Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kockákba tömörített gyümölcsökkel a fenntartható folyadékfogyasztásért

Létrehozva:

|

Az Ausztriából indult Waterdrop vállalat innovatív Microdrink megoldásokat biztosít a fogyasztók számára prémium termékek és fenntartható élmények formájában. Az FMCG szektorban az egyik leggyorsabban fejlődő vállalat 13 országban van jelen Európában és az Egyesült Államokban, és 19 üzlettel rendelkezik világszerte. 

A Microdrinkek gyártása során az alapanyagokat gyengéden kiszárítják, majd apró kockákba tömörítik. Ezzel az eljárással fokozatosan szűrik ki a vizet a gyümölcsökből és növényekből, így megmarad azok természetes íze, valamint a bennük lévő vitaminok is. A waterdrop® üdítőkockák glutén-, laktóz- és cukormentesek, valamint nem tartalmaznak ízfokozókat sem mesterséges anyagokat. A Microdrinkeket egyszerűen 400-600 ml vízben kell feloldani és máris fogyaszthatók. 

Környezettudatos megoldás a víz ízesítésére

Advertisement

Jelenleg évente nagyjából 500 milliárd műanyag palackot gyártanak világszinten, amelynek a felét vízpalackozásra használnak. Ez a mennyiség több mint 8 millió tonna CO2 kibocsátásával jár. A kibocsátás csökkentésére jó megoldás lehet a környezetbarát opciók alkalmazása: a kulacsok használata, a víz otthoni tisztítása ‒ és az ízesítés. Utóbbira remek alternatíva a Microdrink, amelynek gyártása és forgalmazása 98%-kal kevesebb CO2-kibocsátással jár a palackozott italokhoz képest. 

Már Magyarországon is elérhető

Advertisement

A Waterdrop cég kapszulái 13 különböző ízkombinációban elérhetőek olyan fantázianeveken, mint a BOOST (fekete ribizli, bodza, acai), a YOUTH (barack, gyömbér, ginszeng), a GLOW (mangó, kaktuszgyümölcs, articsóka) vagy a ZEN (csillaggyümölcs, fehér tea, citromfű). Emellett az alapkínálatban további hat ízkombináció, a SKY, CLEAN, DEFENCE, LOVE, FOCUS és RELAX található. Az waterdrop® három koffeintartalmú (SHIRO, NERO és ORO), ún. Microenergy kockát is kifejlesztett, amelyekbe természetes koffeintartalmmal rendelkező és elismert élénkítő hatással rendelkező növények kerültek.

A Waterdrop az üdítőkockák mellett kiváló minőségű rozsdamentes acél-, valamint üveg- és fakulacsokat és kiegészítőket készít, melyek használata szintén hozzájárulhat a környezettudatos életszemlélethez. 

Advertisement

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

Advertisement

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák