Zöldinfó
Kihalt a norvég farkas
Már az 1970-es években kihalt a norvég farkas, a ma Norvégiában és Svédországban található ragadozók valójában Finnországból származnak – állapította meg egy, a genetikai állományt vizsgáló kiterjedt kutatás.
Az emberek valószínűleg 1970 körül eltüntették Norvégia eredeti farkaspopulációját a vadonból – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. “Elkészítettük a világ legnagyobb, a farkasok genetikai állományát vizsgáló kutatását” – mondta Hans Stenoien, a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem (NTNU) Egyetemi Múzeumának igazgatója, a tanulmány vezető szerzője. Az eredmények szerint az eredeti norvég-svéd farkasok genetikai állománya már hiányzik a ma Norvégiában és Svédországban élő állatokból. Néhány Norvégián kívüli állatkertben él még pár eredeti norvég-svéd farkas, de azok már nem állnak szoros rokonságban a ma vadon élő itteni farkasokkal – emelte ki Stenoien. A farkasok mintegy 12 ezer éve érkeztek Norvégiába, amikor a jég elkezdett visszahúzódni. 1970 körül azonban eltűntek a norvég és valószínűleg a svéd tájakról is a vadászat és a mezőgazdaság térnyerése miatt. A következő évtizedben látszólag ismét megerősödött a populáció és ma már több mint 400 farkas él a két ország határvidékén. Ezek az állatok azonban nagy valószínűséggel a Finnországból érkezett egyedek leszármazottai.
A populáció kis mérete miatt a genetikai sokszínűség meglehetősen limitált, emiatt a genetikai problémák könnyebben öröklődnek, a nem kedvező géneket a természetes szelekció nem iktatja ki eredményesen. Mindezek miatt a farkasok sokkal sebezhetőbbek a különböző betegségekkel és örökletes kórokkal szemben – mondta Stenoien. A szakemberek összesen mintegy 1300 genetikai minta alapján vonták le következtetéseiket. A farkasok teljes genetikai anyagát hasonlították össze, nem csak egyes részeit. Az adatok a farkasok és kutyák globális genetikai összetételét mutatják be. A kutyák és a farkasok közeli rokonságban állnak egymással, keveredhetnek és közös utódokat nemzhetnek. A tudósok ezért 56 különböző kutyafajta genetikai mintáját is elemezték és arra jutottak, hogy alig van nyoma a kutyáknak Norvégia és Svédország farkaspopulációjában.
Zöldinfó
A tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
A Pó-folyóban már csak tíz nap öntözésre elegendő víz van.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Pó-medencében működő obszervatórium figyelmeztetése szerint a legnagyobb olasz folyóban már csak tíz nap öntözésre elegendő víz van, miközben a hőség a folyó torkolatánál tenyésztett kagylókat is elpusztítja – írja az alternativenergia.hu. A mérések szerint csapadék hiányában, a Pó-folyó helyett más vízforrást kell keresni a térség földjeinek öntézésére. Az ország legnagyobb folyójának vízhozama június elejétől hetven százalékkal csökkent. A visszahúzódó édesvíz miatt a sótartalom már a torkolattól számított huszonötödik kilométernél kimutatható, ami azt jelenti, hogy a kiszáradt folyómederben a tengervíz visszafelé áramlik. Az obszervatórium az úgynevezett sóék előretörésének megakadályozását sürgette, az ahhoz szükséges “gáthoz” 25 millió euró beruházást kell – közölte az intézmény.
A Confcooperative agrár- és halászati szervezet vasárnap közölte, hogy a Pó-deltájánál a víz hőmérséklete elérte a 32 Celsius-fokot, ami Rovigónál ezer mázsa kékkagyló pusztulásához vezetett, Ferrara magasságában pedig eltűnt a kisebb méretű vénuszkagylók kilencven százaléka. A szervezet hatalmas melegvizes lábashoz hasonlította a folyó torkolatát. Problémát jelent, hogy az egyre melegebb vízben csökken az oxigénmennyiség, ami algásodáshoz vezet. A szervezet számítása szerint a klímamelegedés az olaszországi halászati ágazat számára évi 200 millió euró kárt okoz, ami leginkább a kagylótenyésztést érinti.
A Pó-alföld rizsföldjein harminc százalékkal kevesebb betakarítás várható a Coldiretti termelői szövetség szerint, amely a hőségnek tulajdonítja a húsz százalékkal visszaesett tejtermelést is. Az ország más részein bozót- és erdőtüzek pusztítanak. Az északnyugati Piemont tartományban az utóbbi napok tűzeseteiben legalább nyolcszáz hektár erdő égett le.
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson
