Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kihalt a norvég farkas

Létrehozva:

|

Már az 1970-es években kihalt a norvég farkas, a ma Norvégiában és Svédországban található ragadozók valójában Finnországból származnak – állapította meg egy, a genetikai állományt vizsgáló kiterjedt kutatás.

Az emberek valószínűleg 1970 körül eltüntették Norvégia eredeti farkaspopulációját a vadonból – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. “Elkészítettük a világ legnagyobb, a farkasok genetikai állományát vizsgáló kutatását” – mondta Hans Stenoien, a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem (NTNU) Egyetemi Múzeumának igazgatója, a tanulmány vezető szerzője. Az eredmények szerint az eredeti norvég-svéd farkasok genetikai állománya már hiányzik a ma Norvégiában és Svédországban élő állatokból. Néhány Norvégián kívüli állatkertben él még pár eredeti norvég-svéd farkas, de azok már nem állnak szoros rokonságban a ma vadon élő itteni farkasokkal – emelte ki Stenoien. A farkasok mintegy 12 ezer éve érkeztek Norvégiába, amikor a jég elkezdett visszahúzódni. 1970 körül azonban eltűntek a norvég és valószínűleg a svéd tájakról is a vadászat és a mezőgazdaság térnyerése miatt. A következő évtizedben látszólag ismét megerősödött a populáció és ma már több mint 400 farkas él a két ország határvidékén. Ezek az állatok azonban nagy valószínűséggel a Finnországból érkezett egyedek leszármazottai.

A populáció kis mérete miatt a genetikai sokszínűség meglehetősen limitált, emiatt a genetikai problémák könnyebben öröklődnek, a nem kedvező géneket a természetes szelekció nem iktatja ki eredményesen. Mindezek miatt a farkasok sokkal sebezhetőbbek a különböző betegségekkel és örökletes kórokkal szemben – mondta Stenoien. A szakemberek összesen mintegy 1300 genetikai minta alapján vonták le következtetéseiket. A farkasok teljes genetikai anyagát hasonlították össze, nem csak egyes részeit. Az adatok a farkasok és kutyák globális genetikai összetételét mutatják be. A kutyák és a farkasok közeli rokonságban állnak egymással, keveredhetnek és közös utódokat nemzhetnek. A tudósok ezért 56 különböző kutyafajta genetikai mintáját is elemezték és arra jutottak, hogy alig van nyoma a kutyáknak Norvégia és Svédország farkaspopulációjában.

Advertisement

Zöldinfó

A hétfői rekord után is történelmi szinten maradt a hazai villamosenergia-fogyasztás

Kissé csökkent az áramfogyasztás, de a korábbi nyári csúcsot szerdán is meghaladta.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A hétfőn mért abszolút nyári csúcsot nem érte el a hazai áramfogyasztás szerdán, de a korábbi, 2024-es nyári rekordot ismét meghaladta a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. adatai szerint. -írja az alternativenergia.hu. A Mavir az MTI megkeresésére közölte: szerdán este, a 18.15 óra körüli negyedórában a bruttó negyedórás rendszerterhelési csúcs 7104 megawatt (MW) volt, ami 384 MW-al alacsonyabb, mint a valaha mért legnagyobb, hétfői nyári csúcs. Hétfőn 7488 MW-os rendszerterhelési értéket regisztrált a rendszerirányító, ez az eddigi abszolút nyári rekord. Kedden ennél valamivel kevesebbet, 7352 MW-ot mértek, szerdán pedig kissé tovább csökkent az érték. Az adatok szerint ugyanakkor a korábbi nyári rekordot meghaladják ezek az értékek, Magyarországon a korábbi abszolút nyári csúcsot 2024. július 16-án regisztrálták, akkor a legmagasabb rendszerterhelés 7036 MW volt. A téli áramfogyasztási csúcsok általában magasabbak, valaha mért legnagyobb értéket idén január 13-án regisztrálták, akkor a villamosenergia-rendszer terhelése elérte a 8182 MW-ot.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák