Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Latorcai: 71 milliárd forintot biztosít a kormány települési zöldinfrastruktúrák kialakítására

A kormány tervei szerint 2021 és 2027 között 71 milliárd forintot biztosít települési zöld- és kékinfrastruktúra, valamint természetalapú megoldások megvalósítására – közölte a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős parlamenti államtitkára kedden Budapesten.

Létrehozva:

|

Latorcai Csaba a Természetalapú megoldások magyarországi hálózatának nyitórendezvényén elmondta, a kék- és zöldinfrastruktúra-beruházások, valamint a természetalapú megoldások széles körben alkalmazhatók, kialakításuk költséghatékony, segítségükkel, illetve kombinálásukkal pedig a települések javíthatják ellenállóképességüket, és hatékonyabban szembe tudnak nézni a klímaváltozás által is súlyosbított természeti problémákkal. A zöldinfrastruktúra és a természetalapú megoldások finanszírozása több operatív programból is lehetséges, de a magyar mellett érdemes közvetlen európai uniós forrásokra is pályázni – hívta fel a figyelmet az államtitkár. Latorcai Csaba úgy fogalmazott, hogy a kormány minden uniós és kormányzati forrást annak a nagyívű célnak az érdekében kíván felhasználni, hogy 2030-ra – ahogy Orbán Viktor miniszterelnök megfogalmazta – Magyarország tartozzon az Európai Unió öt legjobb országa közé, ahol legjobb élni, lakni, dolgozni. A konferencia résztvevői megismerhetik a legjobb hazai zöldmegoldásokat, információkat kaphatnak a települések számára elérhető forrásokról, a megszerzett tudást pedig a települések saját fejlődésük és a helyi közösségek szolgálatába állíthatják – mondta az államtitkár.

Dukai Miklós, a Belügyminisztérium (BM) önkormányzati államtitkára kiemelte, hogy a kisléptékű és kis költségigényű természetalapú megoldások zöldebb környezet biztosítanak, javítják a településképet, támogatják különböző növény- és állatfajok megjelenését, erősítik a helyi közöség összetartó erejét, és élhetőbb környezetet kínálnak a lakosoknak. A klímaváltozás globális probléma, de a BM a legnagyobb lehetőséget az egyéni, a települési és az állami szintű alkalmazkodásban látja, ezért támogatják a helyi erőforrásokra alapozó és helyi anyagokat igénybe vevő természetalapú megoldások kialakítását a településeken – mondta az államtitkár. A természetalapú megoldások az ökoszisztémák védelmét, helyreállítását, a velük való fenntartható gazdálkodást szolgálják, ezáltal kulcsszerepet játszanak a klímaváltozás hatásainak mérséklésében, hozzájárulnak a szélsőséges időjárási események okozta károk elkerüléséhez, a víz- és élelmiszerbiztonsághoz, valamint az élhető városi környezet fenntartásához. A természetalapú megoldások közé sorolhatók például a természetes vízmegtartási megoldások, a levegőminőség javítását, a zajcsökkentést és a hőszigethatás mérséklését szolgáló városi zöldfelületek, vadvirágos rétek, zöldfalak, zöldtetők kialakítása – olvasható a projekt honlapján.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére

Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.

Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.

Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.

Advertisement

A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák