Zöldinfó

Kihirdették a Generali fenntarthatósági pályázatának nyerteseit

Kihirdették a Generali fenntarthatósági pályázatának nyerteseit, a zsűri több mint 120 projekt közül választotta ki a legjobbakat.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-08-06

Szerző:

Vanessza

A Generali Biztosító szerdai tájékoztatójában felidézte, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv) stabilitásának és hatékonyságának, valamint a fenntartható működésre való átállásának támogatása érdekében hívta életre a Generali Csoport 2021-ben az EnterPrize nemzetközi vállalkozásfejlesztő és szemléletformáló programot, amelyhez a magyar Generali Biztosító harmadik éve csatlakozik. A közlemény szerint az elmúlt évek gazdasági kihívásai ellenére Magyarországon 4 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest azoknak a kis- és középvállalkozásoknak az aránya, amelyek bevezették vagy bevezetni tervezik fenntarthatósági stratégiájukat.

A magyar kkv-k fenntarthatóságra való törekvését a Generali EnterPrize pályázatra benyújtott munkatervek száma is jelzi, idén több mint 120 hazai vállalkozás adta be pályázatát környezetvédelem, munkavállalói jóllét és a mikroközösségek iránti felelősségvállalás kategóriákban – fejtette ki a közleményben Erdős Mihály, a Generali Biztosító vezérigazgatója. Hozzátette, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások fontos szerepet töltenek be Európa gazdasági fejlődésében, az EnterPrize pályázattal pedig szeretnék tovább erősíteni a fenntarthatóság jelentőségét felismerő szemléletmódot a kkv-k körében. Magyarországon a Sudár birtok nyert környezetvédelem témakörben, a vállalat családi fűszer- és gyógynövénytermesztő biogazdaság 100 százalékban vegyszermentes tevékenységgel. Munkavállalói jóllét kategóriában a Ganzair Kompresszortechnika Kft. lett a győztes, a társaság gyártó, egyben rendszerintegrátor a gáz-, ipari levegő, járműkompresszorok, áramfejlesztők és a hidrogéntechnológia területén. A mikrokörnyezet iránti felelősségvállalás kategóriában a 3R-BioPhosphate Kft. nyert, a cég vezető szerepet tölt be a zéró emissziós pirolízis technológia és az ezzel előállított különböző biotermékek kutatás-fejlesztésében, tervezésében és teljes iparosításában. A három vállalkozás egyenként 5 millió forintot nyert programja megvalósítására az EnterPrize pályázat keretében.

Zöldinfó

Egy csaknem kétszáz éves platánt választottak a tudomány jelképének

Egy 203 éves platán lett a Tudomány Fája a Margitszigeten.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-13

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiával nagyjából egykorú az az ősplatán, amely Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére mától „a Tudomány Fája” címet viseli. A budapesti Margitszigeten, a Szabadtéri Színpad és az MTA egykori elnöke, a zeneszerző és zenetudós Kodály Zoltán szobrához közeli fát az Akadémia 2025 őszén meghirdetett Tudománybarát Település Mozgalmának keretében jelölték meg – írja az alternativenergia.hu. A mozgalomhoz csatlakozó településeken immár hagyománnyá vált, hogy csatlakozásuk emlékére fát ültetnek. Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös döntése értelmében a fővárosban nem egy facsemetét ültettek, hanem a Margitsziget egy impozáns ősplatánját jelölték ki, hogy szimbolizálja a város és az MTA együttműködését.

Az ünnepi eseményen Freund Tamás, az MTA közelmúltban leköszönt elnöke a mostantól „a Tudomány Fája” címet viselő ősplatánt olyan emlékjelnek nevezte, amely a múlt, a korábbi generációk eredményei mellett a jövőt is szimbolizálja. A reményt, hogy a tehetséges fiataloknak és a szabad gondolatoknak semmi sem szab határt. Az ennek eredményeképp létrejövő új közös tudás pedig minél több emberé lehet majd.

Pósfai Mihály, az Akadémia június 1-jén hivatalba lépett elnöke pedig arról beszélt, hogy az MTA-nak meg kell őriznie azt, ami kétszáz év alatt értékké vált: a tudomány szabadságát, a hitelességet, a teljesítmény tiszteletét, a magyar nyelv és kultúra szolgálatát. De közben meg is kell újulnia. Figyelnie kell azokra a kutatói nemzedékekre, amelyek ma más eszközökkel más nemzetközi térben dolgoznak, mint elődeik. Be kell vonnia a fiatalokat, a pályájuk elején és közepén járó kutatókat, és nyitottnak kell lennie azokra a kérdésekre, amelyeket a 21. század tesz fel a tudománynak.

Karácsony Gergely főpolgármester szerint a sokat megélt fa a távlatokat is jelképezi. A tudományban és a politikában is szükség van ezekre, mint ahogyan a tudomány és a politika együttműködésére is.

A fa előtt elhelyezett táblán az alábbi szöveg olvasható magyarul, illetve angolul:

„A Tudomány Fája

Amikor 1825 körül kis csemeteként gyökerezni és sarjadni kezdett ez a platán, gróf Széchenyi István felajánlása nyomán megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, a haza és haladás ügyét szolgálva.

A fácska hatalmas koronájú faóriássá terebélyesedett, az Akadémia pedig a magyarországi tudományos élet legfőbb intézményévé vált. Szellemi központja a tudomány művelőinek, ápolója a magyar nyelvnek. Immár több mint 200 éve arra törekszik, hogy alapítója, gróf Széchenyi István gondolatához híven a „tudományos emberfő mennyiségének” gyarapításával járuljon hozzá a nemzet erejének növeléséhez.

Állította a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata 2026-ban.”

Tovább olvasom