig van nyoma a kutyáknak Norvégia és Svédország farkaspopulációjában.
Zöldinfó
A szállodai weboldalak optimalizálásával tonnányi szén-dioxid takarítható meg
Jelentős különbség van a szállodai weboldalak digitális karbonlábnyomai között.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Akár tizennyolcszoros különbség is lehet a magyarországi ötcsillagos szállodák online foglalási folyamatainak digitális lábnyomai között – írja az alternativenergia.hu. A webes felületek optimalizálása és a digitális vendégút tudatos tervezése jelentős energia- és szén-dioxid-megtakarítást eredményezhet – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Carbon.Crane közös vizsgálatából. A Budapesti Corvinus Egyetem négy tanszékének együttműködésében azt vizsgálták, hogyan kapcsolódik össze a fenntarthatóság és a szállodák digitális jelenléte. A kutatásban 43 magyarországi ötcsillagos szálloda 2026 áprilisában elérhető weboldalának digitális vendégútját elemezték, vagyis azt a teljes online folyamatot, amelyen a vendég a szállodával kapcsolatba kerül az első internetes kereséstől és tájékozódástól a foglaláson át egészen a szálláshely elhagyása utáni online értékelésig.
A vizsgálat a nyitóoldalra, a képgalériára, az elérhető szobák listájára és egy kiválasztott szoba foglalási oldalára terjedt ki. A szolgáltatások környezeti hatásainak számszerűsítésére a magyar startup Carbon.Crane megoldását használták, amely az adatforgalom, valamint többek között a képek, videók, betűtípusok és technikai elemek alapján becsüli a weboldalak energiaigényét és az ezzel járó szén-dioxid-kibocsátást a magyar villamosenergia-rendszer karbonintenzitását figyelembe véve. A 43 digitális vendégút modellezett éves kibocsátása 2158 tonna szén-dioxid-egyenértéket tett ki. A képek optimalizálásával ebből évente 393 tonna kibocsátás és közel 1699 megawattóra villamosenergia-felhasználás lenne megtakarítható – állapították meg.
Az eredmények jelentős különbséget mutattak egyes szállodák között. A digitális vendégutak karbonlábnyoma 0,89 és 16,45 gramm szén-dioxid-egyenérték között alakult, a minta mediánja 3,24 gramm volt, a szélsőértékek között így 18,4-szeres különbséget mértek. A kutatók szerint a különbségeket nem önmagában a foglalási folyamat hossza magyarázza. Egy rövid folyamat is lehet jelentős adatigényű, ha nagyméretű képeket, videókat vagy szükségtelenül nagy technikai elemeket tölt be.
Az oldaltípusok közül átlagosan a főoldalak és a képgalériák rendelkeztek a legmagasabb karbonlábnyommal. Ezek optimalizálásával a digitális kibocsátás átlagosan közel ötödével csökkenthető. A kutatás készítői hangsúlyozták, hogy ezek modellezett adatok, nem pedig a szállodák tényleges éves digitális kibocsátásai vagy látogatottsági adatai. A vizsgálat kizárólag a megadott rendszerhatárok között elemzi a weboldalak technikai energia- és karbonhatékonyságát, és nem rangsorolja a szállodák teljes fenntarthatósági vagy ESG-teljesítményét.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Otthon7 nap telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
-
Zöldinfó20 óra telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás ótaA PET-palackok újrahasznosítása kerülhet a figyelem középpontjába Magyarországon
