Zöldinfó
Kihalt a norvég farkas
Már az 1970-es években kihalt a norvég farkas, a ma Norvégiában és Svédországban található ragadozók valójában Finnországból származnak – állapította meg egy, a genetikai állományt vizsgáló kiterjedt kutatás.
Az emberek valószínűleg 1970 körül eltüntették Norvégia eredeti farkaspopulációját a vadonból – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. “Elkészítettük a világ legnagyobb, a farkasok genetikai állományát vizsgáló kutatását” – mondta Hans Stenoien, a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem (NTNU) Egyetemi Múzeumának igazgatója, a tanulmány vezető szerzője. Az eredmények szerint az eredeti norvég-svéd farkasok genetikai állománya már hiányzik a ma Norvégiában és Svédországban élő állatokból. Néhány Norvégián kívüli állatkertben él még pár eredeti norvég-svéd farkas, de azok már nem állnak szoros rokonságban a ma vadon élő itteni farkasokkal – emelte ki Stenoien. A farkasok mintegy 12 ezer éve érkeztek Norvégiába, amikor a jég elkezdett visszahúzódni. 1970 körül azonban eltűntek a norvég és valószínűleg a svéd tájakról is a vadászat és a mezőgazdaság térnyerése miatt. A következő évtizedben látszólag ismét megerősödött a populáció és ma már több mint 400 farkas él a két ország határvidékén. Ezek az állatok azonban nagy valószínűséggel a Finnországból érkezett egyedek leszármazottai.
A populáció kis mérete miatt a genetikai sokszínűség meglehetősen limitált, emiatt a genetikai problémák könnyebben öröklődnek, a nem kedvező géneket a természetes szelekció nem iktatja ki eredményesen. Mindezek miatt a farkasok sokkal sebezhetőbbek a különböző betegségekkel és örökletes kórokkal szemben – mondta Stenoien. A szakemberek összesen mintegy 1300 genetikai minta alapján vonták le következtetéseiket. A farkasok teljes genetikai anyagát hasonlították össze, nem csak egyes részeit. Az adatok a farkasok és kutyák globális genetikai összetételét mutatják be. A kutyák és a farkasok közeli rokonságban állnak egymással, keveredhetnek és közös utódokat nemzhetnek. A tudósok ezért 56 különböző kutyafajta genetikai mintáját is elemezték és arra jutottak, hogy alig van nyoma a kutyáknak Norvégia és Svédország farkaspopulációjában.
Zöldinfó
2040-re 90 százalékkal csökkentenék az EU kibocsátását
Európa célja, hogy a világ első klímasemleges kontinensévé váljon.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Európa felgyorsítja a villamosítást és eltökélt célja, hogy a világ első klímasemleges kontinensévé váljon – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Antalyában, az ENSZ klímakonferenciáján. Beszédében az uniós vezető hangsúlyozta, hogy az átállás a tiszta energiaforrásokra csak úgy sikerülhet, ha az egész világ átáll, ezért az EU folytatja a partneri kapcsolatok erősítését világszerte – olvasható az alternativenergia.hu. Rámutatott arra is, hogy továbbra is az EU hozzájárulása a legnagyobb a klímafinanszírozáshoz, hozzátéve, hogy a blokk egyedül tavaly 32 milliárd euró támogatást biztosított nyilvános (köz-) forrásokból a fejlődő országok klímavédelmi és alkalmazkodási törekvéseinek támogatására. Az uniós vezető “az igazság nyarának” nevezte az idei nyarat, kiemelve a katasztrofális nepáli gleccserszakadást, a szárazságot “Szudántól Közép-Amerikáig”, illetve emlékeztetett az Európában pusztító erdőtüzekre is.
Felhívta a figyelmet továbbá az energiaellátási láncok meggyengülésére a Hormuzi-szorosban kialakult helyzet miatt, kiemelve: a világ mind az éghajlat, mind pedig az energiabiztonság szempontjából is “fordulóponthoz érkezett”. “Az ENSZ ezzel kapcsolatos jelentése világos: afelé haladunk, hogy átlépjük a globális átlaghőmérséklet-növekedés 1,5 Celsius-fokos küszöbét. Minden egyes tizedfok számít” – szögezte le, hozzátéve: Fel kell gyorsítani az erőfeszítéseket, és Európa ebben szerepet fog vállalni. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az EU a tervek szerint 2040-re több mint 90 százalékkal csökkentené a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását 1990-hez képest, 2050-re pedig meg akarja valósítani a klímasemlegességet.
Elmondta továbbá, hogy az unió támogatja a COP31 klímacsúcs egyik legfontosabb kiemelt kezdeményezésének számító globális villamosítási kötelezettségvállalást is, amelynek keretében a villamos energia arányát a világ teljes végső energiafelhasználásában a jelenlegi körülbelül 23 százalékról 2035-re 35 százalékra növelnék.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Jó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
