Zöld Energia
Kókusz segíthet a napelemek működésének javításában
A napelem-hatékonyság növelésének egyik legjobb módszere a hűtés, a hőmérséklet csökkentéséhez azonban nem feltétlenül kellenek bonyolult berendezések.
A kókuszrost remek tulajdonságait sokan ismerik. Egy új tanulmány alapján az anyag a napelemek terén is hasznosítható. Egy indiai és maláj szakértőkből álló csoport azt vizsgálta, hogy miként befolyásolják a napelemeket a különböző passzív hűtési technikák – számol be az alternativenergia.hu. A kutatók a modulok közelébe telepített növények, illetve a panelek alatt elhelyezett kókuszrost hatásait is felmérték. Nagy meglepetésükre mindkét megoldás segítette a hőmérséklet mérséklését, illetve növelte a teljesítményhozamot. Sőt, egyenesen a kókuszrost bizonyult a leghatékonyabbnak.
A szakértők öt technikát teszteltek déli tájolású, 15 fokos dőlési szögű, 50 wattos polikristályos modulokon a délkelet-indiai Kumbakonamban. A növényeket a napelemektől mintegy 10 centiméterre helyezték el. A második módszerben a panelekre üvegházi hálót helyeztek, hogy elkerüljék a napnak való túlzott kitettséget. A harmadikban az előző két technikát kombinálták, míg a negyedikben vízzel átáztatott kókuszrostot tettek a modulok alá. Az ötödik módszert a fázisváltó anyagok adták. A csapat infravörös hőmérővel gyűjtötte az adatokat reggel 9 és délután 4 között. A modulok teljesítményét egy olyan napelemével vetették össze, amelynél semmilyen technikát nem alkalmaztak. A bizonytalanság az eredményekben 2 százalék. A kontrollpanel 17,8 volt feszültséget mutatott, a hűtési megoldásokkal az érték 18,1 és 20,3 között mozgott. A legjobban a kókuszrost teljesített, ennek hátterében az anyag jó nedvességmegtartó képessége állhat. A második helyen 20 volttal a növények és üvegházi hálók kombinációja végzett, a leggyengébben a háló teljesített.
A rendszer teljesítménye hűtés nélkül átlagosan 32,6 watt volt, ez a hőmérséklet csökkentésével ez 10,82 és 36,38 watt közé módosult. A nagy eltérést a hűtési rendszerek okozta áramlási változások okozhatták. A kókuszrost ugyanakkor ezen a téren is jól szerepelt, az átlagos teljesítményt 36,38-ra növelte. A teljesítményhozam terén az anyag 11,34 százalékos javulást hozott, míg a második legjobbak, 7,34 százalékkal, a növények lettek. A leglátványosabb, 14 Celsius-fokos modulhőmérséklet-csökkenést a háló és a növények együttesen okozták.
Zöld Energia
2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon
Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.
Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.
A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.
A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaKözel 17 százalékkal nőttek az üzemanyagárak egy év alatt az EU-ban
