Zöldinfó

Kihalt a norvég farkas

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2021-12-05

Szerző:

Hell

Már az 1970-es években kihalt a norvég farkas, a ma Norvégiában és Svédországban található ragadozók valójában Finnországból származnak – állapította meg egy, a genetikai állományt vizsgáló kiterjedt kutatás.

Az emberek valószínűleg 1970 körül eltüntették Norvégia eredeti farkaspopulációját a vadonból – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. “Elkészítettük a világ legnagyobb, a farkasok genetikai állományát vizsgáló kutatását” – mondta Hans Stenoien, a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem (NTNU) Egyetemi Múzeumának igazgatója, a tanulmány vezető szerzője. Az eredmények szerint az eredeti norvég-svéd farkasok genetikai állománya már hiányzik a ma Norvégiában és Svédországban élő állatokból. Néhány Norvégián kívüli állatkertben él még pár eredeti norvég-svéd farkas, de azok már nem állnak szoros rokonságban a ma vadon élő itteni farkasokkal – emelte ki Stenoien. A farkasok mintegy 12 ezer éve érkeztek Norvégiába, amikor a jég elkezdett visszahúzódni. 1970 körül azonban eltűntek a norvég és valószínűleg a svéd tájakról is a vadászat és a mezőgazdaság térnyerése miatt. A következő évtizedben látszólag ismét megerősödött a populáció és ma már több mint 400 farkas él a két ország határvidékén. Ezek az állatok azonban nagy valószínűséggel a Finnországból érkezett egyedek leszármazottai.

A populáció kis mérete miatt a genetikai sokszínűség meglehetősen limitált, emiatt a genetikai problémák könnyebben öröklődnek, a nem kedvező géneket a természetes szelekció nem iktatja ki eredményesen. Mindezek miatt a farkasok sokkal sebezhetőbbek a különböző betegségekkel és örökletes kórokkal szemben – mondta Stenoien. A szakemberek összesen mintegy 1300 genetikai minta alapján vonták le következtetéseiket. A farkasok teljes genetikai anyagát hasonlították össze, nem csak egyes részeit. Az adatok a farkasok és kutyák globális genetikai összetételét mutatják be. A kutyák és a farkasok közeli rokonságban állnak egymással, keveredhetnek és közös utódokat nemzhetnek. A tudósok ezért 56 különböző kutyafajta genetikai mintáját is elemezték és arra jutottak, hogy alig van nyoma a kutyáknak Norvégia és Svédország farkaspopulációjában.

Kapcsolódó tartalom:állatvédelem farkas norvégia

Zöldinfó

A kihűlés életveszélyes lehet: különösen védeni kell a kutyákat a téli hidegben

Fokozott figyelemre hívta fel a kutyatartókat az extrém hideg miatt a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége.

Létrehozva:

11 óra telt el a létrehozás óta

2026-01-11

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A szervezet kiemelte, az előttünk álló extrém hideg időjárás komoly veszélyt jelent a kutyák számára, fajtától és származástól függetlenül, legyen szó törzskönyves vagy keverék kutyáról – írja az alternativenergia.hu. A tartós téli hideg, különösen amikor a hőmérséklet 0 Celsius-fok alá, akár mínusz 20 fok közelébe süllyed, komolyan megviselheti az állatokat – figyelmeztettek, jelezve: a kihűlés kockázata függ a kutya testméretétől, szőrzetétől, korától, egészségi állapotától, valamint attól is, hogy lakásban vagy szabadban él. Hozzátették, a lakásban tartott kutyák a 21-26 fokos benti hőmérséklethez alkalmazkodnak. Amikor ilyen környezetből lépnek ki a hidegbe, a hirtelen 20-30 fokos hőmérséklet-különbség – különösen szeles időben – komoly megterhelést jelenthet számukra. A lakásban tartott kutyák számára kifejezetten ajánlott a bélelt, szél- és vízálló kutyakabát használata, amely segít megtartani a testhőt, csökkenti a kihűlés veszélyét és melegen tartja az izmokat.

Felhívták a figyelmet arra is: a téli időszakban a sétát nem szabad elhagyni, de célszerű rövidebb, aktívabb kint tartózkodást tervezni, és folyamatosan figyelni a kutya jelzéseit. Ha reszket, lelassul vagy visszafordulna, nem szabad erőltetni a sétát. Kiemelten fontosnak nevezték a kint tartott kutyák védelmét. Extrém hideg éjszakákon akkor is érdemes kivételt tenni, ha az állatot egyébként nem engedjük be a lakásba. Egy előszoba, garázs vagy szélvédett hely, ahol meleg, száraz fekhely biztosítható, akár életet is menthet – emelték ki. A szabadban tartott kutyák esetében elengedhetetlen, hogy mindig legyen előttük friss ivóvíz, és rendszeresen ellenőrizzük, nem fagyott-e be, energiadúsabb, a téli időszakhoz igazított táplálékot kapjanak, és megfelelő, szigetelt, huzatmentes kutyaház álljon rendelkezésükre – sorolták. A szövetség arra is felhívta a figyelmet, hogy ha környezetünkben veszélynek kitett, magukra hagyott vagy nem megfelelő körülmények között tartott kutyát látunk, akkor ne menjünk el mellette. Az esetet jelezni kell az illetékes állatvédő szervezetnek, a helyi önkormányzatnak vagy – indokolt esetben – a hatóságoknak.

Tovább olvasom