Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kulturális tér és turisztikai kapu a Balaton partján

Cél, hogy a Balaton egy jól élhető, magas életszínvonalat lehetővé tevő régió legyen.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Navracsics Tibor fontosnak nevezte, hogy a térségben élőknek tudjanak olyan szolgáltatásokat nyújtani, amelyekkel azt érzik, nemcsak a szép környezet miatt jó itt élni, hanem amiatt is, hogy odafigyelnek az emberekre – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: a Balaton környékén élni privilégium, de emellé felelősség is jár, az itt élőknek figyelni kell a Balaton állapotára és a közösségekre, a hagyományok megőrzésérére is. Navracsics Tibor azt mondta: Révfülöp nem csak az egyik legszebb pontja az ország egyik legszebb vidékének, de központi helyen levő település a Balaton északi partján Balatonfüred és Keszthely között. Mivel Tapolca már mintegy 15 kilométerre van a tóparttól, ezért döntöttek amellett, hogy Révfülöpön minél több olyan létesítményt hozzanak létre, amely a térségben élők komfortját szolgálja. Ezért létesítettek mentőállomást, kormányablakot, vagy újították fel az önkormányzat épületét a településen – tette hozzá.

Magyarország hagyományosan a legjobb felhasználója az európai uniós forrásoknak, az elmúlt két pénzügyi időszakban is az első helyen végzett a tagállamok közt az uniós források felhasználásában – mondta Navracsics Tibor. A tárcavezető hozzátette: bízik abban, hogy a mostani fejlesztési időszakban is sikerül dűlőre jutni az Európai Bizottsággal, és az egyelőre még felfüggesztett pénzeket is folyósítják. Kondor Géza, Révfülöp független polgármestere elmondta, több évtizedes álma valósult meg a településen élőknek, hiszen korábban nem volt olyan helyiségük, ahol ötven ember össze tudott volna gyűlni.

A kulturális és turisztikai látogatóközpont az önkormányzat tájékoztatása szerint 533,6 millió forint vissza nem térítendő támogatásból valósult meg. A Balaton és a móló közelében lévő épület földszintjén rendezvényeknek és kiállításoknak helyet adó nagyterem, valamint a helytörténeti gyűjtemény interaktív kiállítása kapott helyet, a középső fogadó téregységben turisztikai információs irodát, vizesblokkot, a tetőtérbe vezető lépcsőt és liftet alakítottak ki, míg a tetőtérben kulturális, zenei és társadalmi rendezvények megtartására alkalmas közösségi tér épült.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák