Zöldinfó
Kihalt a norvég farkas
Már az 1970-es években kihalt a norvég farkas, a ma Norvégiában és Svédországban található ragadozók valójában Finnországból származnak – állapította meg egy, a genetikai állományt vizsgáló kiterjedt kutatás.
Az emberek valószínűleg 1970 körül eltüntették Norvégia eredeti farkaspopulációját a vadonból – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. “Elkészítettük a világ legnagyobb, a farkasok genetikai állományát vizsgáló kutatását” – mondta Hans Stenoien, a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem (NTNU) Egyetemi Múzeumának igazgatója, a tanulmány vezető szerzője. Az eredmények szerint az eredeti norvég-svéd farkasok genetikai állománya már hiányzik a ma Norvégiában és Svédországban élő állatokból. Néhány Norvégián kívüli állatkertben él még pár eredeti norvég-svéd farkas, de azok már nem állnak szoros rokonságban a ma vadon élő itteni farkasokkal – emelte ki Stenoien. A farkasok mintegy 12 ezer éve érkeztek Norvégiába, amikor a jég elkezdett visszahúzódni. 1970 körül azonban eltűntek a norvég és valószínűleg a svéd tájakról is a vadászat és a mezőgazdaság térnyerése miatt. A következő évtizedben látszólag ismét megerősödött a populáció és ma már több mint 400 farkas él a két ország határvidékén. Ezek az állatok azonban nagy valószínűséggel a Finnországból érkezett egyedek leszármazottai.
A populáció kis mérete miatt a genetikai sokszínűség meglehetősen limitált, emiatt a genetikai problémák könnyebben öröklődnek, a nem kedvező géneket a természetes szelekció nem iktatja ki eredményesen. Mindezek miatt a farkasok sokkal sebezhetőbbek a különböző betegségekkel és örökletes kórokkal szemben – mondta Stenoien. A szakemberek összesen mintegy 1300 genetikai minta alapján vonták le következtetéseiket. A farkasok teljes genetikai anyagát hasonlították össze, nem csak egyes részeit. Az adatok a farkasok és kutyák globális genetikai összetételét mutatják be. A kutyák és a farkasok közeli rokonságban állnak egymással, keveredhetnek és közös utódokat nemzhetnek. A tudósok ezért 56 különböző kutyafajta genetikai mintáját is elemezték és arra jutottak, hogy alig van nyoma a kutyáknak Norvégia és Svédország farkaspopulációjában.
Zöldinfó
Hibrid erőmű jött létre egy új energiatároló üzembe helyezésével
Akkumulátoros energiatároló egységgel bővült az MVM Csoport ajkai erőműve.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Több mint tízmilliárd forintos beruházással akkumulátoros energiatároló egységgel bővült az MVM Csoport ajkai gázturbinás erőműve – írja az alternativenergia.hu. Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója hangsúlyozta: Az 57 megawattóra kapacitású energiatároló rendszert 3,8 milliárd forint európai uniós támogatással 10,4 milliárd forint összértékben valósították meg.
Emlékeztetett: a közelmúltban Tiszaújvárosban adtak át hasonló beruházást, Ajkán pedig a működő gázturbinás erőművükkel – amelyben két turbina van – hibrid erőmű jön létre. Kitért arra is, hogy a mostanihoz hasonló hőhullámok mutatnak rá a tárolókapacitások és a gázturbinás erőművek fontosságára, mert ezek rugalmasan működnek. A tárolókból azokban az időszakokban, amikor drágább a villamosenergia, felhasználható a kapacitás, a gázturbinás erőművek pedig gyorsan indíthatók.
Kiss Csaba, az MVM Csoport termelési vezérigazgató-helyettese is ezt a rugalmasságot hangsúlyozta. Elmondta: az ajkai energiatároló rendszer kapacitása egymillió laptop vagy négy millió mobiltelefon feltöltéséhez szükséges energiára elegendő. Kiemelte: az ajkai beruházás a cégcsoport zöld átállás stratégiájának részeként a hosszútávú rugalmas és fenntartható termelés biztosításához járul hozzá. Megjegyezte: az ajkaihoz hasonló hibrid erőművet adtak át Sopronkövesden a közelmúltban, ahol szélturbina mellé építettek tárolókapacitást. Lantos Mihály, az EXTOR Zrt ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az ajkai erőmű teljesítményében és komplexitásában is a legnagyobbak közé tartozik Magyarországon, így minden tekintetben példaértékű a beruházás.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
