Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kihirdették a Generali fenntarthatósági pályázatának nyerteseit

Kihirdették a Generali fenntarthatósági pályázatának nyerteseit, a zsűri több mint 120 projekt közül választotta ki a legjobbakat.

Létrehozva:

|

A Generali Biztosító szerdai tájékoztatójában felidézte, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv) stabilitásának és hatékonyságának, valamint a fenntartható működésre való átállásának támogatása érdekében hívta életre a Generali Csoport 2021-ben az EnterPrize nemzetközi vállalkozásfejlesztő és szemléletformáló programot, amelyhez a magyar Generali Biztosító harmadik éve csatlakozik. A közlemény szerint az elmúlt évek gazdasági kihívásai ellenére Magyarországon 4 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest azoknak a kis- és középvállalkozásoknak az aránya, amelyek bevezették vagy bevezetni tervezik fenntarthatósági stratégiájukat.

A magyar kkv-k fenntarthatóságra való törekvését a Generali EnterPrize pályázatra benyújtott munkatervek száma is jelzi, idén több mint 120 hazai vállalkozás adta be pályázatát környezetvédelem, munkavállalói jóllét és a mikroközösségek iránti felelősségvállalás kategóriákban – fejtette ki a közleményben Erdős Mihály, a Generali Biztosító vezérigazgatója. Hozzátette, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások fontos szerepet töltenek be Európa gazdasági fejlődésében, az EnterPrize pályázattal pedig szeretnék tovább erősíteni a fenntarthatóság jelentőségét felismerő szemléletmódot a kkv-k körében. Magyarországon a Sudár birtok nyert környezetvédelem témakörben, a vállalat családi fűszer- és gyógynövénytermesztő biogazdaság 100 százalékban vegyszermentes tevékenységgel. Munkavállalói jóllét kategóriában a Ganzair Kompresszortechnika Kft. lett a győztes, a társaság gyártó, egyben rendszerintegrátor a gáz-, ipari levegő, járműkompresszorok, áramfejlesztők és a hidrogéntechnológia területén. A mikrokörnyezet iránti felelősségvállalás kategóriában a 3R-BioPhosphate Kft. nyert, a cég vezető szerepet tölt be a zéró emissziós pirolízis technológia és az ezzel előállított különböző biotermékek kutatás-fejlesztésében, tervezésében és teljes iparosításában. A három vállalkozás egyenként 5 millió forintot nyert programja megvalósítására az EnterPrize pályázat keretében.

Advertisement

Zöldinfó

A klímaváltozás átírja a magyar mezőgazdaság jövőjét

Az átlagosnál gyengébb év várható a mezőgazdaságban az idén.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Gyenge-közepes év várható idén a mezőgazdaságban, a szektor teljesítménye elmarad az elmúlt öt év átlagától – mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója Budapesten, sajtótájékoztatón. A pénzintézet legfrissebb negyedéves elemzését ismertetve közölte: több olyan tényező hat az egyes élelmiszer-termékpályákra egyszerre, amelyek közül egy is jelentős kihívás – írja az alternativenergia.hu. A tartós aszály, a súlyosodó vízhiány, a forint erősödése, valamint a magas energia- és alapanyagárak együttesen növelik a magyar agrárium termelési és piaci kockázatait. Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke a második negyedév végén hároméves mélypontra, 31 pontra csökkent, ami negyedéves összevetésben 0,8, éves összehasonlításban pedig 2,7 pontos visszaesés. Ezzel az index tovább távolodott a 35 pontos egyensúlyi szinttől – ismertették.

Az index alapján a gyümölcs-, a sertés- és a kukoricatermékpálya van a legkedvezőtlenebb helyzetben, míg a legstabilabb ágazatok közé továbbra is a baromfi- és a tojástermelés tartozik, amelyek az egyensúlyi szint közelében vagy a fölött teljesítenek – fogalmazott. A bank szakértői szerint az infláció mérséklődése, a kamatcsökkentéssel járó alacsonyabb finanszírozási költség, valamint a fogyasztás növekedése is kedvező lehet a termelőknek. A szántóföldi növénytermesztésben a második negyedévben a csapadékhiány tovább súlyosodott. A talaj felső egy méteres rétegéből az Alföldön 140-170, a Dunántúl nagy részén 110-150 milliméter nedvesség hiányzik.

A tartós vízhiányos állapot alapvetően meghatározza a termelési kilátásaikat, az idei hozamok a 2022-es aszályos évhez hasonlítanak. A búza országos termésátlaga hektáronként 4-5 tonna, ami elmarad a kedvező évjáratok 5,5-6 tonnás hozamától, Az árpa hektáronként 4,3-4,5 tonnás termésátlaga, valamint a repce 2,5 tonnás várható eredményei szintén a 2022-es rendkívül aszályos év eredményeit idézik. Műholdas előrejelzések szerint a kukorica termésátlaga az idén 4,45 tonna lehet hektáronként, ami 25 százalékkal marad el az ötéves átlagtól, és 13 százalékkal a tavalyi eredménytől – ez az Európai Unióban az egyik legnagyobb visszaesést jelenheti.

Advertisement

A napraforgó termésátlaga hektáronként várhatóan 2,1 tonna körül alakul, ami közel 20 százalékos csökkenés az ötéves átlaghoz képest. A bank szerint a kritikus talajnedvességi viszonyok miatt a fő vízfelvételi zónában a hasznosítható vízkészlet sok helyen már a 10 százalékot sem éri el. Hollósi Dávid kiemelte, hogy az augusztusi csapadék meghatározó lesz abban, hogy sikerül-e elkerülni a 2022-es negatív rekordot.

Héjja Csaba, az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának stratégiai ügyfelekért felelős központjának vezetője elmondta, hogy az állattenyésztésben a baromfi- és a tojáságazat helyzete továbbra is stabil, a kereslet visszatért a korábbi szintekre. A tejágazatban a termelői árak 130-140 forintos szinten elérhették a mélypontot, az uniós azonnali árak már növekedést mutatnak, ugyanakkor a jelenlegi árszintek az önköltség alatt mozognak – tette hozzá. A sertéságazatban ugyanakkor továbbra is jelentős európai túlkínálat és alacsony felvásárlási árak jellemzők, ami sok gazdálkodónál önköltség alatti értékesítést eredményez, továbbá itt is jelentős az import aránya.

Advertisement

Leginkább a feldolgozott termékek jövedelmezőek, a tőkehúsok és a nyershúsok esetében jelentős importnyomás látható – jegyezte meg. A húsmarhaágazat exportlehetőségei kedvezőek, ugyanakkor a kiszáradó legelők és a takarmányhiány jelentős kockázatot jelentenek. A kertészeti ágazatokban az öntözött kultúrák továbbra is magas termésbiztonságot nyújtanak, a hajtatott zöldségek piacán a nyomott árak rontják a jövedelmezőséget. A gyümölcstermesztésben a tavaszi fagy jelentős károkat okozott, különösen az almaültetvényekben, míg a szőlő-bor ágazatban az aszály, a fitoplazma és a tavaszi fagy kedvezőtlenül befolyásolták a termelést.

A palackos borok exportja javuló tendenciát mutat, elsősorban a fehérborok esetében – ismertette a felmérés adatait Hollósi Dávid. Az MBH Bank szerint a volatilis gazdasági környezetben már rövid távon is szerkezeti változásokra kényszerül az ágazat, az agráriumnak hosszabb távon is alkalmazkodnia kell a megváltozott klimatikus viszonyokhoz.

Advertisement

A 21. század magyar mezőgazdaságának egyik legfontosabb kérdése, hogy mit fognak termelni kukorica helyett – vetette fel Hollósi Dávid. Rámutatott: a klímaváltozás miatt Európa egyes részei teljesen alkalmatlanná válnak a kukorica termesztésére, a termelés egyre inkább az északi területekre húzódik, például Lengyelország északi területeire. A bank szakértői úgy látják, hogy felértékelődik a korszerű agrotechnológiai megoldások, a víztakarékos termelési technológiák és az öntözési beruházások szerepe, miközben a tudatos gazdálkodás és a gyors alkalmazkodóképesség a versenyképesség megőrzésének egyik legfontosabb feltétele. Az alkalmazkodás segítik a beruházások, illetve a forgóeszköz-finanszírozás is előtérbe kerül, ezáltal felértékelődik az agárszektorban működő bankok szerepe – jelezte.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák