Zöldinfó

Közösségi kert a bécsi Karlsplatzon

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-05-11

Szerző:

Hell

Gyümölcsfák, zöldségágyások, méhek és csigák uralják mostantól a bécsi Karlsplatzot, ahol kétezer négyzetméteres közösségi kertet hoztak létre. A Karls Garten bárki előtt nyitva áll és egyben kutatási célokat is szolgál.

„A Karlsplatzon kialakított Karls Gartennel a bécsiek nemcsak egy újabb zöldterülettel és pihenőhellyel lettek gazdagabbak itt, a város közepén, hanem közvetlen közelről, a saját bőrükön tapasztalhatják meg a városi kertészkedés különböző módszereit és lehetőségeit” – mondta Ulli Sima városi tanácsnok a megnyitó alkalmából. A Karls Garten ugyanis nem egy hagyományos közösségi kert, hanem kutatási célokat is szolgál: az elkövetkező öt évben tudományosan is vizsgálják majd, hogy tényleg ólmozott paradicsom terem-e a város közepén, illetve hogy miként lehet megvédeni az urbánus környezetben fejlődő zöldségeket, gyümölcsöket a portól és a kipufogógázoktól. De tesztelnek majd különböző táptalajokat és megpróbálják kifejleszteni az optimális magaságyást is.

A Rosa-Mayreder-Parkban, a Kunsthalle tőszomszédságában található bemutatókertben idén mintegy ötvenféle zöldség- és gyümölcsfajtát – rebarbarát, búzát, salátát, gyógy- és fűszernövényeket, málnát és szedret – termesztenek, de telepítenek méhkaptárakat, csigákat és rovarhoteleket is. A biokertet nyitott térként alakították ki, ahova bárki bármikor betérhet egy kis pihenésre vagy kertészkedésre. Előbbit raklapokból összeállított, ágyásként is funkcionáló kerti bútorokon tehetik meg a betérők. Az ágyásokat kertésztanulók mellett a Bécsi Agrártudományi Egyetem, a BOKU hallgatói is gondozzák majd, és a BOKU Mérnökbiológiai és Tájépítészeti Intézete irányítja a kutatásokat. A kétezer négyzetméteres területet Bécs Városa bocsátotta a Karls Garten Közhasznú Egyesület rendelkezésre, a projektet magánadományokból és szponzorok hozzájárulásaiból finanszírozzák.

Kapcsolódó tartalom:ausztria bécs közösségi kert

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

7 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Tovább olvasom