Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kihalt a norvég farkas

Létrehozva:

|

Már az 1970-es években kihalt a norvég farkas, a ma Norvégiában és Svédországban található ragadozók valójában Finnországból származnak – állapította meg egy, a genetikai állományt vizsgáló kiterjedt kutatás.

Az emberek valószínűleg 1970 körül eltüntették Norvégia eredeti farkaspopulációját a vadonból – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. “Elkészítettük a világ legnagyobb, a farkasok genetikai állományát vizsgáló kutatását” – mondta Hans Stenoien, a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem (NTNU) Egyetemi Múzeumának igazgatója, a tanulmány vezető szerzője. Az eredmények szerint az eredeti norvég-svéd farkasok genetikai állománya már hiányzik a ma Norvégiában és Svédországban élő állatokból. Néhány Norvégián kívüli állatkertben él még pár eredeti norvég-svéd farkas, de azok már nem állnak szoros rokonságban a ma vadon élő itteni farkasokkal – emelte ki Stenoien. A farkasok mintegy 12 ezer éve érkeztek Norvégiába, amikor a jég elkezdett visszahúzódni. 1970 körül azonban eltűntek a norvég és valószínűleg a svéd tájakról is a vadászat és a mezőgazdaság térnyerése miatt. A következő évtizedben látszólag ismét megerősödött a populáció és ma már több mint 400 farkas él a két ország határvidékén. Ezek az állatok azonban nagy valószínűséggel a Finnországból érkezett egyedek leszármazottai.

A populáció kis mérete miatt a genetikai sokszínűség meglehetősen limitált, emiatt a genetikai problémák könnyebben öröklődnek, a nem kedvező géneket a természetes szelekció nem iktatja ki eredményesen. Mindezek miatt a farkasok sokkal sebezhetőbbek a különböző betegségekkel és örökletes kórokkal szemben – mondta Stenoien. A szakemberek összesen mintegy 1300 genetikai minta alapján vonták le következtetéseiket. A farkasok teljes genetikai anyagát hasonlították össze, nem csak egyes részeit. Az adatok a farkasok és kutyák globális genetikai összetételét mutatják be. A kutyák és a farkasok közeli rokonságban állnak egymással, keveredhetnek és közös utódokat nemzhetnek. A tudósok ezért 56 különböző kutyafajta genetikai mintáját is elemezték és arra jutottak, hogy alig van nyoma a kutyáknak Norvégia és Svédország farkaspopulációjában.

Advertisement

Zöldinfó

Nagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot

Közel 500 milliárd forintból fejlesztik a villamosenergia-hálózatot.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Közel 500 milliárd forintot fordít a kormány a villamosenergia-hálózat fejlesztésére és okosmérők telepítésére az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköze (RRF) keretében – közölte a gazdasági és energetikai miniszter Facebook-oldalán. Kapitány István kiemelte, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) aláírta mind az öt támogatási szerződést a MAVIR-ral, az E.ON-nal és az MVM-mel, a teljes támogatási keretösszeget pedig a kormány már átutalta az MFB részére – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető rámutatott, a hálózat fejlesztése és korszerűsítése alapvető fontosságú a biztonságos energiaellátás, valamint az új megújulóenergia-kapacitások rendszerbe kapcsolhatósága szempontjából. “Dolgozunk tovább, hogy minden Magyarországnak járó uniós forrást hazahozzunk, és olyan fejlesztésekre fordítsunk, amelyek erősítik az ország energiafüggetlenségét és versenyképességét” – írta a miniszter.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák