Zöldinfó
Latorcai: 71 milliárd forintot biztosít a kormány települési zöldinfrastruktúrák kialakítására
A kormány tervei szerint 2021 és 2027 között 71 milliárd forintot biztosít települési zöld- és kékinfrastruktúra, valamint természetalapú megoldások megvalósítására – közölte a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős parlamenti államtitkára kedden Budapesten.
Latorcai Csaba a Természetalapú megoldások magyarországi hálózatának nyitórendezvényén elmondta, a kék- és zöldinfrastruktúra-beruházások, valamint a természetalapú megoldások széles körben alkalmazhatók, kialakításuk költséghatékony, segítségükkel, illetve kombinálásukkal pedig a települések javíthatják ellenállóképességüket, és hatékonyabban szembe tudnak nézni a klímaváltozás által is súlyosbított természeti problémákkal. A zöldinfrastruktúra és a természetalapú megoldások finanszírozása több operatív programból is lehetséges, de a magyar mellett érdemes közvetlen európai uniós forrásokra is pályázni – hívta fel a figyelmet az államtitkár. Latorcai Csaba úgy fogalmazott, hogy a kormány minden uniós és kormányzati forrást annak a nagyívű célnak az érdekében kíván felhasználni, hogy 2030-ra – ahogy Orbán Viktor miniszterelnök megfogalmazta – Magyarország tartozzon az Európai Unió öt legjobb országa közé, ahol legjobb élni, lakni, dolgozni. A konferencia résztvevői megismerhetik a legjobb hazai zöldmegoldásokat, információkat kaphatnak a települések számára elérhető forrásokról, a megszerzett tudást pedig a települések saját fejlődésük és a helyi közösségek szolgálatába állíthatják – mondta az államtitkár.
Dukai Miklós, a Belügyminisztérium (BM) önkormányzati államtitkára kiemelte, hogy a kisléptékű és kis költségigényű természetalapú megoldások zöldebb környezet biztosítanak, javítják a településképet, támogatják különböző növény- és állatfajok megjelenését, erősítik a helyi közöség összetartó erejét, és élhetőbb környezetet kínálnak a lakosoknak. A klímaváltozás globális probléma, de a BM a legnagyobb lehetőséget az egyéni, a települési és az állami szintű alkalmazkodásban látja, ezért támogatják a helyi erőforrásokra alapozó és helyi anyagokat igénybe vevő természetalapú megoldások kialakítását a településeken – mondta az államtitkár. A természetalapú megoldások az ökoszisztémák védelmét, helyreállítását, a velük való fenntartható gazdálkodást szolgálják, ezáltal kulcsszerepet játszanak a klímaváltozás hatásainak mérséklésében, hozzájárulnak a szélsőséges időjárási események okozta károk elkerüléséhez, a víz- és élelmiszerbiztonsághoz, valamint az élhető városi környezet fenntartásához. A természetalapú megoldások közé sorolhatók például a természetes vízmegtartási megoldások, a levegőminőség javítását, a zajcsökkentést és a hőszigethatás mérséklését szolgáló városi zöldfelületek, vadvirágos rétek, zöldfalak, zöldtetők kialakítása – olvasható a projekt honlapján.
mti
Zöld Energia
Napelemes rendszert tervez? Erre a támogatásra érdemes lehet várni
Több mint 600 milliárd forintos keretből támogatnák 2027-től a lakások korszerűsítését és a napelemes fejlesztéseket.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A tervek szerint 2027-ben indulhat el a Wekerle Plusz Energetikai Felújítási Támogatás és Hitelprogram, amely több mint 600 milliárd forintos keretösszeggel segítené a magyarországi lakóingatlanok energetikai korszerűsítését. A program célja, hogy 2030-ig mintegy 120 ezer otthon felújításához járuljon hozzá vissza nem térítendő támogatással és kedvezményes hitellel. A konstrukcióban a családi házak mellett társasházak és panellakások korszerűsítésére is lehetőség nyílhat. A jelenlegi tervek szerint a családi házak tulajdonosai 2027 februárjától, a társasházak és lakásszövetkezetek pedig márciustól pályázhatnának. A program a tervek alapján 2030-ig működne.
Kik igényelhetik a támogatást?
A családi házak esetében magánszemélyek jelentkezhetnének, amennyiben önálló családi házzal, ikerházzal vagy sorházi ingatlannal rendelkeznek. A kisebb, egyedi fűtésű társasházak szintén bekerülhetnek ebbe a körbe. A nagyobb, többlakásos téglaépületek, a panelházak és a lakásszövetkezetek azonban várhatóan csak közös pályázat keretében vehetnének részt a programban. A jelenlegi elképzelések szerint az igénylésnek nem lenne feltétele a házasság, a gyermekvállalás vagy meghatározott életkor, és a lakóhelyre vonatkozó korlátozás sem szerepel a tervekben.
Mekkora támogatásra és hitelre lehet számítani?
A családi házak tulajdonosai legfeljebb 15 millió forintos, fix 3 százalékos kamatozású, 15 éves futamidejű hitelt vehetnének fel. Ennek egy része az ingatlan energetikai állapotától függően vissza nem térítendő támogatássá alakulhatna. A legkedvezőbb esetben a felvett összeg 50 százalékát, legfeljebb 7,5 millió forintot engedhetnének el.
A támogatás mértékét az ingatlan kiinduló energetikai besorolása határozná meg. A H-I kategóriájú, vagyis energetikai szempontból kedvezőtlenebb állapotú épületeknél akár 50 százalékos tartozáselengedés is elérhető lehetne. A D-G besorolású ingatlanok esetében 30 százalékos támogatással számolhatnának, míg az A-C kategóriájú házak tulajdonosai a jelenlegi tervek szerint hitelt igényelhetnének, de tartozáselengedést nem kapnának. A társasházak és panellakások külön konstrukcióban vehetnének részt. A téglaépítésű társasházaknál lakásonként legfeljebb 5 millió, a panellakásoknál pedig 4 millió forintos finanszírozás jöhetne szóba. A hitel ezekben az esetekben kamatmentes lenne. A vissza nem térítendő rész a téglalakásoknál legfeljebb 2,5 millió, a panellakásoknál pedig 2 millió forintot érhetne el.
Mennyi önerőre lenne szükség?
A családi házak tulajdonosainak a beruházás költségének 5 százalékát kellene saját forrásból biztosítaniuk, legfeljebb 500 ezer forintig. A társasházi és paneles konstrukcióban lakásonként 200 ezer forintos önerővel számolnának. A támogatás egyik legfontosabb feltétele az energetikai hatékonyság javítása lenne: a felújításnak legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítást kellene eredményeznie. Ezt a beruházás előtt és után elkészített energetikai tanúsítványokkal kellene igazolni.
Napelem telepítésére is felhasználható lehet a támogatás
A tervezett program többféle energetikai korszerűsítést támogatna. A lehetséges munkálatok között szerepel a homlokzati és födémszigetelés, a nyílászárók cseréje, a fűtési és használati melegvíz-rendszerek korszerűsítése, a hőszivattyúk telepítése, a hatékony klímaberendezések és a világítás fejlesztése.
A napelemes rendszerek telepítése szintén bekerülhet az elszámolható beruházások közé. A családi házaknál azonban a napelemes kiadásokra külön korlát vonatkozna: ezek legfeljebb a vissza nem térítendő támogatás 20 százalékát tehetnék ki. A társasházi konstrukcióban ugyancsak szerepel a napelemes fejlesztés lehetősége, de a családi házakra vonatkozó korlátozás nem feltétlenül érvényesülne automatikusan ebben a pályázati formában.
A program lebonyolításában az MFB és a partnerbankok vehetnének részt, a kivitelezés pedig előminősített vállalkozások bevonásával történhetne. Az igényléshez várhatóan számlákra, energetikai dokumentációra és a beruházás megvalósulását igazoló iratokra is szükség lesz. Fontos, hogy a Wekerle Plusz jelenleg ismertetett feltételei még a program előzetes terveit tükrözik. A pontos jogosultsági szabályokat, a támogatási összegeket és az elszámolható munkálatok körét a 2027-ben megjelenő végleges pályázati felhívások határozhatják meg.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaNem támadhatja meg Lengyelország az uniós klímacsomagot
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaSzokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaNem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat
