Zöldinfó
Kína új akciótervet mutatott be a levegőminőség javítására
Kína “szigorúan és észszerűen” fogja szabályozni a teljes szénfelhasználást és korlátozni fogja a nagy kibocsátású projekteket a levegőminőség javítása érdekében – közölte a kínai államtanács csütörtökön közzétett akciótervben.
A terv szerint Kína 2025-re a 2020-as évhez képest tíz százalékkal kívánja csökkenteni a 2,5 mikrométernél finomabb szálló por sűrűségét, és a súlyos szennyezéssel járó napok számát 1 százalék alatt akarja tartani. Az intézkedések között megjelenik továbbá az új és tiszta energiaforrások fejlesztése, a földgáztermelés növelése, valamint a nagy energiafogyasztást és magas kibocsátást eredményező projektek visszaszorítása. A terv egyik célja, hogy a Peking-Tiencsin-Hopej régió és a környező területek szénfelhasználását 2025-ig a 2020-as szinthez képest mintegy tíz százalékkal csökkentsék, míg a Jangce folyó deltájában 5 százalékos csökkentést szeretnének elérni.
A kínai kormány továbbá célul tűzte ki, hogy 2025-re az alternatív vagy megújuló forrásokból származó energiafogyasztás a teljes fogyasztás mintegy húsz százalékát tegye ki. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében Kína az elektromos járművek használatát is ösztönözni fogja; így 2025-re a kulcsfontosságú régiókban, köztük Pekingben, Tiencsinben és Sanghajban, az autópályák töltőállomásainak legalább nyolcvan százalékán, más régiókban pedig legalább hatvan százalékán elektromos töltőállomásokat kell elhelyezni. Az északi és északnyugati régiók kulcsfontosságú bányászati csomópontjai körüli távolsági szénszállítás kilencven százalékát a vasútnak kell majd biztosítania, növelve emellett a vízi áruszállítást is – áll a közleményben.
Zöldinfó
Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást
Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.
A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.
A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.
A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.
A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
