Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Költséghatékony termálvíz-visszasajtolási technológiát fejlesztett cégekkel közösen a Pécsi Tudományegyetem

Költséghatékony termálvíz-visszasajtolási technológiát fejlesztett cégekkel közösen a Pécsi Tudományegyetem, az európai uniós támogatással megvalósult projekt a fenntartható geotermikus energiatermelést támogatja – közölte a Pécsi Tudományegyetem csütörtökön az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A 2,651 milliárd forint összköltségű projekt a Széchenyi 2020 programban valósult meg, 1,474 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból – tájékoztattak. A programot a Mecsekérc Zrt. vezette, részt vett benne a Pécsi Tudományegyetem, a Rotaqua Kft. és a Kőmérő Kft. A projekt célja költséghatékony technológiák kifejlesztése volt, amellyel úgy valósul meg a fenntartható geotermikus energiatermelés, hogy a kinyert termálvizet ugyanazon porózus vízadó rétegbe sajtolják vissza – közölték. A projekt a visszasajtolási módszertanhoz is tapasztalatot és szaktudást adott hozzá. Ezzel lehetőség nyílik olyan kutak kialakítására, amelyekben a földrétegek károsodása nélkül lehet a termálvizet visszasajtolni. A projekt hozzájárul a hazai termálvízkincs fenntartható hasznosításához, valamint a geotermikus energia környezettudatos termeléséhez – hangsúlyozzák a közleményben, hozzátéve: a geotermikus energiát hasznosító megfizethető, korszerű és hatékony technológiák iránt Európa-szerte igény van.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Emberi beavatkozás nyomai és végzetes következmények egy elszigetelt teknősszigeten

A túlzottan eltolódott ivararány miatt tömeges pusztulás fenyegeti a teknősöket a Preszpa-tóban található Golem Grad szigetén.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Dragan Arszovszki kutatása szerint a szigeten minden ivarérett nőstényre átlagosan 19 hím jut, ami rendkívül erős szexuális agresszióhoz vezet – írja az alternativenergia.hu. A nőstények folyamatos üldöztetésnek, stressznek és fizikai sérüléseknek vannak kitéve, és menekülés közben gyakran a meredek sziklafalakról zuhannak a mélybe. A kutatás eredményeit a közelmúltban közölte az Ecology Letters című tudományos folyóirat, ami a nemzetközi tudományos érdeklődés középpontjába helyezte az északmacedón teknősöket – közölte a Meta.mk északmacedón hírportál. A beszámoló szerint a szigeten mintegy ezer szárazföldi teknős él, ami első látásra stabil és sűrű populációnak tűnik, azonban a kutatók szerint a nemek arányának szélsőséges felborulása hosszú távon a faj helyi összeomlásához vezethet. Az adatok alapján a nőstények éves túlélési aránya mindössze 84 százalék, míg a hímeké eléri a 98 százalékot. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, számítások szerint 2083-ra eltűnhet az utolsó nőstény teknős is a szigetről.

Dragan Arszovszki közölte: a kutatók ösztönösen beavatkoznának, ugyanakkor egy ilyen döntést nem lehet előzetes megfontolás nélkül meghozni, ezért szakértők bevonásával tanácskoznak majd arról, hogy szükséges-e beavatkozás, vagy a természetes folyamatokat kell érvényesülni hagyni. A kutató rámutatott: a természetben gyakran uralkodnak kegyetlen túlélési feltételek, és más fajok is hasonló problémákkal nézhetnek szembe, ám ezek sokszor rejtve maradnak. A tudományos közösség számára továbbra is rejtély, miként kerültek a teknősök a szigetre, mivel nem képesek átúszni a tavat. Az egyik feltételezés szerint emberek telepítették be őket, ráadásul egyenlőtlen ivararányban. A legidősebb hímek páncélján látható bevésett számok is emberi beavatkozásra utalhatnak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák