Zöldinfó
Közösségi kert a bécsi Karlsplatzon
Gyümölcsfák, zöldségágyások, méhek és csigák uralják mostantól a bécsi Karlsplatzot, ahol kétezer négyzetméteres közösségi kertet hoztak létre. A Karls Garten bárki előtt nyitva áll és egyben kutatási célokat is szolgál.
„A Karlsplatzon kialakított Karls Gartennel a bécsiek nemcsak egy újabb zöldterülettel és pihenőhellyel lettek gazdagabbak itt, a város közepén, hanem közvetlen közelről, a saját bőrükön tapasztalhatják meg a városi kertészkedés különböző módszereit és lehetőségeit” – mondta Ulli Sima városi tanácsnok a megnyitó alkalmából. A Karls Garten ugyanis nem egy hagyományos közösségi kert, hanem kutatási célokat is szolgál: az elkövetkező öt évben tudományosan is vizsgálják majd, hogy tényleg ólmozott paradicsom terem-e a város közepén, illetve hogy miként lehet megvédeni az urbánus környezetben fejlődő zöldségeket, gyümölcsöket a portól és a kipufogógázoktól. De tesztelnek majd különböző táptalajokat és megpróbálják kifejleszteni az optimális magaságyást is.
A Rosa-Mayreder-Parkban, a Kunsthalle tőszomszédságában található bemutatókertben idén mintegy ötvenféle zöldség- és gyümölcsfajtát – rebarbarát, búzát, salátát, gyógy- és fűszernövényeket, málnát és szedret – termesztenek, de telepítenek méhkaptárakat, csigákat és rovarhoteleket is. A biokertet nyitott térként alakították ki, ahova bárki bármikor betérhet egy kis pihenésre vagy kertészkedésre. Előbbit raklapokból összeállított, ágyásként is funkcionáló kerti bútorokon tehetik meg a betérők. Az ágyásokat kertésztanulók mellett a Bécsi Agrártudományi Egyetem, a BOKU hallgatói is gondozzák majd, és a BOKU Mérnökbiológiai és Tájépítészeti Intézete irányítja a kutatásokat. A kétezer négyzetméteres területet Bécs Városa bocsátotta a Karls Garten Közhasznú Egyesület rendelkezésre, a projektet magánadományokból és szponzorok hozzájárulásaiból finanszírozzák.
Zöldinfó
Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást
Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.
Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.
Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚjrahasznosítás felsőfokon: milliárdos támogatással erősítik a körforgásos átállást
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzigetelés, nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés: így ösztönzik az energiaspórolást

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés