Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Lábadozik a Nagy-korallzátony

Létrehozva:

|

Lábadozik a létét veszélyeztető súlyos korallfehéredés után Ausztrália világörökségi listán szereplő Nagy-korallzátonya – számolt be róla szerdán az ABC News ausztrál hírportál.

A korallok rendkívül látványos szaporodása kedden, egy teliholdas éjszakán vette kezdetét, és két-három napig tart. A korallok a Queens állambeli partvidéken a “világ legnagyobb szexuális eseményeként” beharangozott korallívás során peték és spermiumok billiót bocsátották az óceánba vörös, sárga és narancssárga színekben, hogy szaporodjanak. A 348 ezer négyzetkilométer kiterjedésű korallzátony 1998 óta öt alkalommal esett át súlyos korallkifehéredésen, ami a korallok jelentős részét károsította. A queenslandi James Cook Egyetem korallkutató intézetének tudósai szerint a korallok legalább 80 százalékát 2016 óta legalább egyszer súlyosan érintette a kifehéredés, amelynek oka elsősorban a klímaváltozás és ezzel összefüggésben az óceánok felmelegedése. Legutóbb 2020-ban jelentettek nagy mértékű fehéredést a korallzátonyon.

Gareth Phillips tengerkutató, aki az ívás tanulmányozásával foglalkozik a korallzátony állapotának megfigyelésére irányuló projekt részeként, elmondta: az ívás erős bizonyítéka annak, hogy a korallzátony ökológiai funkciói sértetlenek, és működnek a több mint 18 hónapos helyreállítási fázis után. Mint hozzátette: régóta nem volt ilyen jó állapotban a Nagy-korallzátony. A legtöbb szirtképző korall szaporodása évente egyszer, egy telihold utáni pár éjszakán át történik: a korallok spermiumok és petesejtek milliárdjait lökik ki magukból, a megtermékenyített petesejtek, az embriók pedig megkapaszkodnak a zátonyon, és új telepeket képeznek.

Advertisement

Zöldinfó

A tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság

A Pó-folyóban már csak tíz nap öntözésre elegendő víz van.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Pó-medencében működő obszervatórium figyelmeztetése szerint a legnagyobb olasz folyóban már csak tíz nap öntözésre elegendő víz van, miközben a hőség a folyó torkolatánál tenyésztett kagylókat is elpusztítja – írja az alternativenergia.hu. A mérések szerint csapadék hiányában, a Pó-folyó helyett más vízforrást kell keresni a térség földjeinek öntézésére. Az ország legnagyobb folyójának vízhozama június elejétől hetven százalékkal csökkent. A visszahúzódó édesvíz miatt a sótartalom már a torkolattól számított huszonötödik kilométernél kimutatható, ami azt jelenti, hogy a kiszáradt folyómederben a tengervíz visszafelé áramlik. Az obszervatórium az úgynevezett sóék előretörésének megakadályozását sürgette, az ahhoz szükséges “gáthoz” 25 millió euró beruházást kell – közölte az intézmény.

A Confcooperative agrár- és halászati szervezet vasárnap közölte, hogy a Pó-deltájánál a víz hőmérséklete elérte a 32 Celsius-fokot, ami Rovigónál ezer mázsa kékkagyló pusztulásához vezetett, Ferrara magasságában pedig eltűnt a kisebb méretű vénuszkagylók kilencven százaléka. A szervezet hatalmas melegvizes lábashoz hasonlította a folyó torkolatát. Problémát jelent, hogy az egyre melegebb vízben csökken az oxigénmennyiség, ami algásodáshoz vezet. A szervezet számítása szerint a klímamelegedés az olaszországi halászati ágazat számára évi 200 millió euró kárt okoz, ami leginkább a kagylótenyésztést érinti.

A Pó-alföld rizsföldjein harminc százalékkal kevesebb betakarítás várható a Coldiretti termelői szövetség szerint, amely a hőségnek tulajdonítja a húsz százalékkal visszaesett tejtermelést is. Az ország más részein bozót- és erdőtüzek pusztítanak. Az északnyugati Piemont tartományban az utóbbi napok tűzeseteiben legalább nyolcszáz hektár erdő égett le.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák