Zöldinfó
Lábadozik a Nagy-korallzátony
Lábadozik a létét veszélyeztető súlyos korallfehéredés után Ausztrália világörökségi listán szereplő Nagy-korallzátonya – számolt be róla szerdán az ABC News ausztrál hírportál.
A korallok rendkívül látványos szaporodása kedden, egy teliholdas éjszakán vette kezdetét, és két-három napig tart. A korallok a Queens állambeli partvidéken a “világ legnagyobb szexuális eseményeként” beharangozott korallívás során peték és spermiumok billiót bocsátották az óceánba vörös, sárga és narancssárga színekben, hogy szaporodjanak. A 348 ezer négyzetkilométer kiterjedésű korallzátony 1998 óta öt alkalommal esett át súlyos korallkifehéredésen, ami a korallok jelentős részét károsította. A queenslandi James Cook Egyetem korallkutató intézetének tudósai szerint a korallok legalább 80 százalékát 2016 óta legalább egyszer súlyosan érintette a kifehéredés, amelynek oka elsősorban a klímaváltozás és ezzel összefüggésben az óceánok felmelegedése. Legutóbb 2020-ban jelentettek nagy mértékű fehéredést a korallzátonyon.
Gareth Phillips tengerkutató, aki az ívás tanulmányozásával foglalkozik a korallzátony állapotának megfigyelésére irányuló projekt részeként, elmondta: az ívás erős bizonyítéka annak, hogy a korallzátony ökológiai funkciói sértetlenek, és működnek a több mint 18 hónapos helyreállítási fázis után. Mint hozzátette: régóta nem volt ilyen jó állapotban a Nagy-korallzátony. A legtöbb szirtképző korall szaporodása évente egyszer, egy telihold utáni pár éjszakán át történik: a korallok spermiumok és petesejtek milliárdjait lökik ki magukból, a megtermékenyített petesejtek, az embriók pedig megkapaszkodnak a zátonyon, és új telepeket képeznek.
Zöldinfó
Egységes szabályok érkeznek a PET-palackok újrahasznosítására
Az EU a műanyag palackok újrahasznosítására vonatkozó szabályokat fogadott el.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Bizottság új szabályokat fogadott el az elsősorban polietilén-tereftalátból (PET-palackok) készült egyszer használatos műanyag italpalackok újrahasznosítására vonatkozóan, a szabályok első alkalommal határoznak meg módszertant a kémiailag újrahasznosított összetevők kiszámítására, ellenőrzésére és jelentésére. A brüsszeli közlemény szerint az új szabályok átláthatóságot biztosítanak az egyszer használatos PET-palackok összetevői újrahasznosított tartalmának kiszámításában – írja az alternativenergia.hu. Ez – mint kiemelték – kulcsfontosságú az egyenlő versenyfeltételek megteremtéséhez és a műanyag-újrahasznosítási ágazat beruházási biztonságának szavatolásához. Az új szabályok bármilyen újrahasznosítási technológiára alkalmazhatók, beleértve a kémiai és mechanikai technológiákat is. A szabályozás segíteni fogja a tagállamokat az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelvben meghatározott újrahasznosított tartalomra vonatkozó cél elérésében – írták.
Megjegyezték: a mechanikai újrahasznosítás jelenleg a műanyagok újrahasznosításának legszélesebb körben használt módszere. Ezt jellemzően a műanyagok válogatására, tisztítására, aprítására és új termékekké formálására használják. Egyes műanyaghulladékok azonban nem hasznosíthatók hatékonyan mechanikusan. Ezek közé például az élelmiszermaradékokat, adalékanyagokat és egyéb vegyes anyagokat tartalmazó műanyaghulladékok tartoznak. Esetükben a kémiai újrahasznosítás kiegészítheti a mechanikai újrahasznosítást.
A mechanikus újrahasznosítással ellentétben a kémiai újrahasznosítás kisebb molekulákra bontja a műanyagokat, amelyek újra felhasználhatók új műanyagok vagy más vegyi anyagok alapanyagaként. Ez segít abban, hogy a lehető legtöbb műanyaghulladék visszakerüljön a körforgásos gazdaságba, beleértve azokat a termékeket is, amelyeknek magas minőségi szabványoknak kell megfelelniük, mint például az élelmiszerrel érintkező csomagolás. A elfogadott szabályozás elsősorban az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiból – az Európai Unió 27 tagállamából, valamint három további európai országból, Izlandról, Liechtensteinből és Norvégiából – származó újrahasznosított műanyagokra vonatkozik, ahol az uniós környezetvédelmi szabályoknak való megfelelés teljes mértékben ellenőrizhető. 2027. november 21-től az OECD-országokból származó újrahasznosított műanyagok is a szabályozás alá tartoznak, kivéve, ha a vonatkozó uniós rendelet kizárja azokat. A nem OECD-országokból származó műanyagok akkor tartoznak a szabályozás hatálya alá, ha azokra az emberi egészségre és a környezetvédelemre vonatkozó követelményekkel egyenértékű szabványokat biztosító megállapodások vonatkoznak – tájékoztattak. A szabályozás a közzétételét követő 20 nappal lép hatályba.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
-
Otthon6 nap telt el a létrehozás ótaMiért lehet jó választás Pécs városa a gyerekes családoknak?
-
Zöld Energia22 óra telt el a létrehozás óta70 szélturbina épülhet Magyarországon – elindult az első projekt
