Zöldinfó
Kihalt a norvég farkas
Már az 1970-es években kihalt a norvég farkas, a ma Norvégiában és Svédországban található ragadozók valójában Finnországból származnak – állapította meg egy, a genetikai állományt vizsgáló kiterjedt kutatás.
Az emberek valószínűleg 1970 körül eltüntették Norvégia eredeti farkaspopulációját a vadonból – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. “Elkészítettük a világ legnagyobb, a farkasok genetikai állományát vizsgáló kutatását” – mondta Hans Stenoien, a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem (NTNU) Egyetemi Múzeumának igazgatója, a tanulmány vezető szerzője. Az eredmények szerint az eredeti norvég-svéd farkasok genetikai állománya már hiányzik a ma Norvégiában és Svédországban élő állatokból. Néhány Norvégián kívüli állatkertben él még pár eredeti norvég-svéd farkas, de azok már nem állnak szoros rokonságban a ma vadon élő itteni farkasokkal – emelte ki Stenoien. A farkasok mintegy 12 ezer éve érkeztek Norvégiába, amikor a jég elkezdett visszahúzódni. 1970 körül azonban eltűntek a norvég és valószínűleg a svéd tájakról is a vadászat és a mezőgazdaság térnyerése miatt. A következő évtizedben látszólag ismét megerősödött a populáció és ma már több mint 400 farkas él a két ország határvidékén. Ezek az állatok azonban nagy valószínűséggel a Finnországból érkezett egyedek leszármazottai.
A populáció kis mérete miatt a genetikai sokszínűség meglehetősen limitált, emiatt a genetikai problémák könnyebben öröklődnek, a nem kedvező géneket a természetes szelekció nem iktatja ki eredményesen. Mindezek miatt a farkasok sokkal sebezhetőbbek a különböző betegségekkel és örökletes kórokkal szemben – mondta Stenoien. A szakemberek összesen mintegy 1300 genetikai minta alapján vonták le következtetéseiket. A farkasok teljes genetikai anyagát hasonlították össze, nem csak egyes részeit. Az adatok a farkasok és kutyák globális genetikai összetételét mutatják be. A kutyák és a farkasok közeli rokonságban állnak egymással, keveredhetnek és közös utódokat nemzhetnek. A tudósok ezért 56 különböző kutyafajta genetikai mintáját is elemezték és arra jutottak, hogy alig van nyoma a kutyáknak Norvégia és Svédország farkaspopulációjában.
Zöldinfó
Nő a támogatási keret több állattartó ágazatban – biztonságosabb működés a gazdáknak
Az Agrárminisztérium emelt összegű nemzeti forrást biztosít az állattartók számára.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az idei évben több fontos állattenyésztési jogcím keretösszege emelkedik annak érdekében, hogy tovább erősödjön a gazdálkodók pénzügyi biztonsága és az állatjóléti feltételek javítása. Az állattartók számára így még nagyobb segítséget jelenthetnek a nemzeti támogatások – jelentette be az MTI-nek küldött közleményében Nagy István agrárminiszter. A miniszter elmondta, hogy a gazdálkodást veszélyeztető számos nehézségre tekintettel az állattenyésztők által igénybe vehető támogatások közül, az ágazat további erősítésének érdekében, az Agrárminisztérium egyes nemzeti támogatási jogcímek keretét jelentősen megnövelte – írja az alternativenergi.hu. A nemzeti támogatások ugyanis a közvetlen támogatásokkal együttesen biztosítják a termelés- és jövedelembiztonságot, míg a beruházási támogatások a technológiai modernizációt ösztönzik. Nagy István ismertette, hogy a sertéstartók számára a tenyészkoca- és hízóállat-jóléti támogatások forrásrendezése által, a meglévő kereteken túl további 800 millió forinttal növeli a tárca a nemzeti támogatás keretösszegét. A baromfitartók számára az állatjóléti támogatás eddigi 10 milliárd forintos kerete mintegy 900 millió forinttal bővül.
A több mint 2100 tejtermelő már hozzá is jutott az átmeneti nemzeti támogatás – az Európai Unió által megengedett maximális – 8,4 milliárd forintos előrehozott kifizetéséhez, amely forrás ugyancsak segíti a stabil működést és a piaci egyensúly megőrzését. A húsmarha-tenyésztők támogatása szintén nő, a tenyészbika-támogatás keretösszege 700 millióról 923 millió forintra emelkedik. Ezek az intézkedések erősítik a magyar állattenyésztési ágazat pénzügyi stabilitását, és hozzájárulnak az állatjóléti követelmények magasabb szintű biztosításához. Az Agrárminisztérium célja ugyanis minden nehézség közepette az, hogy a magyar gazdák továbbra is biztonságban, versenyképesen és kiszámítható környezetben dolgozhassanak – hangsúlyozta a tárcavezető.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMinden harmadik autós dízelt választana, az elektromos járművek iránt továbbra is csekély az érdeklődés
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaTartós növekedési pályán a magyar kőolaj- és földgázkitermelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA természetes erőforrások állapota közvetlenül befolyásolja a világgazdaság több mint felét
