Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kína új akciótervet mutatott be a levegőminőség javítására

Kína “szigorúan és észszerűen” fogja szabályozni a teljes szénfelhasználást és korlátozni fogja a nagy kibocsátású projekteket a levegőminőség javítása érdekében – közölte a kínai államtanács csütörtökön közzétett akciótervben.

Létrehozva:

|

A terv szerint Kína 2025-re a 2020-as évhez képest tíz százalékkal kívánja csökkenteni a 2,5 mikrométernél finomabb szálló por sűrűségét, és a súlyos szennyezéssel járó napok számát 1 százalék alatt akarja tartani. Az intézkedések között megjelenik továbbá az új és tiszta energiaforrások fejlesztése, a földgáztermelés növelése, valamint a nagy energiafogyasztást és magas kibocsátást eredményező projektek visszaszorítása. A terv egyik célja, hogy a Peking-Tiencsin-Hopej régió és a környező területek szénfelhasználását 2025-ig a 2020-as szinthez képest mintegy tíz százalékkal csökkentsék, míg a Jangce folyó deltájában 5 százalékos csökkentést szeretnének elérni.

A kínai kormány továbbá célul tűzte ki, hogy 2025-re az alternatív vagy megújuló forrásokból származó energiafogyasztás a teljes fogyasztás mintegy húsz százalékát tegye ki. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében Kína az elektromos járművek használatát is ösztönözni fogja; így 2025-re a kulcsfontosságú régiókban, köztük Pekingben, Tiencsinben és Sanghajban, az autópályák töltőállomásainak legalább nyolcvan százalékán, más régiókban pedig legalább hatvan százalékán elektromos töltőállomásokat kell elhelyezni. Az északi és északnyugati régiók kulcsfontosságú bányászati csomópontjai körüli távolsági szénszállítás kilencven százalékát a vasútnak kell majd biztosítania, növelve emellett a vízi áruszállítást is – áll a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Az atomenergia reneszánsza: Magyarország a fenntartható és stabil áramtermelés élvonalában

Vizsgálhatják a korszerű atomerőművek telepítésének lehetőségét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az atomenergia központi szerepet tölt be a magyar fogyasztók biztonságos, tiszta és megfizethető ellátásában – írja az alternativenergia.hu. A gyors ütemben növekvő áramigények a zöldenergia-termelők mellett a leghatékonyabban karbonmentes atomerőművekkel szolgálhatók ki. A kis moduláris reaktorok (SMR) létesítése egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb lehet, üzemeltetésük hozzájárulhat a klímavédelmi célok teljesítéséhez és a zöld átálláshoz, megerősítheti Magyarország ellátásbiztonságát és technológiai függetlenségét – közölték. Az EM tájékoztatója szerint az áramtermelésben Franciaország és Szlovákia után Magyarország támaszkodik a harmadik legnagyobb arányban atomenergiára Európában. A Paksi Atomerőmű a legjelentősebb hazai energiatermelőként a hazánkban előállított villamos energia 45 százalékát adja, az áramfelhasználás harmadát biztosítja. A meglévő blokkok üzemidejük folyamatban lévő újabb meghosszabbításával akár a 2050-es évek derekáig termelhetnek megbízhatóan, stabilan tiszta és olcsó áramot. A felgyorsult lakossági és ipari elektrifikációval ugyanakkor az áramigények nagyarányú és lendületes növekedése várható. A szükségletek megugrását minden lehetséges eszközzel ellensúlyozni kell, a paksi bővítésen túl ezért érdemes foglalkozni az új megoldások nyomon követésével is – hangsúlyozták.

Az atomenergia reneszánszát éli a világban, azt már az Európai Bizottság is fenntarthatóként ismeri el. Az uniós tagállamok többsége osztja azt a meggyőződést, hogy az atomenergiára szükség van a fogyasztók biztonságos ellátása érdekében. A tavaszi spanyol-portugál áramszünet nyilvánvalóvá tette, hogy a hagyományos alaperőművek nélkülözhetetlenek a szolgáltatások zavartalanságához. A kis moduláris reaktorok (SMR-ek) a nukleáris energiatermelés új generációját képviselik, kompaktabb, rugalmasabb megoldást kínálnak. Felépítésük lehetővé teszi az újabb termelő egységek fokozatos, az igényekhez igazodó, költséghatékonyabb telepítését.

Az SMR-ek szerepet kaphatnak a klímasemlegességi törekvések teljesítésében, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében és az energiarendszerek decentralizálásában is. Alkalmazásukat a közép-európai régió számos országa (mások mellett Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Románia) tervezi. A technológiai fejlesztések előrehaladásának ismeretében a telepítések a következő évtizedben várhatók. A gyártói kapacitásokra figyelemmel azonban hazánkban is időszerű elkezdeni a felkészülést – fejtették ki.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák