Zöldinfó
Kisebb emberek lesznek a jövőben a globális felmelegedés miatt
A globális felmelegedés miatt csökkenhet az emberi test mérete, mivel úgy tűnik, a kisebb emlősök jobban bírják az emelkedő hőmérsékletet az ősi kövületek egy vezető szakértője szerint.
Előre jelezheti az ember jövőjét az, ahogy korábban más emlősfajok reagáltak a klímaváltozásra – idézte a The Guardian keddi online kiadása Steve Brusatte-et, az Edinburgh-i Egyetem paleontológusát. Az ember jelenlegi helyzetét az ősi lovakéhoz hasonlította, amelyek kisebb termetűek lettek mintegy 55 millió évvel ezelőtt, az úgynevezett paleocén-eocén hőmérsékleti (termális) maximum (PETM) korszaka idején. “Nagyszerű kövületek állnak rendelkezésünkre a legutóbbi nagy földtörténeti felmelegedés idejéből. Hátborzongató a hasonlóság a jelenlegivel” – mondta. Könyvében – The Rise and Reign of the Mammals (Az emlősök felemelkedése és uralma) – megjegyzi, hogy a mai világ melegebb részein élő emlősök gyakran kisebbek, mint a hűvösebb területeken élők, ez a Bergmann-szabályként ismert ökológiai elv.
Noha az okok nem teljesen ismertek, valószínű, hogy a kisebb állatok bőrfelülete a térfogatukhoz képest nagyobb a termetesebbekhez képest, így könnyebb levezetni a felesleges hőt – írta. A könyv megjelenése előtt a lapnak elmondta, hogy a zsugorodás “a klímaváltozással való megküzdés gyakori módja”. Ez nem azt jelenti, hogy minden emlős kisebb lett, de úgy tűnik, ez az általános trükk, amikor gyorsan emelkedik a hőmérséklet – tette hozzá. Ha a hőmérséklet valóban gyorsan nő, könnyen lehetséges, hogy az emberi testméret csökkenni fog – magyarázta.
Nem minden szakértő vallja, hogy az emelkedő hőmérséklettel mérséklődik az emlősfajok testmérete. Adrian Lister, a londoni Természettudományi Múzeum kutatója szerint gyenge a bizonyíték, amelyet a tanulmány bemutat, ellenben a hőmérséklet és az emlősök mérete közti összefüggés oka gyakran a rendelkezésre álló élelem szűkössége. Lister azt a vélekedést sem osztja, hogy az ember “összemegy” a globális felmelegedés miatt. “Az embernél már nem igazán működik a természetes szelekció. Ha így lenne, akkor azt kellene látnunk, hogy a nagyobb testű emberek a klímaváltozás miatt meghalnak, mielőtt utódaik születnének. Nincs ilyen a mai világban. Ruhát viselünk, fűtünk és klímaberendezésünk van arra az esetre, ha túl nagy a meleg” – mondta a kutató.
Zöldinfó
A városi hőség ellen is védekeznek: különleges zöldfejlesztés valósult meg
Megújult az oroszlányi Malom-tó környezete.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megújult az oroszlányi Malom-tó környezete – közölte a polgármester sajtótájékoztatóján. Az oroszlányi önkormányzat 300 millió forintos beruházással újította meg a Malom tó-környezetét. A fejlesztés kiemelt célja a csapadék helyben tartása és a városi hőszigethatás csökkentése – mondta Takács Károly (Fidesz-KDNP). A mintegy 10 hektáros terület egyharmadán újult meg a zöldfelület, összesen közel ötezer növényt ültettek el, 3500 négyzetméteren füvesítettek és egy esőkertet is kialakítottak – írja az alternativenergia.hu. A tó körül új sétány épült, valamint energiatakarékos, napelemes lámpákkal újították meg a közvilágítást, húsz gyeprácsos parkolót építettek, a meglévők burkolatát pedig felújították. A területen 16 térfigyelő kamerát telepítettek, a városi rendszerbe integrálva azokat – közölte a polgármester.
A tó halállományának védelmére két levegőztető szökőkutat helyeztek el, illetve a helyiek kikapcsolódására egy úszóstéget alakítottak ki, valamint új padokat, asztalokat és hulladékgyűjtőket telepítettek. A fejlesztés során új eszközökkel bővült a Brunszvik Óvodával szemközti játszótér, ahol az árnyékolás mellett ivókút épült, valamint kerékpártárolókat és pingpongasztalt telepítettek. A projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósult meg.
A Malom-tó mesterségesen létrehozott vízterület, mai formáját az 1970-es évek elejére alakították ki. A meder vájása során kinyert földből gátakat, töltéseket és a közeli lakótelepek altalaját építették meg. A városi tó a Vértesből érkező csapadékvíz és kisebb villámárvizek kezelésével a térség vízgazdálkodásának egyik kulcseleme.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaMi történik, ha kiesik a hazai olajfinomítás közel fele? A Mol most visszaállította a teljes kapacitást
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
