Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Közösségi kert a bécsi Karlsplatzon

Létrehozva:

|

Gyümölcsfák, zöldségágyások, méhek és csigák uralják mostantól a bécsi Karlsplatzot, ahol kétezer négyzetméteres közösségi kertet hoztak létre. A Karls Garten bárki előtt nyitva áll és egyben kutatási célokat is szolgál.

„A Karlsplatzon kialakított Karls Gartennel a bécsiek nemcsak egy újabb zöldterülettel és pihenőhellyel lettek gazdagabbak itt, a város közepén, hanem közvetlen közelről, a saját bőrükön tapasztalhatják meg a városi kertészkedés különböző módszereit és lehetőségeit” – mondta Ulli Sima városi tanácsnok a megnyitó alkalmából. A Karls Garten ugyanis nem egy hagyományos közösségi kert, hanem kutatási célokat is szolgál: az elkövetkező öt évben tudományosan is vizsgálják majd, hogy tényleg ólmozott paradicsom terem-e a város közepén, illetve hogy miként lehet megvédeni az urbánus környezetben fejlődő zöldségeket, gyümölcsöket a portól és a kipufogógázoktól. De tesztelnek majd különböző táptalajokat és megpróbálják kifejleszteni az optimális magaságyást is.

A Rosa-Mayreder-Parkban, a Kunsthalle tőszomszédságában található bemutatókertben idén mintegy ötvenféle zöldség- és gyümölcsfajtát – rebarbarát, búzát, salátát, gyógy- és fűszernövényeket, málnát és szedret – termesztenek, de telepítenek méhkaptárakat, csigákat és rovarhoteleket is. A biokertet nyitott térként alakították ki, ahova bárki bármikor betérhet egy kis pihenésre vagy kertészkedésre. Előbbit raklapokból összeállított, ágyásként is funkcionáló kerti bútorokon tehetik meg a betérők. Az ágyásokat kertésztanulók mellett a Bécsi Agrártudományi Egyetem, a BOKU hallgatói is gondozzák majd, és a BOKU Mérnökbiológiai és Tájépítészeti Intézete irányítja a kutatásokat. A kétezer négyzetméteres területet Bécs Városa bocsátotta a Karls Garten Közhasznú Egyesület rendelkezésre, a projektet magánadományokból és szponzorok hozzájárulásaiból finanszírozzák.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

A Mol lehet a kulcsszereplő a szerb olajpiac átalakulásában

Az Adria-vezetéken július 1-jéig folytatódhat az olajszállítás Szerbiába.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Július 1-jéig folytatódhat az olajszállítás Szerbiába a Janaf horvát vállalat által üzemeltetett Adria-vezetéken, miután az amerikai pénzügyminisztérium illetékes hivatala meghosszabbította a horvát társaság engedélyét – közölte az alternativenergia.hu. A Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) kedden kapta meg az amerikai engedély meghosszabbítását működésének folytatására, Szerbia zavartalan kőolaj- és olajtermék-ellátásához azonban arra is szükség volt, hogy a horvát vezetéket üzemeltető Janaf is megkapja a megfelelő jóváhagyást. A Janaf tájékoztatása szerint a horvát kormánnyal együttműködve, amerikai jogi képviselőinek közreműködésével kapta meg az engedély meghosszabbítását. A vállalat hangsúlyozta, hogy továbbra is a nemzetközi szabályokkal és az érvényben lévő intézkedésekkel összhangban működik.

Szerbia nyersolajimportjának jelentős része tengeri úton érkezik a horvátországi Krk szigetére, majd a Janaf vezetékrendszerén keresztül jut el a szerbiai pancsovai finomítóba. A pancsovai finomítót a NIS üzemelteti, amely az orosz energiaszektort érintő amerikai szankciók hatálya alatt áll, és Szerbia legnagyobb üzemanyag-ellátója. Washington korábban határidőt szabott a vállalat orosz tulajdonrészeinek értékesítésére. A szerb kormány és a Mol kedden részvényesi megállapodást írt alá a NIS jövőbeli irányításáról. A megállapodás akkor léphet érdemben életbe, ha a Mol-csoport megvásárolja a NIS többségi tulajdonrészét a Gazpromnyefttől, és a tranzakcióhoz szükséges hatósági engedélyeket – köztük az amerikai jóváhagyást – is megkapja.

A Mol szerdán közölte, hogy július 1-jéig amerikai engedélyt kapott a NIS többségi részesedésének megvásárlásáról szóló tárgyalások folytatására. Az orosz Gazprom 11,3 százalékos, leányvállalata, a Gazpromnyefty 44,9 százalékos részesedéssel rendelkezik a NIS-ben. A szerb állam tulajdonrésze 29,87 százalék, a fennmaradó rész kisebb részvényesek kezében van.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák