Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kína új akciótervet mutatott be a levegőminőség javítására

Kína “szigorúan és észszerűen” fogja szabályozni a teljes szénfelhasználást és korlátozni fogja a nagy kibocsátású projekteket a levegőminőség javítása érdekében – közölte a kínai államtanács csütörtökön közzétett akciótervben.

Létrehozva:

|

A terv szerint Kína 2025-re a 2020-as évhez képest tíz százalékkal kívánja csökkenteni a 2,5 mikrométernél finomabb szálló por sűrűségét, és a súlyos szennyezéssel járó napok számát 1 százalék alatt akarja tartani. Az intézkedések között megjelenik továbbá az új és tiszta energiaforrások fejlesztése, a földgáztermelés növelése, valamint a nagy energiafogyasztást és magas kibocsátást eredményező projektek visszaszorítása. A terv egyik célja, hogy a Peking-Tiencsin-Hopej régió és a környező területek szénfelhasználását 2025-ig a 2020-as szinthez képest mintegy tíz százalékkal csökkentsék, míg a Jangce folyó deltájában 5 százalékos csökkentést szeretnének elérni.

A kínai kormány továbbá célul tűzte ki, hogy 2025-re az alternatív vagy megújuló forrásokból származó energiafogyasztás a teljes fogyasztás mintegy húsz százalékát tegye ki. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében Kína az elektromos járművek használatát is ösztönözni fogja; így 2025-re a kulcsfontosságú régiókban, köztük Pekingben, Tiencsinben és Sanghajban, az autópályák töltőállomásainak legalább nyolcvan százalékán, más régiókban pedig legalább hatvan százalékán elektromos töltőállomásokat kell elhelyezni. Az északi és északnyugati régiók kulcsfontosságú bányászati csomópontjai körüli távolsági szénszállítás kilencven százalékát a vasútnak kell majd biztosítania, növelve emellett a vízi áruszállítást is – áll a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Klímaállóbb erdők épülhetnek a Vértes ritka tölgyeseinek segítségével

Különleges genetikai örökséget őriznek a Vértes molyhos tölgyesei egy kutatás szerint.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Vérteserdő Zrt., a bécsi Universität für Bodenkultur Wien (BOKU) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) közös kutatása szerint a Vértes és a Gerecse idős molyhostölgy-állományai olyan különleges genetikai örökséget őriznek, mely a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó erdők kialakításában is fontos szerepet kaphat. A Vérteserdő Zrt. MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a kutatás a jövő erdőgazdálkodása számára is hasznosítható eredményeket hozott – írja az alternativenergia.hu. Felidézték, hogy a Vérteserdő Zrt., a bécsi BOKU egyetem és a MATE együttműködésében 2023-ban kezdődött meg a Vértes és a Gerecse különösen száraz termőhelyein élő, idős molyhostölgy-állományok genetikai vizsgálata. A kutatás célja a molyhos tölgy (Quercus pubescens) északi, izolált populációi genetikai diverzitásának, valamint az arra ható tényezőknek a feltárása volt.

A szakemberek 2023 februárjában Tatabánya és Csákvár térségében gyűjtöttek hajtásmintákat egymástól elkülönülő molyhostölgy-populációkból, május végén pedig ismét felkeresték a kijelölt fákat, és leveles hajtásokat gyűjtöttek. A közlemény szerint az Annals of Botany nemzetközi tudományos folyóiratban is bemutatott kutatás egyik legérdekesebb megállapítása szerint a Vértesben és a Gerecsében vizsgált állományok olyan genetikai sajátosságokat őriznek, amelyek az Appennini-félsziget tölgyállományaival mutatnak kapcsolatot. Ez eltér több más hazai és közép-európai állomány genetikai eredetétől, ezért a térség molyhos tölgyesei természetvédelmi és erdészeti génmegőrzés szempontjából is különösen értékesek – hívták fel a figyelmet.

“A Vérteserdő Zrt. már évekkel ezelőtt felismerte, hogy a klímaváltozással járó erdészeti feladatokkal leghatékonyabban tudományos és gyakorlati szakemberek szoros együttműködésével birkózhatunk meg. Abban bízunk, hogy a mostani kutatás hamarosan az erdészeti operatív munkába átültethető megoldásokkal segíti a hazai erdők klímaadaptációját” – idézi a közlemény Bakos Pétert, a Vérteserdő Zrt. természetvédelmi és erdőtervezési osztályvezetőjét.

Advertisement

Mint írták, a kutatás következő szakaszában a mintaterületek közelében található kocsánytalan tölgyeket is megvizsgálják. Ennek segítségével pontosabban feltárható a két tölgyfaj közötti természetes hibridizáció, valamint kiválaszthatók lehetnek azok az állományok és egyedek, amelyek szaporítóanyaga a jövő erdősítéseiben és állománykiegészítéseiben is felhasználható. A megfelelő helyről származó makkból nevelt csemeték hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a Vérteserdő működési területén a jövőben szárazságtűrőbb, stabilabb és a klímaváltozás hatásaival szemben ellenállóbb erdők alakuljanak ki – hangsúlyozták.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák