Zöldinfó
Közösségi kert a bécsi Karlsplatzon
Gyümölcsfák, zöldségágyások, méhek és csigák uralják mostantól a bécsi Karlsplatzot, ahol kétezer négyzetméteres közösségi kertet hoztak létre. A Karls Garten bárki előtt nyitva áll és egyben kutatási célokat is szolgál.
„A Karlsplatzon kialakított Karls Gartennel a bécsiek nemcsak egy újabb zöldterülettel és pihenőhellyel lettek gazdagabbak itt, a város közepén, hanem közvetlen közelről, a saját bőrükön tapasztalhatják meg a városi kertészkedés különböző módszereit és lehetőségeit” – mondta Ulli Sima városi tanácsnok a megnyitó alkalmából. A Karls Garten ugyanis nem egy hagyományos közösségi kert, hanem kutatási célokat is szolgál: az elkövetkező öt évben tudományosan is vizsgálják majd, hogy tényleg ólmozott paradicsom terem-e a város közepén, illetve hogy miként lehet megvédeni az urbánus környezetben fejlődő zöldségeket, gyümölcsöket a portól és a kipufogógázoktól. De tesztelnek majd különböző táptalajokat és megpróbálják kifejleszteni az optimális magaságyást is.
A Rosa-Mayreder-Parkban, a Kunsthalle tőszomszédságában található bemutatókertben idén mintegy ötvenféle zöldség- és gyümölcsfajtát – rebarbarát, búzát, salátát, gyógy- és fűszernövényeket, málnát és szedret – termesztenek, de telepítenek méhkaptárakat, csigákat és rovarhoteleket is. A biokertet nyitott térként alakították ki, ahova bárki bármikor betérhet egy kis pihenésre vagy kertészkedésre. Előbbit raklapokból összeállított, ágyásként is funkcionáló kerti bútorokon tehetik meg a betérők. Az ágyásokat kertésztanulók mellett a Bécsi Agrártudományi Egyetem, a BOKU hallgatói is gondozzák majd, és a BOKU Mérnökbiológiai és Tájépítészeti Intézete irányítja a kutatásokat. A kétezer négyzetméteres területet Bécs Városa bocsátotta a Karls Garten Közhasznú Egyesület rendelkezésre, a projektet magánadományokból és szponzorok hozzájárulásaiból finanszírozzák.
Zöldinfó
Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig
Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.
Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.
Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés