A napelem-hatékonyság növelésének egyik legjobb módszere a hűtés, a hőmérséklet csökkentéséhez azonban nem feltétlenül kellenek bonyolult berendezések.

A kókuszrost remek tulajdonságait sokan ismerik. Egy új tanulmány alapján az anyag a napelemek terén is hasznosítható. Egy indiai és maláj szakértőkből álló csoport azt vizsgálta, hogy miként befolyásolják a napelemeket a különböző passzív hűtési technikák – számol be az alternativenergia.hu. A kutatók a modulok közelébe telepített növények, illetve a panelek alatt elhelyezett kókuszrost hatásait is felmérték. Nagy meglepetésükre mindkét megoldás segítette a hőmérséklet mérséklését, illetve növelte a teljesítményhozamot. Sőt, egyenesen a kókuszrost bizonyult a leghatékonyabbnak.

A szakértők öt technikát teszteltek déli tájolású, 15 fokos dőlési szögű, 50 wattos polikristályos modulokon a délkelet-indiai Kumbakonamban. A növényeket a napelemektől mintegy 10 centiméterre helyezték el. A második módszerben a panelekre üvegházi hálót helyeztek, hogy elkerüljék a napnak való túlzott kitettséget. A harmadikban az előző két technikát kombinálták, míg a negyedikben vízzel átáztatott kókuszrostot tettek a modulok alá. Az ötödik módszert a fázisváltó anyagok adták. A csapat infravörös hőmérővel gyűjtötte az adatokat reggel 9 és délután 4 között. A modulok teljesítményét egy olyan napelemével vetették össze, amelynél semmilyen technikát nem alkalmaztak. A bizonytalanság az eredményekben 2 százalék. A kontrollpanel 17,8 volt feszültséget mutatott, a hűtési megoldásokkal az érték 18,1 és 20,3 között mozgott. A legjobban a kókuszrost teljesített, ennek hátterében az anyag jó nedvességmegtartó képessége állhat. A második helyen 20 volttal a növények és üvegházi hálók kombinációja végzett, a leggyengébben a háló teljesített.

A rendszer teljesítménye hűtés nélkül átlagosan 32,6 watt volt, ez a hőmérséklet csökkentésével ez 10,82 és 36,38 watt közé módosult. A nagy eltérést a hűtési rendszerek okozta áramlási változások okozhatták. A kókuszrost ugyanakkor ezen a téren is jól szerepelt, az átlagos teljesítményt 36,38-ra növelte. A teljesítményhozam terén az anyag 11,34 százalékos javulást hozott, míg a második legjobbak, 7,34 százalékkal, a növények lettek. A leglátványosabb, 14 Celsius-fokos modulhőmérséklet-csökkenést a háló és a növények együttesen okozták.