Zöldinfó
Magyar kutatóknak köszönhetően lesznek még hatékonyabbak a napelemek
A szakértők szerint a metilammónium-ólom-halid-perovszkit nevű anyagcsalád alkalmazása rendkívül ígéretes a napelemiparban.
A napelemek az elmúlt évtizedekben elképesztő fejlődésen estek át, de a kutatók szerint a technológiában még mindig rengeteg kiaknázatlan lehetőség rejlik. A fotovoltaikus megoldások az élet egyre több területén jelennek meg, mérséklik az emissziót, illetve csökkentik az villanyszámlákat. Napjainkban, az energiaválság idején a napelemek különösen nagy jelentőséggel bírnak. A technológia az elkövetkező időszakban bizonyosan még fejlettebbé válik majd, az ipar például komoly erőforrásokat fordít arra, hogy megtalálja a hagyományos, szilícium alapú napelemes anyagok hatékonyabb alternatíváit. Ilyen ígéretes jelölt a nemrégiben felfedezett, úgynevezett metilammónium-ólom-halid-perovszkit család, amely rendkívüli fotovoltaikus tulajdonságokkal bír, könnyű és olcsón előállítható – írja az alternativenergia.hu.
Míg a hagyományos anyagok tipikus hatásfoka 15 százalék körül mozog, addig az új anyagcsalád használatával laboratóriumi körülmények között már 30 százalékos hatásfokot is elértek. A szakértők abban bíznak, hogy az arány tovább növelhető, a nem szilícium alapú anyag napelemes felhasználása pedig további anyagok vizsgálatára sarkallja a kutatókat.
Ezt a különleges, új családot vizsgálták a közelmúltban magyar kutatók részvételével. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) munkatársai szerint a napelem-alapanyagok a fény energiáját úgy hasznosítják, hogy a bejövő fotonok hatására bennünk elektronlyuk-párok jönnek létre, amelyek aztán áramot termelnek. A napelem belsejében gerjesztett töltéshordozó párok mennyisége, illetve élettartama rendkívül fontos a felhasználhatóság szempontjából, rekombináció esetén a gerjesztett elektronlyuk-párok például megsemmisülnek. A félvezető anyagban a rekombináció előtt a réteget elhagyó töltéshordozók révén termelődik energia, az új típusú félvezetők rekombinációs idejének vizsgálatából ezért jobban megismerhető napelemként való felhasználhatóságuk.
A BME munkatársai új tanulmányukban ezért a rekombinációs időt, valamint a gerjesztett töltéshordozó mennyiséget elemezték. A publikáció vezető szerzője Bojtor András, az egyetem doktorandusza, aki tanulmányai mellett a Semilab Félvezető Fizikai Laboratórium Zrt.-nél dolgozik. A vizsgálatot Forró László professzorral végezte a Lausanne-i Svájci Szövetségi Műszaki Egyetemen.
Megannyi lehetőség
A napból négyzetméterenként megközelítőleg 1 kilowatt fényteljesítmény érkezik, hazánkban pedig átlagosan 2000 az éves napsütéses órák száma. Átlagos fekvésnél és tájolásnál úgy lehet számolni, mintha a napelemeket 1000 órán át derékszögben sütné a nap. Évi 2500 kilowattóra fogyasztás mellett tehát a rendszernek 2500 wattos csúcsteljesítménnyel kell bírnia. A jelenlegi technológia hatásfokát figyelembe véve ehhez 17 négyzetméternyi napelem szükséges, az új megoldásoknak köszönhetően a méret ugyanakkor tovább csökkenhet. A technológiával emellett olyan fotovoltaikus rendszereket is létrehozhatnának, melyek autók tetejére telepíthetőek. Ezek segítségével az elektromos járművek magukat tölthetnék, ami tovább mérsékelné a fenntartási költséget és az emissziót. Mivel egy átlagos személyautón 4 négyzetméternyi napelem fér el, 10 kilowattóra energia pedig megközelítőleg 100 kilométer megtételéhez elég. Amennyiben kellően nagy a napelemes rendszer hatásfoka, az autó minden nap akár 100 kilométert is megtehetne „saját” energiával.
A BME és az Eötvös Kutatási Hálózat Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai a Lausanne-i Svájci Szövetségi Műszaki Egyetemen és az amerikai Notre Dame-i Egyetem szintén többnyire magyar kutatóival vizsgálták a metilammónium-ólom-halid-perovszkitekben a keletkező töltéshordozók élettartamát és azok számát. A vizsgálat során 4 kelvinre hűtötték a család három eltérő anyagát, majd a hőmérséklet emelésével, 300 kelvinig figyelték a rekombinációs folyamatot. A szakértők azt dokumentálták, hogy az anyagok szerkezeti átalakulásai miként hatnak a napelem-hatásfokra, amiből meg tudták állapítani, hogy milyen további elemzések szükségesek.
Összehasonlították a jódot, brómot és klórt tartalmazó mintát, megfigyelték a minta gyors és lassú hűtése során jelentkező különbséget, illetve három, eltérő mintakészítési módszerrel létrehozott metilammónium-ólom-bromid kristálynál a morfológia rekombinációra gyakorolt hatását. „Nagyon izgatottak vagyunk, hogy a kutatásaink révén esetleg a napelem anyagok újabb generációja előtt nyílhat meg az út, egyben lelkesen folytatjuk a további kutatásokat ebben az irányban” – mondta Simon Ferenc, a BME egyetemi tanára.
Zöldinfó
Baranya földtani kincsei új turisztikai térképre kerülhetnek
Geopark létrehozásával kapcsolatos kezdeményezés indult Baranyában.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Baranya földtani, természeti és kulturális örökségét jelenítené meg egységes turisztikai termékként, illetve segítené hozzá az UNESCO Globális Geopark cím elnyeréséhez a térséget az a kezdeményezés, amelyet a közelmúltban indított a pécsi székhelyű Pannon Európai Területi Társulás (Pannon ETT) – közölte az MTI-vel a szervezet. A társulás közleményében azt írták: a Pannon Geopark létrehozásának előkészítését önkormányzatok bevonásával indították el a közelmúltban, de a későbbiekben a helyi vállalkozások, szállásadók, vendéglátók, termelők, kézművesek, civil szervezetek, iskolák és turisztikai szolgáltatók bekapcsolódására is számítanak – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A határokon átívelő európai uniós támogatással megvalósuló programok kezdeményezését és végrehajtását is végző, magyar, horvát, szlovén és bosnyák önkormányzatok, megyék, egyetemek, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park által alkotott társulás közlése szerint hosszabb távú cél az UNESCO Globális Geopark cím megszerzése lehet, de ehhez még többéves szakmai és szervezeti munka vezet még.
A geopark létrehozásának alapját az adja, hogy Baranyában – egyebek mellett – dinoszauruszok lábnyomaira bukkantak korábban, a térség különleges barlangokat rejt, vörös homokkőből formálódott, egyedülálló földtani képződményekben és évszázados helyi történetekben bővelkedik. A baranyai értékek a Pannon ETT szerint jelentős természeti és kulturális örökséget képviselnek, ám egymástól elszigetelten jelennek meg a turisztikai kínálatban. A Pannon Geopark kezdeményezés egyik legfontosabb lehetősége, hogy összekapcsolja az egymáshoz közeli látnivalókat és szolgáltatásokat. A látogatók így nem csupán egyetlen kirándulóhelyet kereshetnének fel, hanem akár többnapos programot is összeállíthatnának Baranyában.
Közölték, hogy a kezdeményezés nemcsak a megye településeinek kínálhat új lehetőségeket, hanem a horvátországi partnerekkel való együttműködésre is módot kínál. A jelenleg már futó és 2027 végéig zajló magyar–horvát együttműködésben megvalósuló NETGEO-projekt például szintén azt a célt szolgálja, hogy a határ két oldalán található földtani és turisztikai értékek ne külön-külön, hanem egymást kiegészítve jelenjenek meg. A Pannon Geopark esetében is a 2010 óta működő Pannon ETT koordinálná a települések közötti együttműködést, a közös arculat és marketing kialakítását, valamint a turisztikai szolgáltatók és programgazdák összekapcsolását.
Most elsősorban a településeken a sor. Az érdeklődő önkormányzatoknak ki kell nyilvánítaniuk csatlakozási szándékukat, ki kell jelölniük egy helyi kapcsolattartót, majd össze kell gyűjteniük a település természeti, kulturális és turisztikai értékeit, valamint a lehetséges partnereket. Ezekből állhat össze a későbbi közös kínálat. A későbbi tervek között szerepel egy többnyelvű online felület létrehozása is, amelyen térképen lehetne böngészni a geopark látnivalóit, túraútvonalait, programjait és szolgáltatásait. A későbbiekben közös minőségi elvek alapján működő partnerhálózat, akár geoparki védjegyrendszer is kialakulhat.
A hosszú távú cél az, hogy egyre szervezettebb, működőképes térségi együttműködés alakuljon ki, amelynek egy pontján megszerezheti a térség a további fejlesztésekre lehetőséget teremtő UNESCO Globális Geopark címet – tájékoztatott a társulás. A geopark olyan földrajzilag körülhatárolt térség, amelynek kiemelkedő földtani örökségét nemzetközi jelentőségű értékként kezelik, és amelynek védelmét, bemutatását az oktatással és a fenntartható gazdasági fejlődéssel kapcsolják össze.
Az UNESCO 2015-ben hozta létre Globális Geopark minősítést. A szervezet idei augusztusi adatai szerint a világ 51 országában már 241 ilyen geopark működik. Magyarországon a Bakony–Balaton, a Szlovákiával közös Novohrad–Nógrád, valamint a Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark működik, ezek együttesen az Magyarország területének 7,9 százalékát fedik le, általuk összesen 324 magyarországi 324 település vesz részt geoparki együttműködésben. A magyar határtól negyven kilométerre fekvő horvátországi Papuk hegység térsége már korábban elnyerte az UNESCO Globális Geopark minősítését, így a baranyai kezdeményezés egy már működő, nemzetközi együttműködési modellhez kapcsolódhatna.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Jó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
