Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Latorcai: 71 milliárd forintot biztosít a kormány települési zöldinfrastruktúrák kialakítására

A kormány tervei szerint 2021 és 2027 között 71 milliárd forintot biztosít települési zöld- és kékinfrastruktúra, valamint természetalapú megoldások megvalósítására – közölte a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős parlamenti államtitkára kedden Budapesten.

Létrehozva:

|

Latorcai Csaba a Természetalapú megoldások magyarországi hálózatának nyitórendezvényén elmondta, a kék- és zöldinfrastruktúra-beruházások, valamint a természetalapú megoldások széles körben alkalmazhatók, kialakításuk költséghatékony, segítségükkel, illetve kombinálásukkal pedig a települések javíthatják ellenállóképességüket, és hatékonyabban szembe tudnak nézni a klímaváltozás által is súlyosbított természeti problémákkal. A zöldinfrastruktúra és a természetalapú megoldások finanszírozása több operatív programból is lehetséges, de a magyar mellett érdemes közvetlen európai uniós forrásokra is pályázni – hívta fel a figyelmet az államtitkár. Latorcai Csaba úgy fogalmazott, hogy a kormány minden uniós és kormányzati forrást annak a nagyívű célnak az érdekében kíván felhasználni, hogy 2030-ra – ahogy Orbán Viktor miniszterelnök megfogalmazta – Magyarország tartozzon az Európai Unió öt legjobb országa közé, ahol legjobb élni, lakni, dolgozni. A konferencia résztvevői megismerhetik a legjobb hazai zöldmegoldásokat, információkat kaphatnak a települések számára elérhető forrásokról, a megszerzett tudást pedig a települések saját fejlődésük és a helyi közösségek szolgálatába állíthatják – mondta az államtitkár.

Dukai Miklós, a Belügyminisztérium (BM) önkormányzati államtitkára kiemelte, hogy a kisléptékű és kis költségigényű természetalapú megoldások zöldebb környezet biztosítanak, javítják a településképet, támogatják különböző növény- és állatfajok megjelenését, erősítik a helyi közöség összetartó erejét, és élhetőbb környezetet kínálnak a lakosoknak. A klímaváltozás globális probléma, de a BM a legnagyobb lehetőséget az egyéni, a települési és az állami szintű alkalmazkodásban látja, ezért támogatják a helyi erőforrásokra alapozó és helyi anyagokat igénybe vevő természetalapú megoldások kialakítását a településeken – mondta az államtitkár. A természetalapú megoldások az ökoszisztémák védelmét, helyreállítását, a velük való fenntartható gazdálkodást szolgálják, ezáltal kulcsszerepet játszanak a klímaváltozás hatásainak mérséklésében, hozzájárulnak a szélsőséges időjárási események okozta károk elkerüléséhez, a víz- és élelmiszerbiztonsághoz, valamint az élhető városi környezet fenntartásához. A természetalapú megoldások közé sorolhatók például a természetes vízmegtartási megoldások, a levegőminőség javítását, a zajcsökkentést és a hőszigethatás mérséklését szolgáló városi zöldfelületek, vadvirágos rétek, zöldfalak, zöldtetők kialakítása – olvasható a projekt honlapján.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Tavalyi erdőtűz után 23 ezer facsemetével kezdik meg az újjáépítést

Megkezdődött a facsemeték ültetése a “vasi ezres tűz” helyszínén.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megkezdődött a facsemeték ültetése az utóbbi évek egyik legnagyobb kiterjedésű szabadtéri tűzének helyszínén, a Vas vármegyéi Csöngén, ahol tavaly szeptemberben öt napon keresztül mintegy ezer hektáron pusztítottak a lángok – írja az alternativenergia.hu. Mukics Dániel felidézte: tavaly szeptember 5-9.e között több mint ezren dolgoztak folyamatosan a Csönge és Kenyeri térségében pusztító tűz oltásán. A munkálatokat nehezítette a folyamatosan változó széljárás, a terület nagysága és az, hogy egyes erdőterületeket kifejezetten nehezen lehetett megközelíteni. A szél miatt a lángok újra és újra felcsaptak, több helyen a fák koronája is meggyulladt. Hozzátette: a tavalyi pusztítás a csöngei erdő harmincnyolc éves erdeifenyő-állományát is érintette, és most oda vittek új facsemetéket. Csaknem ötven diák és egyetemista érkezett a Vas Vármegyei SZC Savaria Technikum és Kollégiumból, valamint az ELTE Savaria Egyetemi Központból, akik a Szombathelyi Erdészet Zrt. környezetvédelmi előadását követően, a Vas Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársaival közösen ültették el az első facsemetéket a héten – tette hozzá.

A szakemberek a helyi viszonyok és a klímaváltozás várható hatásai miatt a vörös tölgyet választották a faültetéshez. A faültetési akció 9,64 hektárt érint, kilenc hektáron 2400 kilogramm vöröstölgymakkot vetnek el, a többi helyre pedig 3600 vöröstölgycsemete kerül. A vörös tölgy mellé úgynevezett elegy fafajokat – mezei juhart, madárcseresznyét és vadkörtét – is telepítenek majd a szakemberek. Az akció összesen 23 100 csemete elültetésével segíti az érintett erdőrészlet újjáéledését – ismertette. Mukics Dániel elmondta: a faültetési akció része a katasztrófavédelem környezeti nevelési és oktatási programjának.

A program elsődleges célja az, hogy felhívja a figyelmet a környezettudatosság, a természeti értékek és erőforrások megóvásának fontosságára. Az éghajlatváltozás következtében egyre gyakoribbak a csapadékmentes időszakok, a száraz teleket eső nélküli perzselő nyarak követik, amelyek kiszárítják a növényeket és a talajrétegeket, és a statisztikai adatok szerint évről évre emelkedik a szabadtéri tüzek száma – tette hozzá. Az OKF szóvivője elmondta azt is, november közepéig már több mint 9800 szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat, akiknek egyre nagyobb kiterjedésű erdőtüzekhez is vonulniuk kell.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák