Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kihalt a norvég farkas

Létrehozva:

|

Már az 1970-es években kihalt a norvég farkas, a ma Norvégiában és Svédországban található ragadozók valójában Finnországból származnak – állapította meg egy, a genetikai állományt vizsgáló kiterjedt kutatás.

Az emberek valószínűleg 1970 körül eltüntették Norvégia eredeti farkaspopulációját a vadonból – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. “Elkészítettük a világ legnagyobb, a farkasok genetikai állományát vizsgáló kutatását” – mondta Hans Stenoien, a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem (NTNU) Egyetemi Múzeumának igazgatója, a tanulmány vezető szerzője. Az eredmények szerint az eredeti norvég-svéd farkasok genetikai állománya már hiányzik a ma Norvégiában és Svédországban élő állatokból. Néhány Norvégián kívüli állatkertben él még pár eredeti norvég-svéd farkas, de azok már nem állnak szoros rokonságban a ma vadon élő itteni farkasokkal – emelte ki Stenoien. A farkasok mintegy 12 ezer éve érkeztek Norvégiába, amikor a jég elkezdett visszahúzódni. 1970 körül azonban eltűntek a norvég és valószínűleg a svéd tájakról is a vadászat és a mezőgazdaság térnyerése miatt. A következő évtizedben látszólag ismét megerősödött a populáció és ma már több mint 400 farkas él a két ország határvidékén. Ezek az állatok azonban nagy valószínűséggel a Finnországból érkezett egyedek leszármazottai.

A populáció kis mérete miatt a genetikai sokszínűség meglehetősen limitált, emiatt a genetikai problémák könnyebben öröklődnek, a nem kedvező géneket a természetes szelekció nem iktatja ki eredményesen. Mindezek miatt a farkasok sokkal sebezhetőbbek a különböző betegségekkel és örökletes kórokkal szemben – mondta Stenoien. A szakemberek összesen mintegy 1300 genetikai minta alapján vonták le következtetéseiket. A farkasok teljes genetikai anyagát hasonlították össze, nem csak egyes részeit. Az adatok a farkasok és kutyák globális genetikai összetételét mutatják be. A kutyák és a farkasok közeli rokonságban állnak egymással, keveredhetnek és közös utódokat nemzhetnek. A tudósok ezért 56 különböző kutyafajta genetikai mintáját is elemezték és arra jutottak, hogy alig van nyoma a kutyáknak Norvégia és Svédország farkaspopulációjában.

Advertisement

Zöldinfó

Új levegőminőség-mérő rendszer indult a gödi Samsung-gyár körül

Levegőminőség-mérő rendszert helyezett üzembe Gödön a Samsung.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Valós idejű levegőminőség-mérő rendszert helyezett üzembe Gödön a Samsung SDI Magyarország Zrt. – közölte a társaság az MTI-vel. A helyi Samsung-gyár körül elhelyezett három állomás a szálló port, a szén-dioxidot, valamint a gázokat és illékony vegyületeket méri – írja az alternativenergia.hu. A rendszereszközök időjárásállók, napelemmel és akkumulátorral üzemelnek, így a hálózati áramtól függetlenül működhetnek. A mérési adatokat a levegotisztasaggod.hu oldal folyamatosan mutatja. A Samsung azt ígéri, hogy hamarosan újabb állomással egészül ki a rendszer.

A társaság júniusban jelentette be, hogy átfogó környezetvédelmi akciótervet valósítanak meg, a levegőminőség-mérési rendszert ennek a részeként telepítették. Korábban a gyár működését politikusok és civilek is kifogásolták, de a Samsung februárban azt közölte, hogy a hírekben hamis adatok és félrevezető információk jelentek meg. A Pest Vármegyei Kormányhivatal korábbi közleménye szerint a gödi üzem nem veszélyezeti a környezetet, az egységes környezethasználati engedély a Kúria döntése értelmében hatályos.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák