Zöldinfó
Közösségi kert a bécsi Karlsplatzon
Gyümölcsfák, zöldségágyások, méhek és csigák uralják mostantól a bécsi Karlsplatzot, ahol kétezer négyzetméteres közösségi kertet hoztak létre. A Karls Garten bárki előtt nyitva áll és egyben kutatási célokat is szolgál.
„A Karlsplatzon kialakított Karls Gartennel a bécsiek nemcsak egy újabb zöldterülettel és pihenőhellyel lettek gazdagabbak itt, a város közepén, hanem közvetlen közelről, a saját bőrükön tapasztalhatják meg a városi kertészkedés különböző módszereit és lehetőségeit” – mondta Ulli Sima városi tanácsnok a megnyitó alkalmából. A Karls Garten ugyanis nem egy hagyományos közösségi kert, hanem kutatási célokat is szolgál: az elkövetkező öt évben tudományosan is vizsgálják majd, hogy tényleg ólmozott paradicsom terem-e a város közepén, illetve hogy miként lehet megvédeni az urbánus környezetben fejlődő zöldségeket, gyümölcsöket a portól és a kipufogógázoktól. De tesztelnek majd különböző táptalajokat és megpróbálják kifejleszteni az optimális magaságyást is.
A Rosa-Mayreder-Parkban, a Kunsthalle tőszomszédságában található bemutatókertben idén mintegy ötvenféle zöldség- és gyümölcsfajtát – rebarbarát, búzát, salátát, gyógy- és fűszernövényeket, málnát és szedret – termesztenek, de telepítenek méhkaptárakat, csigákat és rovarhoteleket is. A biokertet nyitott térként alakították ki, ahova bárki bármikor betérhet egy kis pihenésre vagy kertészkedésre. Előbbit raklapokból összeállított, ágyásként is funkcionáló kerti bútorokon tehetik meg a betérők. Az ágyásokat kertésztanulók mellett a Bécsi Agrártudományi Egyetem, a BOKU hallgatói is gondozzák majd, és a BOKU Mérnökbiológiai és Tájépítészeti Intézete irányítja a kutatásokat. A kétezer négyzetméteres területet Bécs Városa bocsátotta a Karls Garten Közhasznú Egyesület rendelkezésre, a projektet magánadományokból és szponzorok hozzájárulásaiból finanszírozzák.
Zöldinfó
Ökológiai lábnyomunk nyomában: mit árul el a túllövés napja?
Későbbre tolódott a magyarországi túlfogyasztás napja.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Későbbre tolódott a magyarországi túlfogyasztás napja, amelyet idén június 24-én értünk el – közölte a WWF Magyarország az MTI-vel. Ez csaknem egy hónappal későbbi időpont, mint az előző években, ami első látásra kedvező fejleménynek tűnhet – idézi az alternativenergia.hu. A WWF Magyarország szerint azonban fontos óvatosan értelmezni a számokat, mert a javulás mögött elsősorban nem zöld fordulat áll. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy tudatosan induljunk el a valódi fenntarthatóság irányába döntéshozói, vállalati és egyéni szinten is. A magyarországi túlfogyasztás napja azt mutatja meg, hogy ha a világon mindenki úgy élne, mint hazánk lakossága, az emberiség mikorra használná fel a Föld egy év alatt megújulni képes erőforrásait. A számítást a Global Footprint Network végzi a nemzeti ökológiai lábnyom és biokapacitás adatai alapján.
Bár 2025-ben június 2-án, 2024-ben pedig május 25-én értük el a magyarországi túlfogyasztás napját, és az idei dátum javulásnak tűnhet, Magyarország továbbra is jóval a fenntartható szint felett használja a természeti erőforrásokat. A globális átlagnál is rosszabbul teljesítünk, a globális túlfogyasztás napja ugyanis 2026-ban július 30-án fog eljönni, azaz globális szinten ekkorra éljük fel az éves erőforrásainkat. A javulás hátterében többek között az állhat, hogy az ipari termelés az elmúlt években visszaesett, ami átmenetileg mérsékelhette a hazai erőforrás-felhasználást és a környezetterhelést, illetve a fogyasztás növekedése is visszafogottabb volt, ebből a szempontból továbbra is az uniós rangsor sereghajtói közé tartozunk.
Az eltérést ezen kívül az is okozhatja, hogy a Global Footprint Network évről évre pontosítja számítási modelljeit, és a biokapacitást (a természet megújuló képességét) mérő adatsorok is változhatnak. “A túlfogyasztás napjának kitolódása önmagában örömteli fejlemény lenne, de nem szabad automatikusan azt a következtetést levonni, hogy Magyarország fenntarthatóbb pályára állt. Amennyiben a javulás hátterében a lassú gazdasági növekedés, a visszafogottabb termelés vagy a visszafogott fogyasztás áll, akkor ez nem valódi zöld átmenet” – idézi a közlemény Csontos Csabát, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi vezetőjét.
Az igazi siker az lenne, ha ugyanazt vagy még jobb életminőséget kevesebb energia-, nyersanyag- és földhasználattal tudnánk biztosítani. Ehhez rendszerszintű változásokra van szükség az energiaellátásban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban, az épületállományban és az anyagfelhasználásban – hangsúlyozza a közlemény. A WWF Magyarország szerint különösen időszerű, hogy a kormány – élén az újonnan létrejött Élő Környezetért Felelős Minisztériummal és a Gazdasági és Energetikai Minisztériummal – olyan komplex szakpolitikai programot indítson, amely a természeti erőforrások megőrzését és a fenntartható, zöld energia-előállítást nem a gazdasági fejlődés korlátjaként, hanem annak alapfeltételeként kezeli.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaOlcsóbb lenne villanyautóval járni, mégis a hibrideket választják a magyarok
-
Zöldinfó9 óra telt el a létrehozás ótaSzakértő: a Velencei-tó válsága túlmutat a vízhiányon
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMiközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaRekordkülönbség alakult ki az elektromos és hibrid használt autók ára között
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegvizsgálják, mennyit fogyasztanak valójában az airfryerek

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés