Zöldinfó
Komplex vízkármentesítés és korszerű esőkertek Pomázon
A projekt 2025 márciusára megvalósult vállalásai voltak: a város integrált vízgazdálkodásának, így a csapadékvíz-gazdálkodási rendszerének fejlesztése, környezetbiztonságának növelése és a környezeti állapotának javítása.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával megvalósuló projektben a Messelia-hegyen a Radnóti utca környékén és a Goethe utcában összesen 940 folyóméter csapadékvíz-elvezető infrastruktúra kialakítása valósul meg a kapcsolódó műszaki elemekkel: folyóka, szivárgó tisztító akna, hordalékfogó zsomp létrehozásával. A 355 millió forint összértékű beruházás tartalmazza Pomáz Város Önkormányzatának mintegy 80 millió forintos önrészét.
Kékinfrastruktúra fejlesztése = vízkárcsökkentés + a környezet állapotának javítása
A projektek köszönhetően jelentős mértékben, 600 négyzetméterrel növekedett a biológiailag aktív zöld- és vízfelület Pomázon. Mindazonáltal mostantól a helyben hasznosított, életet adó, természeti kincsként kezelendő csapadékmennyiség évente 215 000 köbméterre emelkedett. A csapadékvíz megtartásához ugyanis hatékony, természetalapú vízgazdálkodási megoldások szükségesek, ilyenek például a – fejlesztés részeként a pomázi városrészekben kialakított – esőkertek. Az ilyen módon elárasztott területnek többféle haszna van. A víz nem csak átfolyik a területen, hanem a mélyedésbe terelt víznek lesz ideje a talajba szivárogni. A talaj, mint természetes szűrő és a beültetett növényzet megtisztítja az esővizet, ami így jobb minőségben kerülhet vissza a befogadó vízfolyásba. Ráadásul a hagyományos gyephez képest az esőkertek 30 százalékkal több vizet juttatnak a talajba.
Zöldinfó
A klímaváltozás miatt gyakoribbak lehetnek az erdőtüzek Szerbiában
Évtizedekig tarthat a leégett Delibláti-homokpuszta erdeinek helyreállítása.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Évtizedekig tarthat a nyári tűzvészben súlyosan károsodott Delibláti-homokpuszta erdeinek helyreállítása, a szakemberek pedig azt vizsgálják, milyen, a szárazságnak és az erdőtüzeknek ellenállóbb fafajokkal lehetne újratelepíteni a területet – olvasható az alternativenergia.hu. A szerbiai közszolgálati televízió beszámolója szerint jelenleg nincsenek aktív tűzfészkek a homokpusztán, a tűzoltók azonban továbbra is figyelik a helyzet alakulását. A térségben korábban ritkának számítottak a nagy erdőtüzek, a globális felmelegedés következtében azonban a szakemberek szerint a jövőben gyakoribbá válhatnak. Szakemberek szerint csak a tűz okozta károk teljes felmérése körülbelül egy évet vehet igénybe. Ezt követően fokozatosan el kell távolítani a megsemmisült, félig elégett vagy meggyengült fákat, amelyek egyrészt növelhetik egy újabb tűz kialakulásának veszélyét, másrészt kedvező körülményeket teremthetnek az egészséges erdőket veszélyeztető szúfélék elszaporodásához.
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen fafajokat telepítsenek a leégett területekre. A szakértők szerint a könnyen lángra kapó tűlevelűek helyett nyír, nyár, kőris és tölgy ültetése is szóba jöhet. A feketefenyő és az akác több mint kétszáz éve része a Delibláti-homokpuszta tájképének, az ezekkel újratelepített területek azonban már az 1996-os és a 2007-es nagy tűzvészekben is jelentős károkat szenvedtek.
Az Európai Erdőtűz-információs Rendszer (EFFIS) adatai szerint 2023 és 2025 között volt ebben az évszázadban a legsúlyosabb hároméves időszak Szerbiában az erdőtüzek száma és kiterjedése alapján. Az idei nyáron a Delibláti-homokpusztát sújtó tűz volt az egyik legsúlyosabb: mintegy 4000 hektár természetvédelmi területet érintett a tűz, ebből több mint 3100 hektár erdő.
A Delibláti-homokpuszta a Pannon-medence egyik legértékesebb természetes területe. A dűnék, a sztyeppek, az erdők, a mocsaras élőhelyek és a Duna közelsége különleges élőhelyegyüttest alakított ki, amelyben több mint 900 növényfaj, alfaj és változat található. Ezek között számos ritka, reliktum-, endemikus és szubendemikus faj van.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKözel 17 százalékkal nőttek az üzemanyagárak egy év alatt az EU-ban
