Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

KIM: támogatja a kormány az egyetemek energiakiadásait

Idén 63 milliárd forint forrást biztosít a kormány a felsőoktatási intézmények energiaár-növekedésből adódó többletkiadásaira – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerdán az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A tárca tájékoztatása szerint az “elhúzódó háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt kialakult” energiaár-növekedésből adódó többletkiadások komoly terhet jelentenek a magyar felsőoktatási intézményeknek is. Ezért az állami felsőoktatási intézmények és egyetemi klinikák a megnövekedett energiaszámlák kompenzációjaként az első félévben már 4,2 milliárd forint előleget kaptak – közölték. Ezt az összeget a kormány nyáron tovább emelte 22,4 milliárd forinttal az egyetemi klinikák és 4,1 milliárddal az állami intézmények számára. A legutóbbi kormánydöntés értelmében pedig az alapítványi, valamint egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények jutottak további 32,1 milliárd forint kompenzációhoz – jegyezték meg.

A közleményben idézték Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkárt, akinek tájékoztatása szerint az egyetemek tavaly ősszel készítették el az energiamegtakarításra vonatkozó egyedi javaslataikat, a kormány pedig vállalta, hogy a fennmaradó költségeket kompenzálja. “A támogatással biztosított egyetemeink folyamatos működése, mely alapvető fontosságú Magyarország versenyképessége szempontjából” – húzta alá Hankó Balázs.

Advertisement

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák