Zöldinfó

Kihirdették a Generali fenntarthatósági pályázatának nyerteseit

Kihirdették a Generali fenntarthatósági pályázatának nyerteseit, a zsűri több mint 120 projekt közül választotta ki a legjobbakat.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-08-06

Szerző:

Vanessza

A Generali Biztosító szerdai tájékoztatójában felidézte, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv) stabilitásának és hatékonyságának, valamint a fenntartható működésre való átállásának támogatása érdekében hívta életre a Generali Csoport 2021-ben az EnterPrize nemzetközi vállalkozásfejlesztő és szemléletformáló programot, amelyhez a magyar Generali Biztosító harmadik éve csatlakozik. A közlemény szerint az elmúlt évek gazdasági kihívásai ellenére Magyarországon 4 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest azoknak a kis- és középvállalkozásoknak az aránya, amelyek bevezették vagy bevezetni tervezik fenntarthatósági stratégiájukat.

A magyar kkv-k fenntarthatóságra való törekvését a Generali EnterPrize pályázatra benyújtott munkatervek száma is jelzi, idén több mint 120 hazai vállalkozás adta be pályázatát környezetvédelem, munkavállalói jóllét és a mikroközösségek iránti felelősségvállalás kategóriákban – fejtette ki a közleményben Erdős Mihály, a Generali Biztosító vezérigazgatója. Hozzátette, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások fontos szerepet töltenek be Európa gazdasági fejlődésében, az EnterPrize pályázattal pedig szeretnék tovább erősíteni a fenntarthatóság jelentőségét felismerő szemléletmódot a kkv-k körében. Magyarországon a Sudár birtok nyert környezetvédelem témakörben, a vállalat családi fűszer- és gyógynövénytermesztő biogazdaság 100 százalékban vegyszermentes tevékenységgel. Munkavállalói jóllét kategóriában a Ganzair Kompresszortechnika Kft. lett a győztes, a társaság gyártó, egyben rendszerintegrátor a gáz-, ipari levegő, járműkompresszorok, áramfejlesztők és a hidrogéntechnológia területén. A mikrokörnyezet iránti felelősségvállalás kategóriában a 3R-BioPhosphate Kft. nyert, a cég vezető szerepet tölt be a zéró emissziós pirolízis technológia és az ezzel előállított különböző biotermékek kutatás-fejlesztésében, tervezésében és teljes iparosításában. A három vállalkozás egyenként 5 millió forintot nyert programja megvalósítására az EnterPrize pályázat keretében.

Zöldinfó

Egyre nehezebb elviselni a nyarakat: ezt mutatják a mérések

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-23

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Méréseik szerint a hőstressz szinte állandó volt 2025 júniusa és augusztusa között. Az alternativenergia.hu közleménye szerint az, hogy valójában mennyire érezzük melegnek az időt, a tudomány a humán komfortérzet fogalmával írja le. A kutatás egyik legfontosabb sarokköve a PET-index (fiziológiailag ekvivalens hőmérséklet) használata volt. A PET nemcsak a levegő hőmérsékletét veszi figyelembe, hanem a páratartalmat, a szélsebességet és az embereket érő napsugárzást is. A mérések időpontjában a kutatásba bekapcsolódó 128 ember több mint 82 százaléka a “kicsit melegtől” a “forróig” terjedő skálán helyezte el a hőérzetét. A kellemes, semleges állapot csupán elvétve, a mérések kevesebb mint tizedében volt tapasztalható. Közölték, gyakori tévhit, hogy a klímaváltozás és a környezeti kutatások csak a legfiatalabbakat érdeklik. Bár Szegeden a 20-30 éves korosztály nagyon aktív volt, a legtöbb megfigyelést az 50-60 évesek küldték be, sőt, a 70 év felettiek is kiemelkedő számban képviseltették magukat. Ez különösen fontos, hiszen a tartós hőhullámok, amelyek 2025-öt jellemezték, az idősebb korosztály szervezetét terhelik meg a leginkább – írták.

A kutatás elemezte az objektív mutatók és a szubjektív emberi érzékelés közötti kapcsolatot is. A szakemberek megvizsgálták a becsült hőmérséklet és a ruházat hőszigetelő képessége közötti összefüggést. A kutatás statisztikailag is igazolta azt a mindennapi tapasztalatot, hogy az emberek kiválóan alkalmazkodnak. Vizsgálták a hőmérséklet-változás és a PET-index kapcsolatát is: kiderült, hogy amikor nagyon erős a hőterhelés, az emberek szubjektív hőérzete nem növekszik a hőmérséklet-emelkedéssel arányosan, ami egyfajta biológiai védekezési mechanizmus a folyamatos stresszel szemben. A felmérés szerint a Legyen ön is klímakutató projekt adatai kézzelfogható bizonyítékai annak, hogy a városi környezet drasztikusan módosítja a mikroklímát. A szegediek válaszai megerősítik a várostervezés előtt álló legnagyobb kihívást: a sokféle visszaverő és sugárzó felület – aszfalt, beton, üveg – helyett növelni kell a zöldfelületek, az árnyékos parkok és a párologtató vízfelületek arányát – áll a közleményben.

Tovább olvasom