Zöldinfó
Komplex vízkármentesítés és korszerű esőkertek Pomázon
A projekt 2025 márciusára megvalósult vállalásai voltak: a város integrált vízgazdálkodásának, így a csapadékvíz-gazdálkodási rendszerének fejlesztése, környezetbiztonságának növelése és a környezeti állapotának javítása.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával megvalósuló projektben a Messelia-hegyen a Radnóti utca környékén és a Goethe utcában összesen 940 folyóméter csapadékvíz-elvezető infrastruktúra kialakítása valósul meg a kapcsolódó műszaki elemekkel: folyóka, szivárgó tisztító akna, hordalékfogó zsomp létrehozásával. A 355 millió forint összértékű beruházás tartalmazza Pomáz Város Önkormányzatának mintegy 80 millió forintos önrészét.
Kékinfrastruktúra fejlesztése = vízkárcsökkentés + a környezet állapotának javítása
A projektek köszönhetően jelentős mértékben, 600 négyzetméterrel növekedett a biológiailag aktív zöld- és vízfelület Pomázon. Mindazonáltal mostantól a helyben hasznosított, életet adó, természeti kincsként kezelendő csapadékmennyiség évente 215 000 köbméterre emelkedett. A csapadékvíz megtartásához ugyanis hatékony, természetalapú vízgazdálkodási megoldások szükségesek, ilyenek például a – fejlesztés részeként a pomázi városrészekben kialakított – esőkertek. Az ilyen módon elárasztott területnek többféle haszna van. A víz nem csak átfolyik a területen, hanem a mélyedésbe terelt víznek lesz ideje a talajba szivárogni. A talaj, mint természetes szűrő és a beültetett növényzet megtisztítja az esővizet, ami így jobb minőségben kerülhet vissza a befogadó vízfolyásba. Ráadásul a hagyományos gyephez képest az esőkertek 30 százalékkal több vizet juttatnak a talajba.
Zöldinfó
Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást
Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.
A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.
A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.
A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.
A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
