Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kihalt a norvég farkas

Létrehozva:

|

Már az 1970-es években kihalt a norvég farkas, a ma Norvégiában és Svédországban található ragadozók valójában Finnországból származnak – állapította meg egy, a genetikai állományt vizsgáló kiterjedt kutatás.

Az emberek valószínűleg 1970 körül eltüntették Norvégia eredeti farkaspopulációját a vadonból – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. “Elkészítettük a világ legnagyobb, a farkasok genetikai állományát vizsgáló kutatását” – mondta Hans Stenoien, a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem (NTNU) Egyetemi Múzeumának igazgatója, a tanulmány vezető szerzője. Az eredmények szerint az eredeti norvég-svéd farkasok genetikai állománya már hiányzik a ma Norvégiában és Svédországban élő állatokból. Néhány Norvégián kívüli állatkertben él még pár eredeti norvég-svéd farkas, de azok már nem állnak szoros rokonságban a ma vadon élő itteni farkasokkal – emelte ki Stenoien. A farkasok mintegy 12 ezer éve érkeztek Norvégiába, amikor a jég elkezdett visszahúzódni. 1970 körül azonban eltűntek a norvég és valószínűleg a svéd tájakról is a vadászat és a mezőgazdaság térnyerése miatt. A következő évtizedben látszólag ismét megerősödött a populáció és ma már több mint 400 farkas él a két ország határvidékén. Ezek az állatok azonban nagy valószínűséggel a Finnországból érkezett egyedek leszármazottai.

A populáció kis mérete miatt a genetikai sokszínűség meglehetősen limitált, emiatt a genetikai problémák könnyebben öröklődnek, a nem kedvező géneket a természetes szelekció nem iktatja ki eredményesen. Mindezek miatt a farkasok sokkal sebezhetőbbek a különböző betegségekkel és örökletes kórokkal szemben – mondta Stenoien. A szakemberek összesen mintegy 1300 genetikai minta alapján vonták le következtetéseiket. A farkasok teljes genetikai anyagát hasonlították össze, nem csak egyes részeit. Az adatok a farkasok és kutyák globális genetikai összetételét mutatják be. A kutyák és a farkasok közeli rokonságban állnak egymással, keveredhetnek és közös utódokat nemzhetnek. A tudósok ezért 56 különböző kutyafajta genetikai mintáját is elemezték és arra jutottak, hogy alig van nyoma a kutyáknak Norvégia és Svédország farkaspopulációjában.

Advertisement

Zöldinfó

Új napelemes vízpótló rendszert állítottak üzembe Szolnoknál

Napelemekkel működő szivattyúrendszer segíti a vízpótlást a Szolnok melletti vizes élőhelyen, a berendezés naponta akár 2300 köbméter vizet is képes átemelni.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Napelemes szivattyús rendszert telepített Szolnokon, az M4 gyorsforgalmi út mellett található 218. csatorna végszelvényébe a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A fejlesztés célja a fokorúpusztai vizes élőhely ökológiai vízpótlásának biztosítása. A rendszer a későbbiekben a közeli Feketevárosi Holt-Tisza vízpótlásában is alkalmazható lehet. A vízügyi fejlesztés ezzel hozzájárulhat a terület kedvező vízháztartásának fenntartásához és a természetes élővilág megőrzéséhez.

A berendezés egyik fontos előnye, hogy rugalmasan alkalmazható. Szükség esetén a teljes rendszer más helyszínre is áttelepíthető. A szivattyú működéséhez szükséges energiát a napelemek biztosítják, így a rendszer külső energiaellátás nélkül üzemeltethető. Az eddigi tapasztalatok szerint a berendezés az őszi, napsütéses időszakban is hatékonyan működik. A jelenlegi tesztidőszakban naponta mintegy 2300 köbméter víz átemelésére képes, ami nagyjából egy olimpiai úszómedence vízmennyiségének felel meg.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák