Zöldinfó

Közösségi kert a bécsi Karlsplatzon

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-05-11

Szerző:

Hell

Gyümölcsfák, zöldségágyások, méhek és csigák uralják mostantól a bécsi Karlsplatzot, ahol kétezer négyzetméteres közösségi kertet hoztak létre. A Karls Garten bárki előtt nyitva áll és egyben kutatási célokat is szolgál.

„A Karlsplatzon kialakított Karls Gartennel a bécsiek nemcsak egy újabb zöldterülettel és pihenőhellyel lettek gazdagabbak itt, a város közepén, hanem közvetlen közelről, a saját bőrükön tapasztalhatják meg a városi kertészkedés különböző módszereit és lehetőségeit” – mondta Ulli Sima városi tanácsnok a megnyitó alkalmából. A Karls Garten ugyanis nem egy hagyományos közösségi kert, hanem kutatási célokat is szolgál: az elkövetkező öt évben tudományosan is vizsgálják majd, hogy tényleg ólmozott paradicsom terem-e a város közepén, illetve hogy miként lehet megvédeni az urbánus környezetben fejlődő zöldségeket, gyümölcsöket a portól és a kipufogógázoktól. De tesztelnek majd különböző táptalajokat és megpróbálják kifejleszteni az optimális magaságyást is.

A Rosa-Mayreder-Parkban, a Kunsthalle tőszomszédságában található bemutatókertben idén mintegy ötvenféle zöldség- és gyümölcsfajtát – rebarbarát, búzát, salátát, gyógy- és fűszernövényeket, málnát és szedret – termesztenek, de telepítenek méhkaptárakat, csigákat és rovarhoteleket is. A biokertet nyitott térként alakították ki, ahova bárki bármikor betérhet egy kis pihenésre vagy kertészkedésre. Előbbit raklapokból összeállított, ágyásként is funkcionáló kerti bútorokon tehetik meg a betérők. Az ágyásokat kertésztanulók mellett a Bécsi Agrártudományi Egyetem, a BOKU hallgatói is gondozzák majd, és a BOKU Mérnökbiológiai és Tájépítészeti Intézete irányítja a kutatásokat. A kétezer négyzetméteres területet Bécs Városa bocsátotta a Karls Garten Közhasznú Egyesület rendelkezésre, a projektet magánadományokból és szponzorok hozzájárulásaiból finanszírozzák.

Kapcsolódó tartalom:ausztria bécs közösségi kert

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

A fiatal fák élveznek elsőbbséget: új öntözési protokollt dolgozott ki a FŐKERT

Budapest úgy takarékoskodik a vízzel, hogy közben óvja zöldfelületeit.

Létrehozva:

17 perc telt el a létrehozás óta

2026-08-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Úgy kell csökkenteni a vízfelhasználást, hogy közben a lehető legkevesebb ökológiai kár keletkezzen, ennek érdekében a FŐKERT energetikai- és klímavészhelyzetre vonatkozó locsolási protokollt határozott meg – tudatta Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala közleményben az MTI-vel. A fővárosi önkormányzat mintegy 400 milliárd forint értékű zöldvagyonát kezelő Budapesti Közművek FŐKERT divíziója az energetikai- és klímavészhelyzetre vonatkozó locsolási protokollt és prioritási rendet határozott meg, hogy a rendelkezésre álló vízkészlet a legnagyobb értékű zöldvagyon megőrzését szolgálja. A FŐKERT az öntözés csökkentésének rendjét a helyreállítás ökológiai, pénzügyi és időbeli költsége alapján határozta meg – írja az alternativenergia.hu.

Mivel Budapest jelenlegi vízellátottsága nem indokolja a teljes vízfelhasználási tilalmat, a fővárosi zöldinfrastruktúra jelentős közegészségügyi tényező, az öntözés teljes leállítása pedig egyes területeken a tűzveszély kockázatát is növelheti, ezért “úgy kell csökkenteni a vízfelhasználást, hogy közben a lehető legkevesebb ökológiai kár és újratelepítési feladat keletkezzen, a zöldvagyonunk pedig át tudja vészelni az évszázad eddigi legnagyobb aszályát” -írták.

A FŐKERT 185 fővárosi kiemelt közpark, közkert és zöldfelület közül 16 olyan helyszínt jelölt ki, ahol locsolással is hozzájárulnak a hűtőképesség fokozásához, és amelyek így “zöld menedékként” állnak a fővárosi parkhasználók rendelkezésére. A FŐKERT növényi kultúrák szerint is priorizálta a zöldfelületi hálózatot. Az öntözésben a fiatal fáknak kell elsőbbséget biztosítani ültetéstől legalább 5 éves korig, mert ezek a legsérülékenyebbek. Ezeket követik a frissen telepített cserje- és évelőágyások, amelyek élettartama, ökológiai értéke és újraelőállítási költsége a legmagasabb. A prioritási sor a gyepfelületekkel zárul, ahol az életben tartás a cél. “Minden kertnek és parknak saját prioritási listára van szüksége: oda kell irányítani a korlátozott mennyiségű vizet, ahol annak elmaradása a legsúlyosabb és legnehezebben helyreállítható károkat okozná” – áll a főpolgármesteri hivatal közleményében.

Tovább olvasom