Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kihalt a norvég farkas

Létrehozva:

|

Már az 1970-es években kihalt a norvég farkas, a ma Norvégiában és Svédországban található ragadozók valójában Finnországból származnak – állapította meg egy, a genetikai állományt vizsgáló kiterjedt kutatás.

Az emberek valószínűleg 1970 körül eltüntették Norvégia eredeti farkaspopulációját a vadonból – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. “Elkészítettük a világ legnagyobb, a farkasok genetikai állományát vizsgáló kutatását” – mondta Hans Stenoien, a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem (NTNU) Egyetemi Múzeumának igazgatója, a tanulmány vezető szerzője. Az eredmények szerint az eredeti norvég-svéd farkasok genetikai állománya már hiányzik a ma Norvégiában és Svédországban élő állatokból. Néhány Norvégián kívüli állatkertben él még pár eredeti norvég-svéd farkas, de azok már nem állnak szoros rokonságban a ma vadon élő itteni farkasokkal – emelte ki Stenoien. A farkasok mintegy 12 ezer éve érkeztek Norvégiába, amikor a jég elkezdett visszahúzódni. 1970 körül azonban eltűntek a norvég és valószínűleg a svéd tájakról is a vadászat és a mezőgazdaság térnyerése miatt. A következő évtizedben látszólag ismét megerősödött a populáció és ma már több mint 400 farkas él a két ország határvidékén. Ezek az állatok azonban nagy valószínűséggel a Finnországból érkezett egyedek leszármazottai.

A populáció kis mérete miatt a genetikai sokszínűség meglehetősen limitált, emiatt a genetikai problémák könnyebben öröklődnek, a nem kedvező géneket a természetes szelekció nem iktatja ki eredményesen. Mindezek miatt a farkasok sokkal sebezhetőbbek a különböző betegségekkel és örökletes kórokkal szemben – mondta Stenoien. A szakemberek összesen mintegy 1300 genetikai minta alapján vonták le következtetéseiket. A farkasok teljes genetikai anyagát hasonlították össze, nem csak egyes részeit. Az adatok a farkasok és kutyák globális genetikai összetételét mutatják be. A kutyák és a farkasok közeli rokonságban állnak egymással, keveredhetnek és közös utódokat nemzhetnek. A tudósok ezért 56 különböző kutyafajta genetikai mintáját is elemezték és arra jutottak, hogy alig van nyoma a kutyáknak Norvégia és Svédország farkaspopulációjában.

Advertisement

Zöldinfó

Csökkentett energiafelhasználás: lezárult a Nébih épületének fejlesztése

Épületenergetikai fejlesztés valósult meg a Nébih-nél.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Épületenergetikai fejlesztés valósult a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih) több mint 308 millió forint uniós és állami támogatásból – közölte az alternativenergia.hu. A beruházás a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban, valamint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Pluszban nyert támogatást. Ismertették, a projekt az Építési és Közlekedési Minisztérium által vezetett konzorciumi formában valósult meg a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatallal szoros együttműködésben a hivatal 1024 Budapest, Keleti Károly utca 24. szám alatti épületében.

A beruházás kerete az első szakaszban 264,152 millió forint, a második szakaszban 44,281 millió forint vissza nem térítendő támogatás volt. A támogatás aránya 100 százalékot tett ki. A szaktárca tájékoztatása szerint a projekt első szakasza 2020. április 24-én kezdődött és 2023. december 15-én fejeződött be. A második szakasz 2026. február 20-án zárult. A beruházás célja a Nébih által üzemeltetett épületek energiahatékonyságának javítása volt, törekedve az üzemeltetés energiaköltségeinek minél magasabb megtakarítására. A megtakarítást célzó fejlesztések – mint például a homlokzati, lábazati, tetőfödém hőszigetelés, fűtési rendszer korszerűsítése – elősegítik a szén-dioxid kibocsátás csökkentését – ismertették a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák