Zöldinfó

Kihirdették a Generali fenntarthatósági pályázatának nyerteseit

Kihirdették a Generali fenntarthatósági pályázatának nyerteseit, a zsűri több mint 120 projekt közül választotta ki a legjobbakat.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-08-06

Szerző:

Vanessza

A Generali Biztosító szerdai tájékoztatójában felidézte, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv) stabilitásának és hatékonyságának, valamint a fenntartható működésre való átállásának támogatása érdekében hívta életre a Generali Csoport 2021-ben az EnterPrize nemzetközi vállalkozásfejlesztő és szemléletformáló programot, amelyhez a magyar Generali Biztosító harmadik éve csatlakozik. A közlemény szerint az elmúlt évek gazdasági kihívásai ellenére Magyarországon 4 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest azoknak a kis- és középvállalkozásoknak az aránya, amelyek bevezették vagy bevezetni tervezik fenntarthatósági stratégiájukat.

A magyar kkv-k fenntarthatóságra való törekvését a Generali EnterPrize pályázatra benyújtott munkatervek száma is jelzi, idén több mint 120 hazai vállalkozás adta be pályázatát környezetvédelem, munkavállalói jóllét és a mikroközösségek iránti felelősségvállalás kategóriákban – fejtette ki a közleményben Erdős Mihály, a Generali Biztosító vezérigazgatója. Hozzátette, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások fontos szerepet töltenek be Európa gazdasági fejlődésében, az EnterPrize pályázattal pedig szeretnék tovább erősíteni a fenntarthatóság jelentőségét felismerő szemléletmódot a kkv-k körében. Magyarországon a Sudár birtok nyert környezetvédelem témakörben, a vállalat családi fűszer- és gyógynövénytermesztő biogazdaság 100 százalékban vegyszermentes tevékenységgel. Munkavállalói jóllét kategóriában a Ganzair Kompresszortechnika Kft. lett a győztes, a társaság gyártó, egyben rendszerintegrátor a gáz-, ipari levegő, járműkompresszorok, áramfejlesztők és a hidrogéntechnológia területén. A mikrokörnyezet iránti felelősségvállalás kategóriában a 3R-BioPhosphate Kft. nyert, a cég vezető szerepet tölt be a zéró emissziós pirolízis technológia és az ezzel előállított különböző biotermékek kutatás-fejlesztésében, tervezésében és teljes iparosításában. A három vállalkozás egyenként 5 millió forintot nyert programja megvalósítására az EnterPrize pályázat keretében.

Zöldinfó

Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban

Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2026-11-05

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.

Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.

Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.

Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.

Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.

Tovább olvasom