Zöldinfó
Lábadozik a Nagy-korallzátony
Lábadozik a létét veszélyeztető súlyos korallfehéredés után Ausztrália világörökségi listán szereplő Nagy-korallzátonya – számolt be róla szerdán az ABC News ausztrál hírportál.
A korallok rendkívül látványos szaporodása kedden, egy teliholdas éjszakán vette kezdetét, és két-három napig tart. A korallok a Queens állambeli partvidéken a “világ legnagyobb szexuális eseményeként” beharangozott korallívás során peték és spermiumok billiót bocsátották az óceánba vörös, sárga és narancssárga színekben, hogy szaporodjanak. A 348 ezer négyzetkilométer kiterjedésű korallzátony 1998 óta öt alkalommal esett át súlyos korallkifehéredésen, ami a korallok jelentős részét károsította. A queenslandi James Cook Egyetem korallkutató intézetének tudósai szerint a korallok legalább 80 százalékát 2016 óta legalább egyszer súlyosan érintette a kifehéredés, amelynek oka elsősorban a klímaváltozás és ezzel összefüggésben az óceánok felmelegedése. Legutóbb 2020-ban jelentettek nagy mértékű fehéredést a korallzátonyon.
Gareth Phillips tengerkutató, aki az ívás tanulmányozásával foglalkozik a korallzátony állapotának megfigyelésére irányuló projekt részeként, elmondta: az ívás erős bizonyítéka annak, hogy a korallzátony ökológiai funkciói sértetlenek, és működnek a több mint 18 hónapos helyreállítási fázis után. Mint hozzátette: régóta nem volt ilyen jó állapotban a Nagy-korallzátony. A legtöbb szirtképző korall szaporodása évente egyszer, egy telihold utáni pár éjszakán át történik: a korallok spermiumok és petesejtek milliárdjait lökik ki magukból, a megtermékenyített petesejtek, az embriók pedig megkapaszkodnak a zátonyon, és új telepeket képeznek.
Zöldinfó
Újabb lendületet kap a hazai villamosenergia-hálózat fejlesztése
Az E.ON Hungária Csoport a következő években 230 milliárd forintnyi uniós forrást fordít hálózatfejlesztésre.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az E.ON Hungária Csoport 230 milliárd forint értékben nyert el uniós forrásokat, hogy a következő években további 2323 MW megújuló kapacitás csatlakozására képessé tegyék a hálózatot – írja az alternativenergia.hu. A cél elérése érdekében egyebek mellett felújítanak és építenek alállomásokat – mondta az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató helyettese Budapesten sajtótájékoztatón. Katona Ádám méltatta, hogy Magyarország kormánya sikeresen lobbizott az uniós források hazahozatala érdekében, és különösen örömtelinek nevezte, hogy ezeknek a forrásoknak egy jó részét a villamosenergia-hálózat modernizálására, bővítésére, fejlesztésére szánták, hiszen ez a további növekedés alapja. Az E.ON Hungária Csoport helyszíni közleménye szerint a 230 milliárd forintos hálózatfejlesztési program, amelyben 2030-ig 2323 MW új hálózati csatlakozási kapacitás jön létre, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaiból, az Európai Unió támogatásával valósul meg.
A fejlesztéssel a villamosenergia-hálózat egyszerre lényegesen több új lakossági és vállalati ügyfél, ipari beruházás, valamint nap- és szélerőmű biztonságos csatlakozását tudja kiszolgálni. Az E.ON Hungária Csoport Magyarország legnagyobb villamosenergia-elosztó hálózatát üzemelteti Budapesten, Pest megyében és a Dunántúlon, 2022 óta pedig mintegy 690 milliárd forintot fordított energiahálózati beruházásokra. Az új program erre a fejlesztési munkára épül.
Katona Ádám ismertette, hogy a hálózat fejlesztése mellett további 13,5 milliárd forintot nyertek az okosmérő pályázaton, így a meglévő csaknem 600 ezer okosmérő mellé további 237 ezret fognak csatlakoztatni a hálózati területükön. Az okosmérőkkel segítik az ügyfeleiket, hogy követni tudják az energiafelhasználásukat.
A vállalat ez utóbbi pályázathoz kapcsolódó közleménye szerint az E.ON Hungária Csoport az új villamosenergia-fogyasztásmérők telepítését 2028 végéig vállalta. Az új mérők telepítése szervesen kapcsolódik az E.ON hálózatfejlesztési és digitalizációs programjához. Az okosmérők által biztosított adatok támogatják a hálózat hatékonyabb működtetését, a fejlesztések megalapozott tervezését, valamint a megújuló energiaforrások, az energiatárolók és az új fogyasztói igények biztonságos hálózati integrációját.
A 13,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból létrejött beruházás a Széchenyi Terv Plusz programban az Európai Unió finanszírozásával az RRF pénzügyi forrásainak felhasználásával valósul meg. Katona Ádám kiemelte, ezek a beruházások hosszú évtizedekre alapozzák meg, hogy az ország gazdasága milyen irányba tud előre haladni. Hiszen fontos, hogy olyan környezet alakuljon ki, amely egy nagyon kiszámítható és tudatos energiapolitikát határoz meg. Ebben az E.ON Hungária Csoport hosszú távon is szeretne partnere lenne mind a magyar államnak, mind Magyarország lakosságának.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaVáltoznak a parkolási szabályok Budapesten a nehezebb autóknál
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaGigaberuházás a villamosenergia-hálózatban: több mint 230 ezer okosmérő érkezik
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaJelentősen csökkentik a dízel szabályozott árát Szlovéniában
