Zöldinfó
KIM: támogatja a kormány az egyetemek energiakiadásait
Idén 63 milliárd forint forrást biztosít a kormány a felsőoktatási intézmények energiaár-növekedésből adódó többletkiadásaira – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerdán az MTI-vel.
A tárca tájékoztatása szerint az “elhúzódó háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt kialakult” energiaár-növekedésből adódó többletkiadások komoly terhet jelentenek a magyar felsőoktatási intézményeknek is. Ezért az állami felsőoktatási intézmények és egyetemi klinikák a megnövekedett energiaszámlák kompenzációjaként az első félévben már 4,2 milliárd forint előleget kaptak – közölték. Ezt az összeget a kormány nyáron tovább emelte 22,4 milliárd forinttal az egyetemi klinikák és 4,1 milliárddal az állami intézmények számára. A legutóbbi kormánydöntés értelmében pedig az alapítványi, valamint egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények jutottak további 32,1 milliárd forint kompenzációhoz – jegyezték meg.
A közleményben idézték Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkárt, akinek tájékoztatása szerint az egyetemek tavaly ősszel készítették el az energiamegtakarításra vonatkozó egyedi javaslataikat, a kormány pedig vállalta, hogy a fennmaradó költségeket kompenzálja. “A támogatással biztosított egyetemeink folyamatos működése, mely alapvető fontosságú Magyarország versenyképessége szempontjából” – húzta alá Hankó Balázs.
Zöldinfó
Kínai technológiai áttörés? A Huawei új architektúrával növelné a teljesítményt
A kínai Huawei technológiai óriásvállalat Sanghajban ismertette új chiptervezési stratégiáját, amely közlésük szerint a félvezetők teljesítményének növelését szolgálja.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A vállalat közlése szerint az úgynevezett “Tau (?) Scaling Law” elnevezésű megközelítés nem elsősorban a tranzisztorok fizikai méretének további csökkentésére épít, hanem a chipeken és rendszereken belüli jel- és adatátviteli késleltetés mérséklésére, vagyis az “időskálázásra” fókuszál – írja az alternativenergia.hu. Elmondásuk szerint ezzel a megközelítéssel a Moore-törvény által jelzett klasszikus geometriai zsugorítás korlátai mellett is fenntartható a teljesítménynövekedés. A Huawei szerint az új elv alapján öt éven belül olyan chipeket tervezhetnek, amelyek tranzisztorsűrűsége az 1,4 nanométeres gyártástechnológiának felel meg. A vállalat ugyanakkor nem közölt független teljesítményméréseket.
Hétfőn azt is bejelentették, hogy az idén megjelenő Kirin chipjeik már egy új, LogicFolding nevű kialakítást alkalmaznak, amely a belső összeköttetések rövidítésével és az adatútvonalak optimalizálásával javíthatja a teljesítményt és az energiahatékonyságot. Elemzők szerint a Huawei stratégiája arra utal, hogy a kínai technológiai vállalatok a fejlett gyártástechnológiákhoz való korlátozott hozzáférés mellett a chiptervezés és architektúra optimalizálásán keresztül keresnek alternatív teljesítménynövelési lehetőségeket.
A Huawei 2019-ben került amerikai kereskedelmi tiltólistára, ami jelentősen korlátozta a vállalat hozzáférését a legfejlettebb félvezetőgyártási technológiákhoz. A cég 2023-ban mutatta be 5G-képes Mate 60 okostelefonját, amelyet a Semiconductor Manufacturing International Corporation (SMIC) hét nanométeres technológiával gyártott processzora működtet.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElektromos autósok: igazságtalan a dupla parkolási díj terve Budapesten
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaSzupergyors töltőket és új márkát hoz Magyarországra a BYD
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEurópánál gyorsabban melegszik a Kárpát-medence – figyelmeztetnek a szakértők
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több elektrifikált Toyota fogy Magyarországon
