Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kisebb emberek lesznek a jövőben a globális felmelegedés miatt

Létrehozva:

|

A globális felmelegedés miatt csökkenhet az emberi test mérete, mivel úgy tűnik, a kisebb emlősök jobban bírják az emelkedő hőmérsékletet az ősi kövületek egy vezető szakértője szerint.

Előre jelezheti az ember jövőjét az, ahogy korábban más emlősfajok reagáltak a klímaváltozásra – idézte a The Guardian keddi online kiadása Steve Brusatte-et, az Edinburgh-i Egyetem paleontológusát. Az ember jelenlegi helyzetét az ősi lovakéhoz hasonlította, amelyek kisebb termetűek lettek mintegy 55 millió évvel ezelőtt, az úgynevezett paleocén-eocén hőmérsékleti (termális) maximum (PETM) korszaka idején. “Nagyszerű kövületek állnak rendelkezésünkre a legutóbbi nagy földtörténeti felmelegedés idejéből. Hátborzongató a hasonlóság a jelenlegivel” – mondta. Könyvében – The Rise and Reign of the Mammals (Az emlősök felemelkedése és uralma) – megjegyzi, hogy a mai világ melegebb részein élő emlősök gyakran kisebbek, mint a hűvösebb területeken élők, ez a Bergmann-szabályként ismert ökológiai elv.

Noha az okok nem teljesen ismertek, valószínű, hogy a kisebb állatok bőrfelülete a térfogatukhoz képest nagyobb a termetesebbekhez képest, így könnyebb levezetni a felesleges hőt – írta. A könyv megjelenése előtt a lapnak elmondta, hogy a zsugorodás “a klímaváltozással való megküzdés gyakori módja”. Ez nem azt jelenti, hogy minden emlős kisebb lett, de úgy tűnik, ez az általános trükk, amikor gyorsan emelkedik a hőmérséklet – tette hozzá. Ha a hőmérséklet valóban gyorsan nő, könnyen lehetséges, hogy az emberi testméret csökkenni fog – magyarázta.

Advertisement

Nem minden szakértő vallja, hogy az emelkedő hőmérséklettel mérséklődik az emlősfajok testmérete. Adrian Lister, a londoni Természettudományi Múzeum kutatója szerint gyenge a bizonyíték, amelyet a tanulmány bemutat, ellenben a hőmérséklet és az emlősök mérete közti összefüggés oka gyakran a rendelkezésre álló élelem szűkössége. Lister azt a vélekedést sem osztja, hogy az ember “összemegy” a globális felmelegedés miatt. “Az embernél már nem igazán működik a természetes szelekció. Ha így lenne, akkor azt kellene látnunk, hogy a nagyobb testű emberek a klímaváltozás miatt meghalnak, mielőtt utódaik születnének. Nincs ilyen a mai világban. Ruhát viselünk, fűtünk és klímaberendezésünk van arra az esetre, ha túl nagy a meleg” – mondta a kutató.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák