Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

KIM: támogatja a kormány az egyetemek energiakiadásait

Idén 63 milliárd forint forrást biztosít a kormány a felsőoktatási intézmények energiaár-növekedésből adódó többletkiadásaira – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerdán az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A tárca tájékoztatása szerint az “elhúzódó háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt kialakult” energiaár-növekedésből adódó többletkiadások komoly terhet jelentenek a magyar felsőoktatási intézményeknek is. Ezért az állami felsőoktatási intézmények és egyetemi klinikák a megnövekedett energiaszámlák kompenzációjaként az első félévben már 4,2 milliárd forint előleget kaptak – közölték. Ezt az összeget a kormány nyáron tovább emelte 22,4 milliárd forinttal az egyetemi klinikák és 4,1 milliárddal az állami intézmények számára. A legutóbbi kormánydöntés értelmében pedig az alapítványi, valamint egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények jutottak további 32,1 milliárd forint kompenzációhoz – jegyezték meg.

A közleményben idézték Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkárt, akinek tájékoztatása szerint az egyetemek tavaly ősszel készítették el az energiamegtakarításra vonatkozó egyedi javaslataikat, a kormány pedig vállalta, hogy a fennmaradó költségeket kompenzálja. “A támogatással biztosított egyetemeink folyamatos működése, mely alapvető fontosságú Magyarország versenyképessége szempontjából” – húzta alá Hankó Balázs.

Advertisement

Zöldinfó

Csapadékhiány, nem vízvisszatartás: az OVF szerint ezért fogy el a Duna vize

Nem igaz, hogy a “felvízi országok” visszatartják a Duna vizét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szombati közleményében cáfolt több tévhitet a Duna rekordalacsony vízállása kapcsán: nem igaz például, hogy a “felvízi országok” visszatartják a folyó vizét – írja az alternativenergia.hu. Az OVF azt közölte az MTI-vel, hogy az elmúlt napokban számtalan valótlan állítás látott napvilágot, amelyek alkalmasak a lakosság megtévesztésére. A szervezet szerint az egyik ilyen téves állítás, hogy a Duna felső szakaszán bőven van víz, de Magyarországon “valamit rosszul csinálunk”, hiszen itt szinte kiszárad a Duna és negatív rekordokat döntöget a vízállás. A másik szintén gyakran felvetődő tévhit, hogy a “felvízi országok” visszatartják a Dunát, és emiatt nincs víz Magyarországon.

Ezekkel a téves állításokkal szemben az a tény, hogy a Duna nemzetközi vízfolyás, így egyetlen állam sem rendelkezhet a vízkészletével korlátlanul. A Duna vízkészletének használatát többszintű szabályozás határozza meg: nemzetközi egyezmények, európai uniós jogszabályok, kétoldalú államközi megállapodások és a nemzeti vízgazdálkodási előírások – hangsúlyozták. Rámutattak, hogy a Duna aktuális természetes vízhozamát úgynevezett zsinórüzemben vezetik tovább, vagyis a beérkező vízmennyiséget lényegében változatlanul bocsátják tovább az alvízi szakaszokra.

A jelenlegi természetes vízhozam azonban minden korábban mért értéknél alacsonyabb – fűzték hozzá. Az OVF kiemelte, hogy a vízlépcsők rövid távon képesek a vízhozam időbeli kiegyenlítésére vagy átmeneti tározására, azonban a Duna teljes vízkészletét tartósan nem tudják visszatartani. Hosszabb időléptékben a beérkező természetes vízhozamot tovább kell vezetniük, miközben az üzemeltetésnek meg kell felelnie a vonatkozó nemzetközi és nemzeti jogszabályoknak.

Advertisement

A rendkívül alacsony vízállások elsődleges oka jellemzően a vízgyűjtő területén kialakuló csapadékhiány és az ebből következő alacsony természetes vízhozam, nem pedig a víz tartós visszatartása a vízlépcsőknél – húzták alá. Kifejtették, hogy Ausztriában 12 duzzasztó működik, amely rövid távú megoldást lehetővé tesz, de alapjaiban nem oldja meg a klímaváltozás okozta sokkot. Magyarországon a Dunán nem működik olyan vízlépcső, amely lehetőséget biztosítana a nagyvízi időszakokban történő vízkészlet-felhalmozásra és az azt követő szabályozott vízpótlásra. Ennek következtében a magyarországi Duna-szakasz vízjárása közvetlenül követi a rendkívül alacsony természetes vízhozam alakulását, amely a jelenleg tapasztalható, történelmi léptékű kisvízi vízállások kialakulásához vezet – fogalmaztak a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák