Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Költséghatékony termálvíz-visszasajtolási technológiát fejlesztett cégekkel közösen a Pécsi Tudományegyetem

Költséghatékony termálvíz-visszasajtolási technológiát fejlesztett cégekkel közösen a Pécsi Tudományegyetem, az európai uniós támogatással megvalósult projekt a fenntartható geotermikus energiatermelést támogatja – közölte a Pécsi Tudományegyetem csütörtökön az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A 2,651 milliárd forint összköltségű projekt a Széchenyi 2020 programban valósult meg, 1,474 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból – tájékoztattak. A programot a Mecsekérc Zrt. vezette, részt vett benne a Pécsi Tudományegyetem, a Rotaqua Kft. és a Kőmérő Kft. A projekt célja költséghatékony technológiák kifejlesztése volt, amellyel úgy valósul meg a fenntartható geotermikus energiatermelés, hogy a kinyert termálvizet ugyanazon porózus vízadó rétegbe sajtolják vissza – közölték. A projekt a visszasajtolási módszertanhoz is tapasztalatot és szaktudást adott hozzá. Ezzel lehetőség nyílik olyan kutak kialakítására, amelyekben a földrétegek károsodása nélkül lehet a termálvizet visszasajtolni. A projekt hozzájárul a hazai termálvízkincs fenntartható hasznosításához, valamint a geotermikus energia környezettudatos termeléséhez – hangsúlyozzák a közleményben, hozzátéve: a geotermikus energiát hasznosító megfizethető, korszerű és hatékony technológiák iránt Európa-szerte igény van.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák