Zöldinfó
Komplex vízkármentesítés és korszerű esőkertek Pomázon
A projekt 2025 márciusára megvalósult vállalásai voltak: a város integrált vízgazdálkodásának, így a csapadékvíz-gazdálkodási rendszerének fejlesztése, környezetbiztonságának növelése és a környezeti állapotának javítása.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával megvalósuló projektben a Messelia-hegyen a Radnóti utca környékén és a Goethe utcában összesen 940 folyóméter csapadékvíz-elvezető infrastruktúra kialakítása valósul meg a kapcsolódó műszaki elemekkel: folyóka, szivárgó tisztító akna, hordalékfogó zsomp létrehozásával. A 355 millió forint összértékű beruházás tartalmazza Pomáz Város Önkormányzatának mintegy 80 millió forintos önrészét.
Kékinfrastruktúra fejlesztése = vízkárcsökkentés + a környezet állapotának javítása
A projektek köszönhetően jelentős mértékben, 600 négyzetméterrel növekedett a biológiailag aktív zöld- és vízfelület Pomázon. Mindazonáltal mostantól a helyben hasznosított, életet adó, természeti kincsként kezelendő csapadékmennyiség évente 215 000 köbméterre emelkedett. A csapadékvíz megtartásához ugyanis hatékony, természetalapú vízgazdálkodási megoldások szükségesek, ilyenek például a – fejlesztés részeként a pomázi városrészekben kialakított – esőkertek. Az ilyen módon elárasztott területnek többféle haszna van. A víz nem csak átfolyik a területen, hanem a mélyedésbe terelt víznek lesz ideje a talajba szivárogni. A talaj, mint természetes szűrő és a beültetett növényzet megtisztítja az esővizet, ami így jobb minőségben kerülhet vissza a befogadó vízfolyásba. Ráadásul a hagyományos gyephez képest az esőkertek 30 százalékkal több vizet juttatnak a talajba.
Zöldinfó
A válaszadók 77 százaléka a természetvédelmet helyezné előtérbe a Balatonnál
A magyarok többsége szigorúbban védené a Balatont a túlzott beépítéstől.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Balaton védelmét a többség az államtól várja, és akár a természeti kockázattal járó beruházások felfüggesztését, az ilyen területeket érintő állami kisajátítást vagy az építési tilalom bevezetését is támogatná – derül ki a 21 Kutatóközpont októberi, reprezentatív országos kutatásából. A kutatóközpont kedden az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a felmérés 2026. október 13–15. között zajlott, ezer fő megkérdezésével, az European Climate Foundation megrendelésére – írja az alternativenergia.hu. Az eredmények szerint a megkérdezettek 65 százaléka gondolja úgy, hogy a Balaton partját túlságosan beépítették az elmúlt időszakban, míg 15 százalék ezzel ellentétes véleményen van. A válaszadók ötöde nem tudott véleményt formálni a kérdésben. A megkérdezettek 60 százaléka szerint nincs elég szabadstrand a Balaton partján, 20 százalék viszont úgy véli, hogy elegendő a hozzáférhető partszakasz.
A Balaton-parti beépítésekről a válaszadók több mint háromnegyede, 77 százaléka szerint elsősorban a természetvédelmi szempontokat kellene figyelembe venni, míg 13 százalék inkább a gazdasági és befektetői szempontokat helyezné előtérbe. Azzal, hogy fel kellene-e függeszteni a beruházások engedélyezését, illetve kivitelezését mindaddig, amíg tudományos vizsgálat készül a környezeti hatásokról, a válaszadók 44 százaléka teljes mértékben egyetért. További 28 százalék inkább támogatná az intézkedést, míg 23 százalék ellenezné a felfüggesztést.
A megkérdezettek 55 százaléka szerint elsődlegesen az állam felelőssége, hogy a Balatont mint természeti értéket megőrizze. Második helyen a helyi önkormányzatok állnak 22 százalékkal, míg a lakosságot 9 százalék jelölte meg. A kérdőív két lehetséges intézkedés támogatottságára is kitért: a kisajátításra és az építési tilalomra. A válaszadók 72 százaléka támogatná, hogy az állam akár kisajátítással védje meg az érzékeny Balaton menti területeket, 21 százalékuk viszont ellenzi ezt a kezdeményezést. Emellett 57 százalék teljes mértékben, további 27 százalék pedig inkább támogatja a teljes építési tilalom bevezetését a kiemelt fontosságú Balaton-parti területeken.
Összességében a kutatás eredményeiből az rajzolódik ki, hogy a többség támogatná, ha az állam fellépne a Balaton természeti értékeinek védelmében a beruházókkal szemben – összegezte az eredményeket a 21 Kutatóközpont. A közlemény szerint a véleménykülönbségekben az is megmutatkozott, hogy azok, akik soha nem látogatják a Balatont, kevésbé tudtak állást foglalni a kérdésekben, és bizonyos esetekben kevésbé elkötelezettek a tó védelme mellett, mint a rendszeres látogatók. A telefonos adatfelvételben az interjúalanyok kiválasztásának súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai alapján történt, lakóhely, nem, kor és iskolai végzettség szerint.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaElkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaMegéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTovábbra is Magyarország az orosz vezetékes földgáz legnagyobb uniós importőre
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA szennyezés már nem érheti meg: emelkednek a környezetvédelmi bírságok
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaAkár 1,6 millió forint támogatás jár az otthoni akkumulátorokra Lengyelországban
