Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Lábadozik a Nagy-korallzátony

Létrehozva:

|

Lábadozik a létét veszélyeztető súlyos korallfehéredés után Ausztrália világörökségi listán szereplő Nagy-korallzátonya – számolt be róla szerdán az ABC News ausztrál hírportál.

A korallok rendkívül látványos szaporodása kedden, egy teliholdas éjszakán vette kezdetét, és két-három napig tart. A korallok a Queens állambeli partvidéken a “világ legnagyobb szexuális eseményeként” beharangozott korallívás során peték és spermiumok billiót bocsátották az óceánba vörös, sárga és narancssárga színekben, hogy szaporodjanak. A 348 ezer négyzetkilométer kiterjedésű korallzátony 1998 óta öt alkalommal esett át súlyos korallkifehéredésen, ami a korallok jelentős részét károsította. A queenslandi James Cook Egyetem korallkutató intézetének tudósai szerint a korallok legalább 80 százalékát 2016 óta legalább egyszer súlyosan érintette a kifehéredés, amelynek oka elsősorban a klímaváltozás és ezzel összefüggésben az óceánok felmelegedése. Legutóbb 2020-ban jelentettek nagy mértékű fehéredést a korallzátonyon.

Gareth Phillips tengerkutató, aki az ívás tanulmányozásával foglalkozik a korallzátony állapotának megfigyelésére irányuló projekt részeként, elmondta: az ívás erős bizonyítéka annak, hogy a korallzátony ökológiai funkciói sértetlenek, és működnek a több mint 18 hónapos helyreállítási fázis után. Mint hozzátette: régóta nem volt ilyen jó állapotban a Nagy-korallzátony. A legtöbb szirtképző korall szaporodása évente egyszer, egy telihold utáni pár éjszakán át történik: a korallok spermiumok és petesejtek milliárdjait lökik ki magukból, a megtermékenyített petesejtek, az embriók pedig megkapaszkodnak a zátonyon, és új telepeket képeznek.

Advertisement

Zöldinfó

Az űr küszöbén: hogyan készülünk a Föld utáni életre

Kié lesz az űr? Erre a kérdésre keresi a választ az MVM Future Talks 2025-ös dokumentumfilmje.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A hatodik MVM Future Talks évad nagykövete, Puskás-Dallos Peti Krakkótól Tokióig utazott, hogy szakértőkkel beszélgetve kiderítse, mi vár az emberiségre, miután megveti a lábát az űrben. Űrközgazdászok, geológus, jogász és tudósok is megszólaltak arról, mik most a rövid távú célok és lehetőségek, és hogy milyen jövő vár ránk, ha nagy számban lépjük át a Föld határát. Jelenleg nemzetközi projektek keretében dolgoznak szakértők azon, hogy az űrbe költözés ne csak sci-fi történetekben legyen lehetséges, ám ha már könnyedén tudunk embert küldeni a Holdra, netán sikerül biztosítani a marsi élet feltételeit, felmerül majd a kérdés: ki akar úr lenni az űrben? – teszi fel a kérdést az alternativenergia.hu. A földi gazdasági, politikai versengés a Kármán-vonalon túl is folytatódik majd? Puskás-Dallos Peti ellátogatott a japán Ispace magán űrvállalathoz, ahol a Föld és Hold közötti fenntartható gazdasági rendszer kiépítésén dolgoznak, először nyersanyagok után kutatnak, majd az állandó emberi jelenlét lehetőségét szeretnék megteremteni. Szó esik arról, hogy 15 éven belül már 1000 ember dolgozhat a Holdon, és hogy a víz nem csak az életben maradásunk, de a közlekedésünk kulcsa is. Peti meglátogatta a Tohoku Egyetemet is, ahol égitesteket kutató robotokkal foglalkoznak, valamint a JAXA űrügynökséget is, ahol aszteroidákat elemeznek.

Ezt követően a nagykövet Krakkó felé vette az irányt, ahol Európa legnagyobb holdjáró versenyét szervezték meg épp. Ezen részt vett az egyik fontos magyar űrkutatási vállalat, a Puli Space Technologies alapítója, Pacher Tibor is, aki mesélt a hazai fejlesztésű „vízszimatolóról”. A videóban megszólal továbbá egy űrközgazdász és egy geológus, akik arról beszélnek, milyen értékes nyersanyagokat hozhatunk haza a Holdról, és hogyan lesz ebből üzlet, egy jogász, aki rávilágít az űrjog hiányosságaira, és egy gazdasági tanácsadó cég igazgatója is, akinek már az űrbányászattal kapcsolatban is kell tanácsot adnia.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák