Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Lábadozik a Nagy-korallzátony

Létrehozva:

|

Lábadozik a létét veszélyeztető súlyos korallfehéredés után Ausztrália világörökségi listán szereplő Nagy-korallzátonya – számolt be róla szerdán az ABC News ausztrál hírportál.

A korallok rendkívül látványos szaporodása kedden, egy teliholdas éjszakán vette kezdetét, és két-három napig tart. A korallok a Queens állambeli partvidéken a “világ legnagyobb szexuális eseményeként” beharangozott korallívás során peték és spermiumok billiót bocsátották az óceánba vörös, sárga és narancssárga színekben, hogy szaporodjanak. A 348 ezer négyzetkilométer kiterjedésű korallzátony 1998 óta öt alkalommal esett át súlyos korallkifehéredésen, ami a korallok jelentős részét károsította. A queenslandi James Cook Egyetem korallkutató intézetének tudósai szerint a korallok legalább 80 százalékát 2016 óta legalább egyszer súlyosan érintette a kifehéredés, amelynek oka elsősorban a klímaváltozás és ezzel összefüggésben az óceánok felmelegedése. Legutóbb 2020-ban jelentettek nagy mértékű fehéredést a korallzátonyon.

Gareth Phillips tengerkutató, aki az ívás tanulmányozásával foglalkozik a korallzátony állapotának megfigyelésére irányuló projekt részeként, elmondta: az ívás erős bizonyítéka annak, hogy a korallzátony ökológiai funkciói sértetlenek, és működnek a több mint 18 hónapos helyreállítási fázis után. Mint hozzátette: régóta nem volt ilyen jó állapotban a Nagy-korallzátony. A legtöbb szirtképző korall szaporodása évente egyszer, egy telihold utáni pár éjszakán át történik: a korallok spermiumok és petesejtek milliárdjait lökik ki magukból, a megtermékenyített petesejtek, az embriók pedig megkapaszkodnak a zátonyon, és új telepeket képeznek.

Advertisement

Zöldinfó

Túlszaporodás miatt emelnék a medvék kilövési keretet

Első házként elfogadta a román szenátus a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta megduplázását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által beterjesztett törvénytervezet a korábbi 426 helyett évi 859 barnamedve kilövését írja elő megelőzési céllal – ismertette az alternativenergia.hu. A román parlament felsőháza által elfogadott jogszabálytervezet a sürgősségi kilövések számát is az eddigi kétszeresére – 55 helyett 110-re – emeli évente. Ezt olyankor alkalmazzák, amikor az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítására nincs más mód. A törvénytervezetet a 136 tagú szenátus jelen lévő tagjai közül 70-en támogatták, 10-en ellenezték, és 17-en tartózkodtak – írta az Agerpres. Az RMDSZ MTI-nek küldött közleményében Tánczos Barna miniszterelnök-helyettest, szenátort idézte, aki hangsúlyozta: az arányos kilövési kvóta része kell legyen annak az intézkedéscsomagnak, amellyel a bukaresti kormány a medvék szaporulatát kezeli. Bukarest ezáltal kontroll alatt tartja a medvepopulációt, védi az emberi életet és a mezőgazdasági tevékenységet. A korábbi környezetvédelmi miniszter emlékeztetett, hogy a szövetség következetesen az emberi élet és javak védelme mellett foglalt állást.

Hangsúlyozta, hogy a kilőhető medvék számának megduplázását a nagyvadak genetikai felmérésére alapozva kezdeményezték. Az újabb kvóta a szakemberek által, súlyozott képlet alapján lett megállapítva. Ennek alapján több, mint 500 olyan vadászterületen válik lehetővé az állományszabályozó kilövés, ahol a védett nagyvad előfordul. Az RMDSZ közleményében emlékeztetett, hogy a szövetség tavaly decemberben terjesztette be a román parlamentbe a kilövési kvóta megduplázására vonatkozó törvénytervezetét, miután a medvepopuláció genetikai felmérésének eredményei igazolták a medvék veszélyes túlszaporodását. Eszerint a Romániában élő medvék száma 10 419 és 12 770 között van. A kvóta kiszámolásához használt, szakemberek által meghatározott képlet a genetikai populációfelmérés eredményeit, a mintavételek számát, az elmúlt két év állománybecsléseit és a vadkárok számát is figyelembe veszi. Ez alapján határozták meg azokat a vadászterületeket, ahol legalább egy barnamedve kilőhető. A megemelt kvóta a faj védelméről szóló rendelkezésekkel is összhangban van – hangsúlyozta az RMDSZ.

A törvénytervezetet a szenátus után a képviselőháznak is jóvá kell hagynia, ezt követően lép életbe. A román képviselőház 2024 júliusában rendkívüli ülésen fogadott el törvénymódosítást a túlszaporodott medveállomány ritkítását célzó vadászati kvótákról. A rendkívüli ülésszakot azt követően hívták össze, hogy egy héttel korábban egy medve népszerű turistaösvényen ölt meg egy 19 éves lányt. A román sajtó többször is arról cikkezett, hogy bár a törvényi keret megvan, a gyakorlati alkalmazása kívánnivalót hagy maga után: sok vadászterületen tavaly őszre csupán a kvóta felét sikerült teljesíteni. Maros megyében például a környezetvédelmi igazgatóság korábbi közlése szerint a 2025-os évre 43 barnamedve kilövését hagyták jóvá, de október közepéig csupán 20-at lőttek ki.

Advertisement

A medvepopuláció ritkítását célzó megelőzési kvótát a nagyvadak száma és az általuk okozott kár nagysága függvényében osztják le a romániai megyék között, eddig a legtöbb állat kilövését Hargita, Kovászna és Brassó megyében engedélyezték. Romániában a településekre bejáró medvék nemcsak tetemes anyagi károkat okoznak, hanem az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben támadtak emberre, és tucatnyinál több haláleset is történt.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák