Zöldinfó

Lárvák forradalma: rovarfehérjével zöldülhet a takarmányipar

Az élelmiszerhulladékot már rövid távon hasznosítani kellene biogázként vagy takarmány alapanyagként.

Létrehozva:

11 hónap telt el a létrehozás óta

2025-07-30

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a műsorban az Agroloop Hungary Kft. rovarfehérje előállító cég üzemcsarnokában beszélgetett Percze Rajmond társalapító-ügyvezetővel arról, hogy miként lehetne rovarfehérjék használatával a hazai és az európai élelmiszerellátási láncot takarmányoldalon fenntarthatóbbá tenni – írja az alternativenergia.hu. A cégvezető közölte, hogy ők a fekete katonalégy lárvákat haszonállatként tartják, ebből kifolyólag csak takarmányipari minősítésű anyaggal etethetik, holott az iparágnak az a célja, hogy minél alacsonyabb minőségű alapanyagokkal dolgozzon, mert a rovarok képesek gyakorlatilag minden szerves anyagot megenni és feldolgozni. Úgy vélte, az iparágnak a következő nagy lépés az lenne, ha élelmiszermaradékkal etetnék a lárvákat. Áder János erre reagálva elmondta: Magyarországon az élelmiszer 30 százalékát kidobják, az Európai Unióban még rosszabb az arány, vagyis alapanyag lenne bőven.

Rámutatott, hogy a következő cél, hogy ne csak malomipari vagy söripari mellékterméket, hanem a kidobott élelmiszert is alapanyagként hasznosítsák, így abból hulladéklerakóba kerülve nem üvegházhatású gáz, metán képződne. A volt köztársasági elnök kiemelte, hogy erre ma a jogszabályok nem adnak lehetőséget, ezért azokat előbb vagy utóbb meg kell teremteni, ehhez egyfajta lobbizásra is szükség lesz majd az Európai Uniónál. Percze Rajmond elmondta, hogy a fekete katonalégy egy alapvetően trópusi égövben őshonos rovar, amely az életének az első negyedében, 12-14 nap alatt beviszi a testébe az összes kalóriát, amire szüksége van az életének a további részére, ami nagyjából 45 nap. Ez adja azt a gazdasági racionalitást, hogy haszonállatként tartani, alacsony minőségű, de takarmány minősítésű anyagokkal etetni, majd feldolgozva gazdag fehérjeforrásként lehet állatokkal megetetni. Az ügyvezető jelezte, hogy az üzemben kétmilliárd egyedet tartanak 12 napig, s naponta 120 tonna alapanyaggal etetik.

A külföldről vásárolt lárvákból 12 nap után nagyjából 30 tonna élőlárva lesz, amiből naponta körülbelül 10 tonna takarmányipari alapanyagot tudnak előállítani: nyolc tonna fehérjelisztet, két tonna zsírt, a lárvák maradékából és ürülékéből pedig napi 30 tonna kiváló minőségű talajjavítót állítanak elő. Áder János megjegyezte, hogy az Agroloopnak ezzel a technológiával “nem egy legyet, nem is két legyet, hanem öt legyet sikerül ütni egy csapásra”. Először is hasznosítanak olyan élelmiszeripari melléktermékeket, amelyek feldolgozása sok esetben nincs környezetbarát módon megoldva, másodszor a rovarok segítségével prémium minőségű állati takarmányadalék készül, harmadszor talajjavító lesz a rovar üledékéből, negyedszer sokkal kevesebb energia és kevesebb víz felhasználásával történik a gyártási folyamat, mint a hagyományos takarmányok előállításakor, és ötödször nagyobb mennyiségben ki tudják majd később váltani a szóját, amit Magyarország jórészt importál – sorolta.

Percze Rajmond az utolsó ponthoz kiegészítésként megemlítette, hogy a rovariparág még nagyon fiatal, funkcionális takarmányi alapanyag, amit előállítanak és jelenleg a szója kihagyhatatlan alkotóeleme a takarmányozásnak. Azonban ha az iparág megfelelő ütemben tud nőni, akkor egyre nagyobb részét tudja az egyébként konvencionális alapanyag forrásoknak helyettesíteni – fűzte hozzá. Jelezte, hogy fél éve indult az üzemük és ugyan még nem érték el a 100 százalékos kapacitáskihasználást, de a következő hónapokban elérhetik. Reményét fejezte ki, hogy a kereslet még nagyobb felfutásával megindulhat a gyártás bővülése, elsősorban Magyarországon.

Kapcsolódó tartalom:élélmiszer lárva takarmány újrahasznosítás

Zöldinfó

A Tisza-tó újra fellélegezhet: rekordot hozott az idei PET Kupa

A kedvezőtlen időjárás ellenére is 10,7 tonna hulladéktól mentesítette a Tiszát a VII. Tisza-tavi PET Kupa.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-20

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Erős szél, eső, tűző nap – idézi az alternativenergia.hu. Hetedik alkalommal szálltak vízre a petkalózok a Tisza-tónál, hogy megtisztítsák a folyót és árterét, nádasait a hulladéktól. Bár az útvonal azonos volt a tavalyival, a gyűjtött mennyiség nem csökkent, sőt, kismértékben még nőtt is. Soha ennyien nem jelentkeztek még PET Kupa versenyre annak 2013-as kezdete óta, ami jól mutatja a környezetvédelmi mozgalom növekvő erejét és gyűrűző hatását. A 22 csapat között 17 visszatérő és 5 újonc volt. A csapatok között egyaránt képviseltették magukat cégek, oktatási intézmények és baráti, családi csapatok. A verseny 4 napja alatt összesen 386 fő vett részt a folyótisztításban, ami a már megszokott útvonalon, tiszafüredi központtal Tiszafüred-Tiszaszőlős-Tiszaderzs-Dinnyéshát között zajlott. A VII. Tisza-tavi PET Kupa főtámogatója az Élő Környezetért Felelős Minisztérium, kiemelt támogatója az Indotek Group volt.

A megnyitó
A hulladékgyűjtő verseny június 11-én a hajóépítéssel vette kezdetét, majd június 12-én, a tiszafüredi Morotva Kerékpáros Pihenőparkban tartott ünnepélyes megnyitó után rajtolt el a mezőny. A megnyitón Gajdos László Élő Környezetért felelős miniszter köszöntötte a résztvevőket és méltatta a petkalózok környezet megóvásáért végzett munkáját, majd hajóra szállt, hogy – ha csak rövid ideig is – de átérezhesse, milyen élmény petkalóznak lenni. A PET Kupa történetében először látogatott el egy versenyre miniszter, ami a mozgalom ismertségét és az eddigi munka elismerését jelenti a petkalózoknak. Külön öröm, hogy Gajdos László miniszter úr támogatásáról biztosította a szervezetet.

A megnyitón beszédet mondott a bázis település, Tiszafüred polgármestere, Ujvári Imre is, valamint Lovas Attila, a Közép-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) igazgatója. Egyikük a szárazföldön másikuk a vízen házigazdája a PET Kupa versenyeknek. “Mindkét helyre hazajárnak már a petkalózok” – emelte ki Gyenes Károly PET Kalauz.

Kaland és kihívás
Az első vízen töltött nap Tiszaszőlősön ért véget, a hulladékmérleg 1,9 tonnát mutatott, amelyet a versenyzők és az önkéntesek gondosan szelektáltak is, hiszen a már válogatva leadott zsákok több PETákot érnek a versenyben! A második vízen töltött napon váratlan kihívással kerültek szembe a folyótisztítók: erős szembeszélben kellett evezniük. A PET-hajók vontatásra is szorultak, mert lassan, de biztosan elkezdtek a rajt irányába – visszafelé – haladni. Végül mindenki szerencsésen célba ért és Tiszaderzsen a mérleg már 3,7 tonnát mért.

A harmadik napon a szervezők már nem kockáztattak, a Sonar, azaz a Felső-Tiszavidéki Búvár- és Mentő Egyesület javaslatát elfogadva a várható erős szél miatt a PET-hajókat végig vontatták. A csapatok kenus egységei viszont szabadon gyűjthették a hulladékot, aminek meg is lett az eredménye: a legrövidebb szakaszon több mint 5 tonna hulladéktól mentesítették a nádasokat és a folyó árterét. A napot – az egyre erősödő szél ellenére – szerencsésen, vagyis borulásmentesen zárták Dinnyésháton. Miután az utolsó zsákokat is leadták a csapatok, a PET Bankárok gyors összesítését követően eredményt hirdettek.

Eredmények
Az erőt próbáló időjárási körülmények ellenére a VII. Tisza-tavi PET Kupa a rekord magas részvétel mellett rekord mennyiségű hulladékkal zárult. A 22 csapat és a több mint 40 főből álló önkéntes különítmény 10,7 tonna (10.724 kg) hulladékot gyűjtött össze és dolgozott fel! Ennek az óriási mennyiségnek több mint az 50%-a még újrahasznosításra alkalmas, azaz körforgásban tartható. A legjobban teljesítő csapat – több mint 13.000 PETákkal – a Viresol-KALL lett, akik 4. alkalommal vettek részt a megmérettetésen. A második helyezettnek járó uszadékfa díjat a Siemens Energy vehette át. A dobogó harmadik fokára pedig az ERSTE Green állhatott fel, akik szintén egy rutinos visszatérő csapat. A Tisza-tó Hőse, azaz az egy főre jutó legtöbb hulladékot gyűjtő csapat is a Viresol-KALL lett.

További résztvevő csapatok:
MBH Bank, Siemens EvezőSÖK, Vízitücsök, evosoft, NOKIA, IndoPET, MoHullám, Szent László Gimnázium, MATESzedd III., Messer, Henkel, Dabas, KÖTIVIZIG, Budapest Airport, PET Stop Boys, Magyar Termék Hajó, FBN Family Affair, Bepatech, EYPW. A legkisebb csapat a csupán 6 fős, fiatalokból álló nemzetközi EYPW (European Youth Parliament for Water) volt, míg a legjobban teljesítő újonc az IndoPET, az Indotek Group csapata lett, akik az erős mezőnyben a 9. helyen végeztek.

Habár a verseny június 14-én véget ért, a hulladékkal kapcsolatos utómunka még zajlik: a kommunális hulladékot az eseményt is támogató MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. segítségével szállíttatja el a PET Kupa Egyesület, míg a szelektív, illetve még szelektálásra váró hulladékot Kiskörére, a Folyómentő Központba szállították, ahol önkéntesek segítségével további válogatáson, előkészítésen esik át, mielőtt átadják újrahasznosításra hazai hulladékfeldolgozó cégeknek.

Tovább olvasom