Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Környezetbarát, mint a faék

Létrehozva:

|

Két vágással kell kialakítani a fából, fúrás, csavarozás, festés vagy lakkozás kizárva. Saját gyerekeinek tervezett környezetbarát faautót Matteo Ragni olasz formatervező, amely szerethetőbb is a műanyagnál. Így lett ökodizájn-mozgalom lett egy apuka kéréséből.

Apaként szembesült Matteo Ragni azzal, hogy a boltokban drága pénzért kapható műanyag játékok milyen hamar tönkremennek, vagy ha az nem, akkor hamar rájuk un a gyerek, írja az index.hu. A játék legyen tartós, finom illatú, kellemes tapintású, fantáziaébresztő, vonzó – ez vezérelte Matteo Ragnit az első kisautó megtervezésekor. A libanoni cédrusfából kézzel faragott, bumfordi négykerekű akkora sikert aratott gyerekeinél, hogy Ragni más formatervezőket is bevont az alkotásba. Így indult a 100%ToBeUs projekt, amelyet felkarolt a neves olasz formatervező cég, az Alessi. Öt év alatt száz terv született, az olasz tervezők mellett holland, angol, német, japán, spanyol, argentin, szlovén, orosz, kolumbiai designerek is beszálltak. “Kiderült, hogy mindenkinek van egy autóterve a fiókban” – mondta Ragni. Hogy izgalmasabbá tegye a feladatot, szabályokat is lefektetett: a 16 x 7,5 x 8,5 centiméteres alapformát mindössze két vágással lehet kialakítani, nem fúrható bele lyuk, nem adható hozzá csavar vagy más kiegészítő, és nem festhető. Az autókat nemrég a milánói Tudomány Múzeuma mutatta be (a kiállítás január közepén zárt be).

A tervezők ötöde viszonylag konvencionális autóformával, másik ötöde gyerekkori emlékei hatására haszonjárművel (tűzoltóautó, mentő) áll elő, túlnyomó részük viszont szabadjára engedte a ceruzáját. Készült lépcsős, mosolygós, szörfös, pirítós, puzzle, repülős és számos meghatározhatatlan alakú autó – csak az számított, hogy élményt szerezzenek a gyerekeknek. “Életszemléletet is formálnak ezek a faautók, a jövő felnőttjeinek gondolkodását fenntarthatóságról, a természetes anyagok iránti tiszteletről, újrahasznosításról” – összegezte Ragni. Mert a játék komoly dolog.

forrás: origo.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák