Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kihalt a norvég farkas

Létrehozva:

|

Már az 1970-es években kihalt a norvég farkas, a ma Norvégiában és Svédországban található ragadozók valójában Finnországból származnak – állapította meg egy, a genetikai állományt vizsgáló kiterjedt kutatás.

Az emberek valószínűleg 1970 körül eltüntették Norvégia eredeti farkaspopulációját a vadonból – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. “Elkészítettük a világ legnagyobb, a farkasok genetikai állományát vizsgáló kutatását” – mondta Hans Stenoien, a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem (NTNU) Egyetemi Múzeumának igazgatója, a tanulmány vezető szerzője. Az eredmények szerint az eredeti norvég-svéd farkasok genetikai állománya már hiányzik a ma Norvégiában és Svédországban élő állatokból. Néhány Norvégián kívüli állatkertben él még pár eredeti norvég-svéd farkas, de azok már nem állnak szoros rokonságban a ma vadon élő itteni farkasokkal – emelte ki Stenoien. A farkasok mintegy 12 ezer éve érkeztek Norvégiába, amikor a jég elkezdett visszahúzódni. 1970 körül azonban eltűntek a norvég és valószínűleg a svéd tájakról is a vadászat és a mezőgazdaság térnyerése miatt. A következő évtizedben látszólag ismét megerősödött a populáció és ma már több mint 400 farkas él a két ország határvidékén. Ezek az állatok azonban nagy valószínűséggel a Finnországból érkezett egyedek leszármazottai.

A populáció kis mérete miatt a genetikai sokszínűség meglehetősen limitált, emiatt a genetikai problémák könnyebben öröklődnek, a nem kedvező géneket a természetes szelekció nem iktatja ki eredményesen. Mindezek miatt a farkasok sokkal sebezhetőbbek a különböző betegségekkel és örökletes kórokkal szemben – mondta Stenoien. A szakemberek összesen mintegy 1300 genetikai minta alapján vonták le következtetéseiket. A farkasok teljes genetikai anyagát hasonlították össze, nem csak egyes részeit. Az adatok a farkasok és kutyák globális genetikai összetételét mutatják be. A kutyák és a farkasok közeli rokonságban állnak egymással, keveredhetnek és közös utódokat nemzhetnek. A tudósok ezért 56 különböző kutyafajta genetikai mintáját is elemezték és arra jutottak, hogy alig van nyoma a kutyáknak Norvégia és Svédország farkaspopulációjában.

Advertisement

Zöldinfó

Energiaellátás és környezetvédelem: stratégiai térséggé válik az Északi-sarkvidék

Peking kész erősíteni Oroszországgal a tengeri és északi-sarkvidéki együttműködést.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Kína kész erősíteni Oroszországgal a tengeri és északi-sarkvidéki együttműködést, valamint közösen fellépni a fontos nemzetközi hajózási útvonalak zavartalan használatáért – hangsúlyozta Vang Ji kínai külügyminiszter Pekingben, a Nyikolaj Patrusev orosz elnöki tanácsadóval folytatott tárgyaláson. A találkozóról kiadott kínai közlemény szerint Vang Ji kiemelte: az északi-sarkvidéki hajózási útvonalak fejlesztésére irányuló kínai elképzelések összhangban állnak az orosz törekvésekkel, és a tengeri együttműködés egyre fontosabb szerepet tölt be a két ország stratégiai kapcsolataiban – olvasható az alternativenergia.hu oldalon.

A kínai külügyminiszter a két ország tengeri stratégiájának összehangolását szorgalmazta. Hangsúlyozta, hogy a part menti államok szuverenitásának és biztonságának tiszteletben tartásával biztosítani kell a zavartalan energia- és nyersanyagellátást, valamint a termelési és ellátási láncok biztonságos működését. Kitért a két ország jogos tengeri érdekeinek védelmére és az ázsiai-csendes-óceáni térség tengeri biztonságának fenntartására is.

Patrusev kiemelte, hogy Oroszország együttműködik Kínával az Északi-sarkvidéken átvezető nemzetközi szállítási útvonal fejlesztésében, valamint a tengeri ügyek nemzetközi szabályozásában. Hozzátette: Moszkva hasznosítani kívánja a hajógyártásban, a logisztikában és a tengeri kereskedelemben szerzett kínai tapasztalatokat.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák