Zöldinfó
Latorcai: 71 milliárd forintot biztosít a kormány települési zöldinfrastruktúrák kialakítására
A kormány tervei szerint 2021 és 2027 között 71 milliárd forintot biztosít települési zöld- és kékinfrastruktúra, valamint természetalapú megoldások megvalósítására – közölte a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős parlamenti államtitkára kedden Budapesten.
Latorcai Csaba a Természetalapú megoldások magyarországi hálózatának nyitórendezvényén elmondta, a kék- és zöldinfrastruktúra-beruházások, valamint a természetalapú megoldások széles körben alkalmazhatók, kialakításuk költséghatékony, segítségükkel, illetve kombinálásukkal pedig a települések javíthatják ellenállóképességüket, és hatékonyabban szembe tudnak nézni a klímaváltozás által is súlyosbított természeti problémákkal. A zöldinfrastruktúra és a természetalapú megoldások finanszírozása több operatív programból is lehetséges, de a magyar mellett érdemes közvetlen európai uniós forrásokra is pályázni – hívta fel a figyelmet az államtitkár. Latorcai Csaba úgy fogalmazott, hogy a kormány minden uniós és kormányzati forrást annak a nagyívű célnak az érdekében kíván felhasználni, hogy 2030-ra – ahogy Orbán Viktor miniszterelnök megfogalmazta – Magyarország tartozzon az Európai Unió öt legjobb országa közé, ahol legjobb élni, lakni, dolgozni. A konferencia résztvevői megismerhetik a legjobb hazai zöldmegoldásokat, információkat kaphatnak a települések számára elérhető forrásokról, a megszerzett tudást pedig a települések saját fejlődésük és a helyi közösségek szolgálatába állíthatják – mondta az államtitkár.
Dukai Miklós, a Belügyminisztérium (BM) önkormányzati államtitkára kiemelte, hogy a kisléptékű és kis költségigényű természetalapú megoldások zöldebb környezet biztosítanak, javítják a településképet, támogatják különböző növény- és állatfajok megjelenését, erősítik a helyi közöség összetartó erejét, és élhetőbb környezetet kínálnak a lakosoknak. A klímaváltozás globális probléma, de a BM a legnagyobb lehetőséget az egyéni, a települési és az állami szintű alkalmazkodásban látja, ezért támogatják a helyi erőforrásokra alapozó és helyi anyagokat igénybe vevő természetalapú megoldások kialakítását a településeken – mondta az államtitkár. A természetalapú megoldások az ökoszisztémák védelmét, helyreállítását, a velük való fenntartható gazdálkodást szolgálják, ezáltal kulcsszerepet játszanak a klímaváltozás hatásainak mérséklésében, hozzájárulnak a szélsőséges időjárási események okozta károk elkerüléséhez, a víz- és élelmiszerbiztonsághoz, valamint az élhető városi környezet fenntartásához. A természetalapú megoldások közé sorolhatók például a természetes vízmegtartási megoldások, a levegőminőség javítását, a zajcsökkentést és a hőszigethatás mérséklését szolgáló városi zöldfelületek, vadvirágos rétek, zöldfalak, zöldtetők kialakítása – olvasható a projekt honlapján.
mti
Zöldinfó
Az aszály és a szélsőséges időjárás a műemlékeket is fenyegeti
Az aszály a kulturális és a természeti örökséget is veszélyezteti.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A tartós szárazság és a szélsőséges időjárás nemcsak a vízellátásra és a gazdaság működésére, hanem a kulturális és a természeti örökségre is veszélyt jelent – hívták fel a figyelmet az INACO nemzetközi projekt zárórendezvényén a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség pénteki közleménye szerint. A Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete közleményében kifejtette, az Európai Unió Interreg Central Europe programjának támogatásával megvalósuló INACO projektben a közép-európai partnerek olyan kockázatértékelési módszereket, digitális térképezési eszközöket és megelőző intézkedéseket dolgoztak ki, amelyek segíthetik az éghajlati veszélyeknek kitett örökségi helyszínek védelmét – írja az alternativenergia.hu. A nemzetközi együttműködés fontos eredményének nevezték, hogy a sérülékenység vizsgálata és a veszélyek korai felismerése már a tervezés és a döntés-előkészítés során támogathatja a károk megelőzését.
A közlemény rámutat, hogy az aszály következtében kiszáradó és zsugorodó talaj károsíthatja a történelmi épületek szerkezetét, míg a tartós száraz időszakokat követő heves esőzések fokozhatják az eróziót és a felszínmozgások veszélyét. Ezek a folyamatok a műemlékek mellett a régészeti lelőhelyeket, a történeti tájakat és az értékes természeti környezetet is érinthetik. “A vízhiány kezelésénél a mindennapi szükségletek biztosítása mellett arra is gondolnunk kell, milyen értékeket őrzünk meg a következő generációknak”
– hangsúlyozta Molnár Gábor, a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezetének vezetője a közleményben. Hozzátette, a kulturális és természeti örökségünk sok esetben pótolhatatlan, ezért védelmét az európai vízpolitika gyakorlati intézkedéseibe is be kell építeni. A projekt keretében két, egymást kiegészítő digitális eszközt fejlesztettek ki: a digitális kockázattérképező eszközt, valamint a kulturális és természeti örökség gondozását szolgáló CNH Care platformot, amely Lite és Pro változatban érhető el – áll a közleményben.
Mint kifejtik, a digitális kockázattérképező eszköz egy ingyenesen hozzáférhető, webes térinformatikai platform, amely több évtizedre visszanyúló éghajlati, környezeti és levegőminőségi adatokat integrál. Összesen 62 különböző mutató segítségével támogatja az örökségi helyszíneket veszélyeztető kockázatok azonosítását és a sérülékenység vizsgálatát, ezáltal segítve a stratégiai tervezést és a döntéshozatalt.
A közlemény szerint CNH Care platform két változata az egyes kulturális és természeti értékek állapotának felmérését, sérülékenységük értékelését és a szükséges védelmi intézkedések meghatározását támogatja. A digitális fejlesztések gyakorlati alkalmazhatóságát több európai mintaterületen, köztük a Balaton térségében, Fonyódon is vizsgálták – ismertette a fejlesztési ügynökség.
A projekt magyarországi mintaterülete a fonyódi magaspart volt, ahol az ügynökség szakértői az éghajlati szélsőségek összetett hatásait vizsgálták, majd a tapasztalatokról beszámoltak a projekt szerdai, az ausztriai Kismartonban megrendezett zárókonferenciáján – tették hozzá. Az ügynökség közleménye kitér arra is, hogy a nemzetközi projekt másik kiemelt eredménye a kulturális és természeti örökségvédelmi kockázatkezelési menedzser munkakörének bevezetésére vonatkozó javaslat kidolgozása volt.
A pozíció létrehozását az indokolja, hogy az éghajlatváltozásból eredő, egyre összetettebb kockázatok kezelése több szakterület és intézmény összehangolt együttműködését igényli – emelték ki. A kockázatkezelési menedzser integráló szerepet tölt be az örökségvédelem, a klímaalkalmazkodás, a katasztrófavédelem és a területi tervezés között, elősegítve a kockázatok folyamatos nyomon követését, a megelőző intézkedések tervezését és az érintett szereplők együttműködését – részletezték. A projekt keretében elkészült a munkakör bevezetését támogató szakmai keretrendszer, valamint a kapcsolódó oktatási és képzési anyagok is – áll a közleményben.
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Jó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
