Zöld Energia
Magyar kutatók újfajta detektort fejlesztenek a radioaktív sugárzás mérésére
Magyar kutatók újfajta detektort fejlesztenek a radioaktív sugárzás mérésére, a debreceni ELKH Atommagkutató Intézet (ATOMKI) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) munkatársai egy különleges ásványcsalád, a perovszkitok tulajdonságait vizsgálták.
A kutatók célja, hogy ezek felhasználásával a mérési pontosság megtartása mellett miniatürizált detektorokat fejlesszenek ki, amelyeket többek között az űrkutatásban, az atomerőművekben, valamint a fúziós reaktorokban lehet majd speciális mérésekre használni – közölte hétfőn az MTI-vel az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat. Az ATOMKI és az SZTE munkatársai kutatási eredményeiket a rangos Advanced Functional Materials tudományos szakfolyóiratban közölték, valamint a vizsgált perovszkitok felhasználásával készült detektorok alkalmazására nemzetközi szabadalmi beadvány is született.
A radioaktivitás jelenségét 1896-ban fedezték fel, a sugárzások detektálására a kutatások korai szakaszában jellemzően úgynevezett szcintillátoranyagokat használtak, amelyek a beérkező részecskékre fényfelvillanással válaszolnak. Az első észlelések elsötétített szobában, szabad szemmel történtek. Ilyen típusú detektorokat ma is használnak, egyszerűségüknek és nagy időmérési pontosságuknak köszönhetően, a kristályban történő felvillanásokat azonban már fényérzékelő elektronikai egységek figyelik. A begyűjtött jelek alakjából következtetni lehet a detektált részecske fajtájára, nagyságából pedig a részecske energiájára.
Az ATOMKI és az SZTE kutatói azért kezdték el vizsgálni a mostanában egyre nagyobb népszerűségnek örvendő kristályos anyag, a perovszkit tulajdonságait, mivel bizonyos alkalmazások esetén szükséges, hogy a szcintillátoranyagból egészen apró detektort lehessen készíteni, ami kis mérete ellenére is megbízható adatokat szolgáltat. A vizsgálatok eredményei szerint a vékonyrétegű perovszkitok alkalmasak töltött részecskék detektálására, ugyanakkor érzéketlenek a gamma-sugárzással szemben, ami bizonyos mérési körülmények között kifejezetten előnyös. A kutatók bíznak abban, hogy a szcintillátorként korábban még nem alkalmazott anyag új szerepében kiválóan teljesít majd, és megfelelhet az űrkutatás, az atomerőművek, vagy akár a fúziós reaktorok szigorú követelményeinek, valamint hasznosnak bizonyul a környezeti sugárbiztonság területén is. Használatára főként ott lehet szükség, ahol mikroszkopikus mennyiségű radioaktív anyag megbízható azonosítására van szükség zavaró háttérsugárzások mellett is.
A perovszkit nem egyetlen ásványt jelöl, hanem egy meghatározott szerkezettel bíró, négyszáznál több taggal rendelkező ásványcsaládot. Ezek közül a magyar kutatók a rézalapú perovszkitok szcintillációs tulajdonságait tanulmányozták, és rendkívül biztató eredményekre jutottak. A kutatómunka során az SZTE szakemberei rétegkészítési eljárással a hajszál vastagságához hasonló vékonyrétegeket állítottak elő, amelynek felülete viszont bármekkora lehet. Az ATOMKI kutatói megvizsgálták, hogy az előállított rétegekben különféle fajtájú és energiájú részecskesugárzások hatására milyen fénykibocsátás történik. Külön vizsgálat tárgya volt, hogy a perovszkit vékonyréteg miként viseli az extrém körülményeket, valamint a réteget érő intenzív részecskezáport.
Zöld Energia
Támogatott lakossági tárolók: mi az optimális méret, és mik a kulcskérdések?
A támogatás önmagában nem garancia a jó üzletre: a tároló mérete, a szaldó/bruttó elszámolás időzítése és az aszimmetrikus hibrid inverter sokkal többet számít, mint a legtöbben gondolnák.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az Otthoni Energiatároló Program (OETP) 2,5 millió forintos támogatása látványosan felkavarta a lakossági piacot – írja az alternativenergia.hu. Sok háztartás most először számol reálisan azzal, hogy a napelem mellé akkumulátoros energiatárolót telepítsen. A kérdés azonban nem az, hogy jó-e az akkumulátor, hanem az, hogy kinek, milyen műszaki összeállításban és milyen időzítéssel lesz belőle pénzügyileg is racionális beruházás. A Deep Dive Solutions friss elemzése erre ad gyakorlati választ: valós, negyedórás fogyasztási idősorokkal, többféle tájolású PV termelési becsléssel és nettó jelenérték alapú megtérülési vizsgálattal.
Mit akar elérni a program, és miért nő ekkora az érdeklődés?
Az OETP célja az önfogyasztás növelése. A háztartás a nappal megtermelt energiát ne a hálózatnak adja át, hanem helyben tárolja és később felhasználja. A támogatás legfeljebb 2,5 millió forint, ami kedvező konfiguráció esetén akár a teljes beruházási költséget is lefedheti, innen a tömeges érdeklődés. A program nemcsak a meglévő napelemeseknek szól, hanem azoknak is, akik most építenének új, kombinált rendszert.
Hogyan számoltak: valós fogyasztási profil, PV becslés, 10 éves NPV
Az elemzés 5000 és 10 000 kWh közötti éves fogyasztású háztartásokat vizsgált, valós, negyedórás terhelési görbékkel, hogy a napi csúcsok és völgyek is megjelenjenek. A napelemes termelést historikus meteorológiai adatokból becsülték különböző tájolás és dőlésszög mellett. Tipikus lakossági inverterteljesítményekkel számoltak, a PV oldali kapacitást az inverterhez képest enyhe felülméretezéssel kezelték. A tárolóknál 10 és 20 kWh közötti tartományt elemeztek. A megtérülést 10 évre, 7 százalékos diszkontrátával vizsgálták, a költségoldalt piaci, középkategóriás telepítői ajánlatok alapján becsülve.
Meglévő napelemesek: miért a legkisebb még értelmes tároló a nyerő?
A program elsődleges célcsoportja az, aki már napelemes, de kikerült vagy hamarosan kikerül a kedvező szaldóelszámolásból, és bruttó elszámolás mellett az önfogyasztás növelésével szeretne villanyszámlát csökkenteni. A modell egyik legfontosabb üzenete, hogy a legjobb nettó jelenértéket sok esetben nem a nagy akkumulátor adja, hanem az a legkisebb tárolóméret, amelynek beruházása belefér a 2,5 milliós támogatásba. Ennek oka egyszerű: a támogatás plafonja nem nő a rendszer méretével, miközben a tároló fajlagos költsége gyakran gyorsabban emelkedik, mint a belőle nyerhető többletmegtakarítás.
10 kWh feletti tároló akkor tud igazán jól kijönni, ha az összköltséget nem tolja a támogatási limit fölé, például mert a háztartásnál már eleve van megfelelő hibrid inverter, és nem kell drága csere.
Szaldósoknak a kulcsmondat
A jelenleg még szaldós elszámolásban lévők esetében a hálózat kvázi virtuális akkuként működik. Amit betáplálnak, később azonos áron visszavehetik. Ilyenkor az akkumulátoros tárolás a veszteségek miatt üzemeltetésben rontja a pénzügyi képet. Ugyanakkor, ha néhány éven belül bruttó elszámolás jön, a tároló szerepe hirtelen felértékelődik. Az önfogyasztás növelése ekkor már azonnali pénzügyi előnyt jelenthet. Irányadó ökölszabályként 1 kWp beépített napelem Magyarországon nagyjából 1100–1200 kWh éves termelést ad. Ha a rendszer nincs jelentősen túlméretezve a fogyasztáshoz képest, a támogatás még későbbi bruttósodás mellett is javíthatja a megtérülést.
Inverterkérdés: a hibrid kevés, az aszimmetria gyakran döntő
A tárolótelepítés sok háztartásnál invertercserét hoz. A régebbi inverterek többsége nem akkuképes, ezért hibridre kell váltani. De nem mindegy, hogy szimmetrikus vagy aszimmetrikus a működés. Szimmetrikus üzemnél hiába egyezik a teljes termelés és fogyasztás, fázisonként eltérő terhelés esetén egyszerre keletkezhet vételezés és betáplálás, ami pénzügyi veszteséget okoz. Az aszimmetrikus működés ezt mérsékelni tudja, ezért sok esetben közvetlenül javítja a beruházás eredményét, különösen egyfázisú domináns fogyasztásnál.
Új rendszert építők: miért a 4 kW és 10 kWh a biztonsági konfiguráció?
Új telepítésnél a pályázat szigorúbb műszaki keretet ad. Legfeljebb 5 kW-os inverter építhető be, és a PV csúcsteljesítmény korlátozottan méretezhető felül. A modellezés szerint a 4 kW-os PV és 10 kWh tároló kombináció sok esetben a legkedvezőbb nettó jelenértéket adja, miközben az 5 kW-os rendszer is általában pozitív megtérülést mutat, különösen magasabb éves fogyasztásnál. Minél nagyobb és jobban időzített a helyben felhasználható fogyasztás, annál kedvezőbb a pénzügyi eredmény.
Önellátás: nagy ugrás 10 kWh-ig, utána csökken a határhaszon
A tároló energetikai hatása jól mérhető. Egy tipikus példában a 10 kWh-s akkumulátor a tároló nélküli nagyjából 33–35 százalékos önellátási és önfogyasztási szintet körülbelül 63–67 százalékra emelheti. E fölött a további bővítés egyre kisebb javulást hoz. A pluszkapacitás ritkábban termel új megtakarítást. A hosszabb egybefüggő önellátó időszak valódi előny lehet, de jellemzően a nyári hónapokban jelentkezik, télen a hálózati kitettség tartósan megmarad.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó20 óra telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
