Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Magyar kutatók újfajta detektort fejlesztenek a radioaktív sugárzás mérésére

Magyar kutatók újfajta detektort fejlesztenek a radioaktív sugárzás mérésére, a debreceni ELKH Atommagkutató Intézet (ATOMKI) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) munkatársai egy különleges ásványcsalád, a perovszkitok tulajdonságait vizsgálták.

Létrehozva:

|

A kutatók célja, hogy ezek felhasználásával a mérési pontosság megtartása mellett miniatürizált detektorokat fejlesszenek ki, amelyeket többek között az űrkutatásban, az atomerőművekben, valamint a fúziós reaktorokban lehet majd speciális mérésekre használni – közölte hétfőn az MTI-vel az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat. Az ATOMKI és az SZTE munkatársai kutatási eredményeiket a rangos Advanced Functional Materials tudományos szakfolyóiratban közölték, valamint a vizsgált perovszkitok felhasználásával készült detektorok alkalmazására nemzetközi szabadalmi beadvány is született.

A radioaktivitás jelenségét 1896-ban fedezték fel, a sugárzások detektálására a kutatások korai szakaszában jellemzően úgynevezett szcintillátoranyagokat használtak, amelyek a beérkező részecskékre fényfelvillanással válaszolnak. Az első észlelések elsötétített szobában, szabad szemmel történtek. Ilyen típusú detektorokat ma is használnak, egyszerűségüknek és nagy időmérési pontosságuknak köszönhetően, a kristályban történő felvillanásokat azonban már fényérzékelő elektronikai egységek figyelik. A begyűjtött jelek alakjából következtetni lehet a detektált részecske fajtájára, nagyságából pedig a részecske energiájára.

Az ATOMKI és az SZTE kutatói azért kezdték el vizsgálni a mostanában egyre nagyobb népszerűségnek örvendő kristályos anyag, a perovszkit tulajdonságait, mivel bizonyos alkalmazások esetén szükséges, hogy a szcintillátoranyagból egészen apró detektort lehessen készíteni, ami kis mérete ellenére is megbízható adatokat szolgáltat. A vizsgálatok eredményei szerint a vékonyrétegű perovszkitok alkalmasak töltött részecskék detektálására, ugyanakkor érzéketlenek a gamma-sugárzással szemben, ami bizonyos mérési körülmények között kifejezetten előnyös. A kutatók bíznak abban, hogy a szcintillátorként korábban még nem alkalmazott anyag új szerepében kiválóan teljesít majd, és megfelelhet az űrkutatás, az atomerőművek, vagy akár a fúziós reaktorok szigorú követelményeinek, valamint hasznosnak bizonyul a környezeti sugárbiztonság területén is. Használatára főként ott lehet szükség, ahol mikroszkopikus mennyiségű radioaktív anyag megbízható azonosítására van szükség zavaró háttérsugárzások mellett is.

Advertisement

A perovszkit nem egyetlen ásványt jelöl, hanem egy meghatározott szerkezettel bíró, négyszáznál több taggal rendelkező ásványcsaládot. Ezek közül a magyar kutatók a rézalapú perovszkitok szcintillációs tulajdonságait tanulmányozták, és rendkívül biztató eredményekre jutottak. A kutatómunka során az SZTE szakemberei rétegkészítési eljárással a hajszál vastagságához hasonló vékonyrétegeket állítottak elő, amelynek felülete viszont bármekkora lehet. Az ATOMKI kutatói megvizsgálták, hogy az előállított rétegekben különféle fajtájú és energiájú részecskesugárzások hatására milyen fénykibocsátás történik. Külön vizsgálat tárgya volt, hogy a perovszkit vékonyréteg miként viseli az extrém körülményeket, valamint a réteget érő intenzív részecskezáport.

Advertisement

Zöld Energia

Új lendületet kap a földhő: milliárdos program segíti a kútfúrásokat

Márciustól vissza nem térítendő támogatás és kamatmentes hitel segíti az első kútfúrásokat és a mély-, illetve sekélygeotermikus fejlesztéseket, főként vidéki térségekben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Március elejétől az első kútfúrásokra fordítható vissza nem térítendő támogatás és egy kamatmentes hitelprogram is ösztönzi a geotermikus beruházásokat összesen 29 milliárd forinttal – írja az alternativenergia.hu. Mint kiemelték, Magyarország kedvező adottságait kiaknázva már most az európai élvonalba tartozik a földhő hasznosításában. A Jedlik Ányos Energetikai Program minden korábbit felülmúló forrásmennyiséggel segíti a további előrelépést. A magyar energiapolitika kiemelt céljai közé tartozik az önellátási képességek megerősítése, a megfizethető árak biztosítása és a szektor zöldítése. A földhő sokrétű hasznosítása mindhárom törekvést jól szolgálja. A Kárpát-medencében a földkéreg vastagsága az európai átlag fele, ami magasabb felszín alatti hőmérsékletet eredményez. A térséget felépítő kőzetek nagy mennyiségben képesek tárolni a természetes felszín alatti vízkészletet. A geotermikus energia időjárástól és napszaktól függetlenül rendelkezésre álló tiszta energiaforrás, de alkalmazása komoly pénzügyi kockázattal járó, költséges beruházásokat igényel – ismertette a minisztérium.

A Jedlik Ányos Energetikai Program három földhős pályázatából kettő 2026. március 2-án nyílik meg. A legnagyobb keretösszegű, 19 milliárd forintos felhívás kamatmentes kölcsönt kínál a vállalkozások számára. A hitel összege mélygeotermia beruházás esetén minimum 1 milliárd, maximum 6 milliárd forint, sekély geotermia esetén legalább 100 millió, de legfeljebb 1 milliárd forint lehet, utóbbira a teljes keretösszeg tizede fordítható. Kizárólag Budapesten kívüli beruházások támogathatók, az elérhető forrásmennyiség közel kétharmadát a kevésbé fejlett régiók számára különítették el. A programban kifizetés legkésőbb 2029 novemberében teljesíthető – részletezte a közlemény.

A másik hétfőn induló, 10 milliárd forintos kiírásból tíz-húsz vidéki projekt kaphat legalább 40 millió, de legfeljebb 1 milliárd forint támogatást. Ha a fúrás sikeresnek bizonyul, az állami hozzájárulás az összes elszámolható költség tizedét fedezheti, míg sikertelenség esetén akár a felét is. A pályázatokat az első szakaszban április végéig, a másodikban ősszel lehet benyújtani. A fizikai befejezés határideje a támogatási szerződés hatálybalépésétől számított két év, de legkésőbb 2028 vége – közölte az EM. A harmadik földhős pályázat januárban nyílt meg a Jedlik-programban – emlékeztetett a közlemény. A 12 milliárd forintos támogatás geotermikus áramtermelő rendszerek kialakítására fordítható. Ha az összesen 41 milliárd forint célzott hozzájárulás jól hasznosul, a geotermia a hazai zöldgazdaság húzóágazatává válhat.

Advertisement

A Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció szerint 2030-ra megduplázzuk, a 6,4 petajoule bázisérték kétszeresére növeljük a hazai felhasználást. A geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelésből 25-30 százalékra emelkedhet. Az új hasznosítások 2035-ig összesen 1-1,2 milliárd köbméter földgázt válthatnak ki, érdemben csökkentve az importkitettséget – jelezte az EM. A Jedlik Ányos Energetikai Program 2026 elején indult felhívásaiban összesen csaknem 130 milliárd forint érhető el ágazati fejlesztésekre. A Vállalkozói Energiatároló Programból 50 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a hazai cégek ipari energiatárolók telepítéséhez. A gazdasági társaságok vidéki telephelyeken megvalósuló energiahatékonysági korszerűsítéseit pedig 38,7 milliárd forintos hitellehetőség ösztönzi – írta közleményében az Energiaügyi Minisztérium.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák