Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kisebb emberek lesznek a jövőben a globális felmelegedés miatt

Létrehozva:

|

A globális felmelegedés miatt csökkenhet az emberi test mérete, mivel úgy tűnik, a kisebb emlősök jobban bírják az emelkedő hőmérsékletet az ősi kövületek egy vezető szakértője szerint.

Előre jelezheti az ember jövőjét az, ahogy korábban más emlősfajok reagáltak a klímaváltozásra – idézte a The Guardian keddi online kiadása Steve Brusatte-et, az Edinburgh-i Egyetem paleontológusát. Az ember jelenlegi helyzetét az ősi lovakéhoz hasonlította, amelyek kisebb termetűek lettek mintegy 55 millió évvel ezelőtt, az úgynevezett paleocén-eocén hőmérsékleti (termális) maximum (PETM) korszaka idején. “Nagyszerű kövületek állnak rendelkezésünkre a legutóbbi nagy földtörténeti felmelegedés idejéből. Hátborzongató a hasonlóság a jelenlegivel” – mondta. Könyvében – The Rise and Reign of the Mammals (Az emlősök felemelkedése és uralma) – megjegyzi, hogy a mai világ melegebb részein élő emlősök gyakran kisebbek, mint a hűvösebb területeken élők, ez a Bergmann-szabályként ismert ökológiai elv.

Noha az okok nem teljesen ismertek, valószínű, hogy a kisebb állatok bőrfelülete a térfogatukhoz képest nagyobb a termetesebbekhez képest, így könnyebb levezetni a felesleges hőt – írta. A könyv megjelenése előtt a lapnak elmondta, hogy a zsugorodás “a klímaváltozással való megküzdés gyakori módja”. Ez nem azt jelenti, hogy minden emlős kisebb lett, de úgy tűnik, ez az általános trükk, amikor gyorsan emelkedik a hőmérséklet – tette hozzá. Ha a hőmérséklet valóban gyorsan nő, könnyen lehetséges, hogy az emberi testméret csökkenni fog – magyarázta.

Advertisement

Nem minden szakértő vallja, hogy az emelkedő hőmérséklettel mérséklődik az emlősfajok testmérete. Adrian Lister, a londoni Természettudományi Múzeum kutatója szerint gyenge a bizonyíték, amelyet a tanulmány bemutat, ellenben a hőmérséklet és az emlősök mérete közti összefüggés oka gyakran a rendelkezésre álló élelem szűkössége. Lister azt a vélekedést sem osztja, hogy az ember “összemegy” a globális felmelegedés miatt. “Az embernél már nem igazán működik a természetes szelekció. Ha így lenne, akkor azt kellene látnunk, hogy a nagyobb testű emberek a klímaváltozás miatt meghalnak, mielőtt utódaik születnének. Nincs ilyen a mai világban. Ruhát viselünk, fűtünk és klímaberendezésünk van arra az esetre, ha túl nagy a meleg” – mondta a kutató.

Advertisement

Zöldinfó

Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást

Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.

Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.

Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák