Zöldinfó
Latorcai: 71 milliárd forintot biztosít a kormány települési zöldinfrastruktúrák kialakítására
A kormány tervei szerint 2021 és 2027 között 71 milliárd forintot biztosít települési zöld- és kékinfrastruktúra, valamint természetalapú megoldások megvalósítására – közölte a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős parlamenti államtitkára kedden Budapesten.
Latorcai Csaba a Természetalapú megoldások magyarországi hálózatának nyitórendezvényén elmondta, a kék- és zöldinfrastruktúra-beruházások, valamint a természetalapú megoldások széles körben alkalmazhatók, kialakításuk költséghatékony, segítségükkel, illetve kombinálásukkal pedig a települések javíthatják ellenállóképességüket, és hatékonyabban szembe tudnak nézni a klímaváltozás által is súlyosbított természeti problémákkal. A zöldinfrastruktúra és a természetalapú megoldások finanszírozása több operatív programból is lehetséges, de a magyar mellett érdemes közvetlen európai uniós forrásokra is pályázni – hívta fel a figyelmet az államtitkár. Latorcai Csaba úgy fogalmazott, hogy a kormány minden uniós és kormányzati forrást annak a nagyívű célnak az érdekében kíván felhasználni, hogy 2030-ra – ahogy Orbán Viktor miniszterelnök megfogalmazta – Magyarország tartozzon az Európai Unió öt legjobb országa közé, ahol legjobb élni, lakni, dolgozni. A konferencia résztvevői megismerhetik a legjobb hazai zöldmegoldásokat, információkat kaphatnak a települések számára elérhető forrásokról, a megszerzett tudást pedig a települések saját fejlődésük és a helyi közösségek szolgálatába állíthatják – mondta az államtitkár.
Dukai Miklós, a Belügyminisztérium (BM) önkormányzati államtitkára kiemelte, hogy a kisléptékű és kis költségigényű természetalapú megoldások zöldebb környezet biztosítanak, javítják a településképet, támogatják különböző növény- és állatfajok megjelenését, erősítik a helyi közöség összetartó erejét, és élhetőbb környezetet kínálnak a lakosoknak. A klímaváltozás globális probléma, de a BM a legnagyobb lehetőséget az egyéni, a települési és az állami szintű alkalmazkodásban látja, ezért támogatják a helyi erőforrásokra alapozó és helyi anyagokat igénybe vevő természetalapú megoldások kialakítását a településeken – mondta az államtitkár. A természetalapú megoldások az ökoszisztémák védelmét, helyreállítását, a velük való fenntartható gazdálkodást szolgálják, ezáltal kulcsszerepet játszanak a klímaváltozás hatásainak mérséklésében, hozzájárulnak a szélsőséges időjárási események okozta károk elkerüléséhez, a víz- és élelmiszerbiztonsághoz, valamint az élhető városi környezet fenntartásához. A természetalapú megoldások közé sorolhatók például a természetes vízmegtartási megoldások, a levegőminőség javítását, a zajcsökkentést és a hőszigethatás mérséklését szolgáló városi zöldfelületek, vadvirágos rétek, zöldfalak, zöldtetők kialakítása – olvasható a projekt honlapján.
mti
Zöldinfó
Az agroturizmust erősítenék a Balatonon egy új együttműködéssel
Balatoni Agroturisztikai Együttműködési Hálózatot hoztak létre Keszthelyen.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Balatoni Agroturisztikai Együttműködési Hálózatot hoztak létre a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kezdeményezésére, önkormányzatok és szakmai szervezetek együttműködésével – az erről szóló keretmegállapodást írták alá Keszthelyen. Gyuricza Csaba, a MATE rektora azt mondta: a hálózat célja, hogy összekapcsolja a felsőoktatási, kutatási, önkormányzati, turisztikai, agrár-, gasztronómiai és térségfejlesztési szereplőket – írja az alternativenergia.hu. Az együttműködéssel szeretnének hozzájárulni a Balaton fenntartható, négy évszakos és helyi értékekre épülő turisztikai kínálatának fejlesztéséhez, a gyakorlatorientált felsőoktatás erősítéséhez. A rektor felidézte, hogy a 2020-ban létrejött integrált magyar agrár-felsőoktatási rendszerben a keszthelyi Georgikon Campus is jelentősen erősödni tudott az elmúlt években hallgatói létszámban és képzési kínálatában. Ennek részeként hozták létre 2024-ben az agroturisztikai tanszéket, amelyet idén a vidékfejlesztéssel is kiegészítettek.
A szakmai szervezetekkel, vendéglátóhelyekkel, szállodákkal, egyesületekkel és önkormányzatokkal kialakított együttműködés célja az, hogy a tudás ne maradjon elméleti szinten, azzal erősíteni tudják a Balaton turisztikai vonzerejét. Hogy ne csak egy évszakos legyen a Balaton térségében a turizmus, ahhoz minőségi fejlesztésekre van szükség, és nemcsak a tó néhány száz méteres körzetében, hanem tágabb területen is – fogalmazott Gyuricza Csaba. Felházi Miklós, Balatonlelle polgármestere (Fidesz-KDNP) úgy vélte, a dél-balatoni településeknek is kell egy erős egészségügyi és oktatási bástya, amelyhez az alig ötezer lelkes település már tett lépéseket kaposvári kapcsolatok kiépítésével. Azzal is szeretnék közelebb vinni a tudást a helyiekhez, hogy csatlakoznak ehhez a hálózathoz, mert csak a tudásalapú gazdaság erősítheti a társadalmat – tette hozzá.
Frankó Pál, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége elnöke arról beszélt, hogy a sikerességhez az agrárium adottságait a turisztikai szakma szabályai szerint kell piacra vinni, a teljes helyi közösséget szolgálva. Hogy az a térség, tevékenység, szolgáltatás jól működjön, és elérhető legyen minden hónapban, ahhoz még hiányzik a valódi együttműködés, az egyszerűbb szabályozási környezet – mondta. Az elnök szerint ma a balatoni régió az egyetlen Magyarországon, amely valóban egységes turisztikai desztinációként működik, megvannak az adottságok és a fizetőképes kereslet, de a tudásba még be kell fektetni ahhoz, hogy az agroturizmus is jól működjön.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA PET-palackok újrahasznosítása kerülhet a figyelem középpontjába Magyarországon
