Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

KIM: támogatja a kormány az egyetemek energiakiadásait

Idén 63 milliárd forint forrást biztosít a kormány a felsőoktatási intézmények energiaár-növekedésből adódó többletkiadásaira – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerdán az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A tárca tájékoztatása szerint az “elhúzódó háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt kialakult” energiaár-növekedésből adódó többletkiadások komoly terhet jelentenek a magyar felsőoktatási intézményeknek is. Ezért az állami felsőoktatási intézmények és egyetemi klinikák a megnövekedett energiaszámlák kompenzációjaként az első félévben már 4,2 milliárd forint előleget kaptak – közölték. Ezt az összeget a kormány nyáron tovább emelte 22,4 milliárd forinttal az egyetemi klinikák és 4,1 milliárddal az állami intézmények számára. A legutóbbi kormánydöntés értelmében pedig az alapítványi, valamint egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények jutottak további 32,1 milliárd forint kompenzációhoz – jegyezték meg.

A közleményben idézték Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkárt, akinek tájékoztatása szerint az egyetemek tavaly ősszel készítették el az energiamegtakarításra vonatkozó egyedi javaslataikat, a kormány pedig vállalta, hogy a fennmaradó költségeket kompenzálja. “A támogatással biztosított egyetemeink folyamatos működése, mely alapvető fontosságú Magyarország versenyképessége szempontjából” – húzta alá Hankó Balázs.

Advertisement

Zöldinfó

Hagyományos módszerrel csökkentenék a tűzveszélyt Dalmáciában: jöhetnek a kecskék

Kecskékkel védekeznének az erdőtüzek ellen Dalmáciában.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kecskék ellenőrzött legeltetése is segíthetne az erdő- és bozóttüzek megelőzésében Dalmáciában, mivel az állatok a nehezen megközelíthető karsztvidékeken jelentősen csökkenthetik a könnyen lángra kapó aljnövényzet mennyiségét – írja az alternativenergia.hu. A kecskék füvet, gyomokat, cserjéket és fiatal hajtásokat fogyasztanak, így olyan köves, meredek területeken is ritkíthatják a növényzetet, ahol gépekkel nehéz vagy lehetetlen elvégezni a bozótirtást. A hosszú, száraz időszakokban éppen ez az aljnövényzet válik az erdőtüzek egyik legfontosabb éghető anyagává. A kecsketartásnak nagy hagyománya volt a dalmáciai karsztvidéken, 1954-ben azonban az akkori jugoszláv hatóságok olyan szabályokat vezettek be, amelyek gyakorlatilag megtiltották a kecskék tartását és legeltetését. Az intézkedést az erdők védelmével indokolták, mert úgy vélték, hogy az állatok túlzott legelése és rágása károsítja a növényzetet, és akadályozza az erdők megújulását. A kecskeállomány ezt követően nagyrészt eltűnt Dalmáciából, és később sem érte el korábbi nagyságát.

Az állatok eltűnésével ugyanakkor megszűnt a növényzet karbantartásának egyik hagyományos módja is. A dalmáciai területek elbozótosodása azonban nem vezethető vissza kizárólag a kecsketartás korlátozására: ehhez hozzájárult a mezőgazdasági területek elhagyása, a vidéki térségek elnéptelenedése, a földhasználat megváltozása és az éghajlatváltozás is. A kontrollált legeltetés nem helyettesítené a tűzoltókat, a tűzvédelmi utakat, a légi tűzoltást vagy a növényzet gépi eltávolítását, hanem megelőző szerepet tölthetne be – olvasható a Slobodna Dalmacija cikkében. A módszer alkalmazásához szakmai felügyeletre lenne szükség, egyebek mellett meg kellene határozni a legeltetésre kijelölt területeket, az állatok számát és a legeltetés időtartamát, valamint gondoskodni kellene a talaj, az erdők és a biológiai sokféleség védelméről.

A horvát jogszabályok jelenleg lehetővé teszik az állami tulajdonban lévő erdőterületek egy részének legeltetési célú bérbeadását. A 2026 márciusa óta hatályos szabályozás szerint ilyen területeket nyilvános pályázaton legfeljebb tíz évre lehet bérbe venni. A legeltetés tehát nem tiltott, az állatokat azonban nem lehet engedély nélkül állami erdőterületre hajtani.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák