Zöldinfó
Kihalt a norvég farkas
Már az 1970-es években kihalt a norvég farkas, a ma Norvégiában és Svédországban található ragadozók valójában Finnországból származnak – állapította meg egy, a genetikai állományt vizsgáló kiterjedt kutatás.
Az emberek valószínűleg 1970 körül eltüntették Norvégia eredeti farkaspopulációját a vadonból – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. “Elkészítettük a világ legnagyobb, a farkasok genetikai állományát vizsgáló kutatását” – mondta Hans Stenoien, a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem (NTNU) Egyetemi Múzeumának igazgatója, a tanulmány vezető szerzője. Az eredmények szerint az eredeti norvég-svéd farkasok genetikai állománya már hiányzik a ma Norvégiában és Svédországban élő állatokból. Néhány Norvégián kívüli állatkertben él még pár eredeti norvég-svéd farkas, de azok már nem állnak szoros rokonságban a ma vadon élő itteni farkasokkal – emelte ki Stenoien. A farkasok mintegy 12 ezer éve érkeztek Norvégiába, amikor a jég elkezdett visszahúzódni. 1970 körül azonban eltűntek a norvég és valószínűleg a svéd tájakról is a vadászat és a mezőgazdaság térnyerése miatt. A következő évtizedben látszólag ismét megerősödött a populáció és ma már több mint 400 farkas él a két ország határvidékén. Ezek az állatok azonban nagy valószínűséggel a Finnországból érkezett egyedek leszármazottai.
A populáció kis mérete miatt a genetikai sokszínűség meglehetősen limitált, emiatt a genetikai problémák könnyebben öröklődnek, a nem kedvező géneket a természetes szelekció nem iktatja ki eredményesen. Mindezek miatt a farkasok sokkal sebezhetőbbek a különböző betegségekkel és örökletes kórokkal szemben – mondta Stenoien. A szakemberek összesen mintegy 1300 genetikai minta alapján vonták le következtetéseiket. A farkasok teljes genetikai anyagát hasonlították össze, nem csak egyes részeit. Az adatok a farkasok és kutyák globális genetikai összetételét mutatják be. A kutyák és a farkasok közeli rokonságban állnak egymással, keveredhetnek és közös utódokat nemzhetnek. A tudósok ezért 56 különböző kutyafajta genetikai mintáját is elemezték és arra jutottak, hogy alig van nyoma a kutyáknak Norvégia és Svédország farkaspopulációjában.
Zöldinfó
Interaktív kiállítással mutatkozik be a Bükki Nemzeti Park
Megnyílt a Bükki Nemzeti Parkot bemutató tárlat a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Kőrösi Levente természetvédelemért és állatjólétért felelős államtitkár a tárlat megnyitóján a biodiverzitás megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: együttműködésre van szükség, a társadalom egészének és az üzleti szférának is részt kell vállalnia a megőrzésben. Erősíteni szeretnék az oktatási tevékenységeket is, amelyhez nemcsak a nemzeti park igazgatóságok ökoturisztikai, oktatási infrastruktúrája áll a rendelkezésre, hanem az erdészeti vállalatoké is. A célok megvalósításában a nemzeti parkok lesznek az eszközök, hiszen nagy szükség van arra a tudásra, tapasztalatra és elkötelezettségre, ami az igazgatóságokon rendelkezésre áll – hangsúlyozta. Elmondta: régóta várták, hogy az élő környezetnek legyen egy önálló minisztériuma, s ennek létrejöttével talán történelmi lehetőség áll előttünk.
Hozzátette: egy tárcánál van jelenleg a környezetvédelem, a természetvédelem, a teljes vízügy, beleértve a mezőgazdasági öntözést, a víziközmű-szolgáltatásokat, valamint a klímapolitika, a hulladék, a körforgásos gazdaság és az állatvédelem is. A minisztérium több mint 600 fővel fog megalakulni, jóval erősebb felhatalmazással rendelkező minisztériumot építenek, mint ami 2010 előtt volt. Elmondta: a biológiai sokféleségért felelős államtitkárság alá tartozik a természetvédelem, az erdők és az állatvédelem. Az államtitkár beszélt a hazai erdőgazdálkodásról is, kiemelve: a minisztérium fakitermelési moratóriumot hirdet majd egy átmeneti időre, felülvizsgálják a szerződéseket, és kijelölik azokat az erdőterületeket, ahol a későbbiekben nem lehet majd fakitermelést végezni.
Negyedik alkalommal mutatkozik be magyarországi nemzeti park a budapesti Vajdahunyad várban – emlékeztetett Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója. Kifejtette: a való életben egymást erősítően kapcsolódnak össze például a mezőgazdasági termelés, az élelmiszer feldolgozás, a vízügy, a nemzeti parkok, az erdők, a vidékfejlesztés. A Mezőgazdasági Múzeumban 1896 óta ezt a világot mutatják be – tette hozzá. Jövőre ünneplik a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság létrehozásának 50. évfordulóját – közölte Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója.
Hozzátette: három vármegyére kiterjedően mintegy 900 ezer hektáron vannak jelen, nagyon széleskörű tevékenységet végeznek. Az augusztus 30-ig látható interaktív tárlat tablók, makettek, egyéb tárgyak és vetítések segítségével mutatja be a bükki középhegységi táj arculatát, barlangokat, vízfolyásokat, a növényzetet és a védett állatfajokat.
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autósok: igazságtalan a dupla parkolási díj terve Budapesten
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaA debreceni CATL-gyár már az elektromos autók következő generációjára készül
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
