Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Királyi kitüntetést kapott David Attenborough

Létrehozva:

|

Királyi kitüntetést kapott David Attenborough a wales-i hercegtől a televíziózás, a műsorkészítés és a természetvédelem területén tett szolgálataiért.

Károly herceg szerdán, a windsori kastélyban tartott ceremónián adta át a kitüntetést a 96 éves természettudósnak – írta a BBC hírportálja. Sir Davidet a királynő 1985-ben ütötte lovaggá. Legújabb kitüntetése, a Szent Mihály és Szent György Rend nagy lovagkeresztje még rangosabb elismerés, melyet a természet világáról szóló, nemrégiben készült dokumentumfilmjei, valamint a klímaváltozás elleni harca elismeréséül ítélték oda neki. A népszerű brit televíziós személyiség – többek között a Bolygónk, a Föld vagy Az óceán mélyén készítője – látható volt a Buckingham-palota előtt tartott koncert egy részében, amellyel II. Erzsébet királynő platinajubileumát ünnepelték. Egy Attenborough-ról készült klipet vetítettek a palotára, a cambridge-i herceg pedig felhívta a figyelmet a “látnok környezetvédők” munkájára. Szerdán Windsorban Attenborough mellett Gary Lightbody, a Snow Patrol énekese is átvehette a Brit Birodalom Rendje kitüntetést zenei munkásságáért és észak-írországi karitatív tevékenységéért, Toby Jones színész pedig a dráma területén elért eredményeiért kapta meg az elismerést.

 

Advertisement

 

Kép: Netflix

Advertisement

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák