Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kihirdették a Generali fenntarthatósági pályázatának nyerteseit

Kihirdették a Generali fenntarthatósági pályázatának nyerteseit, a zsűri több mint 120 projekt közül választotta ki a legjobbakat.

Létrehozva:

|

A Generali Biztosító szerdai tájékoztatójában felidézte, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv) stabilitásának és hatékonyságának, valamint a fenntartható működésre való átállásának támogatása érdekében hívta életre a Generali Csoport 2021-ben az EnterPrize nemzetközi vállalkozásfejlesztő és szemléletformáló programot, amelyhez a magyar Generali Biztosító harmadik éve csatlakozik. A közlemény szerint az elmúlt évek gazdasági kihívásai ellenére Magyarországon 4 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest azoknak a kis- és középvállalkozásoknak az aránya, amelyek bevezették vagy bevezetni tervezik fenntarthatósági stratégiájukat.

A magyar kkv-k fenntarthatóságra való törekvését a Generali EnterPrize pályázatra benyújtott munkatervek száma is jelzi, idén több mint 120 hazai vállalkozás adta be pályázatát környezetvédelem, munkavállalói jóllét és a mikroközösségek iránti felelősségvállalás kategóriákban – fejtette ki a közleményben Erdős Mihály, a Generali Biztosító vezérigazgatója. Hozzátette, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások fontos szerepet töltenek be Európa gazdasági fejlődésében, az EnterPrize pályázattal pedig szeretnék tovább erősíteni a fenntarthatóság jelentőségét felismerő szemléletmódot a kkv-k körében. Magyarországon a Sudár birtok nyert környezetvédelem témakörben, a vállalat családi fűszer- és gyógynövénytermesztő biogazdaság 100 százalékban vegyszermentes tevékenységgel. Munkavállalói jóllét kategóriában a Ganzair Kompresszortechnika Kft. lett a győztes, a társaság gyártó, egyben rendszerintegrátor a gáz-, ipari levegő, járműkompresszorok, áramfejlesztők és a hidrogéntechnológia területén. A mikrokörnyezet iránti felelősségvállalás kategóriában a 3R-BioPhosphate Kft. nyert, a cég vezető szerepet tölt be a zéró emissziós pirolízis technológia és az ezzel előállított különböző biotermékek kutatás-fejlesztésében, tervezésében és teljes iparosításában. A három vállalkozás egyenként 5 millió forintot nyert programja megvalósítására az EnterPrize pályázat keretében.

Advertisement

Zöldinfó

Magyar kutatók fejlesztése forradalmasíthatja az akkumulátorgyártást

Környezetkímélőbb akkumulátorgyártás kezdődhet el Magyarországon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Magyarország felkerülhet a világtérképre az akkumulátorgyártásban, nemsokára ugyanis elkezdődhet egy, az akkumulátorokban használható magyar fejlesztésű anód gyártása, amelynek a töltéstároló kapacitása sokkal jobb a most használt alapanyagokénál, az előállítása pedig környezetkímélőbb lesz – hangzott el Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának adásában, amely a legnépszerűbb videómegosztón is megtekinthető – hívta fel a figyelmet az alternativenergia.hu. Áder Jánosnak, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének beszélgetőtársa Vida Ádám, a Bay Zoltán Kutatóközpont kutatásfejlesztési igazgatója volt, akivel a Planet Budapesten is bemutatott és a március végéig tartó rendezvény helyszínén, a Vasúttörténeti Parkban beszélgetett az Onli nevű anódról, amely egy lítium-ion cellákhoz használható ónalapú ötvözet, és amely 13 év kutatómunka után jutott el mostanra a gyártási fázisba. Vida Ádám, aki egyben a fejlesztő Edortech Kft. ügyvezetője is, magyarázata szerint jelenleg az akkumulátorgyártás során az anód és katód aktív anyaggyártók által elkészített porokat a cellagyártók összekeverik ragasztókkal, oldószerekkel, és felragasztják fémfóliákra, amelyeket aztán behelyeznek az akkumulátorba. Ezeknek a fémfóliáknak a hővezetése azonban nem az igazi, ami problémát okozhat például a gyorstöltésnél, mivel “a hőmenedzsmentet nem tudja kezelni majd a cellából épített rendszer”, és emiatt tönkremegy idő előtt, valamint nő a tűzveszélyessége is.

A magyar technológia során azonban egy anód elektródát hoznak létre, amelyet elektrokémiával ráépítenek egy rézszalagra, ezáltal a hővezető képessége és az elektromos vezetőképessége is nagyságrendekkel nagyobb. A gyártásnál nem használnak se ragasztót, se vegyi anyagot, a vízfelhasználás “nulla”, a felhasznált anyagok mind beszerezhetők Európából, a termék ára pedig közelít a jelenleg leggyakrabban használt grafitéhoz, annak ellenére, hogy a sokkal drágább szilícium tulajdonságait hozza – sorolta az igazgató.

További előnyként említette, hogy az Onli töltéstároló kapacitása a grafithoz viszonyítva sokkal jobb, “nem kétszer annyi, nem is tízszer annyi, valahol a kettő között”, adaptálhatóság szempontjából pedig kiemelte, hogy meg lehet spórolni a gyártásnál a ragasztás utáni hőkezelést a kemencékben, ami rengeteg energiát és vizet fogyaszt. Arra a kérdésre, hogy ez a technológia az elektromos autók akkumulátorai mellett felhasználható-e majd a napelemek vagy a szélerőművek által megtermelt energia tárolásában is, Vida Ádám azt mondta, “segíthet”, mert a tárolókapacitás ugyanúgy jobb tud lenni, mint egy elektromos autó esetében.

Advertisement

Az ügyvezető beszámolt arról is, hogy az elmúlt hónapokban már elég komoly szakmai együttműködést folytattak amerikai, német, török cégekkel, még a Teslával is egyeztettek, ugyanakkor a Planet Budapesten történt bemutatkozásuk után több mint negyven további megkeresést kaptak. Arra a kérdésre, hogy mikor válhat ebből a találmányból olyan termék, amelyet már be lehet építeni az autókban használt akkumulátorokba, Vida Ádám azt válaszolta, hogy 2027 közepén indulhat az értékesítés, 2028 végén pedig az üzemi minőségű gyártás.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák