Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kína: a legnagyobb kibocsátó és a zöld átállás motorja egyszerre

A Hormuzi-szoros válsága erősíti Kína zöld stratégiáját – bár az új ötéves terv nem vállal sok klímacélt.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Kína a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, mégis a globális zöld átállás egyik fő motorja lett az olcsó napelemekkel, akkumulátorokkal és villanyautókkal – írja az alternativenergia.hu. A 2026–2030-as új kínai ötéves terv folytatja a tiszta energiák gyors fejlesztését, de továbbra sem vállal egyértelmű kibocsátáscsökkentési célokat. A kínai klímastratégia így inkább iparpolitika, mint klasszikus klímavédelem – és a keleti óriás terveire az iráni háború okozta olajsokk idején különösen érdemes odafigyelni. A Másfélfok heti kitekintésében Bart István klímapolitikai szakértő elemez. Paradox módon Kína egyszerre a klímaváltozás főgonosza hatalmas szénfogyasztása miatt, és egyben a megmentőnk is, hiszen Kínának köszönhetjük az olcsó villanyautókat, napelemeket, akkumulátorokat. Az utóbbi években tapasztalható klímavédelmi lelassulásban az egyetlen biztató reménysugár a kínai zöldgazdaság rohamos fejlődése, a napelemek és a villanyautók elképesztő tempójú terjedése stb. Bár Kína felelős a világ kibocsátásának majd egyharmadáért, az erőteljes zöld átállással az utóbbi években sikerült megfékezni a kínai szén-dioxid-kibocsátások növekedését. A kínai zöld átállás pedig az export útján világszerte gyorsítja az átállást.

Vigyázó szemetek Pekingre vessétek

A zöld átállás Kínában nem organikus folyamat, sokkal inkább a kínai kormány stratégiai tervezésének, illetve állami támogatásainak az eredménye. Ezért a Föld jövője szempontjából alapvető fontosságú, hogy mi van a híres kínai ötéves tervekben. A legújabb, 2026–2030-ra szóló, immár 15. ötéves terv tervezete 2026 márciusában jelent meg.

A terv vegyes képet ad, vannak benne biztató dolgok és kevésbé örömteli elemek is.  Biztató az, hogy a terv továbbra is az „új energiák” erőteljes fejlesztését irányozza elő – 2030-ra el kell érni, hogy a teljes energiafogyasztás 25%-a tiszta forrásból (azaz megújulóból vagy atomból) jöjjön, szemben a 2025-ös szűk 22%-kal. Az mostani trendek alapján erre jó esély van, és ez jó eséllyel csökkenteni fogja a kibocsátásokat – 2025-ben volt az első év, amikor nem csak részarányában, hanem abszolút értékben is csökkent az ország fosszilis áramtermelése.

Advertisement

Nem túl acélos klímacélok

Ami nem jó az az, hogy az üvegházgázok csökkentésére vonatkozó célok el vannak maszatolva, nem egyértelműek. Kína hagyományosan nem abszolút kibocsátási célokat határoz meg, hanem a gazdaság karbonintenzitásának növekedését célozza meg, vagyis azt, hogy ugyanannyi termelés egyre kevesebb egységnyi kibocsátással járjon. Az előző ötéves terv intenzitásnövelési céljai nem teljesültek, és az új terv céljai az előzőhöz képest is szerényebbek. A fő probléma az intenzitási célokkal az, hogy ezektől akár nőhetnek is a kibocsátások – márpedig a klímaváltozás szempontjából csak a kibocsátások abszolút értéke számít.  Abszolút kibocsátási célt a terv – a várakozásokkal ellentétben – most sem határozott meg. Csalódást jelent az is, hogy nincs a tervben konkrét szénkivezetési menetrend, csak annyi, hogy „ösztönözni kell a szén- és olajfogyasztás tetőzését”.

A mai feszült helyzetben látszik igazán a zöld ipar ereje

Az új energiák kiépülése tehát jó eséllyel tovább fogja csökkenteni Kína kibocsátásait, de a pekingi mandarinok ezt nem adják írásba. Ez nem szokatlan Kínától, hiszen a klímacéljaik rendszerint homályosan és nagyon visszafogottan vannak megfogalmazva – aztán részben túlteljesítik őket. A kibocsátások csökkenése Kína számára továbbra is inkább az energiaátmenet járulékos haszna, és nem elsődleges cél. Ez nem feltétlenül rossz stratégia a társadalmi elfogadhatóság szempontjából – az EU-ban jelenleg folyó klímapolitikai viták jól mutatják, hogy az olyan elvont és hosszútávú célok, mint a kibocsátások csökkentése, nehezen védhetők meg a választók napi problémáival, a megélhetési válsággal vagy a munkanélküliséggel foglalkozó intézkedésekkel szemben. Ezért Kína klímastratégiája elsősorban iparfejlesztésből áll, és nem csökkentési célokból.

Advertisement

Amikor ezt írjuk, mindössze két hete indult meg a legújabb közel-keleti háború, ami pillanatnyilag évtizedek óta nem látott léptékű fosszilis energiaválsággal fenyeget. A konfliktus által elzárt Hormuzi-szoroson át alapvetően Ázsiát és ezen belül Kínát látják el olajjal. Innen nézve a kínai zöld átállás, mint nemzetbiztonsági cél helyessége fényesen beigazolódik, és ami igazán figyelemreméltó, a cél nem jelent gazdasági terhet, sőt, ma már a kínai GDP-növekedés egyharmada a tiszta technológiákból származik. A háború rövidtávon többletkiadásokat jelent majd, de középtávon egyértelműen Kína malmára hajtja a vizet, hiszen a fosszilis energia jelentette függőségből világszerte a napelemek, szélturbinák, akkumulátorok, villanyautók jelentik a kiutat, ezeket pedig Kína gyártja.

Advertisement

Zöldinfó

Több mint 900 millió galaxist térképezett fel az Euclid űrtávcső

Több mint 900 millió galaxis adatait tette közzé az Európai Űrügynökség.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Nyilvánosságra hozta a Euclid űrtávcső első nagy megfigyelési adatbázisát az Európai Űrügynökség (ESA); a több mint 900 millió galaxis adatait tartalmazó felmérés elkészítésében magyar kutatók is részt vettek – közölte a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) az MTI-vel. Az alternativenergia.hu közleménye szerint a több mint egyévnyi megfigyelés eredményeit összegző első adatközlés (DR1-Foundation) fontos mérföldkő a világegyetem nagyléptékű szerkezetének háromdimenziós feltérképezésében. A Euclid Konzorcium munkájában a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatói a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület programjának támogatásával vesznek részt.

A most közzétett felmérés 1900 négyzetfokos égterületet fed le, amely nagyjából 9500 telihold látszó területének felel meg. Az adatbázis több mint 900 millió galaxist, több mint 60 millió kvazárjelöltet és mintegy 15 ezer erős gravitációslencse-jelöltet tartalmaz. A felvételeket és katalógusokat több mint 160 millió égi objektumról készült színképfelvételek egészítik ki. A mintegy 1,7 millió gigabájtnyi adat az eddigi legnagyobb, űrtávcsővel végzett ilyen jellegű égboltfelmérés eredménye – olvasható a közleményben.

Valeria Pettorino, az ESA Euclid projektjének tudományos vezetője a közleményben kiemelte: a korábbi adatközlések néhány napos megfigyelést foglaltak magukban, mintegy 60 négyzetfokos égterületről. A mostani adatközlés léptékváltást jelent: több mint egyévnyi megfigyelést tesznek közzé, lényegesen nagyobb égterületről. Ez áttörő tudományos eredmények előtt nyit utat. Az adatközléssel egy időben 26 tudományos tanulmány is megjelent. A Euclid elsődleges célja a világegyetem teljes anyag- és energiatartalmának mintegy 95 százalékát alkotó sötét anyag és sötét energia vizsgálata a galaxisok térbeli eloszlásának és a gravitációs lencsehatásnak a segítségével.

Advertisement

Az űrteleszkóp közeli infravörös műszere egyszerre több ezer objektum fényét bontja fel hullámhossz szerint. Ezek segítségével meghatározható a galaxisok távolsága, így azok elhelyezhetők a világegyetem nagyléptékű szerkezetét alkotó kozmikus háló háromdimenziós térképén is. A kapcsolódó tanulmányok csillagkeletkezési területek feltérképezését és a galaxisokon belüli gázmozgások vizsgálatát is bemutatják. Emellett gépi tanulási módszerek, önkéntesek és szakértők bevonásával mintegy 15 ezer erős gravitációslencse-jelöltet azonosítottak, amellyel összeállították az eddigi legnagyobb ilyen jellegű katalógust.

Kovács András, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatója, a Euclid magyar csapatának vezetője elmondta, hogy Lendület kutatócsoportjuk a galaxisok alkotta kozmikus hálót vizsgálja. Hangsúlyozta: a galaxisok térbeli eloszlásának minden korábbinál részletesebb feltérképezésével pontosabban követhető e hálózat fejlődése, ami alapvető a sötét anyag és a sötét energia szerepének megértéséhez.

Advertisement

A 2023-ban felbocsátott űrtávcső most közzétett felmérése a hatéves programban feltérképezni tervezett égterület mintegy 14 százalékát fedi le. A DR1-Foundation a 2027 közepére tervezett teljes DR1 adathalmaz alapját jelenti, amely további kozmológiai elemzésekkel egészíti majd ki a jelenlegi adatokat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák