Zöldinfó
Kihalt a norvég farkas
Már az 1970-es években kihalt a norvég farkas, a ma Norvégiában és Svédországban található ragadozók valójában Finnországból származnak – állapította meg egy, a genetikai állományt vizsgáló kiterjedt kutatás.
Az emberek valószínűleg 1970 körül eltüntették Norvégia eredeti farkaspopulációját a vadonból – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. “Elkészítettük a világ legnagyobb, a farkasok genetikai állományát vizsgáló kutatását” – mondta Hans Stenoien, a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem (NTNU) Egyetemi Múzeumának igazgatója, a tanulmány vezető szerzője. Az eredmények szerint az eredeti norvég-svéd farkasok genetikai állománya már hiányzik a ma Norvégiában és Svédországban élő állatokból. Néhány Norvégián kívüli állatkertben él még pár eredeti norvég-svéd farkas, de azok már nem állnak szoros rokonságban a ma vadon élő itteni farkasokkal – emelte ki Stenoien. A farkasok mintegy 12 ezer éve érkeztek Norvégiába, amikor a jég elkezdett visszahúzódni. 1970 körül azonban eltűntek a norvég és valószínűleg a svéd tájakról is a vadászat és a mezőgazdaság térnyerése miatt. A következő évtizedben látszólag ismét megerősödött a populáció és ma már több mint 400 farkas él a két ország határvidékén. Ezek az állatok azonban nagy valószínűséggel a Finnországból érkezett egyedek leszármazottai.
A populáció kis mérete miatt a genetikai sokszínűség meglehetősen limitált, emiatt a genetikai problémák könnyebben öröklődnek, a nem kedvező géneket a természetes szelekció nem iktatja ki eredményesen. Mindezek miatt a farkasok sokkal sebezhetőbbek a különböző betegségekkel és örökletes kórokkal szemben – mondta Stenoien. A szakemberek összesen mintegy 1300 genetikai minta alapján vonták le következtetéseiket. A farkasok teljes genetikai anyagát hasonlították össze, nem csak egyes részeit. Az adatok a farkasok és kutyák globális genetikai összetételét mutatják be. A kutyák és a farkasok közeli rokonságban állnak egymással, keveredhetnek és közös utódokat nemzhetnek. A tudósok ezért 56 különböző kutyafajta genetikai mintáját is elemezték és arra jutottak, hogy alig van nyoma a kutyáknak Norvégia és Svédország farkaspopulációjában.
Zöldinfó
A Duna House szerint a drágulás átalakítja a budapesti keresletet
Egy év alatt átrendeződött Budapest ingatlanpiaci térképe, de a XIII. kerület megőrizte a vezető helyét.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az ingatlanközvetítő adatai szerint az utóbbi egy év során főképp a II. és a XII. kerület népszerűsége nőtt, mivel a vevők egyre inkább értékelik a zöld környezetet. Ezzel párhuzamosan hátrébb szorultak az érdeklődési rangsorban a pesti oldal belső kerületei és főleg Újbuda. A XIII. kerület a jó közlekedésnek és a fejlett infrastruktúrának köszönheti a népszerűségét, tavaly március óta szinte mindig ez a városrész volt a legkeresettebb – írja az alternativenergia.hu.
A Duna House az utóbbi egy év adataiból arra következtet, hogy az árak emelkedése is jelentősen befolyásolhatja az ingatlanpiac alakulását. Ez okozhatta a XI. kerület háttérbe szorulását is, az új lakások iránti kereslet itt hajtotta föl leginkább az árakat, de ezzel szűkítette a fizetőképes vevői kört. A növekedés megtorpanhat ilyen esetben, a piac ugyanis visszajelez, ha az árazás elszakad a fizetőképes kereslettől – olvasható a közleményben.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tízezer lakásban jöhet változás: indul a költségmegosztók telepítése
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaRejtélyes szabotázs az Alpokban: kulcsfontosságú olajvezeték működése akadt meg
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaBerobbanhat az elektromos motorpiac – új márka lép be Magyarországra
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElektromos forradalom az utakon: hidrogénnel működő buszokat hoznak
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaJapán hangulat Szegeden: cseresznyefák és különleges programok
