Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kihalt a norvég farkas

Létrehozva:

|

Már az 1970-es években kihalt a norvég farkas, a ma Norvégiában és Svédországban található ragadozók valójában Finnországból származnak – állapította meg egy, a genetikai állományt vizsgáló kiterjedt kutatás.

Az emberek valószínűleg 1970 körül eltüntették Norvégia eredeti farkaspopulációját a vadonból – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. “Elkészítettük a világ legnagyobb, a farkasok genetikai állományát vizsgáló kutatását” – mondta Hans Stenoien, a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem (NTNU) Egyetemi Múzeumának igazgatója, a tanulmány vezető szerzője. Az eredmények szerint az eredeti norvég-svéd farkasok genetikai állománya már hiányzik a ma Norvégiában és Svédországban élő állatokból. Néhány Norvégián kívüli állatkertben él még pár eredeti norvég-svéd farkas, de azok már nem állnak szoros rokonságban a ma vadon élő itteni farkasokkal – emelte ki Stenoien. A farkasok mintegy 12 ezer éve érkeztek Norvégiába, amikor a jég elkezdett visszahúzódni. 1970 körül azonban eltűntek a norvég és valószínűleg a svéd tájakról is a vadászat és a mezőgazdaság térnyerése miatt. A következő évtizedben látszólag ismét megerősödött a populáció és ma már több mint 400 farkas él a két ország határvidékén. Ezek az állatok azonban nagy valószínűséggel a Finnországból érkezett egyedek leszármazottai.

A populáció kis mérete miatt a genetikai sokszínűség meglehetősen limitált, emiatt a genetikai problémák könnyebben öröklődnek, a nem kedvező géneket a természetes szelekció nem iktatja ki eredményesen. Mindezek miatt a farkasok sokkal sebezhetőbbek a különböző betegségekkel és örökletes kórokkal szemben – mondta Stenoien. A szakemberek összesen mintegy 1300 genetikai minta alapján vonták le következtetéseiket. A farkasok teljes genetikai anyagát hasonlították össze, nem csak egyes részeit. Az adatok a farkasok és kutyák globális genetikai összetételét mutatják be. A kutyák és a farkasok közeli rokonságban állnak egymással, keveredhetnek és közös utódokat nemzhetnek. A tudósok ezért 56 különböző kutyafajta genetikai mintáját is elemezték és arra jutottak, hogy alig van nyoma a kutyáknak Norvégia és Svédország farkaspopulációjában.

Advertisement

Zöldinfó

Új lehetőség a madárvilág felfedezésére

Új online kereső segít felfedezni a hazai madárvilágot az MME honlapján.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján elindult a hazai madárvilág felfedezését segítő, Madarászhelyek Magyarországon elnevezésű felület – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az MME közleménye szerint a www.mme.hu/madaraszhelyek webhelyen a Tudástár menüpont alatt található, folyamatosan bővülő adatbázis magyarországi madármegfigyelő helyeket mutat be, és abban segít, hogy kezdő és tapasztalt természetjárók egyaránt megtalálják a nekik megfelelő úti célt, legyen szó egy hajnali lesről vagy egy könnyű családi kirándulásról. Mint írták, a helyszínek tájegység, élőhelytípus és kiemelt évszak szerint szűrhetők, a keresőben pedig madárfajra is lehet keresni.

Az adatlapok megmutatják, hogy egy területet mely hónapokban érdemes felkeresni, ott milyen madárfajok megfigyelésére lehet számítani, valamint hogy a térségeket milyen természetvédelmi oltalom és élőhelyek jellemzik, és hogyan lehet azokat bejárni – emelték ki. A tájékoztatás szerint egyes helyszíneknél részletes térkép jelzi a madármegfigyelő tornyokat és leseket, és ajánlott útvonal is letölthető. Így már indulás előtt kiderül, mennyire illik egy terület az érdeklődésünkhöz és a lehetőségeinkhez.

A felület az évszakhoz illő úti célokat is ajánl: ősszel és télen például a nagy vizek, mint a vízimadarak fontos telelőhelyeként ismert Tatai Öreg-tó, kínálnak látványos megfigyelési lehetőséget. A madármegfigyelés akkor szolgálja a természet megismerését, ha nem okoz kárt. Ezért a felület az etikus madármegfigyelés szabályait is összefoglalja, többek között a madarak zavarásának elkerüléséről és a helyszínek közösségi médiában való megosztásáról – hívták fel a figyelmet. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület célja, hogy a madarak iránt érdeklődők közül minél többen kapcsolódjanak be a természet védelmébe is. Aki megismeri egy nádas, egy erdő vagy egy gyep madárvilágát, könnyebben megérti, hogy az élőhely megőrzése nélkül ezek a fajok sem maradhatnak fenn – emelték ki az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák