Zöldinfó
Kihalt a norvég farkas
Már az 1970-es években kihalt a norvég farkas, a ma Norvégiában és Svédországban található ragadozók valójában Finnországból származnak – állapította meg egy, a genetikai állományt vizsgáló kiterjedt kutatás.
Az emberek valószínűleg 1970 körül eltüntették Norvégia eredeti farkaspopulációját a vadonból – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. “Elkészítettük a világ legnagyobb, a farkasok genetikai állományát vizsgáló kutatását” – mondta Hans Stenoien, a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem (NTNU) Egyetemi Múzeumának igazgatója, a tanulmány vezető szerzője. Az eredmények szerint az eredeti norvég-svéd farkasok genetikai állománya már hiányzik a ma Norvégiában és Svédországban élő állatokból. Néhány Norvégián kívüli állatkertben él még pár eredeti norvég-svéd farkas, de azok már nem állnak szoros rokonságban a ma vadon élő itteni farkasokkal – emelte ki Stenoien. A farkasok mintegy 12 ezer éve érkeztek Norvégiába, amikor a jég elkezdett visszahúzódni. 1970 körül azonban eltűntek a norvég és valószínűleg a svéd tájakról is a vadászat és a mezőgazdaság térnyerése miatt. A következő évtizedben látszólag ismét megerősödött a populáció és ma már több mint 400 farkas él a két ország határvidékén. Ezek az állatok azonban nagy valószínűséggel a Finnországból érkezett egyedek leszármazottai.
A populáció kis mérete miatt a genetikai sokszínűség meglehetősen limitált, emiatt a genetikai problémák könnyebben öröklődnek, a nem kedvező géneket a természetes szelekció nem iktatja ki eredményesen. Mindezek miatt a farkasok sokkal sebezhetőbbek a különböző betegségekkel és örökletes kórokkal szemben – mondta Stenoien. A szakemberek összesen mintegy 1300 genetikai minta alapján vonták le következtetéseiket. A farkasok teljes genetikai anyagát hasonlították össze, nem csak egyes részeit. Az adatok a farkasok és kutyák globális genetikai összetételét mutatják be. A kutyák és a farkasok közeli rokonságban állnak egymással, keveredhetnek és közös utódokat nemzhetnek. A tudósok ezért 56 különböző kutyafajta genetikai mintáját is elemezték és arra jutottak, hogy alig van nyoma a kutyáknak Norvégia és Svédország farkaspopulációjában.
Zöldinfó
Csendes segítők a mezőkön: baglyok tízmilliós nagyságrendben irtják a kártevőket
Közel húszezer erdei fülesbagoly telelt Magyarországon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A telelő erdei fülesbaglyok 2026. évi országos lakossági felmérésének összesítése szerint közel húszezer erdei fülesbagoly telelt Magyarországon – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-vel. A szervezet január végén a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdeifülesbagoly-csapatok felméréséhez – ismertette az alternativenergia.hu. Az adatok alapján az akció ismét sikeres volt: a számlálás idején az ország legalább 592 településén, 1386 helyszínen 19 503 erdei fülesbagoly telelt – írták. A szakemberek tájékoztatása szerint a felmérésben a lakosság mellett az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya, helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, továbbá a nemzeti parki igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálata, civil szervezetek, valamint oktatási intézmények is részt vettek. Legalább 415 felmérő közreműködésével Magyarország valamennyi megyéjéből és a fővárosból is érkeztek adatok.
A több éve ismétlődő felmérések bővülő adatsorai számos következtetés levonását teszik lehetővé. Az idei eredmények alapján különösen jelentős a baglyok mezőgazdaságban betöltött szerepe: egy erdei fülesbagoly naponta átlagosan legalább 2,5 kisrágcsálót fogyaszt. A mintegy 150 napos telelési időszak alatt a most megfigyelt állomány így legalább 7 313 625 mezőgazdasági károkat okozó rágcsálót pusztíthat el. Ez a mennyiség mintegy 183 tonna össztömegű mezei pocok méretű zsákmányállatnak felel meg. Mindez jelentős segítséget jelent a gazdálkodóknak, mivel a baglyok természetes módon, vegyszerek használata nélkül csökkentik a kártevők számát – hívták fel a figyelmet a sajtóanyagban. Az MME hangsúlyozta: az felmérés eredményei is alátámasztják a baglyok védelmének és költésük támogatásának fontosságát.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaElfelejthetjük az aprót: mostantól ingyenes a mobilos parkolás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚj 360 fokos felvételek készülnek Magyarországon a Google Mapshez
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás ótaKevesebb műanyag, jobb íz: így változtathat a vízfogyasztási szokásokon egy vízszűrő
-
Zöldinfó16 óra telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
