Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Költséghatékony termálvíz-visszasajtolási technológiát fejlesztett cégekkel közösen a Pécsi Tudományegyetem

Költséghatékony termálvíz-visszasajtolási technológiát fejlesztett cégekkel közösen a Pécsi Tudományegyetem, az európai uniós támogatással megvalósult projekt a fenntartható geotermikus energiatermelést támogatja – közölte a Pécsi Tudományegyetem csütörtökön az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A 2,651 milliárd forint összköltségű projekt a Széchenyi 2020 programban valósult meg, 1,474 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból – tájékoztattak. A programot a Mecsekérc Zrt. vezette, részt vett benne a Pécsi Tudományegyetem, a Rotaqua Kft. és a Kőmérő Kft. A projekt célja költséghatékony technológiák kifejlesztése volt, amellyel úgy valósul meg a fenntartható geotermikus energiatermelés, hogy a kinyert termálvizet ugyanazon porózus vízadó rétegbe sajtolják vissza – közölték. A projekt a visszasajtolási módszertanhoz is tapasztalatot és szaktudást adott hozzá. Ezzel lehetőség nyílik olyan kutak kialakítására, amelyekben a földrétegek károsodása nélkül lehet a termálvizet visszasajtolni. A projekt hozzájárul a hazai termálvízkincs fenntartható hasznosításához, valamint a geotermikus energia környezettudatos termeléséhez – hangsúlyozzák a közleményben, hozzátéve: a geotermikus energiát hasznosító megfizethető, korszerű és hatékony technológiák iránt Európa-szerte igény van.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

A városi hőség ellen a zöld infrastruktúra lehet a legjobb megoldás

A természetes légkondicionáló az egyetlen tartós fegyver a sorozatos hőhullámok ellen.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A hőség elleni küzdelemben a professzionálisan tervezett, kivitelezett és fenntartott zöldfelületek, valamint a hazai nevelésű, klímarezisztens növényanyag jelentik az egyetlen valódi, hosszú távú és fenntartható megoldást – közölte az alternativenergia.hu. Azt írták: a Magyarországot sújtó, tartós hőkupola és a másod-, illetve harmadfokú hőségriasztások rávilágítanak arra, hogy a betonba zárt településeink védtelenek a klímaváltozás hatásaival szemben. A városi hősziget-effektus miatt a burkolt felületek akár 15-20 °C-kal is forróbbak lehetnek a környezetüknél, a légkondicionálók pedig miközben a belső tereket hűtik, tovább fűtik az utcákat. Ezzel szemben a növényzet komplex, biológiai úton csökkenti a forróságot – tették hozzá.

Közleményükben felhívták a figyelmet arra, hogy a tartós kánikula és a városi hőszigethatás nemcsak egészségügyi kockázatot, hanem súlyos gazdasági terhet is jelent a lakosságnak és a településeknek az egekbe szökő hűtési költségek miatt. Úgy fogalmaztak, ezzel szemben a tudatosan tervezett zöld infrastruktúra a leghatékonyabb megtérülő befektetés a klímaválsággal szemben. Emlékeztettek, ahhoz, hogy a városaink élhetőek maradjanak, a teljes szakmai láncolat összehangolt munkájára van szükség. Ez a hazai faiskolákban és dísznövénykertészetekben kezdődik, majd a tudatos tájépítészeti tervezéssel, a szakszerű kivitelezéssel és a tervszerű fenntartással zárul.

Jelezték a zöld infrastruktúra védelmi vonalainak fontosságát, mint a párologtatás, a hűtés, az aktív árnyékolás valamint az oxigéntermelés és a porszűrés. A szervezet a partnerséget is felajánlotta az önkormányzatoknak, a döntéshozóknak és a lakosságnak egyaránt azért, hogy a zöld védjegyek és a szakmai szabványok mentén közösen alakítsák át a településeket hőségálló otthonokká.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák