Zöldinfó

Környezetbarát, mint a faék

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-01-09

Szerző:

Hell

Két vágással kell kialakítani a fából, fúrás, csavarozás, festés vagy lakkozás kizárva. Saját gyerekeinek tervezett környezetbarát faautót Matteo Ragni olasz formatervező, amely szerethetőbb is a műanyagnál. Így lett ökodizájn-mozgalom lett egy apuka kéréséből.

Apaként szembesült Matteo Ragni azzal, hogy a boltokban drága pénzért kapható műanyag játékok milyen hamar tönkremennek, vagy ha az nem, akkor hamar rájuk un a gyerek, írja az index.hu. A játék legyen tartós, finom illatú, kellemes tapintású, fantáziaébresztő, vonzó – ez vezérelte Matteo Ragnit az első kisautó megtervezésekor. A libanoni cédrusfából kézzel faragott, bumfordi négykerekű akkora sikert aratott gyerekeinél, hogy Ragni más formatervezőket is bevont az alkotásba. Így indult a 100%ToBeUs projekt, amelyet felkarolt a neves olasz formatervező cég, az Alessi. Öt év alatt száz terv született, az olasz tervezők mellett holland, angol, német, japán, spanyol, argentin, szlovén, orosz, kolumbiai designerek is beszálltak. “Kiderült, hogy mindenkinek van egy autóterve a fiókban” – mondta Ragni. Hogy izgalmasabbá tegye a feladatot, szabályokat is lefektetett: a 16 x 7,5 x 8,5 centiméteres alapformát mindössze két vágással lehet kialakítani, nem fúrható bele lyuk, nem adható hozzá csavar vagy más kiegészítő, és nem festhető. Az autókat nemrég a milánói Tudomány Múzeuma mutatta be (a kiállítás január közepén zárt be).

A tervezők ötöde viszonylag konvencionális autóformával, másik ötöde gyerekkori emlékei hatására haszonjárművel (tűzoltóautó, mentő) áll elő, túlnyomó részük viszont szabadjára engedte a ceruzáját. Készült lépcsős, mosolygós, szörfös, pirítós, puzzle, repülős és számos meghatározhatatlan alakú autó – csak az számított, hogy élményt szerezzenek a gyerekeknek. “Életszemléletet is formálnak ezek a faautók, a jövő felnőttjeinek gondolkodását fenntarthatóságról, a természetes anyagok iránti tiszteletről, újrahasznosításról” – összegezte Ragni. Mert a játék komoly dolog.

forrás: origo.hu

Kapcsolódó tartalom:fenntarthatóság környezetvédelem Matteo Ragni

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

A mai gyerekek már egy teljesen más éghajlatba születnek bele

Az egymást követő generációk egyre több extrém meleg nappal találkoznak.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: a 2013-2025 között született Alfa-generáció születési időszakában közel annyi forró nap fordult elő, mint a megelőző X, Y és Z generáció születési időszakában együttvéve – írja az alternativenergia.hu. A bejegyzésben rögzítették: forró napnak az a nap számít, amikor a napi maximum-hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 35 Celsius-fokot. Ezeknek a forró napoknak az előfordulása az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá vált. Mint írták, a különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg. Az X-generáció (1965-1980 között születettek) születési időszakában mindössze 3, az Y-generációnál (1981-1996 között születettek) 27, a Z-generációnál (1997-2012 között születettek) 56, az Alfa-generációnál (2013-2025 között születettek) pedig már 92 olyan nap fordult elő, amikor a napi maximum-hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 35 Celsius-fokot. Ez jól mutatja, hogy a mai gyerekek már egy más jellegű éghajlatba születnek bele – jegyezték meg.

Közölték azt is: az Alfa-generáció születési időszakában közel annyi (92) forró nap fordult elő, mint az X, Y és Z generáció születési időszakában együttvéve (86). Vagyis minden újabb generáció egyre több extrém meleg nappal találkozott már élete első éveiben, ezért fordulhat elő, hogy ugyanarról a “nyárról” egészen más emlékeink vannak – írták. A bejegyzésben Budapest belterületének 1901 és 2025 közötti adatsorán bemutatták azt is, hogyan változott a hőségterhelés az elmúlt több mint száz évben. Rögzítették: hőhullámnak az számít, amikor legalább három napig a napi középhőmérséklet elérte vagy meghaladta a 25 Celsius-fokot. Az elemzés szerint a korábbi évtizedekben ritkábban fordultak elő erősebb hőhullámos időszakok, az utóbbi években azonban ezek egyre gyakoribbak és egyre erősebbek.

Bemutatták azt is, hogy május 15. és szeptember 15. között mely napokon jelentkezett hőség. Ezek az adatok azt mutatják, hogy nemcsak több lett a hőségnap, de ezek egyre gyakrabban rendeződnek hosszabb, összefüggő időszakokba. Ez azért fontos, mert a tartós hőség nagyobb terhelést jelenthet a szervezet számára, különösen városi környezetben – írták. Kiemelték: a hosszú adatsorok alapján jól látszik, hogy Budapesten a hőhullámok nemcsak gyakoribbá, hanem tartósabbá és intenzívebbé is váltak az elmúlt évtizedekben.

Felhívták a figyelmet arra: a hőhullámos időszakoknál nemcsak az számít, mennyire meleg van, hanem az is, hogy a hőség mennyi ideig tart. A klímacsíkok és a hőségnapokat bemutató ábrák pedig azt mutatják, hogy az elmúlt években nemcsak több lett a kiugróan magas hőmérsékletű nap, hanem gyakoribbá váltak a tartós, nagy hőterheléssel járó időszakok is. Budapest belterületén 1991 óta több hosszú hőhullám is előfordult: a leghosszabb, 30 napig tartó kánikula 2018-ban alakult ki, míg a 2024-es hőhullám volt a legintenzívebb. Az idei első hőségperiódus június 29-én tetőzött, amikor Budapest belterületén a napi középhőmérséklet elérte a 34 Celsius-fokot – írták.

Tovább olvasom